Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Kamarai tagság a cégadatokban
A kötelező gazdasági kamarai tagság megszűnésével – 2000. november 1-jétől – hivatalból törlik a cégnyilvántartásból a kamarai tagságra vonatkozó cégjegyzékadatokat. Azok a cégek, amelyek a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján a felvételüket kérik az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba (tagjegyzékbe), az erre vonatkozó adat bejegyzését 2000. december 31-éig illeték, valamint közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül kérhetik a cégbíróságon. A kérelem benyújtásához jogi képviselet sem kötelező.
(2000. évi CVIII. törvény a kötelező gazdasági kamarai tagság megszűnésével összefüggő cégeljárásról)
Adatszolgáltatási igazgatási díjak
Megjelent az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 28/2000. (X. 27.) BM rendelet. A jogszabály hatálya azokra a magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, amelyek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásából adatszolgáltatást igényelnek. Nem minősül adatszolgáltatásnak az érintettnek a saját adatairól történő tájékoztatása. Az adatszolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Nem kell a díjat megfizetnie annak a magánszemélynek, akinek kérelmére a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának vezetője méltányosságból teljes költségmentességet engedélyezett. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a Magyar Közlöny 105. száma tartalmazza.
A rendelet 2000. november 1-jén lépett hatályba.
[Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 28/2000. (X. 27.) BM rendelet]
Diplomák honosítása
2000. október 30-ával változtak a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett fokozatok, oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról szóló 47/1995. (IV. 27.) Korm. rendelet szabályai. A külföldi oklevelek elismerésével és honosításával kapcsolatos – a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben, továbbá a rendeletben meghatározott – feladatok ellátása továbbra is a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) feladatkörébe tartozik. A módosítás után a MEIK azonban nem a minisztérium keretében működő önálló központi hivatal, hanem az Oktatási Minisztérium szervezeti egysége lesz.
[175/2000. (X. 30.) Korm. rendelet a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett fokozatok, oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról szóló 47/1995. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról]
Okmányirodák
2000. november 1-jétől megváltozik az okmányirodák illetékességi területe. Az okmányirodák kijelölését és új illetékességi területét a 176/2000. (X. 31.) Korm. rendelet melléklete sorolja fel.
[176/2000. (X. 31.) Korm. rendelet az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 143/1999. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításáról]
Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
2000. november 1-jétől lépett hatályba a nyugdíjszerű szociális ellátások mértékének emeléséről szóló kormányrendelet. A rendelet alapján az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összegét, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg az egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összegét 2000. január 1-jétől – önállóan – 2,6 százalékkal kell növelni.
A január-november hónapokra egy összegben járó kifizetés mértékét – a kamatot is magában foglaló – havi 3 százalékos emelésnek megfelelően kell meghatározni. Azt a személyt, aki több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, a rendeletben meghatározott emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.
Az emelést úgy kell végrehajtani, hogy az érintetteknek a 2000. január-november hónapokra járó emelés 11 havi összegét novemberben kellett kiutalni, a december hónapra járó ellátást már emelt összegben kell kifizetni. A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot szintén megemelik 2000. január 1-jére visszamenőleg.
[Egyes nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások kiegészítő emeléséről szóló 177/2000. (X. 31.) Korm. rendelet]
Földgáz- és villamosenergiadíj-változások
A gazdasági miniszter egyszerre módosította azokat a rendeleteket, amelyek a földgáz és a villamos energia díjainak megállapítását tartalmazzák. A 38/2000. (X. 31.) GM rendelet módosította:
- a földgáz árának szabályozásáról szóló 59/1995. (XI. 14.) IKM rendeletet (e szerint az árszabályozási éven belül rendkívüli árváltoztatásra kerülhet sor, ha azt a földgázimportárak jelentős változása indokolttá teszi),
- a földgáz díjának megállapításáról szóló 11/1999. (III. 19.) GM rendeletet,
- a közcélú villamosművek villamosenergia-vásárlási árának megállapításáról szóló 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendeletet,
- a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz árának megállapításáról szóló 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendeletet.
A módosítások és az árváltozások a Magyar Közlöny 2000/107. számában találhatóak.
[Egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 38/2000. (X. 31.) GM rendelet]
| A földgáz legmagasabb díjai áfa nélkül | ||||
|---|---|---|---|---|
| A) Viszonteladói árszabás | ||||
| Éves viszonteladói teljesítménydíj (Ft/MJ/nap) | Viszonteladói gázdíj (Ft/MJ) | Viszonteladói díjkedvezmény (Ft/MJ) | ||
| 9,01 | 0,853 | 0,055 | ||
| B) Szállítóvezetéki árszabás | ||||
| 1. árkategória | 2. árkategória | |||
| Éves szállítóvezetéki teljesítménydíj (Ft/MJ/h) | Szállítóvezetéki gázdíj (Ft/MJ) | Éves szállítóvezetéki teljesítménydíj (Ft/MJ/h) | Szállítóvezetéki gázdíj (Ft/MJ) | |
| 432 | 0,585 | 550 | 0,856 | |
| C) Lakossági fogyasztás árszabása | ||||
| Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye (m3/h) | Éves lakossági alapdíj (Ft) | Éves lakossági alapdíj* m3/h a gázmérő(k) névleges (össz)teljesítményére vonatkoztatva [Ft/(m3/h)]) | Gázdíj (Ft/MJ) | |
| 1. 20-nál kisebb | 2016 | – | 0,917 | |
| 2. 20 és 20-nál nagyobb | – | 3776 | 0,834 | |
| D) Mérővel nem rendelkező lakások árszabása | ||||
| Fogyasztás egységára (Ft/MJ) | 0,952 | |||
| E) Nem lakossági árszabás | ||||
| Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye (m3/h) | Éves lakossági alapdíj (Ft) | Éves lakossági alapdíj* [Ft/(m3/h)] | Gázdíj (Ft/MJ) | |
| 1. 20-nál kisebb | 2016 | – | 0,917 | |
| 2. 20-100 | – | 3776 | 0,834 | |
| Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye nagyobb 100 m3/h-nál Teljesítménylekötés | Éves teljesítménydíj (Ft/MJ/h) | Gázdíj (Ft/MJ) | ||
| 3. 101-500 | 432 | 0,680 | ||
| 1. árkategória | 2. árkategória | |||
| Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye nagyobb 100 m3/h-nál Teljesítménylekötés | Éves teljesítménydíj (Ft/MJ/h) | Gázdíj (Ft/MJ/h) | Éves teljesítménydíj (Ft/MJ) | Gázdíj (Ft/MJ) |
| 4. 500-nál nagyobb | 432 | 0,587 | 550 | 0,860 |
| F) Üzemanyag-árszabás | ||||
| Üzemanyagdíj (Ft/nm3) | 77,7 | |||
| G) Felemelt díj | ||||
| Felemelt gázdíj (Ft/MJ) | 2,2 | |||
| * m3/h a gázmérő(k) névleges (össz)teljesítményére vonatkoztatva. | ||||
Joghatóság
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet joghatóságra vonatkozó szabályait a joghatóságra és a külföldi határozatok végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvény teljes egészében megváltoztatta. Általános joghatósági szabály, hogy a magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében pedig a székhelye belföldön van. Több alperes együttes perlése esetén magyar bíróság eljárhat valamennyi alperessel szemben, amennyiben legalább az alperesek egyikének a lakóhelye (székhelye) vagy a szokásos tartózkodási helye belföldön van, feltéve hogy a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés valamennyi alperesre a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, illetőleg ha a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek.
Szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van.
Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták esetében magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van.
Külföldi vállalkozás elleni perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbinak tevékenységével kapcsolatos. Magyar bíróság továbbá az önálló vállalkozóként belföldön letelepedett külföldi állampolgár elleni perekben akkor is eljárhat, ha a jogvita a külföldi személy belföldi gazdasági tevékenységével kapcsolatos. Vagyonjogi perekben eljárhat magyar bíróság olyan alperes ellen, aki belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, azonban az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona mégis van. A jogszabály szerint az alperes belföldön lévő vagyona az alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja.
Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása
Külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott határozatát, amelyben magyar bíróságnak vagy más hatóságnak kizárólagos joghatósága van, belföldön nem lehet elismerni.
