×

A veszélyes anyagok

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 23. számában (1999. november 15.)

 

A veszélyes vegyi anyagokkal-készítményekkel tevékenységet végző munkáltatóknál fokozott figyelmet kell fordítani egyrészt az adott munkáltatónál folytatott valamennyi tevékenység engedélyeztetésére, a tevékenységi engedélyt érintő változások határidőben történő bejelentésére, emellett, illetve ezzel összefüggésben pedig a munkavédelmi előírások betartására. E kötelezettségek elmulasztása vagy hiányos teljesítése önmagában megalapozza a munkáltatói kárfelelősséget.

 

A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos tevékenység kizárólag igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve – amennyiben a készítmény bejelentésre kötelezett – bejelentett veszélyes készítménnyel végezhető. A kutatás, a kísérleti gyártás és a nem termelőüzemi méretű kipróbálás azonban nem esik bejelentési, illetve törzskönyvezési kötelezettség alá. Nem kell külön engedély a lakosság részére kereskedelmi forgalomba hozott veszélyes anyag és készítmény vásárlásához és felhasználásához sem, ez az előírás azonban kizárólag a vásárlásra és a felhasználásra vonatkozik, és nem érinti például az árusítást, forgalmazást, tárolást és a telephelyen belüli anyagmozgatást.

Veszélyes anyag

Említettük, hogy a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos tevékenység csak engedély, illetve bejelentés alapján végezhető. Kérdés, hogy milyen anyagok és készítmények vonatkozásában áll fenn az engedélyeztetés, illetve a bejelentés kötelezettsége. A kötelezettség minden olyan anyagra vagy készítményre nézve fennáll, amely robbanásveszélyes, könnyen gyulladó, mérgező, irritáló vagy izgató, mutagén, égést elősegítő (oxidáló), gyúlékony, ártalmas, túlérzékenységet okozó (például allergizáló, szenzibilizáló), reprodukciót károsító, rendkívül gyúlékony, nagyon mérgező, maró (korrozív), karcinogén, környezetkárosító vagy környezetszennyező (ötoxcikológus).

Biztonsági adatlap

A veszélyes anyagot árusító, felhasználó cég a veszélyes anyag veszélyességi tulajdonságairól a veszélyes anyag magyar nyelvű biztonsági adatlapjából tájékozódhat. A magyar nyelvű biztonsági adatlapot a kérelmező köteles beszerezni a gyártótól vagy a forgalmazótól, és azt köteles a veszélyes anyag felhasználásának helyén tartani.

Fogalmak
  • EINECS: kereskedelmi forgalomban lévő régi anyagok európai jegyzéke;
  • ELINCS: notifikált vegyi anyagok európai listája;
  • régi veszélyes anyag: minden az EINECS-ben, illetve az ELINCS-ben közreadott veszélyes anyag, továbbá a népjóléti miniszter által közzétett tájékoztatóban felsorolt, a 26/1985. (V. 11.) MT rendeletnek, illetőleg a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendeletnek megfelelően minősített vagy minősítettnek tekintett veszélyes anyag;
  • új veszélyes anyag: minden olyan veszélyes anyag, amely nem minősül régi veszélyes anyagnak;
  • veszélyes készítmény: olyan két vagy több bejelentett, illetőleg bejelentettenek tekintett vagy törzskönyvezett régi, illetve új veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap;
  • biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, a kezelésére, a tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre és ökotoxicitásra, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum;
  • veszélyes anyagok jegyzéke: 1997. február 24-ét megelőzően minősített, illetőleg minősítettnek tekintett vagy 1997. február 24-ét követően a korábbi szabályok szerint befejezett vizsgálati eljárásban minősített, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyagok jegyzéke;
  • tevékenység: a veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás – ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is –, a gyártás, a feldolgozás, a kiszerelés, a csomagolás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az árusítás, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat;
  • tevékenységi engedély: az az okirat, amelyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény előállítását, gyártását (ide nem értve a kísérleti gyártást), feldolgozását, kiszerelését, csomagolását, tárolását, anyagmozgatását, felhasználását, árusítását, illetve megyén belüli forgalmazását engedélyezi.

A TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLY

A tevékenységi engedélynek két fajtája van, az általános tevékenységi engedély és a korlátozott tevékenységi engedély. Az egyes engedélyfajták megszerzéséhez részben eltérő dokumentumok csatolására van szükség.

Általános tevékenységi engedély

Az általános tevékenységi engedély kiadására a három évnél idősebb szakmai múlttal rendelkező vállalkozások esetében van lehetőség, az engedély visszavonásig érvényes.

A kérelem tartalma

A kérelemben meg kell jelölni a tevékenységet végző (gazdálkodószerv, gazdálkodóegység) pontos nevét, székhelyét, valamint a teljes jogú felelős vezetőjének nevét, beosztását, telefonszámát. Nyilatkozni kell arra, hogy a kérelmező rendelkezik-e telepengedéllyel arra a telepre, ahol a veszélyes anyaggal végzett tevékenységét folytatja. Amennyiben van telepengedélye, közölni kell a működési engedély számát is, több telephely esetében jelezni kell valamenynyinek a pontos nevét és címét is.

A fentieken túlmenően rövid leírást kell adni az engedélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos tevékenységéről, valamint a gazdálkodó szerv (egység) szakmai múltjáról. E körben meg kell jelölni, hogy a kérelmező mióta végez tevékenységet veszélyes vegyi anyagokkal, készítményekkel, a szakmai múlt rövid leírásánál ismertetni kell röviden a vállalkozás történetét, és ki kell térni a közegészségügyileg fontos szempontokra is. Közegészségügyileg fontos szempont az alkalmazott technológia, a veszélyes vegyi anyagok-készítmények felhasználási célja a technológián belül, a külön veszélyes vegyi anyag tároló-raktár léte és pontos címe, a veszélyes vegyi anyagokkal-készítményekkel foglalkoztatott dolgozók létszáma nemek szerinti megosztásban, továbbá hogy a dolgozók érintkezése a vegyi anyaggal a technológia melyik részén lehetséges (pl. légúti, bőr stb.). További szempont a tevékenység során a vegyi anyag munkahelyi légtérbe történő kijutásának lehetősége (pl. por, füst, gőz stb.), a kijutás megakadályozásának módja (pl. természetes szellőztetés, mesterséges szellőztetés stb.), a veszélyes vegyi anyagok-készítmények felhasználása során a dolgozók által alkalmazott védőeszköz.

A kérelem mellékletei

A mellékletek egy része nyilatkozat, másik része pedig okirat.

Nyilatkozatok

Az általános tevékenységi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a veszélyes vegyi anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenység időtartamára, a tevékenységet irányító személy szakmai végzettségére, a jogszabályok betartására, szükség esetén a vegyi anyaggal végzett munkavégzés körülményeiben bekövetkezett változásra, valamint a már használt, be nem jelentett régi veszélyes vegyi anyagra és készítményre vonatkozó nyilatkozatot. Lényeges, hogy a nyilatkozatot valamennyi tárgykörben külön-külön kell megtenni.

Okiratok

Cégek (társaságok) esetében csatolni kell

  • a cégbírósági bejegyzés egy hónapnál nem régebbi másolatát,
  • egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazolvány másolatát,
  • be nem jegyzett cég esetében a társasági szerződést (alapító okiratot),
  • a veszélyes vegyi anyagokkal történő tevékenységet irányító személy adott tevékenységre vonatkozó szakirányú végzettségét igazoló oklevelének másolatát,
  • az államigazgatási díj befizetéséről szóló bizonylat másolatát.

Lényeges, hogy az engedélyeztetési eljárásban a Környezetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását nem kell benyújtani.

Államigazgatási díj

Az általános tevékenységi engedély díja (az államigazgatási díj) az ötven főnél kevesebb főt foglalkoztató, úgynevezett kisüzemekénél 25 000 Ft + 25% áfa, azaz 31 250 Ft, az 51-300 fő között foglalkoztató, úgynevezett középüzemek esetében 30 000 Ft + 25% áfa, azaz 37 500 Ft, míg a 301 vagy ennél több főt foglalkoztató, úgynevezett nagyüzemeknél 35 000 Ft + 25% áfa, azaz 43 500 Ft.

