Az Országgyűlés a kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdítására, versenyképességük növelésére megalkotta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvényt, amely 2000. január 1-jén lép hatályba.
Az 1999. évi XCV. törvény (Tv.) szerinti támogatásokat igénybe vehetik, illetve a támogatásban részesülhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a következőkben részletezett programok megvalósításában közreműködő szervezetek.
Támogatásban részesített programok
A Tv. tételesen felsorolja azokat a célokat, amelyek elérése érdekében a kisvállalkozások támogatásban részesülhetnek. Ennek megfelelően azok a programok támogathatók, amelyek célja
- a vállalkozás indításához szükséges feltételek megteremtése,
- a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését,
- a kis- és középvállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése,
- műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, kiértékelése és terjesztése,
- a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása,
- a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésnek előmozdítása,
- a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése,
- az innovációs képesség fejlesztése,
- a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztése,
- a vállalkozók közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés elősegítése,
- a vállalkozások egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásai, vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok gyakorlatba történő átültetési feltételeinek a megteremtése,
- az adminisztratív terhek csökkentése, végül
- az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása.
A támogatási formák
A támogatásnyújtásnak a Tv. alapján több formája van. Így támogatást lehet adni vissza nem térítendő támogatás formájában, kamattámogatásként, viszontgarancia és garanciadíj-kedvezmény formájában, kedvezményes kamatozású és kamatmentes kölcsönként, valamint kockázati tőkealapokban való tőkejegy jegyzésével, vagy tulajdoni részesedés szerzésével úgynevezett kockázati tőketársaságokban.
A támogatás egyéb formája
A támogatás egyéb formájaként határozza meg a Tv. azt a támogatást, amelyet más – nem a Tv. szerinti – célokat szolgáló állami pénzalapból és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzatból kap a kis- és középvállalkozás, továbbá külön törvény is adhat ezeknek a vállalkozásoknak adó- és járulékkedvezmény-igénybevételi lehetőséget. Lényeges, hogy az adott kisvállalkozás egyidejűleg többfajta támogatásban is részesülhet.
Fogalmak
Kis- és középvállalkozás
Kis- és középvállalkozás az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió forint, továbbá ha a vállalkozásban az állam, az önkormányzat vagy a fenti két jellemzővel meghatározott vállalkozások tulajdoni részesedése – a tőke nagysága vagy a szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot. (A foglalkoztatotti létszámot, az éves nettó árbevételt, valamint a mérlegfőösszeget az utolsó, éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Abban az esetben, ha az adott vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni, új vállalkozásnál pedig a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.)
Kisvállalkozás
Kisvállalkozás az olyan vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege 500 millió forint, továbbá az abban fennálló tulajdonrészesedés alanyi köre és mértéke azonos a kis- és középvállalkozásoknál írtakkal.
Mikrovállalkozás
Mikrovállalkozás az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint, emellett a vállalkozásban fennálló tulajdonrészesedés alanyi köre és mértéke az előzőekben írtakkal azonos.
Vállalkozás
Vállalkozás a Tv. értelmezésében a gazdasági társaság, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a gazdasági munkaközösség, a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség, valamint az egyéni vállalkozó.
Intézményi befektető
Intézményi befektető a bank, a szakosított pénzintézet, a befektetési társaság, a kockázati tőketársaság, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, a kockázati tőkealap, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a magánnyugdíjpénztár.
A támogatások forrása
A támogatások finanszírozására a Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezetében az úgynevezett kis- és középvállalkozói célelőirányzat szolgál. A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának az öszszegét évente a központi költségvetésben határozzák meg.
A Vállalkozásfejlesztési Tanács
A Vállalkozásfejlesztési Tanács részt vesz a kisvállalkozások fejlesztési stratégiájának a kialakításában. Ezen belül
- javaslatot tesz a fejlesztési stratégia alapját képező szakmai programokra és intézkedésekre,
- véleményezi a fejlesztés céljából kialakított szakmai programokat,
- javaslattételi jogköre van a célelőirányzatból támogatott célok és a források célok között felosztási aránya vonatkozásában,
- értékeli a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és vállalkozásfejlesztési szervezetek költségvetési forrás felhasználásával működtetett programjainak a hatékonyságát, illetve a vállalkozásfejlesztési stratégiával való összhangját, végül
- értékeli a kisvállalkozások részesedésének mértékét a költségvetési támogatásokból, a vállalkozási hitelekből és a közbeszerzésekből.
A Tanács elnöke a gazdasági miniszter, tagjai a gazdasági, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az oktatási, a pénzügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, a Phare-programok koordinálásáért felelős miniszter, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy képviselője, ezen túlmenően az országos gazdasági kamarák elnökei és a kisvállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek által delegált öt képviselő. Tanácskozási joggal vesz részt a munkában például a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának az elnöke.
A Tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább a kétharmada jelen van. A Tanács az ügyrendjét maga állapítja meg, titkársági feladatait pedig a Gazdasági Minisztérium szervezeti egysége látja el.
