Noha a korrupciós bűnözés rendkívül nehezen bizonyítható, a jelenség mégis észlelhető, és emiatt – ismerve a korrupció gyors tovaterjedését és nagyfokú rejtettségét – sokakban alakul ki az a meggyőződés, hogy a megvesztegetés társadalmi méretűvé vált annak ellenére, hogy ezt a bűnüldözés adatai nem igazolják.
A piaci viszonyok, a bonyolult gazdasági és jogi szabályozás, valamint az ezen a téren tapasztalható tájékozatlanság miatt a gazdasági élet szereplői gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyben súrolják a törvényesség határait, esetleg bűncselekményt, illetve szabálysértést követnek el. Nem könnyű megállapítani egy-egy konkrét esetben, hogy az átlagosnál nagyobb fokú gazdasági kockázatvállalásról, a gazdasági életben eddig ismeretlen, újszerű üzleti megoldásról, joghézag kihasználásáról, esetleg a büntetőjogi normák tudatos megsértéséről van-e szó. Cikkünkben ehhez az elhatároláshoz kívánunk segítséget nyújtani.
A negatív gazdasági jelenségek egyik alapvető megnyilvánulási formája a gazdasági bűnözés. Ennek csúcsát a magas szintre utaló korrupciógyanús cselekmények, a szerteágazó, adott esetben a politikai szféra felé mutató összefonódások és az egyedileg jelentkező, nagysúlyú gazdasági bűncselekmények alkotják.
A bűncselekmények és ezen belül a korrupciós jellegű bűncselekmények terjedelmének és dinamikájának statisztikai tanulmányozásával arra a megállapításra juthatunk, hogy míg az előbbi az elmúlt tíz évben megsokszorozódott, addig az utóbbiak vonatkozásában lényegileg stagnálás figyelhető meg, ami annyit jelent, hogy a cselekmények száma az ezret soha nem érte el. Ebből következően a korrupciós bűnözés statisztikai adatai nem alkalmasak arra, hogy a bűnelkövetés tényleges kiterjedéséről valós képet kapjunk.
A korrupciós cselekmények jellemzői
A korrupciós cselekményekről általában elmondható, hogy
- minden esetben legalább két személy tudatos, kölcsönösségen alapuló részvételét igénylik;
- a részt vevő felek között az adott ügy vonatkozásában hatalmi erőeltolódás áll fenn, viszonyukra az alá-fölé rendeltség a jellemző;
- a személyes kapcsolat létrejötte mögött minden esetben a két fél egymástól eltérő, a kielégítésmódot tekintve azonban párhuzamos tendenciájú szükséglete húzódik meg, amelyek kielégítésére a korrupciót tartják a legmegfelelőbbnek;
- a jelentkező szükségleteket együttesen elégítik ki, amelyet a hathatós együttműködés, az érdekegység jellemez, valamint a leleplezés elkerüléséhez fűződő érdekazonosság;
- a kétféle szükségletet és ezek kielégítését a két fél együttesen kialakított szabályai határozzák meg, amelynek központi eleme a konspirativitás, valamint
- jellemző a kapcsolat tér- és időbeli szélesítése, újabb szereplők bevonása.
Bizonyítási nehézségek
A fentieken túlmenően meg kell említeni, hogy az ellenőrzést végzők – főként a külső ellenőrzés eseteiben – gyakran kevesebb szakmai felkészültséggel rendelkeznek, mint az ügyintézésben járatosabb vesztegetők, és nem mindig figyelnek fel a hibás intézkedésre, ezért az előnytől befolyásoltság feltárására nincs lehetőség.
A korrupció szabályozása büntetőjogunkban
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket szabályozó tizenegy szakasza közül négy az előny kérését vagy elfogadását, ismert szóhasználattal a passzív vesztegetést, öt az előnyt ígérő vagy nyújtó tevékenységét, vagyis az aktív vesztegetést, egy-egy a befolyással üzérkedést, illetve a közérdekű bejelentő üldözését szankcionálja.
A hivatali korrupció széles területet fog át, de elsősorban a közigazgatásban jelenik meg, azonban bármely hivatalos személy (például az igazságszolgáltatás, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség tagja) által elkövetett cselekmények is idetartoznak.