Az államigazgatási díj adott esetben befizetendő összegét az engedélyező hatóság a kérelmezőnek az átlagos – a kérelmezés évére vonatkozó – állományi létszámot tartalmazó bejelentése alapján határozza meg.

Korlátozott tevékenységi engedély kérelem

A korlátozott tevékenységi engedélyt az illetékes hatóság a három évnél rövidebb szakmai múlttal rendelkező kérelmezőknek adja ki, az engedély időtartama maximum három év, tekintettel arra, hogy ezt követően az engedélyes már jogosult a visszavonásig érvényes általános tevékenységi engedélyre.

A kérelem tartalma

A kérelem tartalma megegyezik az általános tevékenységi engedély iránti kérelem tartalmával, tehát a kérelemben pontosan meg kell jelölni a kérelmező adatait és a tevékenységének rövid leírását a közegészségügyi szempontból lényeges körülmények megjelölésével. Értelemszerűen a szakmai múlt leírása a korlátozott tevékenységi engedély iránti kérelemben nem kap hangsúlyos szerepet.

A kérelem mellékletei

A korlátozott tevékenységi engedély iránti kérelem mellékleteként csatolni kell (hasonlóan az általános tevékenységi engedély iránti kérelemhez)

  • a cégbírósági bejegyzés egy hónapnál nem régebbi másolatát,
  • az egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, illetve a társasági szerződést (alapító okiratot),
  • a veszélyes vegyi anyagokkal történő tevékenységet irányító személy adott tevékenységre vonatkozó szakirányú végzettségét igazoló oklevelének a másolatát,
  • az államigazgatási díj befizetését igazoló bizonylat másolatát és az általános tevékenységi engedély kérelemnél feltüntetett nyilatkozatokat azzal, hogy a korlátozott tevékenységi engedély iránti kérelemhez nem kell csatolni a veszélyes vegyi anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenységről szóló nyilatkozatot, mert az csak a három évnél régebben működő kérelmezőknek kötelező.

Ezzel szemben csatolni kell a tevékenységhez használt veszélyes vegyi anyagok-készítmények listáját, amelynek csatolása viszont az általános tevékenységi engedély iránti kérelemhez ugyan lehetséges, de nem kötelező. A lista tartalmazza a felhasznált veszélyes anyag-készítmény nevét, valamint az éves szintű felhasználás becsült mennyiségét.

Hasonlóan az általános tevékenységi engedély iránti kérelemhez, a korlátozott tevékenységi engedély kérelemhez sem kell mellékelni a Környezetvédelmi Főfelügyelőség szakhatósági állásfoglalását.

Államigazgatási díj

A korlátozott tevékenységi engedély díja (államigazgatási díj) az általános tevékenységi engedélytől eltérően nem a foglalkoztatottak számához, hanem a felhasznált veszélyes anyagok-készítmények tételszámához kapcsolódik. Ennek megfelelően az engedély díja 1-5 tételszámig 10 000 Ft + 25% áfa, azaz 12 500 Ft, 6-10 tételszámig 15 000 Ft + 25% áfa, azaz 18 750 Ft, 11 tételszám felett pedig 20 000 Ft + 25% áfa, azaz 25 000 Ft. Értelemszerűen a díj megállapításához ebben az esetben nincs szükség az átlagos állományi létszám bejelentésére.

Iratminták
Nyilatkozat a veszélyes vegyi anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenységről

Alulírott felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az általam kérelmezett veszélyes vegyi anyagokkal és készítményekkel tevékenységet végző természetes (jogi) személy, annak jogelődje a kérelmezett anyagokkal/készítményekkel három éve folytat tevékenységet.

............................
keltezés
...............
cégszerű aláírás
Nyilatkozat a vegyi anyaggal való munkavégzés körülményeiben bekövetkezett változásról

A tevékenységben, a felelősök személyében, a munkavégzés körülményeiben bekövetkezett változást – 30 nappal a változást megelőzően – bejelentem az engedélyező hatóságnak.

