Konjunktúrakörkép

Az idén gyorsul a gazdasági növekedés, a bruttó hazai termék – 2000-hez képest – 5-6 százalékkal növekszik, aminek köszönhetően javul a foglalkoztatási helyzet, és a reáljövedelmek is emelkednek. Mindennek nyomán tovább bővül a lakosság fogyasztása, ami a kereskedelemre és a honi termelésre is kedvezően hat vissza – összességében ez a kép rajzolódik ki a kormány és a konjunktúrakutató intézetek előrejelzéseiből. Az infláció terén azonban eltérnek a vélemények: a kormány 5-7 százalékos előirányzatát irreálisnak tartják a kutatók, akik a fogyasztói árak 7,5-8 százalékos emelkedését jósolják.

A 2001. évi gazdasági növekedés mértékét hasonló módon ítélik meg a kormány és a gazdaságkutató intézetek szakemberei: előbbiek 5-6 százalékosra jelzik a bruttó hazai termék (GDP) növekedését, az intézetek jóslatai pedig az 5-5,5 százalékos sávon belül mozognak.

Bővülő belföldi kereslet

Míg a Központi Statisztikai Hivatal Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézete (Ecostat) szerint a gazdasági növekedés tavalyi üteme alapvetően folytatódik, addig a Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. (Kopint-Datorg) azt is megállapítja, hogy a növekedés húzóereje immár nem egyértelműen az import, hanem egyre inkább a belföldi kereslet lesz; ennek egyébként valamennyi tényezője a múlt évinél gyorsabban bővül. A Pénzügykutató Rt. nyugtázza, hogy a számunkra releváns külgazdasági feltételek a tavalyinál is kedvezőbben alakulnak. A GKI Gazdaságkutató Rt. (GKI) szakemberei hozzáteszik, hogy a számunkra kulcsfontosságú Európai Unió hamarosan túljuthat mostani konjunktúra-csúcspontján, ennek nyomán az eurórégió növekedési üteme valamelyest mérséklődik, importdinamikája viszont érezhetően lassul majd, ami növekedésünkre is kihat. Hasonló megállapításra jutott a Budapest Bank Rt. elemző csoportja is, amely, a GKI-hoz hasonlóan, viszonylag szerény, 5 százalékos GDP-növekményt prognosztizál.

A kutatók általában – az export és a belföldi kereslet bővülése nyomán – az ipari termelés 12-15 százalékos emelkedését valószínűsítik, kivéve a GKI-t, amely az említett okok miatt, a korábbi 12 helyett ma már inkább 10 százalékos termelésbővüléssel számol. A legmagasabb, 15 százalékos értéket megadó Kopint-Datorg a kedvező kül- és belgazdasági klíma mellett a Széchenyi terv által is alátámasztott gazdaságfejlesztési programok, beruházások katalizátor hatását is figyelembe vette.

Többesélyes infláció

A konjunktúrakutatók a munkanélküliség egészen enyhe mérséklődését jelzik: az erre vonatkozó prognózisok 2001-re 350-370 ezer fős munkanélküliséget valószínűsítenek, amely a gazdaság élénkülésével tovább mérséklődhet. A GKI szerint az év végén 350 ezer lesz az állástalanok száma. Az év folyamán további egy százalékkal emelkedik a foglalkoztatás: ennél többet a gazdasági növekedés tartósan magas üteme sem valószínűsít, mert a dinamikus fejlődés hajtóerejét a magas termelékenységgel működő, viszonylag kevés munkaerőt felszívó, döntően külföldi érdekeltségű cégek adják. A Kopint-Datorg is határozottan rámutat a munkanélküliség földrajzi régiónkénti és gazdasági ágankénti strukturális különbségeinek problémáira. A Budapest Bank közgazdászai úgy vélik, hogy a munkanélküliség csökkenésében az 1999-es stagnálás egyszeri „kilengésnek" számít, és az év végére a regisztrált munkanélküliek számát mintegy 355 ezer főre teszik. Az Ecostat szintén a foglalkoztatottak számának további növekedésével számol, melynek üteme a 2000. évi bővülés ütemét biztosan eléri. Az intézet prognózisa szerint a foglalkoztatottsági helyzet érzékelhetően javulni fog, miáltal a munkanélküliségi ráta 6,3 százalékról 6 százalék alá csökkenhet.

