Az Európai Unió évente értékeli a csatlakozásra váró országok felkészülésbeli eredményeit. Magyarország – akárcsak az elmúlt három esztendőben – az idén is jó bizonyítványt kapott. Ami persze nem jelenti azt, hogy az ország készen áll a csatlakozásra, mégis biztató a jövő szempontjából. A kormányzat, a munkaadók szervezetei és a szakszervezetek helyzetükből adódóan mást és mást tartanak kiemelendőnek a dokumentumból. Közös pont a szociális és gazdasági párbeszéd, amelyről enyhe elmarasztalással írnak az országjelentés készítői. A kritikát mindhárom oldal jogosnak tartja, ugyanakkor a megoldáskeresés módjában már eltérnek a vélemények.
Pozitív értékelés, csatlakozást elodázó kritika nélkül
– Összességében pozitívnak tartom a jelentést, mivel az nem tartalmaz olyan elmarasztaló megállapításokat, amelyek Magyarország integrációjának elodázását sejtetnék – nyilatkozta Szirmai Péter, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke. Ennek ellenére osztja Kövér Lászlónak, a Fidesz elnökének találó véleményét, miszerint: "Tíz éve mindig öt év távolságban vagyunk az EU-csatlakozástól."
A VOSZ még nem alakított ki testületi állásfoglalást az EU idei országértékelésének a munka világát érintő részéről, ezért Szirmai Péter saját véleményét fejtette ki.
Szerinte mindent a maga műfajának megfelelően kell értékelni. Mivel az EU véleményének a műfaja alapvetően a dicséret, ezért az enyhe neheztelést erős kritikaként is lehet értékelni.
Szirmai Péter úgy véli, nem az a lényeg, hogy az Unió elég szép képet fest-e Magyarország csatlakozási érettségéről, hanem inkább az: a magyar csatlakozás időpontját az EU hátrább sorolja-e várakozásainknál, vagy sem.
A VOSZ társelnöke az EU értékelésének 2., illetve 13. fejezetét, vagyis a személyek szabad áramlásával, illetve a szociálpolitikával és foglalkoztatással foglalkozó részekből nem hall ki olyan felhangot, amely azzal fenyegetne, hogy későbbre kellene halasztani Magyarország csatlakozását, ha nem vesszük figyelembe az EU intelmeit.
Szirmai Péter egyetért az Unió által megfogalmazott kritikákkal, különösen a szociális párbeszédre vonatkozóakkal. Az EU megfogalmazása szerint az országos szintű érdemi konzultáció hiánya nem csupán az európai szintű szociális párbeszédre történő felkészülés szempontjából lehet káros, hanem az ágazati, a regionális és a vállalati szintek tekintetében is. A kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie az érdemi párbeszéd biztosítása és megfelelő formában történő továbbvitele érdekében – fogalmaz a jelentés.
Az Országos Munkaügyi Tanácsnak már szinte egyetlen jogosítványa sincs, a kormány még a minimálbér megállapításának lehetőségét is elvette. Ezért Szirmai Péter úgy véli, hogy a magas benzinárak miatt kialakult kritikus helyzetben a kormánynak a fuvarozókkal szemben alkalmazott kompromisszumkészségét kellene gyakorolnia az OMT ülésein is. Úgy tűnik, hogy az országos közlekedési sztrájk, illetve az úttorlasz réme meggyőzte a kormányt: engednie kell. Célszerű lenne, ha a kormány nem csak a kritikus helyzetekben volna hajlandó a munkaügyi párbeszédre.
Szirmai Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-jelentés nyelvezete Magyarország önbevallásán alapul, ezért csak mérsékelt örvendezés indokolt. Oda kell figyelni a megszorításokra. Különösen a munkahelyi egészség és biztonság területén a már átvett EU-irányelvekre, amelyek végrehajtása a csatlakozásig fokozatosan történik. Az Unió véleménye szerint az erre vonatkozó EU-irányelvek fokozatos végrehajtása, annak valós mértékének megítélése szoros nyomon követést igényel.