Az engedély kiadását követően újonnan felhasznált veszélyes anyagok/készítmények biztonsági adatlapjainak másolatát a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül az engedélyes az engedélyező hatóság részére bemutatja.

............................
keltezés
...............
cégszerű aláírás
Nyilatkozat a tevékenységet irányító szakmai végzettségéről
(mellékletként az oklevélmásolatot csatolni kell)

Alulírott ................................ (kérelmező neve, pontos címe) alatti lakos felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a veszélyes vegyi anyaggal-készítménnyel végzett tevékenységet irányító személy megfelelő felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

............................
keltezés
...............
cégszerű aláírás
Nyilatkozat jogszabályok betartásáról

Alulírott .............................. (kérelmező neve, pontos címe) alatti lakos felelősségem teljes tudatában vállalom, hogy az általam kérelmezett vegyi anyagokkal/készítményekkel folytatott tevékenység során a munkavállalók, a lakosság egészségét, biztonságát, a környezet védelmét a hatályos jogszabályok betartásával biztosítom.

............................
keltezés
...............
cégszerű aláírás
Nyilatkozat már használt, be nem jelentett régi veszélyes anyag és készítmény bejelentéséről

Alulírott .......................................................... (kérelmező neve, pontos címe) alatti lakos a tevékenységemhez alkalmazni kívánt, 1997. február 24-ét megelőzően már forgalomba hozott, illetőleg előállított, de be nem jelentett, bejelentésre kötelezett veszélyes anyagokat, veszélyes készítményeket bejelentettem.

............................
keltezés
...............
cégszerű aláírás

A RÉGI VESZÉLYES ANYAGOK BEJELENTÉSE

A régi veszélyes anyagokat, valamint a nagyon mérgező, maró és rákkeltő hatású készítményeket a gyártó, illetve az importáló az azzal kapcsolatos bármely tevékenység megkezdését megelőzően köteles bejelenteni a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ – Országos Kémiai Biztonsági Intézetéhez (OKK-OKBI). A bejelentést az iratminták között szereplő „Nyilatkozat már használt, be nem jelentett régi veszélyes vegyi anyag és készítmény bejelentéséről" elnevezésű nyomtatványon kell megtenni.

Mellékletek

A bejelentéshez két példányban kell csatolni a bejelentő által elkészített biztonsági adatlapot és címketervet, amelyeken egyidejűleg fel kell tüntetni az anyag úgynevezett veszélyesség szerinti besorolását is. Abban az esetben, ha az adatlap és a címketerv az EU valamelyik munkanyelvén készült, azok magyar nyelvű fordítását is csatolni kell. Az ELINCS-ben közzétett veszélyes anyagok bejelentésekor a bejelentéshez csatolni kell a veszélyes anyagot az EU területén törzskönyveztető személy írásbeli hozzájárulását a bejelentéshez szükséges adatok magyarországi nyilvántartásba vételéhez.

Hiánypótlás, felelősség

A bejelentési eljárásban lehetőség van a hiánypótlásra, ugyanis a hatályos rendelkezések szerint a regisztrációt végző OKK-OKBI adatkiegészítést kérhet a bejelentőtől.

A régi veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő felelős.

A korlátozott tevékenységi engedélyes bejelentése

Külön szabály vonatkozik a korlátozott tevékenységi engedéllyel rendelkező, de régi veszélyes anyagot használó bejelentőkre. A bejelentő ilyenkor a bejelentett adatok szakszerű értékelése céljából toxikológust vesz igénybe – aki lehet toxikológus képesítésű orvos, toxikológus gyógyszerész, de a szakértői névjegyzékben szereplő toxikológus szakértő is. A toxikológus a bejelentésen az adatok hitelességét ellenjegyzésével igazolja.

