A kormány két évre szólóan készítette el az adótörvények módosítását. Az adótörvények két fő funkciója az állami feladatok finanszírozásához szükséges források megszerzése és a gazdaság egészséges fejlődéséhez szükséges szabályozórendszer működtetése. Ez többek között azt jelenti, hogy az adótörvényeket a költségvetés szükségletei és a gazdaságpolitikai célkitűzések határozzák meg. E szempontból az idén viszonylag kedvező helyzetben voltak az adótörvények alkotói, hiszen a gazdasági növekedés alapja egy olyan költségvetésnek, amelyben az elvonások, de legalábbis azok mértéke csökkenhet. A vállalkozói szervezetek, illetve a gazdaságkutatók ezzel egyetértenek, viszont néhány ponton eltér a véleményük a tervezett változtatásokat illetően a kormányétól.
A vállalkozások számára kedvezőek a változások
Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a jövő évi adótörvények egyik legfontosabb elemének tartja, hogy az adó- és járulékszabályok változása folytán mintegy 200 milliárd forinttal több jövedelem marad a vállalkozásoknál.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az idei adótörvények elkészítésekor a kormány határozott szándéka volt a családtámogatási rendszer fejlesztésén kívül a kis- és középvállalkozások helyzetének érzékelhető mértékű javítása is.
Nagy eredménynek tartja, hogy sikerült megállapodni a vállalkozói érdekképviseletekkel arról, hogy a vállalkozóknak tízmillió forintig nem kell majd adózniuk nyereségükből, amennyiben azt beruházásokra fordítják. Ez a megállapodás az adótörvények tervezetébe ugyan még nem került be, de a kormány támogatni fogja, és előbb-utóbb megjelenik a parlament előtt – erősítette meg Varga Mihály.
A tételes kedvezményeken túl fontosnak tartja az államtitkár, hogy az idén már olyan adótörvényt fogadhat el az Országgyűlés, amely a tervek szerint két évig lesz érvényben, s jövőre csak minimális változásokat, kiegészítéseket kell majd végrehajtani. Így szerinte a vállalkozók egy régi kívánsága valósul meg, hosszabb időre tudnak tervezni. Ez olyan eleme a gazdasági stabilitásnak, amely évek óta hiányzott.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy habár a kormányzati ciklus elején ígért alapvető adóreform nem valósult meg, azért számos reformértékű változás – többek között a családtámogatási rendszer bevezetése – történt az adórendszerben. Így 2001-ben lehetővé válik, hogy csakis a legszükségesebb módosításokat vezessék majd át a jogszabályokba, amelyek egyes más törvények esetleges változásából adódnak, illetve az uniós csatlakozás közeledtével válnak aktuálissá.
Az adókönnyítések közül kiemelte a beruházási hitelekre fizetett kamatok adókedvezményét, hiszen a vállalkozások a 2001. december 31-e után felvett beruházási hiteleikre fizetett kamatoknak általában a 20, de egyes esetekben 40 százalékát is leírhatják az adóalapjukból.
– Fontos elem a számviteli törvényhez igazodás, ami számos ponton megjelenik az idei adótörvény-javaslatban – mondta Varga Mihály, aki arra hívja föl a figyelmet, hogy jövőre a tárgyi eszközök 50 ezer forintig lesznek egy összegben elszámolhatók költségként.
Ugyancsak előrelépésnek nevezte, hogy nem lesz korlátozás a készletek és a befektetések elszámolásánál, s a havi társaságiadó-előleg fizetésének alsó, 3 millió forintos határa 5 millió forintra emelkedik.
Kifejezetten vállalkozásbarát intézkedésnek titulálta az államtitkár azt, hogy számos adminisztrációs könnyítést sikerült beépíteni a jogszabályokba, például a pénztárkönyv vezetésének szabályai jelentősen egyszerűsödnek. A kutatás-fejlesztés támogatása érdekében pedig az e célra fordított beruházásokat teljes összegben leírhatják adóalapjukból a vállalkozások.
Varga Mihály szerint igen jelentős segítség a kis- és középvállalkozásoknak a társadalombiztosítási járulékok 2001-ben és 2002-ben összesen 6 százalékpontos csökkentése. Ez még akkor is igen jelentős tehermérséklés, ha figyelembe vesszük, hogy az egyszeri egészségügyi hozzájárulás mértékének 300 forintos emelésétől nem tudott eltekinteni a kabinet.
