2001. január 1-jétől némiképp változtak a táppénzre jogosultsággal, illetve az igényérvényesítéssel kapcsolatos szabályok. Az új passzusokat a 207/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.
Táppénz
A naptári napi átlagjövedelem kiszámításához a táppénz alapjául szolgáló időszak alatt végzett munkáért kifizetett (elszámolt) jövedelmet el kell osztani az ebben az időszakban biztosításban töltött napokkal (osztószám). Tényleges jövedelem hiányában a teljesítménybéres vagy jutalékos bérforma szerint díjazott biztosított tényleges jövedelmeként a foglalkoztatónál az azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak részére a biztosított táppénzre való jogosultságát megelőző hónapban végzett munkájukért kifizetett jövedelem átlagának naptári napi összegét kell figyelembe venni.
Ha a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, a táppénz alapjának meghatározásakor a december hónapban végzett munkáért járó munkabért abban az esetben is figyelembe kell venni, ha azt a következő év januárjában fizetik ki.
Az osztószám megállapításánál a biztosításban töltött napokat csökkenteni kell
- a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély folyósítása,
- a sorkatonai (polgári) szolgálat,
- a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, valamint a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság
időtartama naptári napjainak számával.
A tényleges jövedelem megállapításánál az irányadó időszak alatt elért jövedelmet el kell osztani az osztószámmal. Ha a biztosított az irányadó időszakban 6 napnál kevesebb munkanapra részesült jövedelemben, úgy a ténylegesen elért jövedelmet – heti 5 munkanapos munkarend szerint – teljes hónapra kell átszámítani.
Az egyéni és a társas vállalkozó táppénzét az irányadó időszakban elért tényleges jövedelem hiányában a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani.
Az elmebetegek adaptációs szabadsága idejére – esetenként legfeljebb 60 napra – vonatkozó keresőképtelenséget a kórház igazolja. Az adaptációs szabadság idejére járó táppénz mértékét az általános szabályok szerint – és nem a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra előírtak szerint – kell megállapítani.
Igazolások
Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához "Foglalkoztatói igazolás"-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal – gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel – együtt három munkanapon belül megküldi a székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnak (MEP). A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig meg kell őriznie.
Amennyiben a biztosított a keresőképtelenség vagy a gyed igénybevétele, illetőleg a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazoláson" jelezni kell. A biztosítási időt ilyenkor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról", az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a "Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványokkal kell igazolni, melyet a foglalkoztató a "Foglalkoztatói igazolás"-sal együtt köteles benyújtani.
Amennyiben a biztosított nem bocsátja a foglalkoztató rendelkezésére az említett igazolásokat, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazolás"-on jelezni kell.
A 3 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmét. Ezen a nyomtatványon kell felsorolni azokat az időtartamokat is, melyekre a biztosítottnak jövedelme nem volt. A jövedelemigazolást két példányban kell kiállítani, és az eredeti példányt a jogviszony megszűnésének napján a biztosított részére át kell adni.
Annak a biztosítottnak, akinek a 3 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó biztosítási jogviszonya vagy a munkanélküli-ellátása megszűnik, a foglalkoztató köteles kitölteni az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványon a biztosítottra és a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat. Az igazolványt át kell adni a biztosítottnak, aki az átvételt igazolja. Amennyiben a biztosított a jogviszony megszűnése évében táppénzben részesült, az igazolványra fel kell jegyezni a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet.
2002-ig a biztosítási idő(k) és a foglalkoztatónál működő kifizetőhely által folyósított ellátások a 2001. január 1-jét megelőzően kiállított "Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatvánnyal is igazolhatók.
