A cikk átfogóan ismerteti a megváltozott munkaképességű dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket, és az ilyen foglalkoztatáshoz igényelhető támogatásokat.
A munkavállaló a balesete vagy a betegsége után, az orvosi rehabilitációt követően már nem mindig képes ellátni ugyanazt a munkát, mint korábban. Amennyiben azonban nem lesz teljesen munkaképtelen, akkor főszabályként a munkáltató köteles felajánlani a részére az egészségi állapotának vagy a szakképzettségének megfelelő munkát. A munkáltató az ilyen jellegű foglalkoztatásához pénzügyi támogatást igényelhet.
Megváltozott munkaképességű dolgozó
A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (R.) pontosan meghatározza, hogy ki minősül megváltozott munkaképességű dolgozónak. E szerint megváltozott munkaképességű dolgozó az, aki:
- egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, azonban nem részesül öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban,
- üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlan,
- gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható,
- a fegyveres erőktől, a fegyveres testületektől és a rendészeti szervektől megváltozott munkaképessége, illetőleg egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelt.
Elsősorban a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását kell megoldani. Gyakran előfordul azonban, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozót a munkáltató nem tudja, vagy – például a gümőkóros beteg munkavállalót – nem köteles foglalkoztatni. Ilyenkor a foglalkoztatást a rehabilitációs bizottságok segítik elő. Ha az ilyen munkavállaló foglalkoztatása nem oldható meg, részére átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot kell folyósítani.
A munkáltató rehabilitációs kötelezettsége nem terjed ki a további munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóra, illetve ha a munkaképesség-változást vagy a megbetegedést a próbaidő alatt állapítják meg.
| Állami feladatok |
|---|
|
A rehabilitációs feladatok ellátását a települési önkormányzat jegyzője szervezi, ennek keretében például időszakonként megvizsgálja az átmeneti járadékban és rendszeres szociális járadékban részesülők rehabilitációs foglalkoztatásának a lehetőségét. A rehabilitációs feladatok ellátására a községben, a városban, a megyei jogú városban és a fővárosban legalább 3 fős helyi, illetve területi rehabilitációs bizottság működik.
A helyi rehabilitációs bizottság véleményezi a rehabilitációs intézkedést annál a munkáltatónál, ahol munkáltatói rehabilitációs bizottság nem működik, intézkedik annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak a foglalkoztatásáról, akinek rokkantsági nyugdíját az egészségi állapotában bekövetkezett javulás miatt szüntették meg. A területi rehabilitációs bizottság bírálja el a helyi rehabilitációs bizottság javaslatának megváltoztatására irányuló kérelmeket. A területi bizottság tagja például a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézete által kijelölt személy is. |
A munkáltató rehabilitációs feladatai
Foglalkoztatási kötelezettség
A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának biztosítása annak a munkáltatónak a feladata, ahol a dolgozó a megváltozott munkaképességének megállapítása idején munkaviszonyban, valamint munkaviszony jellegű jogviszonyban állt. A munkáltató a dolgozót elsődlegesen az eredeti munkahelyén, munkakörében, illetve szakmájában köteles tovább foglalkoztatni a munkakörülmények esetleges módosításával, vagy ha az előbbi nem vagy nehezen oldható meg, a működési körén belül a dolgozó egészségi állapotának, korának és képzettségének megfelelő munkahelyre köteles áthelyezni, illetve más munkára betanítani, szakképzésben részesíteni, avagy részmunkaidőben, illetve – ha a munkáltató tevékenysége erre lehetőséget ad – bedolgozóként foglalkoztatni. Amennyiben a megváltozott munkaképességű dolgozó rehabilitációs intézkedés megtétele iránti kérelmének a munkáltató nem tett eleget, a dolgozó munkaügyi vitát kezdeményezhet.
Munkaszerződés módosítása
Ha a megváltozott munkaképességű dolgozót az eredeti munkakörében nem lehet tovább foglalkoztatni, az egészségi állapotának megfelelő más munkakörbe csak a munkaszerződés módosításával lehet őt áthelyezni. A munkaszerződés módosításához szükséges a munkavállaló beleegyezése is. A Legfelsőbb Bíróság egyik ezzel kapcsolatos eseti döntésében kifejtette, hogy nem tekinthető jogellenes kilépésnek és nem szolgálhat alapul a munkaviszony megszüntetésére, ha a dolgozó azért nem jelent meg több napig a munkahelyén, mert a munkáltató a beleegyezése nélkül helyezte át más munkakörbe.
