Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) bér- és kollektív megállapodások bizottsága támogatta, hogy az európai uniós országok gyakorlatához hasonlóan, Magyarországon is szervezzék meg az ágazati szintű érdekegyeztető fórumokat. A tervek szerint – PHARE-támogatással – húsz paritásos bizottságot hoznak majd létre 2003-ig. A 2 millió eurós program előkészítését az OMT-ben közreműködő kormányzati oldal, a szakszervezetek, illetve a munkaadói érdekképviseletek delegáltjaiból álló operatív bizottság kezdi meg.
A program keretében az ágazati érdekegyeztető fórumok majdani résztvevői külföldi tanulmányúton készülhetnek fel a feladatokra, illetve uniós szakértők Magyarországon segítik az ágazati bizottságok létrehozását. A program bizottsági irodák kialakítását is finanszírozza.
Hiányzik a párbeszéd
A Gazdasági Minisztérium (GM) által az OMT bér- és kollektív megállapodások bizottsága részére készített előterjesztés szerint a hazai érdekegyeztetési intézményrendszer talán legkevésbé kiépült szintje a középszintű, ágazati fórumrendszer. Bár történtek kezdeményezések, amelyek eredményeképpen ágazati kollektív szerződések jöttek létre, mégis – európai mértékkel mérve – a lemaradás jelentős.
Az ágazati tárgyalásoknak, megállapodásoknak fórumot jelentő intézmények hiánya már rövid távon is akadályozza a hazai szociális partnerek bekapcsolódását az Európai Unió (EU) fórumrendszerébe. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy intézményes kapcsolat híján nem alakul ki dialógus az ágazati szociális partnerek között az ágazat problémáiról s a lehetséges megoldásokról.
A kétoldalú együttműködés gyengeségei egyrészt az ágazati, illetve az alágazati érdekegyeztetés és konzultáció területein mutatkoznak meg. Az ágazati kollektív szerződések alacsony száma és korlátozott köre a magyar szociális párbeszéd hosszú ideje fennálló hiányossága. Ez pedig hozzájárulhat a szabályozatlan piac kialakulásához és fennmaradásához, valamint az elfogadhatatlan piaci előnyökhöz.
A munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek közötti ágazati szintű közvetlen konzultáció egyszerűen nem létezik a jelenlegi magyar szociális párbeszédben, ezért ennek e független, kiegészítő formáját az EU-tagság miatt is be kell vezetni. Létfontosságú, hogy az ágazati szociális partnerek közösen vitassák meg területük problémáit és kidolgozzák a lehetséges megoldásokat. E párbeszéd révén megoldhatnak olyan kérdéseket, mint például a képzés, a rugalmas foglalkoztatási formák, a munkafeltételek.
Az EU-tagságra való felkészülés ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a magyar szociális partnerek hatékonyan tudjanak részt venni az Unió 21 ágazati bizottságában, ha erre lehetőségük adódik. Csak akkor tudják ugyanis teljeskörűen betölteni az új szerepüket és teljesíteni feladataikat az európai szociális párbeszédben, ha a hazai gyakorlat követi az uniós mintát.
Felismerve a középszintű fórumok hiányából fakadó hátrányokat, a kormány PHARE-programot készített a szükséges intézményrendszer létrehozására.
Kiindulási alapként figyelembe vették az Európai Unió gyakorlatát, ahol a szakmai párbeszéd csúcsát a 21 úgynevezett ipari bizottság jelenti. A program célja e kétoldalú fórumrendszer magyarországi adaptálása, illetve a hozzá kapcsolódó tárgyalási kultúra meghonosítása.
A projekt további célkitűzése, hogy támogatást nyújtson a szociális párbeszéd jelenlegi rendszerének továbbfejlesztéséhez, a háromoldalú érdekegyeztetés kiegészítésével egy függetlenebb, kétoldalú szociális párbeszéd intézményrendszerének létrejöttéhez.
