A fejlettebb piacgazdaságokban a társadalmi párbeszéd szereplői között kiemelt szerepet betöltő munkaadói, munkavállalói szervezetekből kevés van. A kormányszervek általában csupán néhány, legtöbbször szövetségi alapon szerveződő érdekképviselettel tárgyalnak szervezett formában. A hazai helyzet némileg különbözik a nyugatabbra elterülő piacgazdaságok gyakorlatától, bár a szervezetek közötti közeledésre, szövetségek kötésére már vannak példák.
Az uniós országokban is léteznek és aktívak az egyes gazdasági ágazatok, illetve különféle nagyságú termelők speciális érdekképviseletei, de a társadalmi párbeszéd kezdetei óta volt idejük és módjuk kialakítani az eredményes párbeszédhez legmegfelelőbb formákat. Magyarországon történelmileg úgy alakult a helyzet, hogy az országos érdekegyeztetés indulásakor 6 munkavállalói és 9 munkaadói országos érdekképviselet került be a tripartit egyeztetés rendszerébe.
Sajátos ellentmondás, hogy jóllehet néhány éve még kormányzati vélemények szerint is túl diverzifikáltnak tűnt e sok résztvevős grémium, mára a társadalmi párbeszéd új fórumai megalakulásával ez még töredezettebbé vált. Ezzel egyidejűleg azonban olyan folyamatok is megindultak, melyek azt jelzik: az érdekképviseletek felismerték az együttes fellépés hatóerejét. Ezt jelzi a Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) megalakulása is.
| IPOSZ |
|---|
|
Az Ipartestületek Országos Szövetsége egyéni és társas vállalkozások által alapított 283 ipartestület, szakmai szövetség és területi (megyei) szövetség érdek-képviseleti szervezete. Az IPOSZ tagszervezeteiben tömörített kisvállalkozások száma jelenleg mintegy százezer, amelyek munkavállalói létszáma általában 1 és 20 között van. Az ipartestületek tagvállalkozásai az ipari termelés és a szolgáltatóipar szinte valamennyi ágában jelen vannak.
Az IPOSZ részt vesz azon kormányzati intézkedések kidolgozásában, melyek csökkentik az uniós csatlakozás következtében a kisvállalkozókat érintő esetleges hátrányokat, és szerepet vállal a csatlakozásra való felkészítésben olyan széles körű, felvilágosító-felkészítő kampány szervezésével, mely a kötelezően alkalmazandó EU-normák és szabványok ismertetését célozza. Az IPOSZ tagja a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME), a Nemzetközi Iparuniónak (UIAPME), a Kis- és Középvállalkozások Világszövetségének (WASME), illetve a balti és északi országok kis- és középvállalkozói szervezeteit tömörítő Hansa Parlamentnek. |
Kis- és középvállalkozások súlya
Négy patinás, több évtizedes (sőt van, amelyik évszázados) múlttal rendelkező érdekképviselet 1998 júniusában együttműködési megállapodást kötött. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ), az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) és a Magyar Iparszövetség (OKISZ) abból indult ki, hogy a magyar gazdaságban a vállalkozások döntő többsége a kis- és középvállalkozói kategóriába tartozik, s hogy a négy országos érdekképviselet egyöntetűen alapfeladatának tekinti, hogy ezt a vállalkozói kört mind a kormányzat, mind a gazdasági és társadalmi közélet súlyának megfelelően kezelje. Megállapították, hogy ehhez különösen fontos lenne, hogy a magyar kis- és középvállalkozói réteget egy koncentrált érdek-képviseleti szövetség fémjelezze, mert a széttagoltság és az érdek-képviseleti tevékenység összehangoltságának hiánya – különös tekintettel arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás időszakát éljük – e vállalkozói réteget hátrányos helyzetbe hozhatja. A négy szervezet mind a külgazdasági, mind a belföldi problémák miatt – melyek egyaránt érintik a kis- és közepes kategóriába tartozó egyéni vállalkozói, társas- és szövetkezeti vállalkozói kört – szükségesnek látta, hogy megteremtsék a közös fellépés lehetőségét.