Szirmai Péter szerint az EU által javasolt, a faji és etnikai alapon történő diszkriminációt tiltó, és az esélyegyenlőséget biztosító EU-irányelvet alkalmazni kellene Magyarországon, ám ennek gátat szab, hogy a hátrányos helyzetűeknek nincs pénzük arra, hogy jogi képviselőt fogadjanak, így a törvény jogi kikényszerítésére csak igen csekély esély marad.
A VOSZ társelnöke a jelentést korrektnek tartja abból a szempontból, hogy az EU nem kíván olyan rendelkezéseket betartatni Magyarországgal, amelyeket még a tagországaitól sem követel meg. Erre ugyanis az elmúlt években számos országértékelésben, illetve EU-tisztségviselői nyilatkozatban volt példa.
Rugalmasabb formákra van szükség
A világban tapasztalható változásokat a szakszervezetek sem hagyhatják figyelmen kívül, rugalmasabbá kell válnia a munkaidőnek, a bérrendszernek. A piaci feltételek gyors változása e nélkül nem követhető, nem lehet versenyben maradni. Mindez összefüggésben van a Munka Törvénykönyvének az uniós jogharmonizáció által megkövetelt módosításával – hangsúlyozta Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az országjelentés is kiemelt feladatként jelöli meg a Munka Törvénykönyve jogharmonizációs módosítását – jegyezte meg.
Meg kell érteniük a szakszervezeteknek, hogy ha sikertelen a gazdaság, sikertelenek a vállalkozások, ez még hátrányosabb a munkavállalóknak, mintha alkalmazkodnak a rugalmasabb formákhoz. Kétségtelen, hogy mindezt a nyugati országokban is nehezen fogadják el a szakszervezetek.
Ugyanakkor a Munka Törvénykönyve jogharmonizációs módosítása nem csupán ezt a rugalmasságot szolgálja, több intézkedés a munkavállalóknak nyújt különféle garanciákat. Így például a jelenlegi Munka Törvénykönyve szerint akár tíznapnyi munkavégzés is elrendelhető speciális esetekben. A módosítás alapján hat nap munkavégzés után mindenképpen ki kell adni a pihenőnapot. Jelenleg a napi munkavégzés elvileg elérheti a 20 órát, mert nincs együttes korlát a rendes és rendkívüli munkavégzésre. A tervezett módosítást követően a rendes és rendkívüli munkavégzés együttesen sem haladhatja meg naponta a 12 órát. A heti munkaidő jelenleg a 60 órát is elérheti, az uniós irányelvek átvételét követően viszont a munkaidőkeret átlagában nem haladhatja meg a 48 órát. Lényegében ez nehezíti a piaci alkalmazkodást, a munkáltatók ezért is kérik a munkaidőkeret emelését.
Az országjelentésnek a szociális párbeszédről tett megállapításairól szólva Őry Csaba elmondta: egyetértenek azzal, hogy a kormányzatnak további erőfeszítéseket kell tennie a tartalmasabb szociális párbeszéd érdekében. Ugyanakkor megjegyezte: az eredményesebb együttműködéshez a szakszervezetek és a munkaadói képviseletek igyekezete is szükséges.
A kormány nem zárkózik el az elől sem, hogy közösen tovább építsék a Gazdasági Tanács intézményét. Alaposabb előkészítéssel érdemibbé válhat a párbeszéd ezen a fórumon is. Ehhez javaslatokat kértek a szociális partnerektől, de azokat még nem kapták meg.
Az államtitkár hangsúlyozta: a rendszerváltás óta nem sikerült felmérni az érdekképviseletek valóságos támogatottságát. Pedig ez nélkülözhetetlen a tárgyalások komolyságához, a vállaltak betartatásához.
A szakmai, ágazati, helyi szintű szociális párbeszéd javítása elsősorban a szakszervezeteken és a munkaadói képviseleteken múlik. A kormánynak inkább csak ösztönző szerepe lehet ebben. Ennek lehetőségeit jelenleg is elemzik – hangsúlyozta Őry Csaba.
A szociális párbeszéddel nagyon elégedetlen az EU
Számomra az EU Magyarországról szóló éves jelentéséből az derül ki, hogy a szociális párbeszéddel elégedetlen az Unió – fogalmazott Dávid Ferenc, az Áfeosz titkára, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) bérügyekkel foglalkozó munkaadói szóvivője.