Az elemzők közötti legélesebb véleménykülönbséget az infláció váltotta ki, melynek értékét a kormány 2001-re változatlanul 5-7 százalékosra teszi, és ezzel még csak nem is érintkeznek a kutatók jóslatai, melyek a 7,5-8,5 százalékos sávban mozognak. Ezt a Pénzügykutató Rt. az idei évről áthúzódó árhatás mellett a – költségvetési törvény által elősegítendő – nagyobb jövedelemkiáramlással magyarázza. A GKI 8,5 százalékos adatának ismertetésekor hangsúlyozta, hogy bár az idén minden bizonnyal tovább mérséklődik majd az infláció, ám ez a folyamat magas árszintről indult – a maginfláció csökkenése is megtört –, s bár az olajár-emelkedés várhatóan csillapodik, ám az élelmiszerárak emelkedése valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A Kopint-Datorg – az Ecostatéval megegyező – 8 százalékos inflációs jóslatát azon feltételezésre alapozza, hogy az úgynevezett importált infláció enyhülni fog. A Budapest Bank a dezinfláció felgyorsulására számít, 2 százalékpontos csökkenéssel: rámutatva az „inflációs pesszimizmus" alaptalanságára s egyben a folyamatot veszélyeztető elemekre.

Emelkedik a reálkereset

A reáljövedelmek terén a kormány – részben az ilyen irányú intézkedéseinek köszönhetően – 4-4,5 százalékos emelkedést tervezett a költségvetés elkészítésekor, ami csaknem kétszerese az elmúlt évi 2-2,5 százalékos emelkedésnek. A Budapest Bank szintén a reáljövedelmek növekedésének gyorsulására számít, ám ez „csak" 3-3,5 százalékos növekményt jelentene. A versenyszférában a vártnál magasabb 2000-es infláció okozhat nagyobb bérnövelési nyomást. A GKI előrejelzése értelmében 14-14,5 százalékkal emelkednek a bruttó keresetek, amely a versenyszférában 4 százalék feletti, a költségvetési szférában 4,6 százalékos – átlagosan pedig 4,4 százalékos – reálkereset-emelkedést okoz. A Kopint-Datorg hasonló, 4,5 százalékos reáljövedelem-növekedési prognózisának publikálásakor megjegyzi: elképzelhető, hogy a minimálbér-emeléssel járó kötelezettségek teljesítése a versenyszféra egyes vállalkozásainál a szándékoltnál szerényebb mértékű béremeléshez vezethet.

A lakossági fogyasztás kormányprognózisban foglalt 3,5-4 százalékos emelkedésénél valamelyest nagyobb értékeket várnak a konjunktúrakutatók. A legnagyobb, 5 százalékos fogyasztásnövekedéssel számoló GKI a jelekből az eddigi óvatos gazdaságpolitika fellazulására következtet a választások közeledtével, felhívja a figyelmet az „osztogatás" túlfűtöttséghez vezető mellékhatásaira. Több intézet is rámutat, hogy a támogatott lakásberuházások is fokozzák a vásárlásokat.

A kormánynak a háztartások megtakarításaira vonatkozó 700-730 milliárd forintos előrejelzése középértéknek számít. Abban is egyetértenek általában a szakemberek, hogy a lakossági megtakarítások egyéb megtakarítási formák felé tolódnak el. A reálkamatok az idei mélypontról felfelé mozdulnak – állapítja meg több intézet is.