Elkövetők
Az elkövetői kör azért jelentős, mert az emberek nagy része a közigazgatási tevékenység során kapcsolódik a joghoz, és a jogérvényesítés során ezen a területen jön létre közvetlen kapcsolat az ügyfél és a döntésre jogosult hivatalos személy között.
| Korrupció a gyakorlatban |
|---|
|
A vállalkozások számának a növekedésével egyenes arányban nőtt az ezzel kapcsolatos hitelfelvételek száma, ezen túlmenően a hitelek mértéke is nagyságrendekkel emelkedett. A hitelezési eljárásokban számos esetben olyan vállalkozások is kaptak hitelt, amelyek nem feleltek meg a feltételeknek akkor, ha hajlandóak voltak a döntésre jogosultak részére valamilyen előnyt nyújtani.
Az állami vagyon privatizálása, az állami vállalatok átalakulása bűnügyileg olyan releváns jelenségeket körvonalazott, mint például a reális és megbízható vagyonértékelés hiánya, a vagyon alulértékelése. Annak érdekében, hogy a privatizált vagyonhoz minél olcsóbban, jelentősen kedvezőbb feltételekkel jussanak a befektetők, több esetben részesítették előnyben az ügyintézésben, illetve a döntésben részt vevőket, de meg kell említeni azt az elkövetési magatartást is, amikor a privatizációhoz kapcsolódó bűncselekményt pénzintézeti tevékenységgel fedett vesztegetéssel valósították meg. Végül szólnunk kell a már említett engedélyek kiadásához kötődő korrupcióról (például közművek, veszélyes anyagok, jövedéki engedélyek), a kereskedelem területén jelentkező jogsértésekről (például egyes árucikkek megnövekedett kereslete, határforgalom során történő ellenőrzési kötelezettség elmulasztása), az adózással összefüggő korrupcióról (például állami támogatások jogosulatlan igénybevétele, áfa jogosulatlan visszaigénylése). |
Mérlegelési jogkör
A kedvező elbírálás érdekében gyakran próbálják a törvényes utat megkerülni. Különösen így van ez akkor, amikor az adott döntés a szervek mérlegelési jogkörén alapul.
Választási lehetőség
A mérlegelési jog két irányban valósulhat meg. Az első irány (és ez a gyakoribb), amikor több törvényes döntés között választhat a hatóság. A korrupciós kapcsolatban a választás alapja lehet részben vagyoni előny realizálása, részben – adott esetben – hátrány okozása.
Konkrét tartalommeghatározás
A mérlegelési lehetőség másik esete, amikor a hatóság határozatlan jogi fogalmakat konkrét tartalommal tölt meg. A cél nem lehet más, mint a mérlegelési jogkör lehetőség szerinti minimális szintre szorítása.
Tipikus példa a mérlegelési joggal való visszaélésre az önkormányzatok adóügyi, valamint szociális igazgatása, amikor nemcsak a rászorultak részesednek a szociális szolgáltatásban, segélyekben, illetve a helyi adók beszedése, valamint az adózók ellenőrzése nem mindenkit érint egyformán.
Engedélyezés és korrupció
A közigazgatásban kiemelt szerepe van az engedélyezési eljárásoknak. A korrupciós veszély nem fenyegeti azokat a területeket, ahol az engedély elnyerése alanyi jogosultság, jelentős azonban ott, ahol az engedély a hatóság mérlegelésén alapul. Emellett feltétlenül meg kell említeni a közbeszerzést. A korrupció visszaszorítására azonban a közbeszerzésről szóló törvény átlátható, szabályozott, tiszta helyzetet teremtett a jogrendben.
A gazdasági vesztegetés
A Btk. 251. § (1)–(2) bekezdése, a Btk. 252. § (1)–(2) bekezdése a gazdasági vesztegetés passzív eseteit, a Btk. 254. § (1)–(2) bekezdése a gazdasági vesztegetés ún. belföldi, aktív esetét, a Btk. 258/C § (1)–(2) bekezdése a gazdasági vesztegetés ún. külföldi, aktív esetét, a Btk. 256. § (3) bekezdése a befolyással üzérkedés úgynevezett gazdasági esetét szabályozza.
Passzív vesztegetés
A Btk. 251. §-ának (1) bekezdése a vesztegetési forma enyhébb, vétségi esetét szabályozza, amelynek oka az elkövetőnek az adott szervezeten belül elfoglalt beosztása.
Elkövetők
A bűncselekményt csak olyan személy követheti el, aki állami szervnek, gazdálkodó szervezetnek, társadalmi szervezetnek vagy egyesületnek a dolgozója, illetve tagja, és aki nem hivatalos személy.
