A minőség fogalma egyre elvontabb és tudományosabb lesz, a gyakorlatban azonban kézzelfogható eredményt produkál. A minőség fejlesztéséhez kapcsolódó elgondolásokon különböző szervezetek dolgoznak, s azon vannak, hogy a minőséghez kötődő ismereteket a gazdálkodóegységek széles körben ismerjék meg, alkalmazzák.
A minőség fogalmának, tartalmának meghatározása óriási változáson ment át az utóbbi években. Míg korábban a termelésből kikerülő termékekre szorítkozott e fogalom, ma már a társadalom, a gazdaság minden területén jelentése van. A minőségi szemlélet nemcsak a termelést, a szolgáltatást jellemzi, hanem kezdi áthatni a közszférát, a társadalom különböző területeit is.
A minőséget sokan és sokféleképpen határozzák meg. Az egyik elfogadott definíció szerint egy egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják annak képességét, hogy a meghatározott és elvárt igényeket kielégítse.
Ezzel a megfogalmazással kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy szerződéses vagy jogi szabályozás esetén az igényeket konkrétan előírják – mint például a nukleáris biztonság esetében. Ugyanakkor más területeken az elvárt igényeket fel kell mérni, meg kell határozni. Számos esetben az igények idővel megváltozhatnak, és ez szükségessé teszi a minőségi követelmények időnkénti felülvizsgálatát.
A minőség fogalmát nem helyes önmagában használni. Néhány vonatkozásban a használatra való alkalmasságot, a célnak és a követelményeknek való megfelelőséget, a vevő igényeinek kielégítését jelenti.
A kultúra része
A minőség mint követelmény megjelenése Magyarországon a rendszerváltással kezdődött. Czitán Gábor, a TÜV Rheinland közép-kelet-európai csoportjának vezérigazgatója szerint ez szerencsés egybeesést jelentett azzal, hogy abban az időben jelent meg a világban a minőségügyi rendszereket szabályzó ISO 9000-es szabvány.
Magyarországon a minőség fejlődését jellemezte, hogy a követelményrendszer kilépett a termelő, forgalmazó vállalkozói szférából. Az ország kultúrájának részévé vált, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó, a lakosság már minőségi elvárásokkal lép fel a termékkel vagy szolgáltatással szemben. Ezzel az elmúlt tíz év alatt a kvalitás a nemzeti kultúra ügyévé is vált Magyarországon.
Azt mindenki tudja, hogy egy adott cégnél a minőségbiztosítás megléte marketingszempontból sem elhanyagolható tényező.
Tanúsíttatott rendszerek
Számokban kifejezve is alátámasztható a minőségi szemlélet magyarországi fokozatos térhódítása. A magyar gyártók és szolgáltatók az 1992-es, 1993-as években kezdték meg a minőségügyi rendszerek tanúsítását. Jellemző volt az akkori időkre, hogy a minőségbiztosítási tanúsítást elsősorban a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai rendelték meg, ezt követően pedig a nagyobb cégek mellett a közepes, illetve kis cégek vezetői is a kvalifikációs rendszer bevezetése mellett döntöttek. Vagyis a minőségügy hazai elterjedésének története a nagy nemzetközi cégektől indult, és napjainkban eljutott a kis hazai cégekig.
A minőségügyi rendszerek bevezetése azonban nem öncélú. Piaci kényszer is egyben, mert e nélkül napjainkban elképzelhetetlen, hogy egy cég egy nagyvállalat beszállítója legyen. Vagyis ki kell mondani: ahhoz, hogy valaki beszállítóvá váljon, minőségügyi rendszerrel kell rendelkeznie.
Az Európai Unió országaiban már bevett gyakorlat, hogy a termelés másik országba történő áthelyezésekor egyértelműen megkövetelik, hogy a megbízott cégnek legyen minőségbiztosítási tanúsítványa az adott szakmára.
Az ISO vezet
A minőségügyi rendszernek hihetetlenül sok ága van, különböző szabványok jelennek meg nap mint nap. Nagyon sokféle rendszer alakult ki párhuzamosan az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszerrel, ám többnyire abból fejlődnek ki, a különböző szakmákra formálva.
