A munkavégzéssel kapcsolatos szankciórendszer azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalók a jogszabályokban előírt módon, megfelelő körülmények között végezhessék munkájukat, és ennek érdekében a munkáltatók betartsák a foglalkoztatás szabályait.
A hatóságok által igénybe vehető eszközrendszer igen széles skálán mozog. Az egyes eljárásokat négy nagy csoportban szabályozták, és ennek megfelelően az alkalmazható pénzbírságok is négy nagy kategóriába sorolhatók. A négy szankciócsoport a következő:
- munkaügyi szabálysértési bírságok,
- munkaügyi bírság,
- rendbírság,
- a külföldi munkavállalás, illetve foglalkoztatás szabályainak megszegése miatt megállapítandó pénzösszeg.
Eljárástípusok
A szabálysértési eljárás különbözik a többi eljárástól, mert az arra vonatkozó szabályokat külön törvény (1999. évi LXIX. törvény) határozza meg. A többi három szankcióra vonatkozó eljárást az államigazgatási eljárás általános szabályai (1957. évi IV. törvény) szerint kell lefolytatni. A szabálysértési hatóságok által folytatott speciális eljárás szabályai március 1-jétől lényegesen változnak, például nem lehet rendes jogorvoslattal (fellebbezés) élni az I. fokú határozat ellen, hanem a közléstől számított nyolc napon belül kifogást lehet előterjeszteni a határozatot hozó hatósághoz, amely – ha azzal nem ért egyet – a helyi bírósághoz továbbítja azt az ügy összes irataival. A bíróság ezt követően tárgyaláson kívül, úgynevezett ügydöntő végzésben határoz. Tárgyalást csak akkor kell tartani, ha ezt az érintett felek kifejezetten kérik.
Szabálysértések – jogsértések
A szabálysértést és megvalósításának körülményeit tekintve is jelentős változás van a szabálysértés és más államigazgatási tényállás között. A szabálysértés ugyanis valamilyen deliktuális elkövetési magatartást feltételez, ami azt jelenti, hogy egy negatív emberi magatartás eredménye, amely magatartás lehet szándékos vagy gondatlan. Ezt tehát kizárólag természetes személy valósíthatja meg, míg a többi három csoportba tartozó szabálytalanságot valamely szervezet (jogi személy, gazdálkodó szerv vagy más munkáltatói jogkörben eljáró szerv) is megvalósíthatja. A munkaügyi bírságot azonban utóbbi esetben is kizárólag csak a munkáltatói pozícióban lévő természetes személlyel szemben lehet alkalmazni.
SZABÁLYSÉRTÉSI BÍRSÁG
Jelentős mértékben emelkedtek az egyes szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság összeghatárai. Ez a változás nem kerülte el a munkaügyi szabálysértésekre alkalmazható pénzbírságokat sem. Azonban nem csak egyszerű összeghatár-emelésről van szó, mert tartalmilag is módosultak a munkaügyi szabálysértések törvényi tényállási elemei, és bővült a szabálysértések köre is.
A munkavállalók hátrányos megkülönböztetése
Továbbra is szabálysértést képez a munkavállalók hátrányos megkülönböztetése (például nemük, koruk, nemzetiségük stb.) szerint. Ugyanerre vonatkozó tiltó rendelkezést tartalmaz a Munka Törvénykönyve is, azonban a szankcionálást a szabálysértési rendelkezések állapítják meg. Az emiatt kiszabható bírság eddigi 50 000 forintos felső határa 100 000 forintra emelkedett.
A munkaviszonnyal és a munkabérrel kapcsolatos rendelkezések megszegése
Szabálysértési tényállás a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos és a munkabérre irányuló rendelkezések megszegése is. Az új megfogalmazás konkretizálta, hogy szabálysértést képez a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok megszegése, például az írásbeli munkaszerződés hiánya. A Munka Törvénykönyve kötelezően előírja az írásbeli munkaszerződést. A gyakorlatban előforduló verbális, tehát szóbeli munkaszerződés nemcsak az érvénytelenség jogkövetkezményeit vonja maga után, hanem szabálysértést is képez.