A dolgozót jogszabályon, belső szabályzaton, szerződésen, szakmai szokásokon alapuló, jogilag szabályozott és jogilag kikényszeríthető kötelezettségek terhelik. A felsorolt szervezetek tagjának a tagságból eredően vannak olyan kötelezettségei, amelyek nem kizárólag az alapszabályból fakadnak, és az alkalmazható szankciók sem az alapszabályon alapulnak, hanem amelyeket a szervezet képviseletre és ügyintézésre jogosult személyei határoznak meg.
Elkövetési magatartások
Az elkövető a működésével kapcsolatban akkor kéri az előnyt, ha a tevékenysége mint ellenszolgáltatás a részrehajló eljárás, avagy annak reménye.
A megfogalmazás módjából következik, hogy a korrupciós kapcsolat kezdeményezője a dolgozó (tag). A bűncselekmény megállapításának nem feltétele, hogy az eljárás (működés) megtörténjék, valamint az sem, hogy valóban részrehajló döntés szülessék.
A másik elkövetési magatartással a bűncselekmény akkor valósul meg, ha a dolgozó (tag) kötelezettségének megszegéséért elfogadja az előnyt vagy ennek ígéretét, illetve az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért.
Kötelességszegés
A korrupciós kapcsolat kezdeményezője tehát más személy, viszont az ellenszolgáltatás kötelességszegésben áll, a kötelezettség tényleges megszegésének azonban itt sem kell megtörténnie.
A Btk. értelmezése szerint kötelességszegésnek kell tekinteni a kötelességnek előny adásához kötött teljesítését is. A joggyakorlat szerint ha a vesztegetés esetén az előnyt adó és azt elfogadó személy között hosszabb időn át fennálló korrupt kapcsolat alakul ki, akkor az ismételten adott előny még akkor is kötelességszegésre irányul, ha az egyes konkrét munkaköri kötelességszegésben jelentkező aktusok pontosan nem ismerhetők fel.
Előny
A vesztegetés központi eleme az előny. Az előny milyensége" közömbös, az lehet vagyoni, személyes, sőt akár erkölcsi természetű is. Lényege, hogy egy, a ténylegesen fennálló helyzetnél a passzív vesztegetőre nézve közvetlenül vagy közvetve kedvezőbb állapotot hozzon létre.
A vagyoni előny általában a pénz, azonban idesorolható minden olyan, egyoldalú pénzértéket képviselő dologi juttatás is, amely a passzív vesztegető számára kedvezőbb helyzetet jelent (például tartozás elengedése, hitelnyújtás – akár kamatra, akár kamatmentesen). Személyes előny egyebek mellett a kereseti-jövedelemszerzési lehetőség biztosítása, elfogadása stb. Egy adott ügyben a gazdasági társaság dolgozója jól fizető" üzletkötői foglalkoztatás ígérete ellenében állított ki fiktív számlákat, amelyek alapján a vállalkozó több millió forint állami támogatást kapott, illetve milliós nagyságrendben igényelt vissza áfát.
A joggyakorlat a személyes előny körébe tartozónak tekinti a szexuális kapcsolat létesítését is. A gyakorlati tapasztalatok szerint az előny megjelenhet pénz vagy ajándéktárgy közvetlen átadásával, látszólagos másodállások, megbízások, szakértői tevékenységek biztosításával, prémium, dotáció kilátásba helyezésével, illetve biztosításával, névleges munkateljesítések elfogadásával, pénzösszegek kölcsönszerződéssel történő leplezésével, szolgáltatások térítésmentes végzésével, üzletrész saját vagy más nevére történő átadásával.
A gazdasági korrupció körébe tartozhat az úgynevezett üzletkötői jutalék is. Az üzletkötő állhat az adott cég alkalmazásában, illetve lehet alkalmanként felkért külső közvetítő", aki a konkrét szerződés sikeres realizálásában vállal szerepet. A tevékenységéért – a felek megállapodása szerint – meghatározott összeget vagy jutalékot kaphat. Ebben az esetben visszaélésre akkor lehet gyanakodni, ha a jutalék nincs arányban az elvégzett munkáért elvárható díjazással, avagy azt jelentősen meghaladja. A bírói gyakorlat ugyanakkor kizártnak tartja az üzletkötői jutalékra történő megalapozott hivatkozást, ha olyan dolgozó (tag) kapja, aki a konkrét jogügylet előkészítésében vagy létrehozásában érdemi döntési jogosultsággal rendelkezik.