Kivételek

Egyes esetekben a régi veszélyes anyagokkal tevékenységet folytatókat nem terheli bejelentési kötelezettség. Nem kell a bejelentési eljárást alkalmazni ennek megfelelően a 2 százaléknál kevesebb monomert (polimerizálható, kis molekulájú vegyület) tartalmazó műanyagok – értve ezalatt a polimert is –, valamint az olyan régi veszélyes anyagok esetében, amelyeknek egyébként a bejelentésre kötelezett által évenként gyártott vagy importált tömege nem éri el a 100 kilogrammot vagy halmozott össztömege az 1 tonnát. Ez utóbbi, mennyiségi korlát miatti, bejelentés alóli mentesség azonban a robbanásveszélyes, a rendkívül gyúlékony, a maró, a nagyon mérgező, a mérgező, a rákkeltő, a mutagén, a teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) anyagok esetében nem áll fenn, tehát ezeket az általános szabályok szerint az illetékes hatósághoz be kell, illetve be kellett jelenteni, tekintettel arra, hogy az úgynevezett régi veszélyes anyagok esetében erre 1998. június 30-ig volt lehetőség. 1997. február 24-e után ugyanis a bejelentés nélkül korábban forgalomban nem lévő, bejelentési kötelezettség alá tartozó veszélyes anyagot nem lehetett forgalomba hozni.

VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNY BEJELENTÉSE

A bejelentési kötelezettség nemcsak a veszélyes anyagok, hanem a nagyon mérgező, a mérgező, a maró, valamint a rákkeltő hatású veszélyes készítmények vonatkozásában is fennáll. Ezek biztonsági adatlapját magyar nyelven, két példányban kell a bejelentőnek megküldenie az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnak (ETTSZ) az erre a célra szolgáló bejelentőlapon. Az adatok hitelességéért a bejelentő felel.

Az 1997. február 24-e előtt előállított, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet (R.) szerint a bejelentésre kötelezett veszélyes készítményeket, amelyekkel a fenti időpontban már tevékenységet folytattak, 1998. június 30-ig kellett bejelenteni. Az ezt követően előállított, bejelentésköteles veszélyes készítménnyel nincs lehetőség bejelentés nélkül a tevékenység végzésére.

Kivételek

A veszélyes készítményekkel tevékenységet folytatók két esetben nem kötelesek a bejelentés megtételére. Ha nem áll fenn a kötelezettség az 1997. február 24-ét megelőzően minősített készítményekkel kapcsolatban, valamint akkor, ha a minősítési eljárást ezt az időpontot megelőzően már kezdeményezték.

Főbb jogszabályok
A veszélyes vegyi anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos főbb jogszabályok a következők:
  • a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet;
  • a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 143/1997. (IX. 3.) Korm. rendelet;
  • a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 4/1997. (II. 21.) NM rendelet;
  • a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 23/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 4/1997. (II. 21.) NM rendelet módosítására kiadott 31/1997. (X. 17.) NM rendelet.

A TÖRZSKÖNYVEZÉS

Veszélyes anyag gyártása vagy importálása csak az anyag törzskönyvezését követően kezdhető meg. Az R. hatálya alá tartozó minden új veszélyes anyag törzskönyvezését a gyártó, illetve az importáló az OKK-OKBI-nél köteles kezdeményezni.

A kérelem mellékletei

A törzskönyvezés iránti kérelemhez csatolni kell a műszaki dossziét, a vizsgálati bizonylatokat, a jegyzőkönyvet, a biztonsági adatlapot, a címketervet, egyben nyilatkozni kell a termelni vagy importálni tervezett mennyiségekről is (tonna/év bontásban), valamint a kérelmező által javasolt felhasználásról és hulladékkezelés módjáról is.

A műszaki dosszié összeállítása – a népjóléti miniszter által az R. végrehajtására kiadott 4/1997. (II. 21.) NM rendeletben meghatározott szempontok szerint –, a törzskönyveztetendő anyag osztályba sorolása, a magyar nyelvű biztonsági adatlap és címketerv elkészítése, illetve elkészíttetése a törzskönyveztető feladata, és ő a felelős a törzskönyveztetéssel kapcsolatos adatszolgáltatásért, valamint az adatok hitelességéért is. Az adatok szakszerű értékelése érdekében és a műszaki dosszié elkészítéséhez a törzskönyveztető köteles toxikológust és munkahigiénikus szakértőt is igénybe venni vagy alkalmazni, aki az adatok hitelességét és az értékelés szakszerűségét ellenjegyzi.

