Kedvező hitelminősítői besorolás, nem várt, drasztikus kamatcsökkentés, új termékek és szolgáltatások jellemezték leginkább a magyar bankszektort a 2000. év első hónapjaiban. A bankok látszólag továbbra is a vagyonosabb betéteseket preferálják, hitelhez is ez a csoport jut könnyebben, mégis egyre több pénzintézetnél figyelhető meg a kapunyitás a csak szerényebb betétet elhelyezők előtt.
kereskedelmi bankok között megindulni látszik a verseny a kisbetétesekért, ám "vevőcsalogatóként" nem a másikénál magasabb betéti kamatok vagy kedvezőbb hitelkamatok játszanak főszerepet. Gyakoribb a néhány hónapos díjmentes számlavezetés, vagy a térítésmentesen kibocsátott bankkártya, sőt egyes bankok vásárlási kedvezményeket biztosítanak különböző üzletláncoknál. Azok, akik most szeretnének számlát nyitni vagy új bankot választani, nincsenek könnyű helyzetben. Gyakorlatilag ugyanazzal a kínálattal lehet találkozni mindenhol, legalábbis ha a kedvezmények nélkül a termékek árát és díjait vesszük alapul.
Jegybanki lépés
Az összehasonlítást még bonyolultabbá teszi, hogy a pénzintézetek az év elején kénytelenek voltak újraárazni termékeiket és újraértékelni a jutalékos üzletágaik nyereségtermelő képességét. A jegybank kamatvágása megmozgatta az egyébként is enyhén csökkenő tendenciájú kamatokat. Egyelőre a betéteknél érezhető az indokoltnál erősebb csökkenés, a hiteloldal szinte mozdulatlan.
A Magyar Nemzeti Bank január végi 150 bázispontos kamatcsökkentési bejelentését követően az állampapírpiacon a rövidebb lejáratokra azonnal 60-70 bázisponttal zuhantak a hozamok, s még a legközelebbi futamidőknél is 11 százalék alá kerültek. Ezzel a hozamgörbe még laposabbá vált, mivel a hosszabb lejáratú papíroknál csak mérsékelt csökkenés mutatkozott.
A drasztikus kamatcsökkentéssel a jegybank feltehetően a forint jelenlegi árfolyamrendszerét akarja minél tovább biztosítani. A kevésbé vonzó kamatszint ugyanis csökkentheti a forint felértékelődésének irányába ható nyomást, amely a magyar valutát már hónapok óta a lebegési sáv aljához szögezte. A kamatvágás bejelentését követően a bankközi piacon a forint jegyzése rövid időre eltávolodott a sáv szélétől, s a centrumtól 2,10 százalékra is születtek kötések.
A további kamatcsökkentési mozgástér igencsak korlátozott, s ha a forint felértékelési nyomás alatt marad, a jegybank még az idén akár az árfolyamrendszer módosítására is rákényszerülhet. Ez megmutatkozhat a csúszó leértékelés ütemének erőteljesebb lassításában, illetve a sávszélesítésben is. Az alapkamat előbb 13, majd 12 százalékra csökkentésével együtt a hitelintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hiteleinek kamatlába, valamint a devizabetét fedezete mellett nyújtott projektfinanszírozó hitel kamata szintén 12 százalékra mérséklődött.
Az irányadó jegybanki kamatok csökkentését a kereskedelmi bankok valószínűleg sem a betéti, sem pedig a hitelkamatoknál nem követik maradéktalanul. Az előbbinél a megtakarítási hajlandóság, az utóbbiaknál pedig a jövedelmezőségi szempontok jelentenek komoly akadályt számukra. A betéti kamatok csökkentésének azonban nincs nagy tere, hiszen az ügyfeleknek már most is alig jut reálkamat. A tavalyi infláció mértékéhez képest a lekötött betéti kamatok ma átlagosan 1,5-2 százalékponttal magasabbak, s ez a megtakarítási hajlandóság fenntartásának határán van. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az adatok szerint a háztartások, amelyek az orosz válság után elsősorban a banki betételhelyezést preferálták, már most kezdenek elfordulni a pénzintézetektől. Amennyiben ugyanis a havi banki betétgyarapodás összegét az inflációtól és egyéb hatásoktól megtisztítva vizsgáljuk, akkor már a tavalyi év esetében is kifejezetten csökkenésről beszélhetünk.
Bankrangsor
Kedvező jelentést készített a hazai bankrendszerről az amerikai Moody's hitelminősítő intézet a millenniumi év elején. A bankok pénzügyi erejét általában megfelelőnek tartják, és lehetőséget látnak a további fejlődésre is.
A hitelminősítő legfrissebb elemzése hat magyar bankot értékel. Közülük egyedül a Postabank pénzügyi erejét találta gyengének, az ABN Amro, a Budapest Bank, a K&H, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP egyaránt a megfelelő minősítést érdemelte ki. Különbségek a rövid és hosszú távú betétállomány értékelésében mutatkoztak.
