Amikor a kormány döntést hozott a minimálbér 40 ezer forintra történő emeléséről, s egyben arról, hogy nem teljesíti a munkáltatói érdekképviseletek kompenzációs igényeit, az érintett munkáltatói csoportok rögtön hozzáláttak olyan foglalkoztatási technikák kialakításához, amelyekkel csökkenthetik növekvő terheiket.
A kormány szerint a minimális bér drasztikus emelése hosszabb távon kedvezően hathat a bérekre, hiszen a keletkező bérfeszültségek miatt a cégek előbb-utóbb kénytelenek lesznek emelni a kereseteket. Addig azonban komoly konfliktusokra is fel kell készülni. A legkisebb munkabér több mint 56 százalékos emelése elsősorban a hazai tőkével működő kisvállalkozásokat érinti hátrányosan.
Foglalkoztatási technikák
Az IPOSZ 170 ipartestületnél készített felmérést a minimálbér emelésével kapcsolatban. E szerint tavaly márciusban több mint 441 ezer egyéni vállalkozó működött az országban, közülük 268 ezren főfoglalkozásúak voltak. A vállalkozók mintegy hetven százaléka a minimálbér után fizette a járulékokat. A minimálbér és az egészségügyi hozzájárulás 4200 forintra emelése miatt e vállalkozói kör ebben az évben 105 ezer forinttal több járulékot fizet, mint 2000-ben. Az alkalmazottak után fizetendő többlet a 230 ezer forintot is meghaladja évente, hiszen a többletbér 174 ezer forint, a plusz járulékköltség csaknem 54 ezer forint, a munkáltatói járulék is emelkedik, dolgozónként évi 5220 forinttal. Tehát az egyetlen, minimálbéres alkalmazottal dolgozó vállalkozó éves többletterhe meghaladja a 300 ezer forintot. Ennek fedezetét számos vállalkozó nem tudja kigazdálkodni, hiszen ehhez évi 1,4-1,8 millió forintos többletárbevételt kellene elérnie.
A fokozódó terhek miatt számítani kell arra, hogy a kisvállalkozások, egyéni vállalkozások nagy számban bocsátják el alkalmazottaikat, s nem lehet kizárni, hogy többen válnak fizetésképtelenné. Mindezek mellett a fekete-, illetve a szürkegazdaság élénkülése is várható, hiszen elképzelhető, hogy a cégek papíron elbocsátják dolgozóikat, s majd feketén alkalmazzák tovább.
A munkáltatók más módon is csökkenthetik kiadásaikat: például tavaly, még a 25 500 forintos minimálbér idején elbocsátották a munkaviszonyban álló alkalmazottakat, s az idén vállalkozóként veszik vissza őket: bármekkora fizetésért. Bevezethető a többes foglalkoztatás is, vagyis 2-3-féle munka elvégzéséért jár majd csak a 40 ezer forint. Újabb lehetőség a teljes munkaidős állások részmunkaidőssé alakítása, s így már nem kötelező a 40 ezer forint kifizetése. A vállalkozások jelentős részénél kell számítani az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás, illetve a havi 1400 forintos étkezési hozzájárulás megszüntetésére, s az is valószínű, hogy a cégeknél – már ahol van – új, a meglévőnél vélhetően rosszabb feltételű kollektív szerződést készítenek.
Egyes cégek már tavaly hozzáláttak az efféle átalakításokhoz, sőt voltak olyan munkáltatói szervezetek is, amelyek ajánlást tettek közzé arról, hogy tagvállalataik milyen módon léphetnek a magas költségek lefaragásáért. Ezek a lehetőségek persze nem mindenki számára jelentenek megoldást. Sok vállalkozó ezért attól tart, hogy a megnövekedett költségek miatt fejlesztéseket, beruházásokat kell elhalasztaniuk.
A minimálbér emelése persze nemcsak a költségeket növeli, hanem számos munkahelyen a bérfeszültségek kiéleződéséhez is hozzájárul majd. Történik ez azért, mert a cégek kényszerűségből emelik majd a legkisebb fizetéseket, ám így sokuknál arra már nem marad fedezet, hogy a többi bérszinten is emelést hajtsanak végre. Így a skála "összenyomódik", s a különböző fizetési kategóriák közel kerülnek egymáshoz. A közalkalmazotti körben például gyakori lesz, hogy a tanár vagy a vezető ápolónő, illetve akár orvosok is annyit keresnek majd, mint az alacsony képzettségű munkakörök betöltői, például a takarítók vagy az utcaseprők.
Veszélyeztetett ágazatok
A versenyszféra cégeinél is hasonló helyzet alakulhat ki, hiszen az erőket itt is elsősorban arra kell összpontosítani, hogy a legkisebb bérek elérjék a 40 ezer forintot. Ez sok cégnek nem jelent majd gondot, ám a középvállalkozásoknak, illetve az annál kisebb cégeknek igen. Elsősorban a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a textilipar egyes ágazataiban várhatók feszültségek. Itt ugyanis csak alacsony bérköltséggel tudnak a cégek versenyképesek maradni, vagy legalábbis gazdaságosan működni.
A szakszervezetek aggodalommal figyelik azt, hogy számos cégnél szaporodnak a részmunkaidős állások, emelkednek a normák. Meglátásuk szerint elsősorban a fizikai munkások állása, biztonsága került veszélybe.
A költségvetési és a vállalkozói szféra mellett egy speciális csoportot is érint a minimálbér emelése, mégpedig a megváltozott munkaképességűekét. Az előzetes felmérések szerint a fogyatékosokat foglalkoztató cégek csaknem felének okozhat gondot a magasabb minimálbér, így azt sem lehet kizárni, hogy fogyatékosok százai kerülnek az utcára.