Rehabilitációs megbízott
A rehabilitációs feladatok ellátásáért elsősorban a munkáltató a felelős. Ezeknek a feladatoknak az ellátására azonban ki lehet jelölni egy személyt, az úgynevezett rehabilitációs megbízottat is.
Munkáltatói rehabilitációs bizottság
Rehabilitációs bizottság létrehozása kötelező azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél üzem-egészségügyi szolgálat, illetve üzemi körzeti orvos működik. A bizottságnak legalább három tagja van, vezetője a munkáltatói rehabilitációs megbízott, tagjai pedig azok a személyek, akiket az üzemi tanács, valamint az üzemi megbízott jelöl ki.
Ha a munkáltató – igazolható körülmény miatt – a működési körén belül nem tudja foglalkoztatni a megváltozott munkaképességű dolgozót, illetőleg ha nem köteles a foglalkoztatására, a foglalkoztatást a rehabilitációs bizottságok segítik elő.
Rehabilitációs eljárás
A rehabilitációs eljárást a megváltozott munkaképességű dolgozón kívül kezdeményezheti az illetékes gyógyító-megelőző intézmény főorvosi bizottsága vagy az üzemorvos is. Az eljárást a rehabilitációs megbízottnál kell kezdeményezni.
Foglalkoztatási javaslat
Ha a munkáltatói rehabilitációs megbízott a rehabilitációra vonatkozó eljárás kezdeményezése napjától számított 8 napon belül olyan foglalkoztatási javaslattal él, amelyet a dolgozó elfogad, akkor intézkedik a dolgozó foglalkoztatásáról, ellenkező esetben a munkáltatói rehabilitációs megbízott 8 napon belül összehívja vagy megkeresi – a véleménye kikérése miatt – az illetékes munkáltatói vagy a helyi rehabilitációs bizottságot. A munkáltatói rehabilitációs bizottságnak ezután 15 nap alatt kell írásban közölnie a foglalkoztatásáról szóló javaslatát a megváltozott munkaképességű dolgozóval. Ha a munkáltatói rehabilitációs bizottság a munkáltató működési körén belül nem tud megfelelő munkakört javasolni, erről a bizottsági ülést követő 3 napon belül írásban kell értesítenie a telephely szerint illetékes helyi rehabilitációs bizottságot.
Ha ezután sem lehet megoldani a foglalkoztatást, úgy a dolgozót tájékoztatni kell arról, hogy az ellátási igényét a nyugdíj-biztosítási szervnél érvényesítheti.
Helyi rehabilitációs bizottság
A helyi rehabilitációs bizottság a javaslatának kialakítása előtt tájékozódik a dolgozó munkáltatójánál vagy más munkáltatónál történő rehabilitációjának lehetőségéről. A munkáltatói és a helyi rehabilitációs bizottság ülésére a dolgozót is meg kell hívni.
Amennyiben a megváltozott munkaképességű dolgozó a helyi rehabilitációs bizottság javaslatával nem ért egyet, 15 napon belül kérheti annak megváltoztatását a területi rehabilitációs bizottságnál.
Felmondási tilalom
A megváltozott munkaképességű dolgozót fokozott munkajogi védelemben részesíti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) és a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet. Nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát, illetve a bedolgozói jogviszonyát annak a dolgozónak,
- aki egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlan, de nem részesül öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri,
- aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt járadékban részesül, a járadékfolyósítás időtartama alatt,
- aki gümőkóros betegség miatt a munkáltatójánál jogszabályi tilalom miatt nem foglalkoztatható addig, amíg a foglalkoztatási tilalmat okozó betegsége fennáll. A betegség fennállását a tüdőbeteg-gondozó intézetnek kell igazolnia.
Kivételek a tilalom alól
2000. január 1-jétől a felmondási tilalom nem vonatkozik arra a megváltozott munkaképességű dolgozóra, aki a munkáját ismételten nem megfelelően látja el, illetőleg a munka elvégzésére alkalmatlan, kivéve ha a nem megfelelő munkája vagy az alkalmatlansága a megváltozott munkaképességével függ össze. Szintén nem vonatkozik a felmondási tilalom arra a csökkent munkaképességű munkavállalóra, akinek a munkáltató a működési körén belül vagy azonos helységben más munkáltatónál – a helyi rehabilitációs bizottság véleményének figyelembevételével – egészségi állapotának, korának, képzettségének megfelelő új munkahelyet biztosít, illetőleg a munkavállaló a betanítására vagy az átképzésére, továbbképzésére vonatkozóan javaslatot tesz, de azt a dolgozó nem fogadja el. A munkáltató felmondhat annak a munkavállalónak is, aki öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosult, illetve akinek a részére sem a munkáltató, sem a munkáltató telephelye szerint illetékes rehabilitációs bizottság nem tud alkalmas munkahelyet biztosítani.
Nem érvényesül a felmondási tilalom azzal a munkáltatóval szemben, aki húsz főnél kevesebb dolgozót, bedolgozót foglalkoztat.
| Szociális ellátások |
|---|
|
Szociális ellátás a foglalkoztatott dolgozónak
Szociális ellátásra jogosult a megváltozott munkaképességű dolgozó, ha a foglalkoztatására eredeti munkakörében nincs lehetőség. Az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható megváltozott munkaképességű dolgozó keresetkiegészítésre, átmeneti keresetkiegészítésre vagy átmeneti jövedelemkiegészítésre jogosult. A megváltozott munkaképességű dolgozó részére a keresetkiegészítést a táppénz megállapítására és kifizetésére jogosult társadalombiztosítási szervek állapítják meg és folyósítják. Nem folyósítható a kiegészítés, ha a dolgozó részére egyébként sem jár munkabér, jövedelem (igazolatlan mulasztás, fizetés nélküli szabadság stb.), illetve ha a dolgozó neki felróható okból nem vesz részt a számára biztosított képzésben. Keresetkiegészítés Azt a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban álló megváltozott munkaképességű dolgozót, valamint azt a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló megváltozott munkaképességű szövetkezeti tagot, akit rehabilitálása érdekében áthelyeznek, illetve betanításban vagy szakképzésben részesítenek, az áthelyezés, illetőleg a betanítás vagy szakképzés megkezdésének napjától keresetkiegészítésben kell részesíteni. Keresetkiegészítés jár annak,
Átmeneti keresetkiegészítés Azt a megváltozott munkaképességű dolgozót, aki munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, bedolgozói tagsági viszonyban áll, valamint azt a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló megváltozott munkaképességű szövetkezeti tagot, aki keresetkiegészítésre nem jogosult, átmeneti keresetkiegészítésben kell részesíteni, ha az eredeti munkaköre alapján megállapított keresőképtelenség ideje alatt részt vesz a rehabilitációs eljárásban (előzetes orvosi rehabilitációs eljárás), továbbá a munkáltatói intézkedést elfogadja, és az új munkakörében keresőképessé válik. Az átmeneti keresetkiegészítést az új munkakör szerinti keresőképesség első napjától addig kell folyósítani, amíg az eredeti munkakör figyelembevételével egyébként táppénz járna. Az átmeneti keresetkiegészítéssel a dolgozó új munkakörére irányadó és a keresetkiegészítésre vonatkozó szabályok szerint számított, növelt összegű átlagkeresetét a keresőképtelenség ideje alatt folyósított táppénz alapjául szolgáló, a nyugdíjjárulék levonásával számított átlagkereset összegéig kell kiegészíteni. Szociális ellátás rehabilitációs munkahely hiánya esetén Arról a nem rehabilitálható megváltozott munkaképességű dolgozóról, akinek a munkaviszonyát (szövetkezeti tagsági viszonyát, bedolgozói munkaviszonyát és bedolgozói tagsági viszonyát) megszünteti a munkáltató, és öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, növelt összegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra nem jogosult – ideértve a külföldön szerzett jogosultságot is – rendszeres pénzbeli ellátás útján kell gondoskodni. Az ellátás fajtái:
Átmeneti járadék Átmeneti járadékra az a munkavállaló jogosult, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint legalább 50 százalék, illetve munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk. Az átmeneti járadék a munkaviszony (a közös munkában való részvételi kötelezettség) megszüntetését követő naptól a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár. Rendszeres szociális járadék Annak a nem rehabilitálható, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, rendszeres szociális járadékot kell megállapítani, ha a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint az 50 százalékot eléri. A rendszeres szociális járadék csak akkor folyósítható, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül. |
TÁMOGATÁSOK A MUNKÁLTATÓK RÉSZÉRE
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítését szolgálja a foglalkoztatók által igényelhető dotáció, a beruházáshoz, felújításhoz, tárgyi eszközök beszerzéséhez nyújtandó támogatás. Az állam ezenkívül hozzájárulhat a munkáltató képzéssel felmerült költségeihez, de a munkáltató bértámogatást is igényelhet.
Dotáció
A munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítő támogatás egyik formája a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása esetén a gazdasági társaságot, az egyesülést, a szövetkezetet (kivéve lakásszövetkezet), az állami vállalatot, a trösztöt, az egyéb állami gazdálkodó szervet, az egyes jogi személyek vállalatát, a leányvállalatot, a közhasznú társaságot, a vízitársulatot [vagyis a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdésének a)-c) és f) pontjaiban meghatározott adóalanyokat], az R.-ben meghatározott célszervezetet és a szociális foglalkoztatót megillető dotáció. Dotáció abban a hónapban illeti meg a gazdálkodó szervezetet – kivéve a kijelölt célszervezetet –, amelyikben az általa foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 20 főt, és a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya legalább 5 százalék. A dotáció vetítési alapja a megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámának és a részükre kifizetett havi átlagbér szorzata alapján számított havi bruttó munkabér összege. Átlagbérként legfeljebb a mindenkor érvényes minimálbért lehet figyelembe venni.
A dotáció havonta a tárgyhót követő hónap 15. napjától igényelhető. Az APEH az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 2. számú melléklete IV/5. pontja előírásai szerint gyakoribb (5-10-15 naponkénti) igénybevételt engedélyezhet, azzal az eltéréssel, hogy egyszeri (negyedéves) támogatási előleg folyósításának engedélyezése nem lehetséges.
Mérték
A dotáció mértéke annál a gazdálkodó szervezetnél – kivéve a szociális foglalkoztatót és a kijelölt célszervezetet –, amelynél a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya
- eléri vagy meghaladja az 5 százalékot, de 10 százalék alatt van, 45 százalék,
- eléri vagy meghaladja a 10 százalékot, de 40 százalék alatt van, 55 százalék,
- eléri vagy meghaladja a 40 százalékot, de 60 százalék alatt van, 100 százalék,
- eléri vagy meghaladja a 60 százalékot, 150 százalék a dotáció mértéke.
A szociális foglalkoztatónál, ha a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya
- eléri vagy meghaladja az 5 százalékot, de 20 százalék alatt van, 50 százalék,
- eléri vagy meghaladja a 20 százalékot, de 40 százalék alatt van, 75 százalék,
- eléri vagy meghaladja a 40 százalékot, de 60 százalék alatt van, 100 százalék,
- eléri vagy meghaladja a 60 százalékot, 150 százalék a dotáció mértéke.
A gazdálkodó szervezet és a szociális foglalkoztató által a tárgyhónapban igényelhető dotáció összege a vetítési alap és a dotációs mérték szorzata.
A dotációt az APEH által rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével kell igényelni.
Célszervezetek dotációja
Az R. 27/D §-a határozza meg azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy gazdálkodó szervezetet a Pénzügyminisztérium – a Szociális és Családügyi Minisztérium és a Védett Szervezetek Országos Szövetsége véleményének meghallgatásával – célszervezetnek jelöljön ki. Ehhez – többek között – az kell, hogy a cégbíróság által bejegyzett gazdálkodó szervezet létesítő okirata tartalmazza a rehabilitációs foglalkoztatási célt, továbbá a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy termelő-, szolgáltatótevékenység végzésére alkalmas telephelyen folyjon a rehabilitációs tevékenység. A célszervezeti kijelöléshez szükséges még, hogy a gazdálkodó szervezetnek ne legyen 90 napon túli köztartozása, és ne legyen folyamatban ellene csőd- vagy felszámolási eljárás. A kijelölt célszervezet éves – továbbá minden egymást követő 3 hónapi – átlagos statisztikai állományi létszámának el kell érnie a 30 főt, a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók létszámhoz viszonyított arányának pedig legalább a 60 százalékot.
Mérték
A célszervezet dotációban részesül, amelynek mértéke főszabályként 150 százalék. A legalább 67 százalékos mértékben megváltozott munkaképességű és az R. 28. §-ának (3) bekezdése szerint fogyatékosnak nem minősülő dolgozók esetén a dotáció mértéke 180 százalék. Eltérő, 380 százalék a mértéke a vak, illetve gyengénlátó (olyan személy, akinek látásfogyatékossága a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által adott igazolvány, illetve szemész szakorvos által kiadott bizonyítvány szerint 67 százalékos vagy azt meghaladja), a fogyatékos, valamint a halmozottan fogyatékos dolgozókra felvehető dotáció mértéke is. A súlyosan értelmi fogyatékos, a siket vagy súlyosan nagyothalló, illetve a súlyosan mozgáskorlátozott dolgozókra igényelhető dotáció mértéke 280 százalék.
A dotáció éves összege nem haladhatja meg a kijelölt célszervezet tárgyévi mérlegbeszámolója szerinti – alvállalkozói teljesítményekkel és az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett – nettó árbevételt.
A nettó árbevételben a belföldi megrendelésre végzett bérmunka díjbevétele legfeljebb kétszeres, a külföldi megrendelő részére végzett bérmunka díjbevétele – a külföldi pénzértékben kiszámlázott és kiegyenlített ellenérték teljesítéskor érvényes, az ügyletet lebonyolító hitelintézet által meghirdetett devizavételi árfolyamon forintra átszámított értéke – legfeljebb két és félszeres összegben vehető figyelembe.
A nettó árbevétel növelhető a saját előállítású és saját célra felhasznált késztermékek (készletek) közvetlen önköltségen számított értékével, ha a termékből a tárgyévben árbevételt – kivéve a dolgozók által fizetendő térítésből származó bevételt – eredményező értékesítés is történt. Saját üzemi konyha működtetése esetén a korrekció a dolgozói étkeztetéssel arányos, és a térítéssel csökkentett összegben hajtható végre. A dolgozói étkeztetés aránya a dolgozók által megvásárolt és az összes eladott termék (étel) természetes mértékegységben (adagszám) számított hányada alapján határozható meg.
A kijelölt célszervezet a kötelezettségek teljesítéséről a Pénzügyminisztérium által meghatározott szempontok szerint évente, a tárgyévet követő év március 15-éig beszámolni köteles. A Pénzügyminisztérium a beszámoló szempontjait közzéteszi minden év január 31-éig a hivatalos lapjában.
Telephelyi dotáció
A célszervezet úgynevezett telephelyi dotációban is részesülhet. Ha a megváltozott munkaképességű dolgozó munkahelye a központi telephellyel nem azonos közigazgatási egységben, attól közúton mért legalább 25 km távolságra lévő telephelyen van, és a telephelyen foglalkoztatott dolgozók éves átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 10 fő, illetve a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya eléri a 60 százalékot, a dotáció mértéke 60 százalékkal nő.
Ha a kijelölt célszervezet telephelye a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott ápolást, gondozást és rehabilitációt nyújtó szociális intézményben van, akkor a telephelyi dotáció mértéke nem 60, hanem 30 százalék.
A telephelyi dotáció a központi telephelyen foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozókra nem vehető igénybe.
Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás
A munkaügyi központok foglalkoztatási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet alapján a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható az olyan munkaadó részére, aki:
- a létszáma szerint nem köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, vagy
- a rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét a kérelem benyújtását megelőző naptári évben teljesítette, és a kötelezettség teljesítését a kérelem benyújtásának évében vállalja, és
- olyan munkanélküli legalább 12 hónapra szóló foglalkoztatását vállalja, akinek a munkaképessége legalább 40 százalékban csökkent, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesül.
A támogatás további feltétele, hogy a munkaadó a támogatással érintett munkaviszony létrejöttét megelőző 6 hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló munkaviszonyának az előbbi módon történő megszüntetésére a támogatás időtartama alatt nem kerül sor.
A rendelet szerint a támogatás odaítélésénél előnyben kell részesíteni azt a munkaadót, aki a támogatás iránti kérelemben megjelölt foglalkoztatáshoz az államháztartás alrendszereiből más támogatásban nem részesül.
A támogatás iránti kérelmet a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szerint a munkaügyi központhoz kell benyújtani.
Mérték
A támogatás mértéke a folyósítási idő
- első harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér, valamint az azt terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás,
- második harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér,
- harmadik harmadában az előzőekben felsorolt járulékok, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás
összege.
A támogatás a vállalt foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban
- teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén 18 hónapra,
- részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén 18 hónapot a munkaidő-csökkenésnek megfelelő arányos résszel meghosszabbított időtartamra
állapítható meg. Ha a munkaidő a támogatás folyósítása alatt változik, a folyósítás időtartama a változás mértékének arányában a munkaidő növekedése esetén csökken, a munkaidő csökkenése esetén pedig – a munkaadó kérelmére – növelhető.
Költségtérítés
Az a testi, szellemi fogyatékos, illetve az, akinek az orvosi rehabilitációját követően a munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei a testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek, részt vehet olyan képzésben, amelyet a munkaügyi központ a Munkaerő-piaci Alapból támogat. Ha a gyakorlati képzés lebonyolításáról valamely munkaadó gondoskodik, a munkaadó részére (kérelmére) meg lehet téríteni azokat az igazolt többletköltségeket, amelyek a képzésben részt vevő megváltozott munkaképességéből adódnak. A többletköltségeket a munkaügyi központ a képzőintézmény részére utalja át, amely azt a munkaadónak továbbítja.
Beruházási támogatás
A Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, a meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez. A támogatás igénylésének részletes szabályait a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet határozza meg.
Eszerint a támogatás olyan, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz, illetve tárgyi eszközök bővítéséhez nyújtható, amely
- normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza, vagy
- védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányul, avagy
- a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítja.
A támogatás pályázati eljárás alapján annak a munkaadónak nyújtható, aki a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy naptári éven keresztül működött, a beruházás – (felújítás, eszközbővítés) költségének legalább 20 százalékát elérő – saját erővel is hozzájárul, a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban történő foglalkoztatását a támogatott munkahelyen, illetőleg a pályázat keretében támogatott telephelyen saját maga valósítja meg, és foglalkoztatási kötelezettséget vállal. A támogatás vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő formában is nyújtható.
Támogatás a foglalkoztatás megkezdéséhez
A foglalkoztatás megkezdéséhez támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki
- a kérelem benyújtását megelőző két éven belül rehabilitációs munkahely létesítéséhez támogatásban részesült a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből, és
- a rehabilitációs munkahely létesítéséhez támogatásról szóló határozatban, valamint megállapodásban foglaltaknak eleget tett, és
- a megvalósult beruházás eredményeként a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak létszámát, ha a létszám a tíz főt nem haladja meg, két fővel, egyéb esetben legalább 20 százalékkal növeli.
A támogatás mértéke a beruházás eredményeként foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók 3-6 havi munkabérének megfelelő összeg. A támogatás a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészének a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható keretéből nyújtható. A támogatást vissza kell fizetni a folyósítását követő egy éven belül.
| Rehabilitációs hozzájárulás |
|---|
|
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 41/A §-a alapján a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet.
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadónak kell bevallania, megállapítania, és befizetnie az állami adóhatóságnál vezetett Rehabilitációs hozzájárulás" számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség huszonöt százaléka. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezettnek az első teljes negyedév után kell először előleget fizetnie. Nyilvántartás A munkáltatónak havonta nyilvántartást kell vezetnie az Flt. 41/A §-a szerinti rehabilitációs hozzájárulás mértékének meghatározásakor, valamint a dotáció igénylésénél figyelembe vett megváltozott munkaképességű dolgozókról. A nyilvántartásnak a dolgozó természetes személyazonosító adatain kívül a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a munkaképesség-változás mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolását szolgáló okirat kiállítójának megnevezését kell tartalmaznia. |