Az államtitkár által idézett számítások szerint a 3 százalékpontos járulékcsökkentés mintegy 100 milliárd forintos megtakarítást jelent a vállalkozásoknak, miközben az egészségügyi hozzájárulás emelése ezt 12 milliárd forinttal csökkenti.
– Habár vitathatatlan, hogy az egyes cégeket eltérő módon érinti a változtatás, és a dolgozókat minimálbéren foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat némiképp sújtja a fix összegű egészségügyi hozzájárulás emelése, összességében ez mégis nagy segítség – szögezte le Varga Mihály. Szerinte, ha ehhez még hozzászámítjuk a tízmillió forint nyereségre vonatkozó adókedvezmény miatt a vállalkozóknál maradó mintegy 80 milliárd forintot, akkor jól érzékelhető a vállalkozások támogatottsága az adórendszerben. Ehhez pedig még figyelembe lehet venni azt is, hogy a személyi jövedelemadó terhének csökkentése is segíti a vállalkozásokat. Nemcsak abban az értelemben, hogy tulajdonosaiknak mint magánszemélyeknek kevesebb adót kell fizetniük, de azért is, mert a munkavállalóknak kifizetett bérköltségből a kedvezőbb szja-szabályok mellett nagyobb nettó bérnövekményt tudnak juttatni.
Az egészségügyi hozzájárulást meg kellene szüntetni
– Nehéz véleményt alkotni az adó- és járuléktörvények tervezett módosításáról, mert nap mint nap új és új hírek látnak napvilágot – mondja Károlyi Miklós, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Éppen ez a bizonytalanság jelenti az egyik legnagyobb problémát az érdekegyeztetésben.
A VOSZ főtitkára utalt arra, hogy például a járulékokkal kapcsolatban korábban 2001-re és 2002-re 3-3 százalékos csökkenést jeleztek előre a kormányzat képviselői, míg utóbb felvetődött az a gondolat, hogy csak 2 százalékos legyen a csökkentés 2001-ben, és cserébe a nyugdíjakat emeljék nagyobb mértékben a korábban tervezettnél. Ugyanakkor arról is érkeztek hírek, hogy a kormányzat a minimálbér-emelés kompenzációjaként hajlandó lenne lemondani a fix összegű egészségügyi hozzájárulás emeléséről, a jelenlegi 3900 forintot hagyva érvényben.
A különféle várható intézkedések közül a főtitkár kiemelte azt, hogy a fejlesztést végző vállalkozások 10 millió forintig adómentességet élveznének két évig. Emlékeztetett arra, hogy ezt az intézkedést ők javasolták még akkor, amikor júniusban a kormányfő részt vett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének konferenciáján.
– A beruházási adókedvezmény részben ellensúlyozza azokat a terheket, amelyek a minimálbér emeléséből és más egyéb intézkedésekből adódnak – állítja Károlyi. Rámutatott, hogy az intézkedés jó hatással lehet a szürkegazdaság visszaszorítására, kifehéredésére is.
A beruházási kedvezményt dicsérő szavak mellett azonban a VOSZ főtitkára nem rejti véka alá csalódottságát. Összességében ugyanis nem lát átütő elemeket az idei módosításokban.
– Különösen az a nagy bánatunk vagy sérelmünk, hogy az áfával kapcsolatban nem történnek meg azok a lépések, amelyek a kisvállalkozások likviditását, egyéb problémáit enyhíthetnék – fogalmaz Károlyi Miklós. Amint azt kifejtette, itt elsősorban azokra a szigorú visszaigénylési szabályokra gondol, amelyek gyakran nehéz helyzetbe hozzák a kisebb vállalkozásokat.
A javaslatból, amit mi ismerünk – utal ismét a hírekből fakadó bizonytalansági tényezőre a főtitkár –, az áfát illetően az egyetlen könnyebbség, hogy a kisebb vállalkozások ismét választhatják majd a negyedéves bevallást, ha az kedvezőbb számukra.
