A jogharmonizáció egyik sarkalatos pontja az egészség- és környezetvédelemhez kapcsolódó területek eurokonform hazai szabályozása. Lassan talán igaz lesz a régi lózung: Legfőbb érték az ember."
Jövőre lép hatályba a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, amely kiterjed az embert és a környezetet veszélyeztető, veszélyes anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre, a törzskönyvezési eljárás befejeztéig – a veszélyességtől függetlenül – valamennyi új anyagra, az osztályozásig – az osztályba sorolhatóságtól függetlenül – valamennyi anyagra. Abban a kérdésben, hogy valamely anyag vagy készítmény a törvény hatálya alá tartozik-e – kétség esetén – a kémiai biztonságot koordináló tárcaközi bizottság állásfoglalása az irányadó. Bár a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek még váratnak magukra, nem árt megismerkednünk a fontosabb, különösen a veszélyes anyagokkal végzett munkára vonatkozó előírásokkal.
Veszélyességi csoportok
Veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során besorolható az úgynevezett veszélyességi csoportok bármelyikébe.
Tűz- és robbanásveszély
Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, a tűz- és robbanásveszélyesség szerinti veszélyességi csoportba tartoznak a robbanó anyagok és készítmények, az oxidáló anyagok és készítmények, a fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények, a tűzveszélyes anyagok és készítmények, illetve a kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények.
A robbanó anyagok és készítmények közé tartoznak az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak.
Oxidáló anyagoknak és készítményeknek minősülnek azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak.
Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, illetve azok a gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak.
Tűzveszélyes anyagoknak és készítményeknek kell tekinteni azokat az anyagokat és készítményeket, amelyek a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak, vízzel vagy nedvességgel érintkezve veszélyes mennyiségben könnyen gyulladó gázt fejlesztenek. E kategóriába tartoznak az olyan folyékony anyagok és készítmények is, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek.
A kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények kategóriájába tartoznak az olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek.
Toxikológiai sajátosságok
Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerinti veszélyességi csoportot alkotják a nagyon mérgező, a mérgező, az ártalmas, a maró (korrozív) anyagok és készítmények, az irritáló vagy izgató anyagok és készítmények, a túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények, a karcinogén anyagok és készítmények, a mutagén anyagok és készítmények, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények.
Nagyon mérgezőek azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben – a közepes halálos dózis szájon át kisebb, mint 25 mg/testtömeg-kilogramm, bőrön át kisebb, mint 50 mg/testtömegkilogramm – halált, heveny egészségkárosodást okoznak.
Mérgezőek azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben – a közepes halálos dózis szájon át 25-200 mg/testtömeg-kilogramm, bőrön át 50-400 mg/testtömeg-kilogramm – halált, heveny egészségkárosodást okoznak.
Ártalmasnak azok az anyagok és készítmények minősülnek, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak, és nem tekinthetők mérgezőnek, avagy nagyon mérgezőnek.
A maró (korrozív) anyagok és készítmények az élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák.
Az irritáló vagy izgató anyagok és készítmények ezzel szemben olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.
A túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények csoportjába tartoznak azok, amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.
Karcinogénnek minősülnek az olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.
A mutagén anyagok és készítmények belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak, vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát.
A reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak.
Ökotoxikológiai tulajdonságok
Az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, az ökotoxikológiai sajátosságok szerinti veszélyességi csoportba tartoznak a környezetre veszélyes anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.
| Bejelentés |
|---|
|
A veszélyes anyagokat és a veszélyes készítményeket – az ELINCS-ben nem szereplő új veszélyes anyagok kivételével – a gyártó, illetve az importáló az azzal kapcsolatos tevékenység megkezdését megelőzően köteles bejelenteni, amennyiben a tevékenység során alkalmazott veszélyes anyag a magyarországi jegyzékben, illetve veszélyes készítmény a terméknyilvántartásban még nem szerepel. Az új veszélyes anyagok jegyzékbevételét az OKK-OKBI a törzskönyvezési eljárás lefolytatását követően, külön bejelentés nélkül, hivatalból végzi.
Nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási és fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, illetőleg importált veszélyes anyagokat vagy veszélyes készítményeket. A gyártó, illetőleg az importáló a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészsége és biztonsága szempontjából lényeges adatokat azonban ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. Minden olyan gyártónak vagy importálónak, aki élni kíván a bejelentés mellőzésének lehetőségével, az OKK-OKBI által elérhető írásos nyilvántartást kell vezetnie a gyártott, illetve importált veszélyes anyagról, illetőleg veszélyes készítményről, a feliratozási és mennyiségi adatokról. A gyártót, illetve importálót a bejelentés mellőzése a gyártástól, illetőleg a behozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg. E határidő indokolt esetben az OKK főigazgatójának engedélyével egy évvel meghosszabbítható. |
Osztályozás
A veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket pedig a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint – a veszélyességi kategóriáknak megfelelően – osztályozni kell. Az osztályozás a gyártó, illetve az importáló feladata. Az osztályozás alapján veszélyesként osztályba sorolható anyagokat, illetve készítményeket – veszélyességüknek megfelelően – szimbólummal, veszélyjellel, R számmal és mondattal, valamint S számmal és mondattal kell ellátni.
Veszélyes anyagok jegyzéke
Az osztályba sorolt veszélyes anyagok magyarországi jegyzékét – osztályba sorolásukkal és feliratozásukkal együtt – az egészségügyi miniszter közreadja, és legalább háromhavonta közzéteszi a jegyzék változásait.
A veszélyes anyagok jegyzékében nem szereplő, új, veszélyes anyagnak nem minősülő, valamint az ELINCS-ben feltüntetett veszélyes anyagot az osztályba sorolást követően, a gyártó vagy az importáló köteles bejelenteni.
Csomagolás
A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény kiszerelt, nem ömlesztett formában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (Fvt.) foglalt követelmények megfelelő alkalmazásán kívül – olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy az biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését.
A csomagolóeszközt úgy kell megválasztani, hogy
- akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését;
- azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson;
- a csomagolóeszközök és a záróelemek sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás, és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek;
- az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a tartalom kijutását;
- a csomagolóeszközön, amely lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba hozott nagyon mérgező, mérgező, maró anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés), az olyan csomagolóeszközön pedig, amely ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés) is legyen;
- a csomagolóeszközön – az egészségügyi miniszter által meghatározott esetben – olyan záróelem vagy kiegészítő elem legyen, amely az első alkalommal történő felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérül.
Tilos előállítani, gyártani, csomagolni a veszélyes anyagot vagy a veszélyes készítményt az élelmiszernek, illetőleg a takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben. Az eredetileg veszélyes anyaghoz vagy veszélyes készítményhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására.
Az eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény tárolására nem használható.
A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények szállítása során az élet, a testi épség, valamint a környezet veszélyeztetésének kockázatát a minimálisra kell csökkenteni. Ennek érdekében a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények csomagolását, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, készítmény a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa. A csomagolás alkalmasságát, minőségét a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ellenőrzi.
Felelősség
A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tárolásáért a munkáltató, a vállalkozó, illetve – a tevékenységre a tevékenység bejelentésével jogot szerző – természetes vagy jogi személy felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a tevékenységet végző személy felel a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények megfelelő módon történő tárolásáért.
A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tárolásáért felelős személyeknek kell biztosítaniuk, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény ne veszélyeztesse a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget, illetőleg ne szennyezhesse, károsíthassa a környezetet.
Feliratozás, címkézés
Bármely bejelentéshez kötött tevékenység csak feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végezhető. A feliratot (címkét) a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen el kell helyezni.
A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza
- a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a magyarországi jegyzékben szereplő valamely megnevezés szerint, vagy – a jegyzékbevételig – valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét;
- a gyártó, az importáló vagy a magyarországi forgalmazó megnevezését és teljes címét, telefonszámát;
- a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény használatával felmerülő veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát);
- a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat);
- a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat);
- az Európai Közösségben (EU-ban) jegyzékbe vett veszélyes anyagok esetén az EINECS, illetve az ELINCS szerinti jegyzékszámot. (Az e jegyzékekben szereplő anyagok esetében – a lakossági forgalomba kerülő veszélyes anyagoknál 2002. január 1-jétől – a feliraton (címkén) szerepelnie kell az EK-felirat" szavaknak is.);
- a Magyarországon törzskönyvezett veszélyes anyagok esetében a magyar törzskönyvezési számot.