A megállapodás szerint a KÉSZ létrehozása nem érinti a tagszervezetek önállóságát, a tagok egymástól való függetlenségét. A négy szervezet továbbra is teljes joggal és önállóan vesz részt az országos érdekegyeztetésben (a megalakuláskor még az Érdekegyeztető Tanács munkájában, azóta a társadalmi párbeszéd fórumain), valamint az egyéb közéleti testületekben. A szervezetek jogi önállósága tehát semmiben sem korlátozódott, ám a megállapodás értelmében tevékenységüket majd' minden esetben összehangolják. A szövetség lényegi feladataként fogalmazták meg a felek a közös szakmai munka erősítését, oly módon, hogy az egyes kérdéseknél a szakmai koncepciók kialakítását az a szervezet vállalja fel, melynek tagságát a probléma legjobban érinti.
| ÁFEOSZ |
|---|
| Az Általános Fogasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége 265 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek (azok félmilliót meghaladó tagságának), valamint e szövetkezetek közös beszerző és értékesítő társaságainak érdekeit képviselő országos vállalkozói, munkaadói szövetség. Olyan társadalmi szervezet, mely összefogja az érdekképviselet megyei (területi) szakmai szövetségeit is. Az áfészek alaptevékenysége a kiskereskedelem. Többezres, az ország szinte minden településén működő bolthálózatukkal a legnagyobb magyar, s egyben kizárólag hazai kézben lévő élelmiszer-kereskedelmi láncot alkotják. Tevékenységének része a mezőgazdasági kistermelői tagság munkájának összefogása is, melynek keretében a megtermelt termékek értékesítését és feldolgozását végzik. Az ÁFEOSZ az országos érdekegyeztetés fórumaiban és azok szakértői bizottságaiban három szövetkezeti szövetség – az áfészek, a lakásszövetkezetek és a takarékszövetkezetek – képviseletét látja el. Az ÁFEOSZ tagja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének és az Európai Gazdasági Közösség keretein belül működő EURO-COOP-nak. |
Célkitűzések
A négy szervezet a megfogalmazott célok elérése érdekében kiemelt figyelmet fordít egyes területekre, nevezetesen:
- Együttműködnek a társadalmi párbeszéd fórumai, azok bizottságai, valamint az egyéb önkormányzati jellegű testületek tevékenységében, továbbá a helyi érdekegyeztetési folyamatban, és egymást kölcsönösen támogatva lépnek fel e testületekben (munkaügy, területfejlesztés, szakképzés stb.).
- A szervezetek együttesen – az uniós országok szabályozásainak tapasztalataiból kiindulva – a kis- és középvállalkozói szektorra vonatkozóan egy olyan adózási koncepciót dolgoznak ki, amely a lehető legjobban megfelel a KKV-szektor vállalkozóinak.
- Ugyancsak közös koncepció kialakítására törekszenek az együttműködő partnerek a KKV-szektor vállalkozóinak társadalombiztosításijárulék-fizetési rendszerét illetően, beleértve a megfelelő színvonalú nyugellátás és egészségügyi ellátás biztosítását is.
- Kiemelt feladatnak tekintik, hogy a hagyományosan tőkeszegény magyar kis- és középvállalkozói kör az EU-csatlakozás időszakában megfelelő támogatásban részesüljön és hitelekhez jusson. Ezen túlmenően fontos kérdésnek tartják, hogy a csatlakozás miatt a versenyt nem bíró kisvállalkozók ellátása a kormányzat szociális kérdései között megoldandó feladatként szerepeljen.
- A KÉSZ feladatai közé tartozik a csatlakozással kapcsolatos közös rendezvények és konferenciák szervezése, hogy a megfelelő szakmai tapasztalatok és információk eljussanak a vállalkozókhoz, s egyúttal felszínre kerüljenek a problémák is. Ez utóbbiak megoldására, illetve a vállalkozók helyzetének vizsgálatára a KÉSZ közös gazdasági kutatótevékenység végzését, illetve támogatását tűzte ki célul.