A legújabbak közé tartozik például a telekommunikációra specifikusan jellemző ISO-változat, az ISO AT 9000 minőségbiztosítási rendszer, vagy az ISO QS 9000-es, ami az autóipari beszállítókra vonatkozik.
A követelményekhez igazodó fejlődést jól példázza a nemrégiben kidolgozott ISO-SA tanúsítás, amely a humánerőforrás-politikát minősíti egy-egy adott cégnél. Azok a vállalatok, amelyek rendelkeznek ISO-SA tanúsítással, például nem foglalkoztatnak gyermekmunkaerőt, azonos bérért alkalmaznak férfi és női munkavállalókat. A rendszer most kezd elterjedni.
Az ISO 9000-es minőségbiztosítási szisztémán belül tehát különféle vállalatokra jellemző rendszereket fejlesztettek ki. Ha egy cég fejlesztéssel, szolgáltatással egyaránt foglalkozik, akkor számára az ISO 9001-es a megfelelő. Ha csak gyártással foglalkozik a cég, akkor ISO 9003 szerinti tanúsítást kér. A tanúsítást kérő cégnél végül is az a fontos, hogy az exportra kiszemelt piacon milyen minőségbiztosítási rendszert ismernek, illetve fogadnak el.
A minőségügyre jellemző, hogy többnyire nem hatóságilag szabályozott területről van szó, mert sehol sem kötelező az ISO- vagy egyéb tanúsítást elfogadni. Bevált gyakorlat a világban, hogy vannak olyan tanúsító szervezetek, amelyek a különböző földrészek minden pontján dolgoznak. Ezeknek a szervezeteknek a tanúsítványa elismert és elfogadott a világ szinte minden részében.
Ilyen például a 130 éves múlttal rendelkező TÜV Cert, amelynek biztonságtechnikai tanúsítása a legelismertebb a világon. A TÜV Cert kidolgozta a menedzsmentre vonatkozó minőségbiztosítási rendszerét is. Az ismertséghez és elfogadottsághoz hozzájárul az is, hogy minden kontinensen van képviselete. Így azt lehet mondani, hogy tanúsítása elfogadott, meghatározó a világban.
Az európai, illetve a német piacra dolgozó magyar vállalatok elsősorban TÜV Cert tanúsítást kérnek. A Magyarországon kiadott összes bizonyítvány mintegy 50 százaléka ilyen. Ugyanakkor Romániában, illetve Szlovéniában a francia Bureo Veritas tanúsítása a meghatározó.
Fontos a függetlenség
A szakma hitelének erősítése végett alakult ki az a gyakorlat, hogy a minőségi tanácsadónak és a minőséget tanúsító cégnek egyértelműen el kell különülnie. Összeférhetetlenséget jelent ugyanis, ha egy tanácsadó cég tanúsít is.
A vállalati rendszereken belül a minőséggel foglalkozó személyekre vonatkozó megoldás eltérő képet mutat. A minőségügyi rendszer leírja, hogy minden cégnél önálló megbízottnak kell működnie, aki független a cég termelési, illetve értékesítési részlegétől, és közvetlenül a vállalat vezetőjéhez tartozik jogilag, szakmailag egyaránt.
A minőségért felelős személy függetlensége rendkívül fontos már csak azért is, hogy ténylegesen a minőségre tudjon koncentrálni, és ne befolyásolja őt a termelési, értékesítési eredmények alakulása.
Nagyobb cégeknél például minőségügyi igazgató, illetve igazgatóság látja el ezt a feladatot. Kisebb, két-három fős vállalkozásnál viszont a cég vezetője egy személyben menedzser, minőségügyi szakember és minőségügyi megbízott. Kétségtelen, hogy ez utóbbi esetben nehéz összeegyeztetni a rövid távú piaci érdeket a minőség ügyével, a hosszú távú elképzelésekkel.
A minőség pénzbe kerül
A tanúsítás költsége nagyon eltérő lehet. Konkrét számokat azért nehéz említeni, mert a kiadások nagymértékben függenek az adott vállalat felkészültségétől, illetve a tanúsítás megszerzésére kidolgozott elképzelésektől.
Általánosságban elmondható, hogy azoknak kerül kevesebbe a minőségügyi rendszer tanúsíttatása, akik közel állnak a követelményeknek való megfeleléshez. Az összeg nagyságát befolyásolja az is, hogy milyen akkreditáció megszerzését tűzte ki célul az adott cég. A belföldre szóló nemzeti akkreditálásnál drágább a nemzetközi piacon érvényes tanúsítás és regisztrációs díj. Ennél is többe kerül a brüsszeli tanúsítóhelyen kiadott tanúsítvány, regisztráció.
Szemléltetésként jó példa, hogy egy 60-100 fős nagyságú cégnél 11 ezer 600 márkába kerül egy három évre szóló nemzeti audit, amelynél nincs úgynevezett előaudit, ahol előre meg lehet tudni, hogy min kell még változtatni a tanúsítás elnyeréséhez. Ebbe az összegbe beleértendő az első, illetve a további két felügyeleti audit és a regisztráció ára is. Ugyanekkora cégnél egy brüsszeli regisztrációval kiadott tanúsítás már 17 ezer márkába kerül, amit még kiegészíthet további szolgáltatás, például előaudit igénybevétele. Végül is a cég pénztárcájától függ, hogy mit rendel meg, kínálat van bőven.
A minőségügyi rendszerbe szervesen beépül az évenkénti felülvizsgálat. Erre azért van szükség, hogy a tanúsítás elnyerésétől kezdődően bizonyítottan igazolni lehessen, hogy az adott cég folyamatosan megfelel a minőségbiztosítási követelményeknek. Ha nem, akkor az auditáló cég visszavonja a tanúsítványt.
Magyarországon a Comenius-program keretében indult be az iskolák minőségbiztosításának kiépítése. Ez nem ISO 9000 szerinti tanúsítást jelent majd, függetlenül attól, hogy az ISO-szabványnak bizonyos elemeit felhasználja. Ma még nem lehet tudni, hogy pontosan milyen nevesített tanúsítást kap az oktatásban alkalmazott minőségbiztosítás.
A szemlélet térhódítását jelzi, hogy az önkormányzatoknál is elkezdődött a minőségbiztosítási rendszerek kiépítése. Több önkormányzat rendelkezik ISO-tanúsítással, illetve folyamatban van a rendszer kiépítése. A kezdeti lelkesedés után azonban mostanra némi megtorpanás látszik az önkormányzatoknál, elsősorban azért, mert anyagi gondokkal küszködnek.
Az egészségügy területén is kezdeti stádiumban van a még minőségbiztosítási rendszerek kiépítése, az előrehaladást itt is elsősorban a pénzszűke akadályozza, mert az intézményeknek maguknak kell erre a célra előteremteniük a forrásokat.
| A minőségszemlélet támogatása |
|---|
| A Gazdasági Minisztérium az idén is meghirdette a minőség- és környezetirányítási pályázati rendszer keretében elnyerhető támogatások igénybevételére szóló tenderét. A pályázat célja, hogy az Európai Unió által támasztott követelményekkel konform minőség- és környezetirányítási rendszerek kiépítéséhez, tanúsíttatásához elnyerhető támogatással elősegítse a vállalkozások minőségszemléletének széles körű elterjesztését, termékeik versenyképességét, nemzetközi elfogadtatását, külpiaci értékesítését, a beszállítói kapcsolatok szélesítését. A pályázati kiírást és az egyéb tudnivalókat, a szerkesztett pályázati útmutatót a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-nál lehet beszerezni. A pályázatokat október 31-ig folyamatosan lehet beadni. |
Élenjáró magyar cégek
Közép-Kelet-Európában egyértelműen első helyen állnak a magyar vállalatok a minőségtanúsításban. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a kormány, a Gazdasági Minisztérium révén, támogatta a hatáskörébe tartozó vállalatokat a minőségbiztosítási rendszerük kiépítésében. Szakemberek szerint ez a kormányzati támogatás olyan lendületet adott a magyar iparnak, amelyet nyugodtan lehetne az egyik legjobb állami befektetésnek is nevezni.
Szakértők azt mondják, hasonló kormányzati támogatásra lenne szüksége az egészségügynek, a szociális szférának is ahhoz, hogy a mostani patthelyzetből elmozdulhassanak.
A tizenkét legnagyobb tanúsító cég adataira építve egy nemzetközi felmérés szerint 1999. december 31-én Magyarországon 3280 tanúsított cég volt. Európában összesen 190 ezer egység rendelkezett minőségbiztosítási tanúsítással. Csehországban 1500, Görögországban pedig 1050 cégnek volt tanúsítványa.
Ezek a számok azt jelzik, hogy Magyarországon egyértelműen kialakult a minőség iránti igényesség, a minőségnek egyfajta kultúrája, és beigazolódott, hogy a minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező cégek versenyképesebbek a piacon.
Jó üzlet
Tavaly az ISO-tanúsításból adódó forgalom éves szinten 1,5 milliárd forint volt. A fejlődést, a növekvő keresletet jelzi, hogy ez az összeg az 1998-as forgalom kétszerese.
A magyar minőségügyben rejlő üzletet jól mutatja, hogy a minőségügyi tanácsadók is évente többmilliárdos forgalmat bonyolítanak le. A Minőségügyi Tanácsadók Szövetségének adatai szerint a magyarországi minőségügyi tanácsadó cégek száma évről évre szaporodik, többnyire 1-2 fős vállalkozások alakulnak erre a célra. Ez utóbbiak száma több százra tehető.
A tisztességes piaci működést segíti majd elő, ha elkészül a minőségügyi tanácsadók követelményrendszere. Jelenleg ugyanis nincs meghatározott feltételekhez kötve az, hogy ki végezhet efféle tanácsadói tevékenységet. Éppen ezért sok a hozzá nem értő cég, ami a szakma presztízsét egyértelműen rontja.
A Minőségügyi Tanácsadók Szövetségének 21 szervezet a tagja. A szövetség tagsága a minőségi felkészítés piacán 72 százalékot képvisel. A szövetségnek azok a szaktanácsadók lehetnek a tagjai, akik elfogadják a szervezet szakmai, illetve etikai feltételeit.
A szövetség 1994-ben alakult, a rendes tagok mellett megfigyelői státussal rendelkezik 8-10 vállalkozás. A rendes tagok közé azokat veszik fel, akik teljes egészében megfelelnek a szövetség szakmai, etikai normáinak, míg a megfigyelői státus esetén lehetőség van arra, hogy a tagszervezet korrigálja önmagát.
A szövetségnek 13 pontból álló szakmai és etikai követelményrendszere van, amely a piaci verseny tisztasága, a tisztességes üzleti magatartás érdekében született. A szövetséghez tartozás egyfajta garanciát ad arra vonatkozóan, hogy a minőségügyi tanácsadó betartja a piac íratlan szabályait.
A minőségügyi tevékenység piacának gyors ütemű fejlődése – szakemberek szerint – az elkövetkező években valamelyest lassulni fog. Viszont az év végén megjelenő új ISO 9000:2000-es szabvány valamelyest lendületet adhat a telítődést mutató piacnak. Hat év tapasztalatait felhasználva elvégezték az előző ISO-szabvány revízióját, s a korrekció nyomán a teljes minőségirányítási szemlélet (TQM) fog meghonosodni a szabványban. Az új kevésbé lesz termékcentrikus, ezért könnyebben alkalmazhatják majd szolgáltatókra, iskolákra, önkormányzatokra. Az eddigieknél jobban épít a vevői és a dolgozói elégedettségre, jellemzően folyamatorientált. Megváltoztatja a vállalat eddigi hagyományos, funkcionális struktúráját, és az új szemléletet – a minőségit – viszi be.
Az új szemlélet térhódításával a fiatal diszciplína tantárgyként való oktatása is egyre nagyobb szerepet kap Magyarországon. A piaci alapú, illetve az állami felsőfokú intézményekben egyaránt megtalálható a minőségügyi szakemberképzés, és államvizsgai tárgyként is szerepelhet a minőségbiztosítás.
Az ISO minősítés piaci eredményeket hozott a KISOSZ számára, mert a szakképzési tevékenységük megerősödött, a két legnagyobb szakképző cég között vannak a kereskedelem és a vendéglátás területén. Évente 10-12 ezer tanulónak oktatják a szakmát. Az érdek-képviseleti tevékenység megerősödését pedig az mutatja, hogy a KISOSZ taglétszáma növekszik, szolgáltatásával pedig elégedettek a vállalkozók.