Ezzel szemben a kormány a jelentést úgy tálalja a közvélemény felé, mintha az még a diplomácia legömbölyített megfogalmazásában sem tartalmazna szigorú kritikát.
Az EU ugyanis aktív lépéseket sürget a szociális párbeszéd töretlen fejlesztése érdekében. A jelentés szerint semmilyen konkrét lépés nem történt annak érdekében, hogy az ágazati, regionális és vállalati szinteken megerősödjön az autonóm szociális párbeszéd.
Dávid Ferenc szerint a korábban több alkalommal Magyarországon tartózkodó EU-megfigyelők végigjárták a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket, meghallgatták véleményüket. Ezt hűen tükrözi az országjelentés is, amikor úgy fogalmaz, hogy különösen a Gazdasági Tanácsot (GT) a kormány pusztán arra használja fel, hogy tájékoztatást adjon a társadalom különböző rendű és rangú képviselőinek, köztük a szociális partnereknek, a párbeszéd lehetősége nélkül.
Az Áfeosz titkára szerint az ÉT megszüntetése és átalakítása után a munka világával foglalkozó OMT és a makrogazdasági kérdéseknek fórumot adó GT között nincs átjárás, holott a kormány erről két éve biztosította a szociális partnereket.
Dávid szerint a kiüresedett, érdemi vita nélkül működő OMT és GT "fényképeszkedő fórum"-má vált. Az OMT eddigi egyetlen valamirevaló jogosítványát – a minimálbér megállapításának jogát – is elvette a kormány, mivel november 25-én maga döntött annak mértékéről. A munkáltatók és a munkavállalók egyetértenek abban, hogy a minimálbér csaknem 57 százalékos emeléséhez mindenképpen kompenzációt kell kapniuk az alacsony jövedelmezőségű szektorokban működő kis cégeknek. Zátonyra futott azonban a munkáltatók törekvése, hogy a Munkaerő-piaci Alapból szerezzenek a fenti célra pénzt – emelte ki Dávid Ferenc.
A multinacionális vállalatoknak nem lesz semmi gondjuk ezzel az emeléssel, a kis- és közepes vállalkozások fognak belerokkanni – summázza szakértői véleményét Dávid Ferenc.
Hozzáteszi: a kereskedelem, a könnyűipar tipikusan olyan ágazat, amelynek nagy az élőmunkaigénye, ezért nehéz – a kicsiknek csaknem lehetetlen – mindenfajta teljesítménynövekedés, illetve kompenzáció nélkül ekkora béremelést kigazdálkodni. Ezért a munkáltatók azt kérték a kormányzattól, vagy töröljék el teljes egészében a jövőre 4200 forintosra tervezett, fix összegű egészségügyi hozzájárulást, vagy legalább csökkentsék jelentősen, illetve arányítsák a munkaidőhöz.
A kormány a versenyszférára vonatkozóan a minimálbér ügyében korábban különösen tartózkodó volt, általában elfogadta a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek megegyezését. A tárgyalások során figyelembe vette, hogy az adó-, illetve járulékjogszabályok milyen terheket rónak majd a munkáltatókra, valamint a dolgozókra.
Most azonban, a minimálbér egyoldalú megállapításával, a kormány beleszól a versenyszférában működő vállalatok ügyébe, mintha munkáltató lenne, holott erre nem lenne joga.
Dávid Ferenc szerint a kormány magára hagyja a munkaadókat és munkavállalókat, és nem segíti a megállapodásukat. A kormánynak úgy kellene viselkednie, mint egy sportjátékvezetőnek, aki hagyja játszani a feleket, és csak a keretszabályok áthágásakor avatkozik közbe.
Az Áfeosz titkára szerint a kormány identitászavarral küszködik, ezért van rossz hangulata az ágazati szociális partnereknek és a vállalkozásoknak egyaránt.