Súlyosabb minősítés
A cselekmény súlyosabban büntethető, ha a passzív vesztegető az előnyért megszegi a kötelességét, még súlyosabban, ha a kötelességszegés fontosabb ügyben történt, avagy a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követték el.
A Btk. 252. §-ának (1) bekezdése a vesztegetési forma súlyosabb, bűntetti alakzatát szabályozza. A bűncselekményt az állami szervnek, gazdálkodó szervezetnek, társadalmi szervezetnek vagy egyesületnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja követheti el, aki működésével kapcsolatban kéri az előnyt, avagy az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. A cselekmény megvalósulásához tehát a kötelességszegésre irányultság nem szükséges.
Önálló intézkedésre jogosultság
Azt, hogy az elkövető mikor tekinthető önálló intézkedésre jogosult dolgozónak (tagnak), a munkakör, beosztás, alkalmi megbízás esetén pedig a ténylegesen fennálló jogok alapján lehet megítélni.
Önálló intézkedésre az jogosult, aki az adott szerv működését vagy a szervvel kapcsolatba kerülő személyek jogait és érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthet.
A tényállásban megjelölt szervezetek a képviselőik útján gyakorolhatják a jogaikat. Ebből következően az adott szerv vonatkozásában képviseleti joggal – akár teljeskörűen, akár átruházott jogkörrel – rendelkező dolgozó (tag) önálló intézkedésre jogosult. Itt lehet megemlíteni a vezető beosztású alkalmazottakat, valamint az érdemi döntést lényegesen befolyásoló, a döntés-előkészítés folyamatában közreműködő beosztottakat is (például versenytárgyalás előkészítése, közbeszerzési pályázatok, hitelezési-cenzúra eljárások, privatizációs tevékenységek).
Aktív vesztegetés
Amint azt a vesztegetés alapkonstrukciójánál említettük, annak megvalósulásához legalább két személy szükséges: aki kapja, és aki adja az előnyt. Ez utóbbi személy cselekménye is sérti a közélet tisztaságát, de a cselekményének társadalomra veszélyessége enyhébb megítélésű.
Elkövetők
Aktív vesztegetést az követ el, aki az állami szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet vagy egyesület dolgozójának, illetve tagjának, avagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér előnyt, hogy a kötelességét megszegje.
Súlyosabb minősítés
Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha önálló intézkedésre jogosult dolgozónak, illetve tagnak adják vagy ígérik az előnyt.
A vázoltakon kívül a bűncselekmény megvalósulásához más körülmény nem szükséges, tehát például az sem, hogy a dolgozó (tag) a juttatást elfogadja. Ilyenkor ugyanis a korrupciós kapcsolatnak csak az aktív vesztegetője lesz büntethető.
Befolyással üzérkedés
A befolyással üzérkedés a korrupciós cselekmények sajátos esete, mert a klasszikus két személy" részvétele mellett megjelenik egy harmadik – a befolyással üzérkedő –, aki a két személy közé beékelődve vesz részt a korrupcióban. Arra vállalkozik, hogy az ügy kedvező elintézése érdekében közbenjár az ügydöntő személynél.
A bűncselekményt az a személy követi el, aki arra hivatkozással, hogy a már ismertetett szervezetek dolgozóját, illetve tagját befolyásolja, a maga vagy más részére előnyt kér vagy elfogad. Abban az esetben, ha a cselekményt üzletszerűen követik el, úgy az súlyosabban büntetendő.
Befolyásolás
A befolyás a dolgozóval (taggal) fennálló olyan – hozzátartozói, baráti vagy egyéb – kapcsolat, amelynek alapján az elkövető az ügydöntő személy magatartását megelőző akaratelhatározásra lehet hatással, és amely hatás kizárólag ezen a kapcsolaton alapul. Annak nincs jelentősége a bűncselekmény megállapíthatósága szempontjából, hogy a kapcsolat ténylegesen létezik-e, avagy sem. Ez annyit jelent, hogy az úgynevezett színlelt befolyás állítása – az ügyfél megtévesztése – is megalapozza a bűncselekményt.
A szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszonya
A büntetőjogi felelősség szempontjából az közömbös, hogy az elkövető kinek a részére kéri az előnyt. Nem közömbös azonban ez a körülmény az előnyt adó személy szempontjából, ugyanis abban az esetben, ha az ügyfél a befolyás érvényesítésének ellenszolgáltatásaként – és csak ezért – adja az előnyt a befolyással üzérkedés elkövetője részére, nem követ el bűncselekményt. Viszont akkor, ha az elkövetőnek azzal a tudattal ad előnyt, hogy az előnyért adott ellenszolgáltatás a dolgozó büntetőjogilag tiltott magatartása lenne, az ügyfél aktív vesztegetőként felelősségre vonható.
Gazdasági aktív vesztegetés a nemzetközi kapcsolatokban
Magyarország 1997. december 17-én csatlakozott az OECD Egyezmény a külföldi hivatalos személyek megvesztegetéséről a nemzetközi üzleti tranzakciókban" című egyezményhez. Ennek kapcsán a törvényalkotás figyelembe vette az Európa Tanácsnak a tárgyban készülő egyezménytervezetét is, amely megkívánja a külföldiekkel kapcsolatos aktív gazdasági vesztegetés szankcionálását is. Ennek megfelelően a Btk. 258/C §-a szerinti bűncselekményt az követi el, aki külföldi gazdálkodó szervezet tagjának vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér előnyt, hogy az megszegje a kötelességét.
A bűncselekmény súlyosabban büntetendő, ha az elkövető az előnyt a külföldi gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának (tagjának) adja vagy ígéri.
| Többes minősítés és bűnhalmazat |
|---|
|
A külföldre távozás elősegítése céljából ellenszolgáltatásért útlevél meghamisítása, a hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette mellett embercsempészés bűntettének is minősül, ha meghamisított útlevél felhasználásával az országot elhagyták. (Bírósági Határozatok 1998/120. számú eset)
A hivatalos személy által járőrszolgálatban elkövetett vesztegetés bűntettének a megvalósítása mellett – a szolgálati feladatok nem teljesítésével – a rendőr a szolgálati kötelességszegés vétségét is elköveti. (Bírósági Határozatok 1990/79. számú eset) A kötelességszegésre irányuló vesztegetés esetében – ha a hivatalos személy úgy szegi meg a kötelességét, hogy ezzel már önmagában is bűncselekményt követ el – az aktív vesztegető egyben a bűncselekmény felbujtója is. (Btk.-kommentár, Kerszöv CD Jogtár) Vesztegetés esetén nem a jogtalan vagyoni előny juttatásainak, hanem a törvényellenes kapcsolatoknak a száma dönti el, hogy hány rendbeli bűncselekmény valósult meg. (Bírósági Határozatok 1995/93. számú eset) Az államtitoksértés és a vesztegetés vonatkozó változatát bűnhalmazatban kell megállapítani, ha az elkövető az államtitoksértést a hivatali, illetve munkaköri kötelességét előnyért megszegve követi el. (Btk.-kommentár, Kerszöv CD Jogtár) A kirendelt szakértő hamis szakvélemény adására történő felhívása a Btk. 253. §-ának (2) bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetéssel alkot bűnhalmazatot abban az esetben, ha a felhívás egyben előnyt is ígér. (Btk.-kommentár, Kerszöv CD Jogtár) Bűnhalmazat valósul meg, ha a hivatali vesztegetésre vonatkozó ajánlatot több rendőrnek, illetve több hivatalos személynek teszik meg. (Bírósági Határozatok 1984/215. számú eset) A hivatalos személy egyetlen kötelességszegése esetén nem állapítható meg halmazatban a hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás, és a hivatalos személy által elkövetett kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette. A passzív alany egyetlen kötelességszegése alapján csupán egy hivatali bűncselekmény állapítható meg. (Fővárosi Bíróság 1992/9. számú büntetőjogi döntvénye) Az ügyfelek számához igazodó bűnhalmazatot állapítanak meg akkor, ha az elkövető ugyanabban az ügyben több ügyfél vonatkozásában is megvalósítja az elkövetési magatartások valamelyikét. (Btk.-kommentár, Kerszöv CD Jogtár) A folyamatos hivatali kapcsolat során ugyanattól a személytől előny többszöri kérése, illetve az előnynek vagy az előny ígéretének többszöri elfogadása nem halmazatot, hanem folytatólagos egységet alkot. (Btk.-kommentár, Kerszöv CD Jogtár) Az azonos üggyel kapcsolatban elkövetett, de időben elkülönülő vesztegetést és befolyással üzérkedést bűnhalmazatban kell megállapítani. (Bírósági Határozatok 1982/3. számú eset) |