Ugyanakkor nincs változás azokban az esetekben, amelyekben a bevallás ellenére nem lehet visszaigényelni az áfát. Például a 200 ezer forintot el nem érő értékű gépek áfáját, vagy azt az áfát, amelynél a partnerszervezetet jogutód nélkül felszámolják. Ezek a feltételek pedig a becsületesen működő vállalkozásoknak nem kis tehertételt jelenthetnek.
Összességében a VOSZ szerint pozitív fejlemény, hogy az adótörvények előírásai közelednek a számviteli törvény szabályaihoz. Ezt szervezetük ugyancsak régóta szorgalmazta, és most különösen aktuális volt Károlyi Miklós szerint, hiszen az adó- és a számviteli jogszabályok is jelentős változásokat szenvedtek el az elmúlt években.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a társasági adóban a nyereséget érintő változások kedvezőek, addig más területeken nem történtek meg azok a változtatások, amelyek komolyabb kedvezményeket rejtenének magukban.
A VOSZ főtitkára nem tartja helyénvalónak azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az adótörvény módosítása nyomán a vállalkozásoknál 200 milliárd forinttal több marad. Ez ugyanis, értelmezése szerint, egy statikus nézőpontra utal. E szemlélet alapján, ha az állam 100 forintból elenged 20-at, akkor 20 forinttal csökken a költségvetés bevétele. Ez persze koránt sincs így, mert nem veszi figyelembe az adott kedvezmény egyéb hatásait. A főtitkár szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdaságot kedvezően érintő intézkedések, mint például a beruházási kedvezmény, jelentős befizetéseket is generál. Például ha valaki beruház, akkor áfabefizetési kötelezettsége keletkezik. Ugyancsak pluszbevételként jelentkezik az, ha a kedvezmény munkahelyet teremt vagy tart meg, akkor az élőmunka kiadásaira rakódó közterhek is többletbevételhez juttatják az államháztartást. A béreket tekintve pedig minden 3 forintos emelés 2 forinttal növeli az állam bevételeit, a különféle adókon és járulékokon keresztül.
Nem elég a sikereseket támogatni
A kormányjavaslat az adó- és járuléktörvények módosítására Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke szerint nagymértékben támogatja a sikeres vállalkozókat, ugyanakkor teljes mértékben elengedi és lefelé nyomja azokat a legkisebb vállalkozókat, akik nem képesek megfelelő jövedelmet realizálni.
A Kisosz ügyvezető elnöke úgy látja, hogy ez nemcsak a vállalkozókat érintő jogszabályokra jellemző, de az állampolgárokra, a személyi jövedelemadózásra is. Az adókedvezmények, miként a gyerekkedvezmény is, csak akkor érvényesíthető, ha megfelelő jövedelme van az adózónak.
A Kisosz ezért úgy látja, hogy amikor a kormányzat a kis- és középvállalkozások támogatásáról beszél, akkor ennek a vállalkozói rétegnek legalább a feléről egyszerűen nem hajlandó tudomást venni. Az adórendszertől elválaszthatatlan a minimálbér tervezett emelése, ami miatt félő, hogy elbocsátások lesznek a kisvállalkozói szektorban, és kis cégek sora szűnhet meg kényszerűségből.
– Örömmel üdvözöljük, hogy a sikereseket támogatja jobban a kormány, de azzal nem tudunk egyetérteni, hogy elengedi azoknak a kezét, akik egyébként is bajban vannak. Itt egy 400 ezres vállalkozói rétegről van szó. Ha hozzávesszük az eltartott segítő családtagokat és alkalmazottakat, akkor a mintegy 3,6 millió főt számláló, teljes munkaképes lakosság egynegyedét érinti kőkeményen, s a dolgozó lakosság egynegyedét egyszerűen nem szabad semmibe venni – hangsúlyozza a Kisosz első embere.
Antalffy Gábor kevesli az eredményét annak az egyeztetésnek is, amelyen az érdekképviseletek megfogalmazták, milyen módosítások kellenek az adótörvényekbe ahhoz, hogy a kisvállalkozói szektor kedvező helyzetbe jusson, és ellensúlyozni lehessen a minimálbér emelésének számára hátrányos következményeit.