Ehhez a szabálysértési alakzathoz tartozik továbbá a bejelentési kötelezettség elmulasztása – például a nyugdíj – vagy az egészségbiztosítási bejelentés. Idetartozik még a nyilvántartási kötelezettség elmulasztása. Ugyanez a szabálysértési tényállás tartalmazza továbbá a jogszabályban előírt igazolások kiadásának elmulasztását a munkaviszony megszűnésekor. Gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem adja ki a munkanélküli-járadék megállapításához szükséges igazolólapot, amelyet külön jogszabály állapít meg és szabályoz részletesen [4/1997. (I. 28.) MüM rendelet]. Ez az igazolás azért fontos, mert annak tartalma szerint történik a munkanélküli-járadékra való jogosultság megállapítása, illetve a munkanélküli-járadék folyósítása. Ez az igazolólap több olyan adatot tartalmaz, amelyet más forrásból nem tud beszerezni az eljáró munkaügyi központ.
A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság az eddigi 30 000 forintról 50 000 forintra emelkedett.
A nők, a fiatalkorúak, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó szabályok megszegése
Ugyancsak itt került szabályozásra – változatlan tartalommal – a nők, a fiatalkorúak, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó szabályok megszegésének szankcionálása. Ugyanezen szakasz állapítja meg továbbá a munkaidőre, pihenőidőre, a szabadságra és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok megszegésének szabálysértési jogkövetkezményeit. Szintén a gyakorlatban gyakran előforduló eset az, hogy főleg a kis létszámot foglalkoztató munkáltató nem biztosít fizetett szabadságot, így a munkavállaló a teljes havi kereset reményében kénytelen 12 hónapon át munkát végezni.
Új tényállási elemként iktatta be január 1-jétől a jogszabály az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálat nélkül foglalkoztatott munkavállaló szabálysértési tényállását. Azt, hogy a munkáltató a munkába lépése előtt köteles a munkavállalót előzetes vagy később időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni, a munkavédelemről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet szabályozza és írja elő.
A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság az eddigi 30 000 forintról 50 000 forintra emelkedett.
Hatáskörök
Az összes eddig felsorolt szabálysértés miatt indult eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi megyei (fővárosi) felügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) munkaügyi központ munkaügyi felügyelője vagy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik. Ez alól egy eset képez kivételt, mégpedig a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának ellenőrzése, amelynél a munkavégzés helye szerint illetékes ÁNTSZ jár el szabálysértési hatóságként.
A magán-munkaközvetítői tevékenység szabályainak megszegése
Némileg módosult a magán-munkaközvetítői tevékenység szabályainak megszegését tartalmazó szabálysértési tényállás. Az erre vonatkozó speciális szabályokat a 274/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek értelmében a tevékenység legfontosabb feltétele, hogy azt nyilvántartásba vétel céljából bejegyeztessék a munkaközvetítő cég székhelye szerint illetékes munkaügyi központnál. A nyilvántartásba vételre csak akkor van lehetőség, ha a vállalkozás rendelkezik elkülönítetten kezelt 300 000 forintnyi pénzbeli letéttel (külföldi közvetítés bonyolítása esetén ez az összeg 500 000 forint). Ezenkívül rendelkezni kell megfelelő irodahelyiséggel és a kormányrendeletben előírt szakképesítéssel.
Szabálysértésnek minősül a vállalkozás által a kiközvetítés alkalmával esetleg alkalmazott – az előbbiekben már tárgyalt – diszkrimináció például a munkavállaló neme, kora, vallási meggyőződése stb. miatt. Ugyancsak szabálysértést képez, ha nem létező, fiktív állásba történik a kiközvetítés, valamint ha jogszabálysértő feltételekkel közvetítenek munkaerőt.
MUNKAÜGYI BÍRSÁG
A munkaügyi bírság a munkaügyi ellenőrzés keretében alkalmazható.
Munkaügyi ellenőrzés
A munkaügyi ellenőrzés rendjét az 1996. évi LXXV. törvény szabályozza. A hatósági ellenőrzést az illetékes megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség folytatja le.
Az ellenőrzés kiterjed:
- a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok (például a munkaszerződés) alakszerűségére (írásbeliség),
- a munkáltató bejelentési kötelezettségére (például az egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási bejelentés),
- a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, továbbá a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek alkalmazására,
- a munkaidőre, a pihenőidőre és a szabadságra,
- a jogszabályban (kollektív szerződésben) megállapított munkabér összegére,
- a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére kiadandó igazolásokra,
- a külföldiek foglalkoztatására, valamint
- a szakszervezet szervezésére, a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével összefüggő szabályok betartására.
Mindezeken túlmenően az ellenőrzés magában foglalja a munkanélküli-járadék folyósítása mellett foglalkoztatott személyek foglalkoztatási körülményeinek a vizsgálatát is. A munkanélküli-járadék folyósítását szabályozó 1991. évi IV. törvény értelmében a folyósítás időtartama alatt legfeljebb 90 napig lehet szüneteltetni a munkanélküli-járadék folyósítását, valamilyen rövid időtartamú munkavégzés miatt. Ha a rövid idejű, meghatározott időre szóló munkaviszony még nem szűnt meg, azonban a dolgozó ismét kezdeményezte a járadék folyósítását, a munkáltató szabálytalanul foglalkoztatja a munkanélküli-járadékot igénylő munkavállalót.
Intézkedések
A munkaügyi ellenőrzést végző hatóság a munkaügyi bírság alkalmazását megelőzően, illetve amellett számtalan intézkedésre jogosult. Az eljáró felügyelőnek joga van felhívni a munkáltatót a szabályok megtartására, és kötelezheti a visszásság megszüntetésére. Jogosult továbbá megtiltani a szabálytalan foglalkoztatást. Január 1-jétől a felügyelő kezdeményezheti a jogalap nélkül igénybe vett munkanélküli-járadék megszüntetését, illetve a munkanélküli-járadék folyósításának szüneteltetését.
A bírság mértéke
A munkaügyi bírság 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjed. Ha azonban a munkáltatónál több jogszabály megsértését észlelik, vagy három éven belül újabb jogsértés történt, a munkaügyi bírság kiszabható összege akár 3 000 000 forint is lehet.
A munkaügyi felügyelő különleges jogosultsága, hogy a munkaügyi bírság kiszabására irányuló javaslat mellett szabálysértési eljárást is lefolytathat a munkáltatóval szemben. E két intézkedést azonban csak különböző törvényi tényállások megszegése miatt teheti meg, egyazon szabálytalanság miatt csak egyfajta szankcionálás lehetséges.
RENDBÍRSÁG
A rendbírság kiszabásának lehetőségét a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény tartalmazza. A rendbírságnak az a rendeltetése, hogy mérsékelje, illetve kizárja a munkaügyi hatóság (a munkaügyi központ) működését zavaró tényezőket.
A rendbírság kiszabásának feltételei
A törvény szerint rendbírság kiszabására csak a jogszabályban tételesen felsorolt esetekben kerülhet sor. Ilyen, bírságolásra alkalmat adó körülmény, ha a munkáltató nem tett eleget a már fentebb említett bejelentési kötelezettségének, továbbá a Munka Törvénykönyvében meghatározott csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentési kötelezettségének. (A csoportos létszámleépítési szándékot – az érintett munkavállalók adataival – a rendes felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központhoz, s közölni kell az érintett munkavállalókkal is.)
Bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos mulasztást valósít meg akkor is a munkáltató, ha nem tájékoztatja az illetékes munkaügyi központot a munkaerőigényéről, illetve annak megszűnéséről.
