A foglalkoztatást elősegítő támogatásokban 2000. május 1-jétől lényeges változások következtek be. A változások kiterjednek a munkáltatókat érintő eljárási kérdésekre, de érintik a támogatást igénybe vevő munkanélkülieket is. Újdonság a munkaerő-piaci programok támogatása.
A foglalkozást elősegítő támogatásokat, valamint a Munkaerőpiaci Alapból a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokat a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (R.) szabályozza. A módosításokat a 4/2000. (IV. 12.) SZCSM rendelet vezette be.
Gépjármű-vezetői engedély megszerzése
A foglalkoztatást elősegítő képzések rendszerében változást jelent, hogy 2000. május 1-jétől a közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzéséhez nyújtandó támogatás kiterjed az eddigi C és D kategória mellett az E vezetői kategóriára (a nehéz pótkocsiból és gépkocsiból álló járműszerelvényre), továbbá a C, D és E vezetői kategóriák alkategóriáira és kombinált kategóriáira is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összes gépjármű-vezetői engedély megszerzéséhez kérhető a Munkaerő-piaci Alapból támogatás.
Képzés
A képzés iránya
Fontos változás, hogy a munkaügyi központ a módosítás után a munkanélküliekkel, illetve az arra jogosultakkal együttesen választja ki a támogatott képzés irányát. Ilyen jogosult például az a személy, akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, továbbá aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, vagy akinek foglalkoztatása az adott képzés nélkül nem oldható meg stb.
A képzési programot lebonyolító intézményt a munkaügyi központ jelöli ki. Ebben a körben változást jelent, hogy 2000. május 1-jétől nem a munkaügyi központ által kiválasztott személy kérelmére lehet az eredeti képzési irányoktól eltérő képzéshez támogatást igénybe venni, hanem az ilyen eltérő programot tartalmazó képzéshez a támogatási eljárás hivatalból indul.
Jogalap nélkül felvett képzési támogatás
A jogalap nélkül felvett képzési támogatás visszakövetelése terén is lényeges változást jelent, hogy a május 1-jétől hatályos módosítás pontosította a jogalap nélkül felvett képzési támogatás meghatározását. A korábbi szabályozás a visszakövetelés alapját nem határozta meg, csak kimondta, hogy a képzési támogatást mikor, milyen felróható hallgatói magatartás esetén kell visszakövetelni. A jogalkalmazónak kellett tehát eldöntenie, hogy milyen mértékű lehet a visszakövetelés. Az új rendelkezés pontosan meghatározza, hogy például az óralátogatási vagy a vizsgakötelezettség elmulasztása miatt a képzési támogatásnak azt a részét kell visszakövetelni, melyet a munkaügyi központ a képzés abbahagyásáig átutalt a képzőintézménynek. Ilyen lehet például a vizsgadíj és vizsgáztatási díj, a tankönyvek, taneszközök díja stb.
Keresetpótló juttatás visszakövetelése
Az új szabályozás lehetővé teszi a keresetpótló juttatás visszakövetelését is, ha az az R.-ben meghatározott feltételek hiánya miatt nem lett volna megállapítható, tehát például ha a képzés ideje alatt megszűnik a munka nélküli állapot, de valamilyen ok miatt tovább történik a folyósítás stb.
A képzés támogatása
A módosítás a klasszikus államigazgatási eljárás alapjaira helyezi a képzési támogatás engedélyezésére irányuló eljárás megindítását. Amíg korábban a munkáltató ajánlata alapján került sor a támogatás elbírálására, addig most a képzés támogatása a munkáltató által a telephely szerint illetékes munkaügyi központhoz benyújtott kérelemre történik.