A tervezett projekt lényegét tekintve intézményfejlesztés, amelynek célja, hogy a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek közreműködésével, ágazatonként egy-egy paritásos bizottság jöjjön létre, ahol a szociális partnerek ezt közösen kérik. E bizottságok a szociális partnerek számára nemcsak ahhoz nyújtanak lehetőséget, hogy befolyást gyakoroljanak a hazai munkaügyi kérdésekre, hanem az európai szintű, hasonló ágazati struktúrákban való részvételhez is hozzásegítik a munkaadók és a munkavállalók képviselőit.
Elképzelések szerint, az ágazati bizottságok kapcsolatot tartanak majd az EU-tagállamokban működő hasonló ágazati szervezetekkel, és tanulnak gyakorlatukból. Ennek érdekében az ágazati szintű szociális partnerek többek között képzésben részesülnek, valamint – konzultációs és tárgyalási jártasságaik javítására – külföldi tanulmányúton vesznek részt. Ezenkívül a program az intézményes ágazati párbeszédhez szükséges infrastruktúra megteremtéséről is gondoskodik, ugyancsak PHARE-forrásból.
Akcióterv készül
A program lebonyolítása egy EU-szakértő közreműködésével történik, aki a projekt időtartama – várhatóan 16 hónap – alatt folyamatosan Magyarországon tartózkodik majd, és a Gazdasági Minisztériumban fog dolgozni. Emellett az iparágak sajátosságaihoz igazodva, rövid távon tevékenykedő szakértők közreműködését is tervezi a kormány. Az előcsatlakozási tanácsadó és a szakértők segítségével dolgozzák ki az oktatási tananyagokat, az útmutatókat, a kézikönyveket és a tájékoztató anyagokat.
A projekt beindítására egy helyzetelemzési tanulmány készül az ágazati párbeszéd jelenlegi jellemzőinek feltárására, és annak megállapítására, hogy eddig milyen tényezők gátolták az ágazati párbeszéd kialakulását. A tanulmány továbbá ismerteti az ágazati bizottságok jövőbeni helyét a szociális párbeszédben, az ágazati struktúra elveit, az ágazati bizottságok lehetséges jogkörét, s az ehhez szükséges jogszabályok módosításának megalkotását.
Ez a tanulmány az alapja az ágazati bizottságok létrehozásával kapcsolatos akciótervnek. Az akcióterv magában foglalja a bizottságok felállításának ütemét, a bizottsági tagok kijelölésének módját és az iroda működési feltételeinek megállapítását.
A kutatás következtetései és a javaslatok alapján egy nyitó konferenciát szerveznek külföldi és magyar szakértők közreműködésével. A konferencia célja az ágazati bizottságok fő jellemzőinek megvitatása, illetve a szociális partnerek legszélesebb körű kötelezettségvállalásának elnyerése az ágazati bizottságok létrehozásához és a mozgósításához.
Értékelik a projektet
A projekt tervezett kezdete – a PHARE-szerződés aláírásától függően – 2001 szeptembere, befejezése pedig 2003. április 1. 2002 végére, legkésőbb 2003 elejére létrejöhetnek az ágazati bizottságok irodái.
A projekt záró konferenciával ér majd véget, amelyen a program megvalósítói, a magyar és a külföldi szakértők – köztük az EU szociális párbeszéd fórumain jelentős befolyással rendelkező képviselők –, valamint a létrehozott bizottságok képviselői vesznek részt. A tanácskozás célja az lesz, hogy értékelje a projekt megvalósítását, motiválja a résztvevőket, illetve erősítse a nemzetközi kapcsolatokat.
A GM előterjesztése rámutat: a program sikere nem képzelhető el a szociális partnerek és a kormány szakértői közötti széles körű együttműködés nélkül. Ezért a projekt előkészítése, lebonyolítása érdekében egy operatív bizottság létrehozását javasolja a gazdasági tárca, amelybe a kormány, a munkaadói és munkavállalói szervezetek s az ágazatok képviselőket delegálnak.