A külföldi határozat nem ismerhető el továbbá, ha
- annak elismerése a magyar közrendbe ütköznék,
- az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen, sem meghatalmazott képviselője útján nem vett részt, azért mert az idézést és a keresetlevelet, vagy az eljárás megindításának alapjául szolgáló egyéb iratot részére lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén nem kézbesítették szabályszerűen és olyan időben, hogy a védekezésre módjában állt felkészülni,
- a határozat olyan eljárás eredményeként került meghozatalra, amely a magyar eljárási jog alapvető elveit súlyosan sértette,
- ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt azonos felek között magyar bíróság vagy más hatóság előtt a perindítás hatályai a külföldi eljárás megindítását megelőzően beállottak (perfüggőség),
- ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság vagy más hatóság azonos felek között korábban jogerős érdemi határozatot hozott.
A külföldi határozat elismerése külön eljárást nem igényel. Az elismerhetőség kérdését jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a bíróság vagy hatóság vizsgálja, amelynek eljárásában ez felmerül.
(2000. évi CX. törvény a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról)
Bortörvény módosítása
2000. november 18-ától lépett életbe a bortörvény módosítása. Az új szabályozás szerint védett eredetű bor az a meghatározott termőhelyről származó minőségi vagy különleges minőségű bor, amelyet a termőhelyre ajánlott szőlőfajtából, eredetvédett termőhely ültetvényének legalább 17, illetve 19 tömegszázalékos (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó terméséből készítettek, és a termőhelyre jellemző tulajdonságokkal rendelkezik.
A módosítás után az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél előállítására a cukrot borban feloldva, vagy legalább 500 g/l cukortartalmú cukorszirupként lehet felhasználni. Pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor és szén-dioxiddal dúsított gyöngyözőbor előállítására a cukrot borban feloldva lehet felhasználni. A cukorszirup a cukor ivóvízben való feloldásával kizárólag a felhasználó üzemben állítható elő.
(2000. évi CXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról)
Kémiai terhelési bírság
Megszületett a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló Korm. rendelet. A jogszabály hatálya arra a természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre terjed ki, aki (amely) a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel kapcsolatos, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben (Kbtv.) (illetve a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban) meghatározott kötelezettségét elmulasztja, megszegi, vagy más módon megsérti.
A rendelet meghatározza a bírság kiszabásának elveire, a bírság mértékére és a bírságbevétel felhasználására vonatkozó szabályokat is.
A bírság mértéke
1 000 000-5 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki arra, aki
- törzskönyvezendő új veszélyes anyagot állít elő vagy hoz forgalomba, annak törzskönyveztetése nélkül,
- betiltott vagy korlátozás alá tartozó veszélyes anyagot, veszélyes készítményt a tilalommal, illetőleg a korlátozással érintett körben forgalomba hoz,
- veszélyes anyaggal, illetőleg veszélyes készítménnyel végzett tevékenységével egy éven belül ismételten, illetőleg tömeges foglalkozási mérgezést idéz elő.
- 50 000-5 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki arra, aki
- veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt a kémiai biztonságot sértő módon, a Kbtv.-ben foglaltaktól eltérően reklámoz,
- a biztonsági adatlapon vagy a feliraton (címkén) valótlan, illetve megtévesztő információt közöl, vagy a biztonsági adatlapot a Kbtv. 22. §-ának (1) bekezdése szerint az arra jogosult számára nem bocsátja rendelkezésre,
- bejelentési kötelezettséggel érintett veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt bejelentés nélkül hoz forgalomba, illetőleg be nem jelentett veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel vagy törzskönyvezendő új anyaggal törzskönyvezés nélkül, szándékosan egyéb, meg nem engedett tevékenységet végez,
- betiltott vagy korlátozás alá tartozó veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel a tilalommal, illetőleg a korlátozással érintett körben tevékenységet végez,
- biocid terméket engedély nélkül forgalomba hoz, illetve nem engedélyezett biocid terméket tiltott módon felhasznál,
- hamis, a külön jogszabály szerinti GLP-bizonylatot nyújt be, vagy GLP-bizonylatot jogtalanul szerez meg,
- a külön jogszabály szerint előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljáráshoz kötött import veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt ezen eljárás lefolytatása nélkül, illetve hatósági engedély alapján importálható veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt ezen engedély hiányában Magyarországon forgalomba hoz,
- veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végzett tevékenységével foglalkozási mérgezést vagy az emberi élet, egészség, testi épség, illetőleg az épített vagy a természetes környezet egyéb módon történő veszélyeztetését, illetve károsítását idézi elő.
2 500 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki arra, aki
- veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel bejelentéshez kötött tevékenységet bejelentés nélkül végez,
- veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt 18 éven aluli vagy más illetéktelen személynek kiszolgáltat,
- olyan veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt hoz forgalomba, amelynek csomagolása, jelölése, feliratozása nem felel meg az előírásoknak,
- a kockázatbecslésre, a kockázatcsökkentésre, a kockázatkezelésre vonatkozó kötelezettségeit nem teljesíti,
- a magyar nyelvű biztonsági adatlap, illetve azzal azonos tartalmú írásos dokumentáció hiányában veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel tevékenységet végez,
- a veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények tárolására, őrzésére vonatkozó, külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket megszegi,
- megsérti a veszélyes anyagokkal, illetőleg veszélyes készítményekkel összefüggő adatok nyilvántartására vonatkozó valamely kötelezettséget.
1 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki arra, aki az emberi mérgezési esetek bejelentésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti.
A rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.
[A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet]
Telekalakítás
2000. november 16-án új rendelet lépett hatályba a telekalakításról. A rendelet meghatározza a telekalakítás sajátos szabályait, rendelkezik a telekalakítási tervről, az elvi és a végleges telekalakítási engedélyről is. A szabályozás szerint a telkeket – a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével – úgy kell kialakítani, hogy a telkek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek. Meglévő telkek esetében a telekegyesítés és a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.
A rendelet szerint meglévő, beépített telket érintő telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a rendeletben foglaltakon túlmenően a kialakuló telkek beépítettsége megfelel az építésügyi előírásoknak. Ugyanez az előírás vonatkozik az olyan telkekre, amelyekre már kiadtak érvényes építési engedélyt. Ha az építésügyi szabályoknak megfelelő telekalakítás a telken fennálló építményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az építményt elbontják, áthelyezik, vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá a belső épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és a tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké (épületrészekké) alakították át.
Elvi telekalakítási engedély
Telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a telekalakítás engedélyezési feltételeinek (településrendezési, műszaki követelmények stb.) előzetes tisztázása céljából elvi telekalakítási engedély kérhető.
A rendelet melléklete a telekalakítási eljárásban közreműködő szakhatóságokat tartalmazza.
[A telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet]
Adók, járulékok 2001-ben
Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 18 törvényt módosított. Változott a
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
- az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény,
- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény,
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
- a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,
- a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,
- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,
- a személyi azonosító jel helyébe lépő azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény,
- a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény,
- a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény,
- az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,
- a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,
- a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény,
- az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény.
(Az adókra vonatkozó szabályok változásaival lapunk más részén összefoglaló táblázatos formában foglalkozunk.)
A Munka Törvénykönyvének változásai
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítására is az adókra, járulékokra vonatkozó törvények módosítása körében került sor. E szerint a kötelező legkisebb munkabér mértékére vonatkozó döntés kialakítása érdekében az Országos Munkaügyi Tanácsban folytatott egyeztetés a tárgyévet megelőző szeptember 10-éig – megegyezés hiányában legfeljebb további 15 napig – tarthat. Ha eddig az időpontig megállapodás nem jön létre, a kormány meghatározhatja a kötelező legkisebb munkabér mértékét.
Igazolás a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor
2001 januárjától a munkáltató által adott igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát is. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét is.
A módosítások 2001. január 1-jén lépnek hatályba.
(2000. évi CXIII. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról)
Kereskedelmi ügynöki szerződés
Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről a 2000. évi CXVII. törvény rendelkezik. A törvény alkalmazásában kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha az ügynök szerződés – akár a megbízó nevében, akár saját nevében, de a megbízó javára – megkötésére is jogosult. A jogszabály meghatározza a kereskedelmi ügynöki megbízás terjedelmét, a kereskedelmi ügynök és a megbízó kötelezettségeit, a díjazás és a jutalék szabályait is. A szabályozás szerint a kereskedelmi ügynöki szerződés csak írásban jöhet érvényesen létre, de határozatlan vagy határozott időtartamra is megköthető. A jogszabályban megtalálhatók a szerződés felmondására, a szerződésszegésre, a kiegyenlítésre és a versenykizáró megállapodásra vonatkozó szabályok is.
A 2000. évi CXVII. törvény 2001. február 1-jén lép hatályba.
(2000. évi CXVII. törvény az önálló kereskedelmi szerződésről)