Európai minőségkép
A magyar vállalatok külpiaci függősége indokolja, hogy minőségügyi politikájuk kialakításakor tekintettel legyenek a nemzetközi tendenciákra. Napjainkban folyik az európai minőségkép kialakításának megvitatása különböző fórumokon. Legutóbb a Nemzetközi Minőségügyi Szervezet torinói ülésén tekintették át a helyzetet.
A formálódó európai minőségképpel kapcsolatosan Molnár Pál, a Nemzetközi Minőségügyi Szervezet alelnöke, a Nemzetközi Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke elmondta: az Európai Bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy a kormányzati, közigazgatási szervezetek munkájának minősége, hatékonysága javuljon.
Tavaly az Európai Unió portugál elnöksége idején szervezett konferencián vitatták meg a köztisztviselői kar minőségügyi helyzetét, továbbfejlesztésének lehetőségét. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság felkérte az Európai Minőségügyi Szervezetet arra, hogy az öt csatlakozásra váró országban, köztük Magyarországon is, rendezzen általános minőségügyi továbbképzést a kormányzat vezető tisztségviselőinek, többnyire külföldi szakértők bevonásával.
Egy uniós határozat szerint, tíz éven belül Európa át szeretné venni a vezető szerepet a gazdasági növekedés, az informatika és a minőség területén. Ennek szellemében alakítja ki a feladatokat az európai minőségképről készült tanulmányában.
Ilyen feladat például a szakképzés területe, ahol részben vissza kell adni a minőség korábbi szerepét, részben pedig korszerű módszereket kell oktatni, és tudatosítani kell az elsőre jól csinálni" elvet.
Az informatika és a minőség kapcsolatát újra is kell gondolni az európai minőségkép kialakítása során. Az internetes kereskedelem beindulásával ugyanis a vevő nem találkozik közvetlenül a gyártóval, a kereskedővel, hanem a számítógépen rendel meg egyszerű és bonyolult árukat. A hibamentes megoldást kell megtalálni ahhoz, hogy a vevő ne legyen csalódott, ha megkapja a rendelt árut. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a vevői kívánság pontos lefordítása, megértése közvetlenül befolyásolja a gyártást.
Egy következő kérdés az európai minőségképben a beszállítók szerepköre. Amerikai felmérések azt mutatják, hogy a beszállítók már nemcsak meghatározzák a késztermék minőségét, hanem jelentős befolyást gyakorolnak a késztermék technikai színvonalára. A General Motorsnál végzett felmérés szerint a beszállítók 80 százaléknál is nagyobb mértékben befolyásolják a műszaki fejlődést, fejlesztést.
Az európai minőségi képnek további meghatározó tényezője lesz az, hogy a minőséget a költségtakarékossággal még inkább összekapcsolják, ezzel párhuzamosan pedig ki kell mutatni a gyenge minőség költségeinek kedvezőtlen hatását. A javítások, reklamációk költségnövelő hatása ugyanis a gyenge kvalitással hozható össze.
Ezt a szemléletet vállalati szinten már elég jól felismerték, a közigazgatás területén viszont még vannak teendők. Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy kormányzati oldalról a pénzügyminisztériumok egyre inkább kapcsolódnak a minőségüggyel összefüggő kérdésekhez. Például Luxemburgban és Finnországban a minőség továbbfejlesztésével kapcsolatos munkálatokat a pénzügyi tárca tartja kézben, mert felismerték, hogy társadalmi szinten a minőség fejlesztése nemcsak az igényeket elégíti ki magasabb szinten, hanem hozzájárul a költségtakarékossághoz is.
A teljes dolgozói kör bevonása a vállalat minőségfejlesztési stratégiájába ugyancsak fontos lesz az európai minőségkép alakításakor.
A formálódó európai jövőképben szerepel továbbá: meg kell találni azt a szintet, ameddig a dolgozói csoportok közvetlenül beleszólhatnak a fejlődésbe.
Univerzális nyelv
A minőségügy világméretű fejlődését jelzi, hogy sajátos nyelvezete, fogalmi rendszere, gondolkodásmódja egyre inkább átszövi a nemzetközi üzleti életet. Ma már egy komoly cégvezető ugyanazokat a szavakat használja, és úgy gondolkodik, mint korábban a minőségügyi vezetők, mert az üzleti siker csak a kiváló minőséggel érhető el.