Antalffy Gábor emlékeztet arra, hogy a vállalkozásfejlesztési tanács ülésén született javaslat hat pontja közül csak egyetlenegyre kaptak pozitív választ, a 10 millió forintos nyereségre vonatkozó tánya-, illetve az egyéni vállalkozók esetében az szja-kedvezményre. Illetve némi változás történt az áfa visszaigénylésének az időzítésnél. Ugyanakkor a Kisosz kimutatta, hogy a minimálbér-emelés miatt 40-60 százalékkal növekednek a kis- és középvállalkozások terhei.
Szerintük az elfogadott javaslat is csak azokon a kisvállalkozásokon segít, amelyek képesek éves szinten 5-10 millió forint nyereség kitermelésére, magyarul olyan kisvállalkozásokról van szó, akikben benne van a középvállalkozóvá fejlődésnek a lehetősége.
Ugyanakkor a kormányzat nem fogadta el azt a javaslatcsomagot, amelynek három pontja a gyengébb, nem nyereséges, vagy alacsony jövedelmezőségű vállalkozásokon segített volna. Ennek része volt, hogy ha az egészségügyi hozzájárulást (eho) nem is lehet eltörölni, de legalább bontsák meg. A leggyengébb jövedelmezőségű pozícióban lévő vállalkozások fizessék, mondjuk, a tervezett 4200 forint felét. A javaslat része volt az eho százalékos mértékének az eltörlése, ez a kormányzat részére összesen 6-7 milliárdos kiesést eredményezett volna. A harmadik javaslatuk az adójóváírás bevezetése volt a főfoglalkozású egyéni vállalkozásoknál, amit szintén nem fogadtak el. – Nem is értjük a kormányzat tiltakozását ebben a kérdésben, hiszen ez összesen 3 milliárdba került volna a kormányzatnak, ami egy nevetséges összeg – hangsúlyozta a Kisosz ügyvezető elnöke, és hozzátette: miután e javaslatokból semmi sem valósult meg, a minimálbér-emelés tervezett mértéke illúzióvá vált, mert a vállalkozóknak ez olyan terhet fog jelenteni, amit nem tudnak elviselni.
Mindezek alapján összegezte véleményét Antalffy Gábor úgy, hogy amikor a kormány azt mondja, hogy a polgárságot támogatni kívánja, akkor a tehetős, jól menő vállalkozásokra gondol, és teljes mértékben kihagyja a szolidaritást.
Antalffy Gábor nem látja, hogy az adótörvényekben az adminisztrációs terhek különösebben csökkennének. Véleménye szerint amikor egy vállalkozónak havonta 26-28 papírt kell kitöltenie, amelyek között nem ritka a hat-hét oldalas nyomtatvány, akkor nem nevezhető forradalmi változásnak az, ha egy-egy nyomtatvány fél oldallal csökken.
A Kisosz indítványa e téren az, hogy jelentősen meg kellene emelni az átalányadózás korlátait jelentő összeghatárokat. Ez lenne az a lépés, amely az adminisztrációs terhek jelentős csökkentéséhez vezetne.
A Kisosz ügyvezető elnöke szerint több tudatos csúsztatás is bekerült a költségvetés tervezetébe, így az adó- és járulékjogszabályok megalapozásába. Az egyik ilyet a minimálbér-emelés következményeinek számításba vételénél látja, ahol – úgy véli – a kormányzat nem számolt azzal a mintegy 100 milliárd forintos bevételi többlettel, amit a minimálbér-emelés jelentene a költségvetésnek.
A befektetési kedvezmény előrelépés
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet vezetője az egyik legnagyobb horderejű tervezett intézkedésnek azt a beruházásösztönző adókedvezményt tartja, amelynek alapján a vállalkozások jövőre 10 millió forintig adókedvezményt élveznének, ha a nyereségüket beruházásra fordítják.
Ugyanakkor a kutató szerint nem feltétlenül csak a kis- és középvállalkozásokat segítené ez a kedvezmény, amennyiben igénybevételét a foglalkoztatottak számához kötnék, ahogyan egyelőre sejteni lehet. Hiszen számos olyan nagyvállalkozás van, amely hatalmas árbevételt realizál viszonylag kis létszámmal. Egy nagyobb kereskedelmi cég akár több milliárd forint forgalmat is elérhet 50-nél kevesebb alkalmazottal, ha – miként az jellemző is – főként alvállalkozókkal dolgoztat.