Mérsékelt beruházások

A beruházások tekintetében a kormány kedvező előrejelzésével csak a GKI 11 százalékos adata cseng össze, amely az állami és az önkormányzati infrastrukturális beruházások kedvező hatásával támasztja alá optimizmusát. A Pénzügykutató azt is megemlíti, hogy az önkormányzatok anyagi helyzete a korábbiaknál kedvezőbben alakul, sőt a gázközművagyon rendkívüli bevételként jelenik meg e szektorban. A legpesszimistább, 5-7 százalékos beruházásbővüléssel számoló Ecostat úgy ítéli meg, hogy a külföldi működő tőke jelentős növekedésére nincs kilátás, és a kezdeti időszakban a Széchenyi terv programjai sem növelik jelentősen a beruházásokat. Az egyes gazdasági ágak beruházásai eltérő tendenciát mutatnak.

A kormány az export és az import esetében egyaránt 10-12 százalékos bővülést valószínűsít 2001-ben – s ezzel a kivitel terén valamennyi előrejelzés készítőjénél óvatosabb –, a behozatal terén viszont az összes intézetnél derűlátóbb. Utóbbiak ugyanis kivétel nélkül 12 százalék fölötti külkereskedelmi indexszámokat rögzítettek, megemlítve a folytatódó növekedés, valamint a beruházásélénkítés importnövelő, illetve az EU mérséklődő felvevőképességének az exportnövekményt tompító hatását. Ennek következtében a külkereskedelmi áruforgalom mérlege vélhetően romlani fog; a viszonylag kicsi, 3,2 milliárd eurós deficitet jelző Ecostat például felhívja a figyelmet, hogy mivel a vámterületi gazdaság 6 milliárd dolláros hiányát már nem ellensúlyozza a vámszabad területek expanziója, a külkereskedelmi hiány finanszírozásával gondok lehetnek. (Az idén a kormányzat és a kutatóintézetek egységesen áttértek az euró használatára a külgazdasági mutatók megjelenítésében.)

Visszafogott tőkepiac

A legnagyobb, 4,3 milliárd euró külkereskedelmi hiányt jelző Budapest Bank rámutat: a szolgáltatásokon belül az idegenforgalmi szufficit további növekedése valószínűsíthető, s bár az áruforgalmi hiány a folyó fizetési mérleget is növeli – 2,5 milliárd euróra –, ez gazdaságunk finanszírozhatósága szempontjából nem jelent gondot. A Kopint-Datorg – részben külföldi elemzőkre hivatkozva – ha nem is rövid távon, de csökkenő olajárakkal és erősödő euró/dollár árfolyammal számol, miáltal „csak" kismértékben romlik a kereskedelmi mérleg: 4,2 milliárd euró deficitet halmozva fel. A folyó fizetési mérleg 2,4 miliárd euróra prognosztizált hiányát pedig kezelhetőnek ítéli az intézet. A GKI – amely 4 milliárd eurós kereskedelmi és 2,5 milliárdos folyó fizetésimérleg-hiánnyal számol – kiemeli az idegenforgalmi aktívum egyensúlyjavító hatását.

A GKI, amely szerint a tőkepiacon tartós és számottevő élénkülés nem valószínű, 1,5 milliárd euró külföldi működőtőke-beáramlást valószínűsít: módosítva az őszi prognózisában szereplő 1,7 milliárd eurós értéket. A Kopint-Datorg, figyelembe véve a külföldi befektetések élénkülését, 1,7 milliárd euró tőkebeáramlást jelez (a privatizációs bevételek és tulajdonosi hitelek nélkül). Az e tekintetben – is – legoptimistább Ecostat egyben felhívja a figyelmet, hogy a külföldi tőke mozgékonysága és a kereskedelmi mérleg egyidejű passzívuma folyamatos egyensúlyi veszélyt jelenthet. A kormány 1,4-1,6 milliárd eurós előrejelzése viszonylag szerénynek tekinthető.