Az Európai Unió támogatásával az európai minőségképről készülő tanulmány első verzióját az Unió finn elnöksége alatt dolgozták ki, magyar közreműködéssel. A viták nyomán a dolgozatot kiegészítették, jelenleg több mint száz oldalt tesz ki a munkaanyag. Várhatóan készül belőle téziseket tartalmazó rövidített változat, amelyet az Európai Bizottság valamilyen módon, akár ajánlásként, akár irányelvként el fog fogadni.
A magyar gazdaság számára ez azt jelenti, hogy a sokszínű piacon kell helytállnia, ami csak a kiválóság produkálása esetén lehetséges – vélekedett Molnár Pál.
A nemzetközi minőségügyi tendenciák ismeretanyagának átadásában, a hazai minőségügy fejlesztésében jelentős szerepet játszik a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ, amely a Nemzeti Minőség Díj és az Európai Minőség Díj szervezésében játszik fontos szerepet.
Sugár Karolina, a szervezet ügyvezető igazgatója a magyar minőségügy fejlődését érzékeltetve elmondta: az 1990-es év elején az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer kiépítése kezdődött.
A ISO-rendszer átdolgozása most folyik, és a kialakuló új rendszer közel fog kerülni elveiben, módszereiben, felfogásában a TQM-hez, ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a teljes körű minőségirányítás, az ehhez kapcsolódó önértékelés és a Nemzeti Minőség Díj is képvisel.
Az ISO-rendszer kiépítése és tanúsítása nagyon sokat segített Magyarországon abban, hogy a vállalatok elinduljanak a minőségfejlesztés magasabb szintjén. Hazánk egyike azoknak az országoknak, ahol igen nagy a tanúsított cégek száma. Ez is jelzi, hogy a támogatási rendszer és a fokozott figyelés a minőségre előbbre vitte az ügyet.
Magyarországon kétféle díj van a minőségfejlesztésben komoly eredményt elért szervezeteknek. Az egyik az IIASA-SHIBA Díj, amely 1987 óta él Magyarországon, a másik a Nemzeti Minőség Díj, amelyik az Európai Minőség Díj modellje alapján jött létre.
A Nemzeti Minőség Díj gondolata már 1992-ben felvetődött, és 1994-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kísérleti jelleggel meghirdetett egy elődíjat. Ezután komoly előkészítő munka indult annak érdekében, hogy a minőség elismerésének intézményi rendszere kialakuljon Magyarországon. Egyebek között a Magyar Ipar- és Minőségfejlesztési Központot is azért hozták létre alapítványi formában 1994-ben, hogy szervezze a magyar Nemzeti Minőség Díjat.
A díjjal összefüggő ügyeket miniszterelnöki rendelet szabályozza. Először 1996-ban hirdették meg a rangos trófeát. Az idei esztendő fordulópont a díj történetében, mert visszaigazolódott, hogy a magyar rendszer európai mércével mérve is jól működik. Négy magyar vállalat került be az Európai Minőség Díjért versengők idei döntőjébe.
Változó feltételek
A Nemzeti Minőség Díj feltételrendszere jövőre változni fog, mert lehetővé válik, hogy a közszféra, az oktatás és az egészségügy is induljon a trófea elnyeréséért. A Nemzeti Minőség Díj első öt éve arról szólt, hogy a termelői, szolgáltatói szférában működő szervezetek tevékenységét ismerjék el. A kategóriákat is a termelő-szolgáltató vállalatok nagysága szerint határozták meg. Eddig minden évben négy szervezet kaphatta meg a díjat. A termelői kategóriában három – a kicsi, a közepes és a nagyméretű –, és egy a szolgáltatói kategóriában. Az ítélőbizottság úgy döntött, hogy jövőre a kategóriákat is az európaihoz igazítja, és a közszolgálati szféra számára is alapít díjat. A méret alapján pedig nemcsak a termelőcégek között, hanem a szolgáltatók között is differenciál. A kisméretű szolgáltatók is az egyszerűsített követelményrendszer szerint pályázhatnak a termelőcégekhez hasonlóan. A nagyvállalati kategóriában pedig az a változás, hogy nemcsak egy teljes nagyvállalat pályázhat díjra, hanem egy-egy önálló részegysége is.
A díjbizottság döntése a jövőt vetíti előre, a következő évi pályázat kiírása előtt a jogszabályt, vagyis a miniszterelnöki rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
Az idei Nemzeti Minőség Díj értékelése azt mutatja, hogy nő a cégek érdeklődése. A helyszíni szemléket követően, október végén ül össze a díjbizottság, és dönt az idei nyertesekről. November közepén pedig a Parlamentben vehetik át az idei Nemzeti Minőség Díj nyertesei a trófeát a miniszterelnöktől.
Magyar siker
Ezt azonban még megelőzi a magyar minőségügy szempontjából egy másik komoly esemény, az Európai Minőség Díj átadása szeptember 27-28-án Isztambulban. Az Európai Minőség Díjat 1992 óta ítélik oda minden évben az üzleti, illetve közszolgálati szféra legkiválóbb szervezeteinek. A fődíjasokat ebben az évben 13 ország 23 döntőbe jutott szervezete közül választották ki.
Az idén négy magyar cég is a döntőbe jutott. A nagyvállalati kategóriában először jutottak döntőbe magyar pályázók: az Opel Magyarország Járműgyártó Kft., valamint a Westel Mobil Távközlési Rt. képviseli hazánkat. A kisvállalati csoportban a Tiszai Columbian Carbon Kft. és a Burton Apta Tűzállóanyag-gyártó Kft. jutott tovább.
A nagyvállalati kategóriában azért nehéz bejutni az európai minőségügyi verseny döntőjébe, mert óriási multicégek pályáznak, s ezek több évtizedes minőségi munkájukért kapnak elismerést.
Idén magyar siker is született Isztambulban. Leányvállalatként működő kis- és középvállalati kategóriában Európai Minőség fődíjat kapott a hódmezővásárhelyi székhelyű Burton Apta Kft.
| Szervezetek minősítése |
|---|
|
Az érdek-képviseleti szervezetek közül elsőként a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) szerezte meg az ISO 9000 szerinti tanúsítást ez év februárjában.
A KISOSZ-nak egy évbe telt az ISO-minősítés megszerzése. Két, erre a célra kijelölt, minőségügyért felelős személy elvégezte a különböző minőségügyi tanfolyamokat. Erre azért volt szükség, hogy a tanúsításhoz szükséges ismereteket megszerezzék. Ezután következett a minőségügyi kézikönyv elkészítése. Közben a megyei apparátust is kiképezték minőségügyi ismeretekből, majd megvizsgálták, hogy megfelelnek-e az előírt feltételeknek. Ezt a folyamatot ellenőrzés követte, amelynek során azt nézték meg, hogy a tervezett minőségügyi rendszerből a megyei szervezetek mit valósítottak meg. A végső fázisban a belső, majd a külső audit megszerzése következett. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy az érdek-képviseleti és a szakképzési tevékenységükre egyaránt megkapták az ISO-minősítést. A KISOSZ a piaci versenyhelyzet miatt akarta saját munkáját egységesíteni, javítani. Az országos szervezetnek minden megyében vannak tagegyesületei, ezért fontos, hogy a különböző megyék apparátusai egységes szolgáltatással álljanak a vállalkozók rendelkezésére. A minőségbiztosítási rendszer kiépítése a KISOSZ-nál a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ország különböző szakképzőhelyein ugyanolyan színvonalú oktatást nyújtanak, az érdek-képviseleti szolgáltatásban pedig egységes eljárás alapján dolgoznak. A kisvállalkozói érdekképviselet minőségbiztosítási rendszerének tanúsítását indokolta az is – nyomatékosította Antalffy Gábor –, hogy a szakképzésben és az érdekképviseletben rengeteg csip-csup szervezet működik, nehéz köztük eligazodni. Ezért gondolta úgy, ha nemzetközileg is elfogadott sztenderdet kínálnak a vállalkozóknak, akkor ez megkönnyíti számukra a választást a kínálat dzsungelében. Antalffy Gábor nem titkolta azt sem, hogy az ISO 9000-es minőségbiztosítással a KISOSZ a saját marketingmunkáját is erősíti. |