Hosszú távon az ABN Amro, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP kapta a legjobb, Baa1-es osztályzatot. A Postabanknak Baa3 jutott, a többiek pedig Baa2-es minősítést értek el. A rövid távú hitelállománynál viszont egy kivételével minden pénzintézet P-2-es osztályzathoz jutott, a Postabank minősítése P-3.
A bankrendszert és a pénzintézetek lehetőségeit vizsgálva a Moody's arra a megállapításra jutott, hogy hazánkban főként a közepes méretű bankoknak van lehetőségük erőteljes fejlődésre. Számos olyan piaci rés van ráadásul, ahova betörve a kisebb pénzintézetek is stabil pozíciókat építhetnek ki a közeljövőben. Rámutatnak ugyanakkor arra is, hogy a bankok nyereségessége az utóbbi években visszaesett, s rövid távon további nyomás alatt lesznek a profitabilitási ráták. A Moody's szerint a magyar bankrendszer koncentrációja rendkívül magas; öt bank a teljes szektor mérlegfőösszegének több mint 50 százalékát adja. A hitelminősítő megállapította, hogy a bankok lakossági célcsoportját még mindig a módosabb rétegek alkotják, és várat magára az az időszak, amikor a tömegeknek szóló banki szolgáltatások elterjesztése jelenti majd a legfőbb kihívást.
Helyünk Európában
A Moody's rangsorolta az egyes országokat is bankjaik átlagos pénzügyi ereje szerint. Az élen Hollandia áll, az átlagos B (különösen erős pénzügyi helyzet) minősítéssel, a sereghajtó pedig Oroszország, amelynek osztályzata nagyon gyenge, vagyis E. Magyarországot az alsó középmezőnybe sorolták, a hazai bankok átlagos osztályzata valamivel fölötte van a "megfelelő pénzügyi helyzetet" jelentő D besorolásnak. Hazánkat a régió országai közül Szlovénia és Lengyelország előzte meg, előbbi a D+ minősítés határára jutott, utóbbi viszont nem kapott jobb osztályzatot Magyarországnál.
Internetes bankolás
A Magyarországon működő bankoknak alig több mint 40 százaléka rendelkezik internetes megjelenéssel. A Carnation Consulting tanácsadó cég 16 bank honlapját hasonlította össze különböző szempontok alapján. Összességében az OTP Bank honlapját találta a legjobbnak, ezt a Raiffeisen, majd a Magyar Külkereskedelmi Bank homepage-e követi. A hazai internet banking szolgáltatásokat a becslések szerint jelenleg 3100 ügyfél használja.
Az ATM a legnépszerűbb
A 16 website közös jellemzője volt, hogy leginkább az interaktív szolgáltatások, illetve a felhasználóorientált technikai megvalósítások tekintetében maradtak el az elvárható szinttől. A legjobb eredményt az oldalak tartalmi értékének vizsgálata hozta, amely a 16 site együttes osztályzatában 4,41-es átlagot mutat. A vizsgált pénzintézetek közül jelenleg az OTP, az Inter-Európa Bank és a Raiffeisen Bank nyújt internet banking szolgáltatást. A bankok többsége azonban már gondolkozik hasonló megoldásokon. A jelenleg elérhető elektronikus szolgáltatások között a magánügyfelek körében a megkérdezettek szerint az ATM-használat a legnépszerűbb, amelyet a POS-terminálokon történt vásárlások követnek.
A tágabban értelmezett elektronikus eszköz, a Call Center a fogyasztók között a legkevésbé preferált alkalmazás. A vállalati szektor számára a bankonként eltérő megoldásban kivitelezett elektronikus banki szolgáltatások a legnépszerűbbek. Az ilyen szolgáltatással rendelkező bankok fele szerint a legkedveltebb az e-banking ebben az ügyfélkörben.
A világháló biztonságosabb
A banki szakemberek szerint az internet banking elterjedését elsősorban a viszszaélési lehetőségek és a szerintük nem megfelelő bankbiztonság hátráltatja. A fizetési mód kockázatát értékelve ugyanakkor a szakemberek 42 százaléka úgy vélekedett, hogy az internetes tranzakciók kockázata alacsonyabb, mint a hagyományos bolti kártyaleolvasón, azaz az úgynevezett POS-terminálon keresztül lebonyolított tranzakcióké. Több mint 47 százalékuk hasonlóan alacsonyabb kockázatúnak értékelte az internetes teljesítést a call centereken keresztül adott megbízásokhoz viszonyítva is. Ezt azzal magyarázták, hogy amíg ma az interneten alkalmazott titkosítások feltörése rendkívüli szakértelmet igényel, addig a POS-terminálokhoz köthető kártyamásolók és a telefonok lehallgatásához alkalmazott technológiák viszonylag olcsón beszerezhetőek, és nem igényelnek kivételesen nagy szakértelmet.
Mobil-bank
A teljes kutatás kiterjedt a mobil banking lehetőségeinek vizsgálatára is. A legfontosabb megállapítások a következők voltak: a bankszektor felismerte a web interaktív lehetőségeit, a jövőben a bankok várhatóan lényegesen nagyobb figyelmet szentelnek a magas színvonalon kivitelezett, interaktív webes megjelenések kifejlesztésére, és ezek a website-ok a marketingkommunikációs stratégiák kialakításában meghatározó szerepet fognak játszani.
