A címzett és a céltámogatási rendszer eredményeképpen 1991-től közel 8000 beruházás szolgálja a lakosság infrastrukturális ellátásának javítását. Cikkünkben az idei szabályokat és a támogatható célokat ismertetjük.
A céltámogatás keretében támogatható ügyek körét és rangsorát minden évben a költségvetési törvény állapítja meg. A támogatások az önkormányzati alapfunkciót szolgáló, műszaki, pénzügyi, gazdasági szempontból előkészített önkormányzati feladatok ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhetők.
Feladatok
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) értelmében a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, a feladataik azonban különbözőek lehetnek. A települési önkormányzatok tekintetében például a törvény a nagyobb önkormányzatoknak több feladatot, több kötelezettséget ír elő, de a kisebb települések is – a kötelező feladatok ellátásán túl – vállalhatnak önkéntes feladatot, kötelezettséget. Az Ötv. értelmében a települési önkormányzatok feladatai – példálózva – a következők: településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, köztisztaság és településtisztaság biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása stb.
Bevételek
Az önkormányzati feladatok teljesítését az önkormányzatok egyrészt saját bevételeikből – helyi adókból, illetékekből, ingatlanok bérbeadásából, önkormányzati vállalkozások nyereségéből –, másrészt átengedett központi adókból (magánszemélyek jövedelemadójából, gépjárműadóból), illetőleg más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, harmadrészt pedig központi költségvetési normatív hozzájárulásokból fedezik.
A központi költségvetési normatív hozzájárulás két módon illeti meg az önkormányzatokat: az adott településre jellemző (például népességszám), illetve a valamely feladathoz (például iskolai oktatás) kapcsolódó mutatók alapján. Az önkormányzatokat ezeken kívül állami támogatások is megilletik.
Állami támogatások
Az önkormányzati bevételek kb. 70 százalékát kitevő, átengedett központi költségvetési pénzeszközök elosztása normatív módon történik. Emiatt az átlagostól eltérő helyzetek nem kezelhetők, s az elosztási rendszer csak kiegészítő támogatási rendszerrel együtt működőképes, mivel csak így lehet kiküszöbölni az önkormányzatok közötti fejlettségi különbségeket.
Kiegészítő támogatási rendszer
A magyar jogi szabályozás három kiegészítő támogatási rendszert ismer:
- az önkormányzati beruházásokat segítő címzett és céltámogatási rendszert,
- az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települések működőképességének védelmét szolgáló támogatási rendszert, illetve
- a központosított előirányzatok rendszerét.
Az utóbbi évek decentralizációs törekvéseként új támogatási formaként vezették be 1996-ban a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatást, 1998-ban pedig a cél jellegű decentralizált támogatást. A két támogatási keretből a megyei területfejlesztési tanácsok döntése alapján részesülhetnek az önkormányzatok.
Címzett és céltámogatások
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerének átfogó szabályozását az 1992. évi LXXXIX. törvényben (Cct.) találhatjuk.
Címzett támogatás
Címzett támogatást a törvény értelmében a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására igényelhetnek az önkormányzatok. A kórházfejlesztés kivételével nem adható címzett támogatás a céltámogatás körébe tartozó beruházásra. A címzett támogatásokról az Országgyűlés a kormány javaslata alapján egyedi mérlegeléssel, egy alkalommal dönt, és amely a beruházás teljes időszakára vonatkozik.
A címzett támogatást az önkormányzatok költséghatár nélkül igényelhetik. A címzett támogatásoknál a szabályozás nem zárja ki, hogy az önkormányzatok saját pénzeszközeit is bevonják a beruházásba, de arra is lehetőség van, hogy a beruházás összköltségét a központi forrás finanszírozza.
Céltámogatások
A címzett és céltámogatásokról szóló törvény hároméves időszakokra határozza meg a céltámogatásba vonható beruházások körét és az igénybevétel feltételeit. Az önkormányzatok az alapfunkció ellátásához igényelhetnek céltámogatást, amely a jogszabályi feltételeknek megfelelő önkormányzatoknak alanyi jogon jár. Az alanyi jog és az éves költségvetési lehetőség összhangját a Cct. úgy teremti meg, hogy az Országgyűlés az éves költségvetési törvény megalkotása során az új igényekre vonatkozóan szűkítheti vagy fel is függesztheti a céltámogatások körét, rangsorolva a célokat. (A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény nem szűkítette a támogatható célokat és a támogatás mértékét.) A céltámogatásnál – hasonlóan a címzett támogatáshoz – egy fejlesztési célhoz csak egy alkalommal kell az önkormányzatoknak benyújtaniuk az igényüket. A döntés a beruházás teljes időszakára vonatkozik. Ez a stabilitáson túl azonban azt is jelenti, hogy a többletköltségeket az önkormányzatoknak saját forrásból kell előteremteniük, illetve a megvalósult beruházások működtetéséről nekik kell gondoskodniuk.
Közös beruházás
A fent említettek miatt az önkormányzatoknak célszerű megfontolni, hogy a gazdaságtalanul működő helyi létesítmény helyett más önkormányzatokkal közös beruházást valósítsanak meg, mivel a közös beruházásnál 10 százalékponttal több a támogatás. A közös beruházásban részt vevő, 1000 főnél nagyobb lélekszámú település önkormányzata 20 százalékponttal több támogatásban részesül. Ugyanez a többlettámogatás illeti meg az önkormányzatokat, ha kizárólag közös beruházásként megvalósítható térségi szilárdhulladék-lerakó telepet, illetve a 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai által közös megvalósításra tervezett szennyvíztisztító telepet, illetve a településen folyékonyhulladék-tisztító telepet építenek.
Pénzügyi fedezet
A céltámogatási igények kielégítésére fordítható pénzügyi fedezetet az éves költségvetési törvény határozza meg. (A 2000. évre az önkormányzatoknak nyújtandó címzett és céltámogatásokra 52 300 millió forint áll rendelkezésre. Tavaly ugyanez az összeg 48 000 millió forint.) Ha azonban a költségvetés nem ad fedezetet valamelyik jogos igényre, akkor az életveszélyessé vált iskola tantermeinek kiváltására benyújtott jogos igények teljes körű kielégítését követően fennmaradó támogatási lehetőség az egyes célok között a következőképpen oszlik meg:
- a települési szilárdhulladék-lerakó telep építésére 15 százalék,
- a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzéseire 15 százalék,
- a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 70 százalék.
A céltámogatás általános feltételei
Határidők
A tárgyévi céltámogatási igények benyújtási határideje mindig április 1. A határidő elmulasztása az abban az évben benyújtott igény tekintetében jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét a beruházás teljes időszakára vonatkozóan a kormány teszi közzé.
Megvalósíthatósági tanulmány
Az önkormányzatoknak a céltámogatási igénybejelentésekhez megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteniük. A megvalósíthatósági tanulmány a céltámogatással megvalósuló beruházásnál a támogatási döntésekhez, illetve a döntés előkészítéséhez szükséges szakmai, műszaki, pénzügyi, üzemeltetési és gazdaságossági szempontok együttes feltárását és értékelését tartalmazó komplex – a megoldások egészére vagy részleteire vonatkozó változatok – bemutatása. A tanulmány elkészítésére az önkormányzat kizárólag szakirányú kamarai tagsággal rendelkező, illetve a hatályos névjegyzékben szereplő – tervező, szakértő vagy ilyen személyt alkalmazó – szervezet részére adhat megbízást.
A megvalósíthatósági tanulmány részletes szabályait a 32/2000. (III.14.) Korm. rendelettel módosított 104/1998. (V. 22.) Kormányrendelet 1-7. számú mellékletei tartalmazzák. Az elkészített tanulmányt a beruházás helye szerint illetékes megyei területfejlesztési tanácshoz, a fővárosban a Fővárosi Közgyűléshez, vízgazdálkodási ágazatban pedig a Területi Vízgazdálkodási Tanácshoz kell benyújtani. A benyújtás határideje minden év március, június, szeptember vagy október elseje. A megvalósíthatósági tanulmány értékelését szakmai bizottság végzi. A bizottság a benyújtás határidejétől számított 30 napon belül, a következő évi céltámogatási igényhez készített megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozóan pedig az előző év november elsejéig dönt.
Igénybejelentés
A céltámogatási igénybejelentést az önkormányzatnak a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz (TÁKISZ), a Fővárosban a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz (FÁKISZ) – támogatható célonként külön-külön – két példányban kell benyújtania.
Az igénybejelentés általános tartalmi és formai követelményeinek teljesítéséhez az alábbi dokumentumok szükségesek:
- igénybejelentő lap,
- beruházási adatlap,
- képviselő-testületi határozat (közös beruházás esetén valamennyi részt vevő önkormányzat képviselő-testületi határozatát csatolni kell),
- érvényes, jogerős építési, illetve vízgazdálkodási céloknál vízjogi létesítési engedély (eredeti, illetve az engedélyező hatóság által hitelesített példány),
- közösen megvalósítandó beruházásnál az önkormányzatok erre vonatkozó megállapodása, amelyet minden résztvevőnek eredeti aláírással és pecsétjével kell ellátnia, és így benyújtania (eredeti, illetve a támogatás címzettjeként megnevezett önkormányzat által hitelesített példány),
- a szakminisztérium által közzétett fajlagos költségek alapján végzett részletes költségvetés,
- igazolás a megvalósíthatósági tanulmány szakmai értékelése által öszszességében legelőnyösebbnek tartott megoldás és az igénybejelentéshez csatolt hatósági engedélyes dokumentáció, illetve a gép-műszer beszerzés azonosságáról (eredeti, illetve az értékelő szervezet által hitelesített példány).
Az igénybejelentés részletes szabályait a 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet tartalmazza, amelyet legutóbb a 31/2000. (III. 14.) Korm. rendelet módosított.
Elbírálás
A TÁKISZ (FÁKISZ) köteles tájékoztatni az önkormányzatokat arról, hogy az igénybejelentést a feltételeknek megfelelően nyújtották-e be. Amennyiben az igénybejelentés kiegészítésre, hiánypótlásra szorul, az önkormányzatok meghatározott határidőig elvégezhetik a javításokat az igénybejelentésen. A TÁKISZ (FÁKISZ) ezután számítógépen feldolgozza a céltámogatási igénybejelentéseket, és megküldi azokat a Belügyminisztériumnak. A Belügyminisztérium a szakminisztériumok bevonásával feldolgozza az igénybejelentéseket, és javaslatot készít a feltételeknek megfelelő önkormányzatok céltámogatási igényeiről. A szakminisztériumok évente július 15-éig az Önkormányzatok Közlönyében közzéteszik a következő évtől céltámogatásban részesülő beruházások fajlagos költségeiről szóló tájékoztatót. A kormány – az igénybenyújtás határidejét követő három hónapon belül – szintén itt teszi közzé az adott évi előirányzatból kielégíthető, ki nem elégíthető, valamint a feltételeknek nem megfelelő céltámogatások jegyzékét.
A jogosultság elvesztése
Az önkormányzatoknak a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított egy éven belül meg kell kezdeniük a kivitelezést. Amennyiben az önkormányzat nem kezdi meg a beruházást, akkor elveszíti a támogatásra való jogosultságot. Elveszik a támogatási jogosultság akkor is, ha a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától, illetve ha a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel a központi támogatást.
Ha az önkormányzat ugyanahhoz a beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania.
Fel nem használt előirányzat
Az önkormányzatnak haladéktalanul le kell mondania a fel nem használt előirányzatról, ha
- a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélytől,
- a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül nem kezdi meg a kivitelezést,
- eláll a központi támogatásban részesülő beruházás megvalósításától,
- a központi támogatást csak részben használta fel a befejezett beruházáshoz,
- a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel a központi támogatást.
Jogtalanul felhasznált támogatás
Ha az önkormányzat nem az igénybejelentésben megjelölt önkormányzati feladatra használta fel, illetve nem a cél szerinti alapfunkcióhoz vette igénybe a központi támogatást, vagy valótlan adatot szolgáltatott a törvényben rögzített arányt meghaladó támogatás igényléséhez, úgy haladéktalanul le kell mondania a jogtalanul felhasznált központi támogatásról.
Az így felszabaduló összegekből az igény kielégítési sorrendjében a következő igények teljesítésére nyílik lehetőség. A Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé a céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét.
Finanszírozási szerződés
A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie a számláját vezető bankkal. A központi támogatás igénybevétele a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján, a támogatási arányok betartásával történhet.
Saját forrás a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzat. Saját forrásként nem vehetők figyelembe a központi, az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó források.
A számlák fizetéséhez az önkormányzat felhatalmazása alapján a pénzintézet közvetlenül leemeli a saját forrást. Így nem szükséges a saját forrás összetételének az igazolása. A jövedelemhiányos önkormányzatoknál ugyanis nem képződik elegendő forrás arra, hogy az önkormányzatok biztosítani tudják a saját erőt.
Társfinanszírozás
A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU-támogatásokkal (például PHARE, ISPA) társfinanszírozásban is megvalósíthatók. Az egyéb állami támogatások a központi támogatással együtt sem haladhatják meg a beruházási összköltség 100 százalékát. A támogatás felhasználásáról a beruházó önkormányzat a beruházás befejezését követő évben a finanszírozó pénzintézet bevonásával számol el.
| Támogatható célok 1999-2001-re | |
|---|---|
| Támogatható célok: I. Vízgazdálkodás |
Igénybevételi feltételek:
1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötővezetékével együtt. 2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz. |
| Szennyvízelvezetés és -tisztítás Az igénykielégítés sorrendje: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2. és I.3. célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházások támogatását követően az igénykielégítés sorrendjét az ivóvízbázis-védelmi célprogram figyelembevételével a kormány rendeletben teszi közzé. Az adott évi céltámogatási jogosultság megállapítása az előző év december 31-én hatályos lista alapján történik. Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházásokat, valamint az állami főműre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni. Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik. |
|
| I/1. Szennyvíztisztító telep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba, igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket.
A támogatási arány: 50% |
| I/2. Települési folyékonyhulladék- (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep építése |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000
fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. További feltételek: a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított; b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható, és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50 százalék. |
| I/3. Szennyvízcsatorna-hálózat építése |
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízközcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához.
Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 60 százaléka vállalta a bekötést. A támogatási arány 5000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40 százalék. A támogatási arány 5000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50 százalék. Más önkormányzat vagy állam tulajdonában lévő – érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező – szennyvíztisztító műre való csatlakozás esetén a támogatási arány 10 százalékponttal növekszik. |
|
II. Oktatás
Az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében közreműködő iskolák – ezen feladat ellátására szolgáló – életveszélyessé vált tantermeinek kiváltása |
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat – építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján – az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához.
A támogatási arány: 50 százalék. |
|
III. Egészségügy
Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzései |
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
A támogatási arány: 40 százalék. |
| IV. Hulladékgazdálkodás Települési szilárdhulladék-lerakó telep építése Az igénykielégítés sorrendje: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor a beruházás megvalósítására társult önkormányzatok összes állandó népességének csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása. |
Támogatást igényelhetnek térségi szilárdhulladék-lerakó létesítéséhez az erre a célra társult települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 20 000 főt, továbbá
és felszámolását hatósági felszólítás írja elő. A támogatási arány: 40 százalék. |