Együttműködés a minisztériummal
A KÉSZ már alapításakor kifejezte azt a szándékát, hogy a KKV-szektorral kapcsolatos szakmai irányítást ellátó illetékes minisztériummal együttműködési megállapodást köt, ami az elmúlt év decemberében meg is történt a Gazdasági Minisztériummal.
A minisztérium és a KÉSZ közös célként jelölte meg a KKV-szektor működési feltételeinek javítását, fejlődési lehetőségeinek biztosítását, foglalkoztatási képességeinek bővítését. Mindezek érdekében – a KÉSZ alapító okiratában is foglaltaknak megfelelően – prioritásként jelölték meg az adózási, társadalombiztosítási, adóeljárási jogszabályi feltételek, valamint a vállalkozói esélyegyenlőség megteremtését, a támogatási, tőke-ellátottsági, hitelezési feltételrendszer megfelelő kialakítását.
Ugyancsak a KÉSZ által deklarált céloknak megfelelően az együttműködő felek kiemelt feladatként jelölték meg az EU-csatlakozással kapcsolatban az információk biztosítását, melyet elsősorban képzési programok, rendezvények és vállalkozói kiadványok formájában látnak megvalósíthatónak.
További, igen jelentős feladatként jelölték a gazdasági növekedést célzó beszállítói, bedolgozói és kooperációs lehetőségek összehangolt feltárását és ösztönzését.
E célok megvalósítása érdekében a KÉSZ szervezetei vállalták, hogy összehangoltan, közös javaslat formájában küldik meg anyagaikat a minisztériumnak, amely a kérdések tisztázására érdemi konzultációt biztosít. A minisztérium vállalta, hogy a KÉSZ szakértőit már a koncepciók kialakítása során bevonja munkájába, valamint hogy a szektorra vonatkozó szakmai anyagokról lehetőség szerint véleményt kér, s tevékenysége során azokat figyelembe veszi.
A GM abban is megállapodott a KÉSZ-szel, hogy a minisztérium által működtetett Vállalkozásfejlesztési Tanácson belül a munkabizottságokba a KÉSZ minden tagszervezete szakértőt küldhet.
| KISOSZ |
|---|
| A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége által képviselt vállalkozások döntően egyéni vállalkozási formában működnek, és elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykednek. E körre elsősorban a mikrovállalkozások mérete a jellemző. A KISOSZ részt vesz az országos érdekegyeztetés plenáris és szakértői fórumain. Mint érdekképviselet véleményezi az államigazgatás által megküldött, a vállalkozói kört érintő jogszabálytervezeteket, kezdeményezi jogszabályok változtatását vagy kiadását, folyamatos párbeszédre törekszik a családi munkaerőn alapuló mikrovállalkozásokat külön törvényi szabályozás alá besoroló kormányzati elképzelések megvalósításában, valamint együttműködésre az ellenőrzések során kialakuló egységes értelmezés érdekében. A KISOSZ megyei tagegyesületei a területükön kapcsolatot tartanak a területi önkormányzatokkal. A szervezet évente mintegy 8-10 ezer embernek biztosítja a vállalkozói tevékenységhez a középfokú szakmai végzettséget. A KISOSZ együttműködik a nemzetközi kisvállalkozói érdek-képviseleti szervezetekkel és a belföldi társ-érdekképviseletekkel. |
A tervek és a valóság
Az együttműködési megállapodás létrejötte persze már önmagában is igen pozitív dolog, de a színvonalas megvalósítás még várat magára. Például a KÉSZ tagszervezetei természetesen jelöltek szakértőket a Vállalkozásfejlesztési Tanács szakbizottságaiba, ám e bizottságok nem üléseznek. A GM ez év elején felkérte a KÉSZ-t, hogy a 2000. évi adóreform megvalósításához küldje el javaslatait, ám a KÉSZ e javaslatokat nem együttesen, hanem szervezetenként küldte meg (persze a határidő olyan rövid volt, hogy nem is lehetett egyeztetni). A javaslatokat a GM megkísérelte beépíteni saját koncepciójába, s az már nem róható fel hibájául, hogy a PM ezt lesöpörte" az asztalról. A kis- és középvállalkozók számára elsőrendű fontosságú hitelgarancia intézményrendszer is csak igen nehezen alakul ki. EU-csatlakozással kapcsolatos kisvállalkozói oktatásról pedig egyelőre nincs hír.