- Az előírás szerint a munkaügyi központ nem határozattal döntött, hanem egy megállapodásban rögzítette a munkaadóval a képzés lebonyolításával összefüggő kérdéseket. Az új szabályozás előírja, hogy a kérelem elbírálásáról államigazgatási határozattal kell dönteni, de emellett a munkaügyi központ és a munkáltató a támogatás folyósításának egyéb feltételeit továbbra is megállapodásban rögzíti. A R. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a munkaadó kérelmének tartalmaznia kell:
- a képzés szükségességét, célját, gazdálkodási és foglalkoztatási szempontból várható eredményét,
- a képzési program rövid ismertetését, a képzéssel megszerezhető képesítést,
- a képzésben részt vevők létszámát, kor és iskolai végzettség szerinti összetételét,
- a képzés lebonyolításához szükséges feltételeket,
- a képzési program összes, illetve fajlagos költségeit (Ft/fő/óra), a munkaadói hozzájárulás mértékét, ideértve a munkaadó által a képzésben részt vevő részére kifizetendő keresetkiegészítést,
- a képzésben részt vevők további foglalkoztatására vonatkozó munkaadói nyilatkozatot.
A munkaadónak nyújtandó támogatás szempontjából keresetkiegészítésként a képzésben részt vevő által a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözete vehető figyelembe.
Munkanélküliek vállalkozóvá válása
A munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásokra vonatkozó eljárásban csak annyi változás történt, hogy a támogatás folyósításának kezdő napja nem a vállalkozói igazolvány záradékolásának, hanem a vállalkozói igazolvány átvételének a napja.
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások
A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatáshoz szükséges jogszerző idő kibővült. 2000. május 1-jétől a támogatás elnyeréséhez szükséges, legalább 6 hónapi munka nélküli állapot időtartamának számításánál a munka nélküli állapotot közvetlenül megelőző foglalkoztatásba beszámít a rendszeres szociális segélyt kérő foglalkoztatott számára a települési önkormányzat által, a települést érintő közfeladat ellátása érdekében szervezett egyéb munka is. Ez azt jelenti, hogy ha valamely munkáltató például június elsején kéri a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást olyan alkalmazott részére, aki a foglalkoztatást közvetlenül megelőzően csak három hónapja volt munka nélkül, mert azt megelőzően fél évig közfeladatot látott el a települési önkormányzat megbízásából, illetve rendszeres szociális segélyt igényelt, ez esetben a féléves közfeladatot megelőző munka nélküli időt is hozzá kell számítani a foglalkoztatást megelőzően fennálló három hónapi munka nélküli időtartamhoz.
Ez azért fontos és lényeges változás, mert ez év május 1-jétől módosult a rendszeres szociális segély igénybevételére vonatkozó szabályrendszer is. E szerint a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező, aktív korú, nem foglalkoztatott személy számára legalább 30 munkanap időtartamú közmunka, közhasznú munka vagy a települést érintő közfeladat megszervezésére köteles. Ez a munka tehát megszakítja a munka nélküli állapot időtartamát, és a 6 hónap időtartamba be kell számítani az ilyen közfeladat vagy közhasznú munka előtti munka nélküli állapotot is.
A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás mértéke és egyéb szabályai nem változtak.
Közhasznú munkavégzés támogatása
A közhasznú munkavégzés támogatása is módosult a 2000. évi költségvetésről szóló törvényben meghatározott előírások miatt. A költségvetési törvény egyik melléklete speciális támogatási formát ír elő a települési önkormányzatok számára. E szerint az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt igénylő közcélú munka keretében foglalkoztatottak után foglalkoztatottanként 1500 forint – amely éves szinten legfeljebb az adott önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás 11 százaléka lehet, de legalább 180 000 forint – támogatást igényelhet a központi költségvetésből, amelynek összege mindazokra a napokra szól, amelyekre a munkaadót kifizetési kötelezettség terheli. 2000. május 1-jétől nem folyósítható a Munkaerő-piaci Alapból a közhasznú munkavégzés támogatása azokra a napokra, amelyekre a települési önkormányzat ugyanazon személy után a költségvetési törvény alapján is megkapja a támogatást. Ez nyilvánvalóan olyan kétszeres támogatást jelentene, ami nem lenne indokolt.
Közhasznú szervezet támogatása
2000. május 1-jétől a közhasznú munkavégzést szervező közhasznú szervezet is részesülhet támogatásban. A munkaügyi központ levonja a támogatásból a munkavégzés megszervezése költségének a munkaadó és a szervező megállapodása által meghatározott részét, és közvetlenül átutalja a szervezőnek.
Az R. 21/C §-ának (3) bekezdése alapján a munkaerő-piaci programok támogathatók akkor is, ha a program a közhasznú szervezetek kezelését foglalja magában.
Munkanélküliek önfoglalkoztatóvá válása
A munkanélküliek önfoglalkoztatóvá válásának támogatása körében az ez év április 15. után elbírált pályázatoknál az eddigi 500 000 forintig terjedő támogatás 1 000 000 forintra emelkedett. Az eddigi szabály szerint a támogatást legkésőbb a folyósítást követő 19. hónap kezdetétől számított, legfeljebb 60 hónap alatt kellett visszafizetni. Az új előírás szerint a támogatást legkésőbb a folyósítás befejezését követő 13. hónap kezdetétől számított, legfeljebb 60 hónap alatt kell visszafizetni a különmegállapodásban rögzített részletszabályok szerint.
Itt az az alapvető differencia, hogy a folyósítás befejezését követő 13. hónaptól kell megkezdeni a törlesztést, ami azt feltételezi, hogy a folyósítás is több szakaszban történhet, és csak a legutolsó folyósítási részösszeg kiutalását követő 13. hónaptól kell megkezdeni a visszafizetést. A 2000. április 15. után elbírált pályázatoknál a kérelmezőnek a támogatással indítandó vállalkozás beruházási költségének legalább 20 százalékát elérő saját forrással vagy egyéb anyagi biztosítékkal kell rendelkeznie. Ezt a mértéket a korábbi szabályozás nem tartalmazta.
Munkahelymegőrzés támogatása
A módosítás 2000. április 15-i időponttal hatályon kívül helyezte a munkahelymegőrzés támogatási rendszerét.
Megváltozott munkaképességű munkavállalók
Rendszerét pontosította és konkrét szabályokkal látta el a módosítás. 2000. április 15-től csak az a munkáltató részesülhet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásában, amely a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy naptári éven át működött, és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházás költségeinek legalább 20 százalékát elérő saját erővel is hozzájárul a megvalósításhoz. Emellett vállalnia kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban történő foglalkoztatása a támogatott munkahelyen, illetve telephelyen valósul meg. Ezen túlmenően most már külön foglalkoztatási kötelezettséget is kell vállalnia a munkáltatónak.
A pályázat benyújtását megelőző egy naptári éven belüli jogutódlás is egyévi működésnek számít, ha az megfelel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (Mt.) előírt jogutódlásnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállalókat folyamatosan és ténylegesen kell változatlan feltételek mellett tovább foglalkoztatnia a jogutód cégnek.
Új szabály ebben a körben, hogy alakszerű közigazgatási határozattal kell rendelkezni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának időtartamáról, annak tartalmáról stb. Az így meghatározott foglalkoztatási kötelezettség időtartama azonban legfeljebb csak 3 évig terjedhet.
Munkaerő-piaci programok támogatása
A foglalkoztatási törvény 2000. január 1-jei módosítása iktatta be a munkaerő-piaci programok támogatását. Ez a szabály azonban – mint általában minden törvény – csak a kereteket állapította meg, a részleteket a végrehajtási rendelet tartalmazza május 1-jei hatálybalépéssel. A programok területi hatályukat tekintve lehetnek központi munkaerő-piaci programok, több megyére kiterjedő munkaerő-piaci programok és megyei (fővárosi) programok is. A támogatásra irányuló pályázatokat jogi személyek (közös vállalat, kft., rt.), jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (kkt., bt.), továbbá egyéni vállalkozók a munkaerő-piaci program kidolgozásához, illetve annak részben vagy egészben történő megvalósításához is benyújthatják.
A pályázatot elnyert jogi vagy természetes személlyel polgárjogi szerződést köt a munkaügyi központ, amely tartalmazza a program szervezésének, bonyolításának, továbbá elemzésének és a végrehajtás ellenőrzésének részletes szabályait, valamint a támogatások folyósításának feltételeit és az ahhoz szükséges iratokat.
A jogszabály-módosítás lehetőséget biztosít arra is, hogy egységes támogatás nyújtható egy jogcímen a programban részt vevő számára, a munkanélküli vállalkozóvá válásához, az intenzív álláskeresésben, továbbá a munkaerő-piaci képzésben való részvételhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevétele során nyújtandó támogatásokhoz. Ez akkor alkalmazható, ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében az összevonás indokoltnak látszik.