Dávid Ferenc egyetért az Unió "gömbölyded" megfogalmazásával, miszerint orvosolni kell azt a helyzetet, hogy a szociális párbeszéd nem a fontosságának megfelelő figyelemben részesül. Az érdekegyeztetés új szerkezetét pedig érdemi szociális párbeszédet eredményező módon kell felhasználni. A munkaadók kíváncsian várják, hogy a kormány mit kíván tenni az EU által javasolt módosítások, illetve korrekciók végrehajtása érdekében – emelte ki a munkaügyi szakértő.
A szakszervezetek javulást várnak
Az országjelentés viszonylag nagy teret szentel a szociális párbeszéd intézményének. A helyzetértékelés korrekt, a kritika megalapozott – véli Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke.
Az egyes kormányzati megnyilatkozások ugyanakkor elhallgatják vagy sajátos szelekcióval interpretálják a dokumentumnak ezt a részét – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. A munkavállalói érdekképviseletek meggyőződése, hogy a kormány nem térhet ki e megállapítások elől, azt komolyan kell vennie. Nem odázhatók el a szociális párbeszéd intézményeinek javítását szolgáló lépések. S nem csupán az Európai Unió véleménye, illetve a csatlakozás miatt, de belpolitikai okokból sem. Sőt a kormányzat jól felfogott érdeke is csak az lehet, hogy javítsa a szociális párbeszéd színvonalát.
A szakszervezetek különösen fontosnak tartják a jelentésben azt a részt, amely a Munka Törvénykönyve jogharmonizációs módosításával foglalkozik. Szabó Endre megjegyezte: a jelentés ugyanakkor nem tér ki e módosítás körüli, a szakszervezetek és a kormány, valamint a szakszervezetek és a munkáltatók közötti élénk vitára. A szakszervezetek természetesen támogatják a szükséges jogharmonizációt, de a tervezett módosítás jelentősen túllépi a harmonizáció által támasztott követelményeket. Ezt indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartják a munkavállalói érdekképviseletek. Indokolatlannak, mert folyamatban van a Munka Törvénykönyve általános felülvizsgálata, s ez egy komplex, konzisztens rendezést tesz lehetővé. Elfogadhatatlannak pedig azért, mert a módosítás egyrészt a munkáltatói jogok további liberalizálására, másrészt a munkavállalók már amúgy is nagyfokú kiszolgáltatottságának növelésére törekszik. A szakszervezetek azt követelik, hogy a módosítás csak a harmonizáció szempontjából valóban szükséges változtatásokat tartalmazza.
A jelentés a népegészségügyi rendszer reformjával is foglalkozik. Elismerve az egyes említett intézkedések tényét, a szakszervezetek álláspontja szerint is valóban aggasztóak a magyar egészségügyi mutatók. Szabó Endre rámutatott: megítélésük szerint ennek egyik leglényegesebb oka az egészségügy alulfinanszírozottsága, s ennek következtében az egészségügyi intézmények szakmai szempontból s a dolgozók kereseti viszonyait tekintve is súlyos, válságos helyzete. A problémák másik előidézője a reformok improvizatív jellege. Ezért a megtett intézkedések heves vitákat, nemegyszer ellenállást váltottak ki, s nem bizonyultak valóban hatásos eszköznek az egészségügy állapotának tényleges javítására.
A munkavállalói érdekképviseletek számára nyilvánvaló, hogy az egészségügy igazi reformja nem oldható meg a pénzügyi ráfordítások jelentős növelése nélkül. Mint ahogy nem képzelhető el ez a reform egy olyan alaposan kimunkált koncepció és intézkedési csomagterv nélkül sem, amely egyaránt épít a szakma és a társadalom véleményére. A jelentés foglalkozik a gazdaság és a tágabb értelemben vett szociális viszonyok problémakörével is – emlékeztetett rá Szabó Endre. A szakszervezetek fontos és időszerű követelése a gazdasági lehetőségek és az életminőség javítását célzó lépések közötti egyensúly megteremtése. Meggyőződésük, hogy a jelenlegi magyarországi bérek, nyugdíjak, a többség jövedelmei indokolatlanul elmaradnak a teljesítmények adta lehetőségektől. Mindez az uniós tagság követelményeit tekintve is akadályokat jelenthet.