Ennek ellenére az Ecostat igazgatója szerint a mintegy 700 ezer magyar kis- és középvállalkozást kedvezően érintené az intézkedés. Ugyanakkor arra is figyelmeztet: amennyiben teljes mértékig igénybe tudják venni a kedvezményt, akkor ez több százmilliárd forintos kiesést jelenthet a költségvetésnek, ha csak átmenetileg is.
Igaz ugyanakkor – hívja fel a figyelmet –, hogy a kiesés inkább csak időbeni eltolódást jelent az állami bevételekben, hiszen a kedvezmény egy jelentős részét néhány év alatt úgyis le tudnák írni a vállalkozások az amortizációs szabályok szerint. Ugyanakkor makrogazdasági szempontból is kedvezőnek tartja ezt az intézkedést, mert jelentősen megnövelheti a beruházások arányát, s így a nemzeti össztermék növekedésére is jótékony hatással lehet.
Belyó Pál szerint az adórendszer ténylegesen igyekszik differenciálni a kis-, közép-, illetve a nagyvállalkozások között. Ugyanakkor nehezen megítélhető – mondta –, miként alakul az adókedvezmények szaldója, összevetve a járulékoknál tervezett módosításokkal, illetve a tervezett minimálbér-emeléssel.
Vitathatatlan ténynek nevezte a kutató, hogy a minimálbér emelése elsősorban a mintegy 700 ezer kis- és középvállalkozást sújtja, hiszen náluk a legelterjedtebb a minimálbéren történő foglalkoztatás, ideértve a családtagok foglalkoztatását is. A kedvezmények jelentős része ugyanakkor a foglalkoztatáshoz kötődik. Így miközben vitathatatlan tény, hogy az adórendszer a kis- és középvállalkozásokat igyekszik támogatni, összességében megkérdőjelezhető ennek eredményessége.
Pontos számítások ugyan még nem készültek ebben a témában, de Belyó Pál saját becslései alapján úgy ítéli meg, hogy az állami bevételek nem fognak jelentősen csökkenni jövőre, illetve a vállalkozások kiadásaiban sem lesz radikális csökkenés.
Az Ecostat igazgatója szerint jelentős előrelépést jelent az, hogy két évre határozzák meg az adótörvényeket, hiszen ez sokkal tervezhetőbbé teszi a cégek gazdálkodását.
A társasági adóban ugyanakkor érthetetlennek nevezte, hogy a reprezentációs költségek egészére kiterjesztették a személyi jövedelemadó-fizetés kötelezettségét. E költségek ugyanis szerinte meghatározó részét képezik számos cégek kiadásainak, tehát nem lenne indokolt külön adóterhet róni azokra.
Az adótörvények adósságai között említi, hogy az általános forgalmi adó területén nem történt meg az a határozott lépés az uniós áfamértékek felé, amelyre előbb-utóbb feltétlenül szükség lesz. Igaz, ebbe az irányba mutat egyes szolgáltatások más áfakörbe sorolása, például a távközlés, a posta vagy az élelmiszerek esetében, aminek mellesleg minden bizonnyal fogyasztáscsökkentő hatása is lesz. Előbb-utóbb azonban intézkedni kell a felső 25 százalékos áfakulcs csökkentéséről is – szögezte le Belyó Pál.
A kutató szerint az egyes adófajták összehasonlításában a személyi jövedelemadó az a terület, ahol még komolyabb változásokra lenne szükség. A jelenlegi rendszer ugyanis nem teszi arányosabbá a teherviselést. Igaz ez szerinte azzal együtt, hogy a családi kedvezmények, illetve a gyermekek utáni adókedvezmény növelése jelentős lépés e területen.
Belyó Pál jelentős tehernövelésnek ítéli az illetékek megemelését, s ez vonatkozik a magánszemélyekre és a vállalkozásokra egyaránt. Szerinte az illetékek sokkal nagyobb mértékben nőnek az indokoltnál, különösen ha figyelembe vesszük a magyar állampolgárok és vállalkozások teherviselő képességét.
Összességében Belyó Pál szükségesnek nevezte az adózási fegyelem javítását, azonban szerinte ezt elsősorban nem az adórendszer úgymond szigorításával lehet elérni, hanem annak ésszerűsítésén keresztül. E tekintetben pedig még sok a tennivaló.