Az irritáló, oxidáló, tűzveszélyes, kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, valamint a lakosság számára nem forgalmazott ártalmas anyagoknál és ártalmas készítményeknél az R mondatokat és az S mondatokat nem kell feltüntetni azokon a csomagolási egységeken, amelyek legfeljebb 125 ml mennyiséget tartalmaznak.
A feliraton (címkén) a fentiek szerinti információkat olyan módon kell feltüntetni, hogy azok szembeötlő módon elkülönüljenek a háttértől és jól olvashatóak legyenek. A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A felirat (címke) vagy a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy jól látható legyen a veszélyt jelző szimbólum és annak háttere. A feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni.
A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények felirata (címkéje) nem tartalmazhat megtévesztő jelölést vagy szöveget.
A saját ipari célra tovább használt veszélyes anyagok és készítmények esetében az eredeti nyelvű feliratozás megváltoztatása (újracímkézése) mellőzhető, ha az eredeti címkén jól olvasható a veszélyt jelző szimbólum, veszélyjel, CAS-szám, R és S szám, és a biztonsági adatlappal megegyező tartalmú, magyar nyelvű írásos használati utasítást, dokumentációt bocsátanak a tevékenységet végző rendelkezésére.
| Információadás |
|---|
|
Az ETTSZ megkeresésre – a nap bármely órájában – felvilágosítást ad a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes készítményekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról, az ELINCS és az EINECS, valamint az Európai Közösség (EU) irányelveinek tartalmáról.
Az ETTSZ nyilvántartást vezet az általa szolgáltatott felvilágosításról. A Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet – az egészségügyi miniszter által meghatározott módon – be kell jelenteni az ETTSZ-hez. Az OKK-OKBI-ben működő Információs Központ a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára hozzáférhetővé teszi a fontosabb információkat, azok magyar nyelvre fordítását. |
A veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények reklámjának tartalmaznia kell a reklámozott termék veszélyességi osztályának egyértelmű megjelölését. Tilos a forgalomba hozandó veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt nem veszélyesként reklámozni, illetőleg olyan kifejezést, megjelölést használni, amely a veszély nem megfelelő értékelését eredményezheti.
A csomagküldéses értékesítésnél a termékre vonatkozó reklámhordozónak és a termék leírásának egyértelműen utalnia kell a megrendelhető termék veszélyességére.
Kockázatbecslés
A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző gazdálkodó szervnek a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint becslést kell készítenie az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól. A kockázatbecsléshez azonosítani kell a veszélyt, elemezni kell az expozíció-hatás (koncentráció/dózis hatás) összefüggést, meg fel kell becsülni az expozíciót, s mind minőségileg, mind mennyiségileg jellemezni kell a kockázatot.
(Mindettől függetlenül az OKK-OKBI a törzskönyvezendő veszélyes anyagoknál a törzskönyvezési eljárás során, illetve a bejelentendő veszélyes anyagok bejelentését követően – a legalább 10 tonna/év mennyiségben gyártott, illetve forgalmazott veszélyes anyag esetén – a környezetvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt szerv szakhatósági közreműködésével elvégzi a környezetvédelmi és az egészségügyi miniszter által meghatározott adatszolgáltatás elemzését, illetve kockázatbecslést.)
Kockázatkezelés, -csökkentés
Az Mvt.-ben, illetőleg a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítésén túl a veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes készítménnyel tevékenységet végző gazdálkodónak intézkedéseket kell kidolgoznia a kockázat kezelése, csökkentése érdekében.
A legalkalmasabb anyag kiválasztása
A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények előállításának, gyártásának, feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények közül – lehetőség szerint – a kevésbé veszélyes anyagot (készítményt) kell kiválasztani az adott tevékenységhez. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző gazdálkodónak el kell végeznie az ehhez szükséges kockázatbecslést, valamint a költség-haszon elemzést, és azt az ellenőrzést végző hatóságnak kérésre be kell mutatnia.
A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kiválasztásához – szükség esetén – az OKK-tól szakvélemény kérhető.
Munkaszervezés
A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az ne veszélyeztesse az egészséget, ne károsítsa, szennyezze a környezetet, illetve ne növelje az egészség-, valamint a környezetkárosodás kockázatát.
A munkavállalók, illetőleg a lakosság egészségét vagy a környezetet nem megengedhető mértékben érintő kockázatok megfelelő szintre csökkentése érdekében – amennyiben a kockázat megfelelő csökkentése más módon nem lehetséges – egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények alkalmazása, illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységek a törvény szerint betilthatók, korlátozhatók.
Használati utasítás
A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes készítményhez a forgalmazónak mellékelnie kell a gyártó vagy az importáló által a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatai felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást.
A szennyezés nyilvántartása
A környezet veszélyes anyagokkal történő szennyezésének megismerése érdekében a szennyezést okozó tevékenységet végző gazdálkodó szervnek – a Környezetvédelmi Minisztérium felügyelete mellett – nyilván kell tartania egyes, a környezetvédelmi miniszter által meghatározott veszélyes anyagok levegőbe, vizekbe, közcsatornákba, talajra kibocsátott mennyiségeit, illetőleg hulladék formájában történő átadását. A nyilvántartott adatok alapján – az adatok rendszeres gyűjtésével és feldolgozásával – a Környezetvédelmi Minisztérium regisztert állít fel a kibocsátott szennyezésekről, illetőleg átadott hulladékokról, és azt nyilvánosságra hozza.
Tárolás, őrzés
A fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények biztonságos kezeléséről a tevékenységet végző szervnek kell gondoskodnia, és az erre vonatkozó dokumentációt az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére kell bocsátania. A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes készítményt az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából nem lehet áttenni más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe.
A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személy, valamint az, akinek munka-, illetve feladatkörébe tartozik az ilyen anyagok, illetve készítmények megfelelő őrizete, köteles gondoskodni arról, hogy azok ne kerüljenek olyan személyek birtokába, akik jogosulatlanok a megszerzésükre, avagy nem képesek a biztonságos alkalmazásukra.
Biztonsági adatlap
A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba, amely tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat. A biztonsági adatlap írásban vagy a felhasználó hozzájárulásával elektronikus úton rögzített módon is átadható. A biztonsági adatlap tartalmát, illetve formáját az egészségügyi miniszter határozza majd meg.
A forgalmazónak az átvett veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény szavatossági idejének lejártáig nyilvántartást kell vezetnie a biztonsági adatlap átvevőjéről, akit haladéktalanul tájékoztatnia kell a tudomására jutott új információkról.
A tevékenység feltételei
Bármely tevékenység csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve bejelentett veszélyes készítménnyel végezhető. Az utóbbinál további feltétel, hogy a veszélyes készítményt alkotó veszélyes anyagoknak a bejelentése, illetve a törzskönyvezése is megtörténjen.
A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység pedig a használati utasítás birtokában kezdhető meg.
Előzetes bejelentés
A törvény hatálya alá tartozó tevékenységet – annak megkezdése előtt – be kell jelenteni az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézetének. A bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozásakor a bejelentést meg kell ismételni.
Az engedély visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a tevékenységet, amelyet az arra jogosult 2001. január 1-jén érvényes tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély alapján végez. Az említett időpont előtt kiadott általános tevékenységi engedély, illetőleg országos forgalmazási engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha a tevékenység nem felel meg az új szabályoknak.
A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel végzett tevékenység előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket.
A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény csak a tevékenység végzésére jogosult és a veszélyes anyag, illetőleg a veszélyes készítmény biztonságos alkalmazására képes olyan nagykorú természetes személy vagy jogi személy, illetve a képviseletében eljáró nagykorú személy részére szolgáltatható ki foglalkozás körében történő felhasználás céljából, aki hitelt érdemlő módon igazolni tudja az előzetes bejelentés tényét, illetőleg a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény átvételére való jogosultságát.
Hatósági ellenőrzés
A kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzését
- a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az ÁNTSZ,
- a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi felügyelőség,
- a munkabiztonság körében a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet szervei,
- a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság,
- a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség
végzi.