Rendbírság alkalmazható továbbá, ha a munkáltató nem vagy nem az előírt módon tesz eleget az egyéb nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve valótlan adatot szolgáltat.
A munkanélküli-járadékot igénybe vevő dolgozó akkor sújtható rendbírsággal, ha a keresőtevékenységét legkésőbb a munkakezdést megelőző napon nem jelenti be a munkaügyi központhoz, illetve elmulasztja e tevékenysége megszűnésének bejelentését.
Rendbírsággal sújtható a munkáltató, ha valamilyen módon akadályozza a munkaügyi ellenőrzés lefolytatását.
Rendbírság szabható ki továbbá, ha a munkáltató 5 napon belül nem jelenti be a munkaügyi központhoz az engedélyezett külföldi munkavállalás meghiúsulását.
A munkaközvetítő tevékenységet folytató vállalkozást is lehet ilyen bírsággal sújtani, ha nem tett eleget a fentebb már tárgyalt nyilvántartásba vételi kötelezettségének.
Rendbírság alkalmazható azzal a támogatásban részesült munkáltatóval szemben is, amely nem tett eleget a támogatással kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének.
A munkanélküli-járadék megállapításához szükséges igazolólap kiadásának a munkaviszony megszűnésekori elmulasztása is alkalmat adhat a rendbírságra. Ilyenkor ugyanis a munkáltató nagymértékben akadályozza a munkaügyi központok eljárását, s a munkanélküli személy hátrányos helyzetbe kerülhet azzal, hogy emiatt később állapítják meg, illetve folyósítják a részére a munkanélküli-járadékot.
A rendbírság kiszabása, befizetése
A rendbírságot minden esetben a munkaügyi központ központi szervezeti egysége (a megyei – fővárosi – munkaügyi központ) állapíthatja meg, amely ellen jogorvoslati lehetőséggel a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz lehet jogorvoslattal élni. A rendbírságot megállapító határozat elleni fellebbezés a rendbírság alapjául szolgáló kötelezettség teljesítése, valamint a hatósági ellenőrzés tűrése alól nem mentesít.
A rendbírság alapjául szolgáló kötelezettségek ismételt elmulasztása esetén a rendbírság újból kiszabható. A rendbírságot a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a határozatot hozó szerv Magyar Államkincstárnál vezetett működési, előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni.
A rendbírság összege
A rendbírság összege 1000 forinttól 50 000 forintig terjed, tehát lényegesen kisebb összeg szabható ki ilyen címen, mint a munkaügyi bírság esetében. A 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet szerint a rendbírság összegét az eljárás során elbírált kötelezettségszegés súlyának, az elkövetés körülményeinek figyelembevételével, a fokozatosságot szem előtt tartva kell megállapítani. Egy eljárásban elbírált több kötelezettségszegés esetén a rendbírságot előfordulása gyakoriságának figyelembevételével, kötelezettségszegésenként kell kiszabni. Ebben az esetben a rendbírságnak a jogszabályban meghatározott mértékét kötelezettségszegésenként kell alkalmazni.
| A külföldi munkavállalás, illetve foglalkoztatás szabályainak megszegése |
|---|
|
A külföldi munkavállalás szabályainak megszegése miatti szankciót a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény írja elő. Ezen a címen a munkáltatónak a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe kell befizetnie az engedély nélkül foglalkoztatott külföldi személy részére kifizetett munkabér kétszeres összegét, de legalább a kötelezően megállapítandó legkisebb munkabér ötszörösét, amely jelenleg 112 500 forint. Amennyiben az ellenőrzés három éven belül ismételten megállapítja az engedély nélküli foglalkoztatást a munkáltatónál, a befizetendő összeg a kifizetett munkabér ötszöröse, de legalább a minimálbér tízszerese, ami jelenleg 225 000 forint.
A szankció összegét minden engedély nélkül foglalkoztatott személy után külön-külön meg kell fizetni. |