Eredmények
Mindemellett a KÉSZ számára bizonyos eredmények is elkönyvelhetők mind a Gazdasági Minisztériummal való együttműködés tekintetében, mind egyéb területeken. Ez utóbbiak sorába tartozik, hogy a KÉSZ szervezeteinek vezetőit két alkalommal is fogadta a kormányfő, s több területen igen eredményesnek mondható tárgyalásokat folytattak. Mindenekelőtt emlékezetes, hogy a miniszterelnökkel folytatott tavalyi megbeszélés után a társadalombiztosítási járulékról szóló szabályozás a nyugdíj mellett vállalkozók, illetve a kiegészítő tevékenységet végzők számára igen előnyösen változott. Az ez évi megbeszélés ugyan egyelőre nem hozott ilyen látványos eredményt, de a kormányfő több témakörben kért javaslatokat a KÉSZ-től, így az adó- és társadalombiztosítási törvények területéről, a KKV-szektor tőkeellátottságának kérdéseiről, s kíváncsi volt, az érintettek mit kifogásoltak az utóbbi idők intézkedései közül. A KÉSZ közös javaslatokat adott át a szabályozórendszer tervezett változásaival kapcsolatban a hitelgarancia intézményrendszerét illetően, valamint kritikával illetett néhány már bevezetett intézkedést, például a telephely-engedélyezésről szóló rendeletet.
Következmények
Talán megkockáztatható kijelenteni, hogy legalábbis e javaslatoknak is betudható, hogy az adó- és járuléktörvények tervezetei azóta a kis- és középvállalkozások javára változtak, s hogy a hitelgarancia intézményrendszere körüli állóvíz megmozdult. Előbbi figyelemre méltó eredménynek könyvelhető el, mert a KÉSZ az adó- és járuléktörvényekre vonatkozó javaslatait eljuttatta a Pénzügyminisztériumhoz is, de a tervezetek első változatában nyomait sem lehetett felfedezni annak, hogy bármit figyelembe vettek volna belőle...
A KÉSZ egyébként önálló ügyintéző szervezet nélküli szerveződés, szakmai tevékenységét a négy ügyintéző apparátus egymással egyeztetett munkája alapján folytatja. A szervezet képviseletét a négy szervezet elnökei egymást váltva – hat hónapig tartó ciklusonként – rotációban oldják meg. Ez év december 31-ig az IPOSZ elnöke a soros elnök.
A KÉSZ megalakulása óta eltelt közel másfél év bebizonyította, hogy az alapítói szándék helyes volt, de a hatékony, koordinált működésnek még vannak tartalékai.
Várkonyi Júlia| OKISZ |
|---|
|
A Magyar Iparszövetség az ipari szövetkezetek és a különböző társasági formában működő kis- és középvállalkozások gazdasági érdekképviseletét ellátó országos munkáltatói érdek-képviseleti szervezet. Jogelődje 1920-ban alakult.
A Magyar Iparszövetséget 23 területi, illetve szakmai jellegű, valamint további 6, társult tagsággal rendelkező szövetség alkotja. Ezen szövetségekhez tartoznak közvetlenül a szövetkezetek és társas vállalkozások, melyek száma több mint 2500. A magyar gazdaság kis- és középvállalkozói szektorában jelentős szerepet betöltő tagszervezetek tevékenysége felöleli a könnyűipar, a vegyipar és műanyag-feldolgozó ipar, a gépipar és a szolgáltatóipar szinte valamennyi területét. A tagszervezetek áruinak 30 százaléka külpiacokra kerül. Az OKISZ széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Tagja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (ICA), együttműködik az Európai Kis- és Középvállalkozási Szövetséggel (EMSU), kialakult kapcsolatot ápol több külföldi gyáriparos-szövetséggel és kereskedelmi kamarával. |