Emellett a kérelem benyújtásakor a törzskönyveztető tájékoztatja az OKK-OKBI-t a vizsgálatot végző laboratórum nevéről, valamint címéről, továbbá írásban igazolja, hogy jogosult a becsatolt vizsgálati adatok felhasználására. Ez azért fontos, mert ezek hiányában az OKK-OKBI a törzskönyvezést megtagadja.

Kivételek

A törzskönyvezési eljárást nem kell alkalmazni a 2 százaléknál kevesebb monomert tartalmazó műanyagok – értve ezalatt valamennyi polimert is –, valamint azoknak az anyagoknak az esetében, amelyek a kísérleti gyártás fázisában vannak, és amelyeknek a törzskönyveztetésre egyébként köteles által évenként gyártott tömege nagyon mérgező, mérgező és maró hatású anyagok esetében kevesebb, mint 10 kilogram, halmozottan kevesebb, mint 100 kilogramm, egyéb veszélyes anyagok esetében kevesebb, mint 100 kilogramm, és halmozottan kevesebb, mint 1 tonna.

MUNKAVÉDELEM, EGÉSZSÉGVÉDELEM

Az eddigiekből látható, hogy a veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel való tevékenység fokozott gondosságot igényel. Egyetlen mulasztás – ami adott esetben lehet például az újonnan alkamazott veszélyes anyag bejelentésének elmulasztása – megalapozza az ilyen anyagokkal tevékenységet folytató munkáltató felelősségét.

Milyen szempontokra kell figyelni?

Az R. maga is ad támpontot abban a vonatkozásban, hogy a veszélyes anyagot felhasználóknak, gyártóknak stb. a tevékenység végzése során milyen szempontokra kell figyelemmel lenniük. Általános szabály, hogy a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a tevékenységet folytatók és a lakosság egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását ne idézze elő, illetve ne növelje annak kockázatát.

Felelősség

Az R. a felelősség körében különbséget tesz aszerint, hogy a tevékenységet szervezett, illetve nem szervezett munkavégzés keretében folytatják-e. Ennek megfelelően szervezett munkavégzés keretében a tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért a munkáltató, míg egyéb, nem szervezett munkavégzés esetén a munkavégző a felelős. Ezen túlmenően a forgalmazó felelőssége is fennáll, ha a forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes készítményhez nem mellékeli a biztonsági adatlap adatain alapuló használati utasítást.

A veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel tevékenységet végzők felelőssége megállapítható akkor is, ha nem biztosítják azok biztonságos tárolását, forgalmazását, illetve telephelyen belüli mozgatását. Fontos, hogy a tevékenységi, illetve országos forgalmazási engedéllyel rendelkező vállalkozások a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tárolására és a telephelyen belüli mozgatására kötelesek belső szabályzatot készíteni.

Megelőző folyamatok

Az előírások a felhasználást, gyártást stb. megelőző folyamatokra is vonatkoznak. Eszerint a tevékenységet végzők a veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény előállításának, gyártásának, feldolgozásának és felhasználásának a megkezdése előtt – ideértve a külföldről történő behozatalt is – a tevékenységhez az azonos célra felhasznált anyagok közül a kevésbé veszélyes anyagot kötelesek kiválasztani azzal, hogy a kiválasztás során figyelembe kell venni a kockázatbecslés adatait és a költség-haszon elemzést is. A kiválasztáshoz szükség esetén beszerezhető az OKK-OKBI szakvéleménye.