Az internet banking területén két éven belül jelentős fejlődés várható Magyarországon, amit elsősorban a ma még kibontakozóban lévő, de a világháló elterjedtségének növekedésével párhuzamosan fokozódó fogyasztói kereslet indukál. A jelenlegi túlértékelt biztonsági fenntartások fokozatosan csökkenni fognak. A mobiltelefonos banki szolgáltatások bevezetésére is megtörténtek az első lépések. A jövőben a szolgáltatás az internetes banki szolgáltatásokkal párhuzamosan lesz jelen a piacon, de fejlődési üteme várhatóan gyorsabb lesz, mivel a biztonsági kérdések általános megítélése kevésbé gátolja a technológia elterjedését – véli a tanulmány.
WAP-oldalak
A WAP-technika egy új, még gyermekcipőben járó, de viharos sebességgel fejlődő kommunikációs protokoll, amely a mobilkészülékekre (pl. mobiltelefonokra) varázsol szöveges vagy képi információkat. Tulajdonképpen egy kicsi, korlátozott képességű internetes böngészőről van szó.
Az elérhető információ legjavát várhatóan az internetről származó, megfelelően kialakított oldalak teszik majd ki. A Bankkártya NetInfo is szolgáltat ezen az újfajta információs csatornán híreket, fontos információkat az érdeklődőknek a http://wap.bankkartya.hu címen.
Az elérhető információk:
Hírszolgálat: a legfrissebb bankkártyahírek, információk.
Akciók, kedvezmények: a legfrissebb akciók, kedvezmények, amelyek bankkártyákhoz, vagy azok használatához kapcsolódnak.
Bankkártyák adatai: a magyar forintalapú bankkártyák fontos kondíciói. Igénylési feltételek, használati díjak (ATM, bankfiók, vásárlás), korlátozások.
Bankok adatai: a magyar forintalapú bankkártyákat kibocsátó bankok fontosabb ügyfélszolgálati telefonszámai, amelyekkel a kártyák szükség esetén letilthatók, illetve egyéb információt, segítséget lehet kérni kártyával kapcsolatban.
A címet csak WAP-tartalom olvasására alkalmas böngészővel (pl. WinWap 2.2), illetve mobiltelefonnal (jelenleg a Nokia 7110, és az Ericsson R 320-as) érdemes felkeresni, a hagyományos internetböngésző nem képes megjeleníteni a tartalmat.
Adatbiztonság
Az adatvédelmi biztos februárban befejezte azt a vizsgálatot, amelyet állampolgári beadványok nyomán a Citibank adatkezelésével kapcsolatban folytatott. Majtényi László vizsgálata során megállapította, hogy a bank a hitelkérelem elbírálásához a magas kockázatra hivatkozva kéri az ügyfelektől a személyi igazolvány, az adó- és tb-kártya fénymásolatát, az ettől elzárkózók hitelkérelmét pedig viszszautasítja.
Az adatvédelmi biztos közlése szerint a bank a kérelmezők adatait elutasított hitelkérelem esetén is hat hónapig nyilvántartja arra hivatkozva, hogy az adatokra a termék fejlesztését szolgáló belső statisztika készítéséhez van szükség. Mivel a bank az elutasítás okát a kérelmezővel nem közli, az adatvédelmi biztos kérte a pénzintézetet, hogy a vizsgálathoz tegye lehetővé adósminősítési szabályzata megismerését, de a kérés teljesítését a bank vezetése üzleti titokra hivatkozva, törvénysértő módon elutasította.
Majtényi László álláspontja szerint a hitelintézet csak az érintett hozzájárulásával készíthet és tárolhat a személyi igazolványról fénymásolatot, az ügyfél pedig nem kötelezhető arra, hogy a személyazonosságát a személyi igazolványon kívül más okmányokkal is igazolja. Az adatvédelmi biztos nézete szerint a bank a hitelkérelem elbírálásához nem kérheti a taj-szám (társadalombiztosítási azonosító jel) megadását. Ha a bank a kérelmet elutasítja, külön kérés nélkül köteles a csatolt dokumentumokat haladéktalanul visszaküldeni, és az ügyfél adatait a bank nyilvántartásából törölni – vélekedett a szakember. Az adatvédelmi biztos szorgalmazza, hogy a bank tegye lehetővé az ügyfél számára a hitelelbírálás eredményének megismerését. Majtényi László ajánlásában rámutat arra, hogy a hitelintézetek ügyfeleik személyes adatait meghatározott országba az érintett "tájékozott hozzájárulásának" birtokában akkor továbbíthatják, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden adatra nézve teljesülnek.
A bank hivatalos álláspontja szerint, a hitelezési eljárásrendjüket az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet ellenőrizte és jóváhagyta. Valószínűleg ez a többi bank esetén is így működött, mielőtt ezen üzletágukat elindították. Így tehát felmerül a kérdés: az adatvédelmi törvény és az ÁPTF iránymutatásai összhangban vannak-e, avagy felülbírálják egymást? Ha felülbírálják, akkor melyik melyiket?