Szankciók
A tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóság jogsértés esetén az ÁNTSZ illetékes városi intézeténél kezdeményezi a gyártás korlátozását, a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, valamint 5 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírság alkalmazását. Az egyéb feltételek fennálltakor kezdeményezheti szabálysértési, illetve büntetőeljárás lefolytatását is. A városi intézet az élet, a testi épség, az egészség, valamint a környezet védelme érdekében elrendelheti a szankcióról szóló határozatának azonnali végrehajtását. A kémiai terhelési bírságot adók módjára kell behajtani.
| Fogalmak |
|---|
|
Kémiai biztonság
A kémiai biztonság a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését – csökkentését vagy elkerülhetővé tételét – célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. Vegyi anyag életciklusa A vegyi anyag életciklusa a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége. EINECS Az EINECS az 1981. szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke. ELINCS Az ELINCS az 1981. szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke. Anyag, vegyi anyag Az anyag, a vegyi anyag fogalma a természetes állapotában előforduló vagy ipari termelőfolyamatból származó kémiai elemeket vagy ezek vegyületeit takarja, amelyek a termék stabilitásához szükséges adalékokat és az előállításból/gyártásból származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, de nem tartalmaznak olyan oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása nélkül elkülöníthetők. Új anyag Új anyag az EINECS-ben nem szereplő anyag. Veszélyes anyag Veszélyes anyag valamennyi, a törvény, illetőleg a törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok alapján veszélyesként osztályozott anyag. Új veszélyes anyag Új veszélyes anyag az EINECS-ben nem szereplő veszélyes anyag. Készítmény Készítmény a két vagy több anyagot tartalmazó keverék, illetve oldat. Veszélyes készítmény Veszélyes készítmény az egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó olyan keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap. Veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke A veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke a törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok szerint veszélyesnek minősülő anyagok jegyzéke, kiegészítve a törvény alapján bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyagokkal. Közösségi jegyzék A közösségi jegyzék a 67/548/EGK Irányelv I. számú melléklete szerinti veszélyes anyagok jegyzéke. Veszélyes készítmények nyilvántartása A veszélyes készítmények nyilvántartása a bejelentett veszélyes készítményekről a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetében (OKK-OKBI) működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnál (ETTSZ) vezetett terméknyilvántartás. Veszélyes anyagok, készítmények bejelentése A veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények bejelentése olyan eljárás, melynek keretében a gyártó, illetve az importáló közli az e törvényben meghatározott adatokat az OKK-OKBI-vel. Törzskönyvezés A törzskönyvezés olyan eljárás, melynek keretében az OKK-OKBI a törzskönyvezésre bejelentett új anyaghoz benyújtott dokumentációt elfogadja, törzskönyvezési számmal látja el, meghatározza az anyag egészség- és környezetkárosító kockázatát. A veszélyes anyag környezetkárosító kockázatának meghatározásához a környezetvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt szerv egyetértése szükséges, melyet az OKK-OKBI szerez be. Importáló Importáló az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) Magyarország területére anyagot vagy készítményt hoz be az országon belül történő értékesítés vagy kizárólagos saját felhasználás céljából. Értékesítés (piaci forgalmazás) Értékesítés (piaci forgalmazás) az anyagnak, illetve a készítménynek harmadik személy számára történő elérhetővé tétele. Az ország vámterületére történő behozatalt is értékesítésnek kell tekinteni. Termék Termék minden ingó dolog (abban az esetben is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált), kivéve a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékeit. Műszaki dosszié Műszaki dosszié az új anyag törzskönyvezéséhez szükséges fizikai-kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeit, és ezek alapján az egészség-, a környezet-, a fogyasztó- és a munkavédelem követelményeit, valamint az e követelmények megvalósítása érdekében szükséges teendőket tartalmazó dokumentáció. Biztonsági adatlap Biztonsági adatlap a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum. Tevékenység Tevékenység a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás – ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is –, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat. Kitapintható jelkép A kitapintható jelkép olyan jelkép, mely gyengén látó vagy vak személy részére jelöli a veszélyes anyag vagy a veszélyes készítmény által előidézhető veszélyt. R mondat, R szám Az R mondat és az R szám a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma. S mondat és S szám Az S mondat és az S szám a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma. GLP A GLP a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az EU irányelvei alapján meghatározott helyes laboratóriumi gyakorlat. |