Mérgezési esetek bejelentése

Fontos szabály, hogy a Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű emberi mérgezési esetet be kell jelenteni az ETTSZ-nek. Erre a célra a népjóléti miniszter által meghatározott bejelentőlap szolgál, amelyet fő szabályként az első ellátást végző orvos tölt ki, és a beteggel együtt továbbküldi a végleges diagnózist megállapító orvoshoz vagy egészségügyi intézményhez. Abban az esetben, ha az első ellátást végző orvosnak nem áll rendelkezésére a bejelentőlap, úgy annak valamennyi pontját a végleges kórismét megállapító intézmény tölti ki. A bejelentőlapot az azt lezáró orvos, illetve egészségügyi intézmény a mérgezett személy elbocsátását, illetve esetleges elhalálozását követő egy héten belül köteles megküldeni az ETTSZ-nek.

Baleset-megelőzési és -elhárítási terv

Az új tevékenységet végző baleset-megelőzési és -elhárítási tervet készít. Ennek egy példányát a tevékenység helye szerint illetékes megyei intézetnek az új tevékenység megkezdése előtt átadja.

Új tevékenység

Új tevékenység a tevékenységi engedéllyel, illetőleg országos forgalmazási engedéllyel rendelkező által korábban nem, vagy korábban baleset-megelőzési és -elhárítási terv nélkül végzett tevékenység, továbbá a tevékenység során olyan új technológia alkalmazása, illetőleg a technológia, a tevékenység végzési helyének vagy egyéb körülményének olyan megváltozása, illetve olyan veszélyes anyagok vagy készítmények alkalmazása, amely a tevékenység korábbi egészség-, illetve környezetkárosító kockázatát jelentősen megnöveli.

Ellenőrzés

A veszélyes anyagokkal, illetve készítményekkel tevékenységet végzőknek az engedélyeztetés, a bejelentés, a törzskönyveztetés alapvető kötelezettségük, azonban az engedély, a bejelentés tudomásulvétele, illetve a törzskönyvezés nem jelenti azt, hogy ezt követően ne lennének további (folyamatos) tennivalók. A kérelmezőnek (engedélyesnek) az engedély kiadását követően be kell tartania a tevékenységre vonatkozó valamennyi jogszabályt és szabványt. Ezek betartását az engedélyt kiadó hatóság folyamatosan ellenőrzi, és amennyiben hiányosságot észlel, úgy bírság kiszabása mellett a működést is felfüggesztheti, sőt súlyosabb mulasztás esetében az engedélyt visszavonhatja.

Fél Imre
Egyéb munkavédelmi (munka-egészségügyi) szabályozás
A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel végzett tevékenység során az R. rendelkezései mellett még számos jogszabály ismeretére és betartására van szükség ahhoz, hogy a tevékenységet bármilyen formában végzők elkerüljék a felelősségre vonást egy esetleges jogellenes magatartással összefüggésben a munkavállalójukkal vagy harmadik személlyel szembeni károkozás esetén.

Cikkünk felépítése és tartalmi-terjedelmi korlátai miatt a teljesség igénye nélkül, felsorolásszerűen jelöljük meg ezeket a jogszabályokat, szabványokat:

Jogszabályok

  • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény;
  • a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet;
  • a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 14.) NM rendelet;
  • a dolgozók szakmai, személyi higiénés munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet;
  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet;
  • az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet;
  • az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VII. 28.) NM rendelet;
  • a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet;
  • a dolgozók bőrvédő készítménnyel való ellátásáról szóló 2/1983. (II. 14.) EüM rendelet;
  • a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet.

Szabványok

  • MSZ 21461/1-1988. Munkahelyek levegőtisztasági követelményei. Vegyi anyagok.
  • MSZ 21875-2. Munkahelyek fűtésének és szellőzésének munkavédelmi követelményei. Szennyező anyagok eltávolítása a munkahelyi légtérből.
  • MSZ 21461-2-1992. Munkahelyek levegőtisztasági követelményei. Szálló porok.
  • MSZ 18162-83. Az egész emberi testre ható munkahelyi rezgések megengedett értékei.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8646 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8646 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5134 olvasói kérdésre 5134 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8646 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8646 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5134 olvasói kérdéssel.

Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap

Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltató által előírt végzettség megszerzése

A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre...

Tovább a teljes cikkhez

Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt...

Tovább a teljes cikkhez

Időarányos szabadság számítása

Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5134 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 268-ik lapszám, amely az 5134-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem