Minden tervezés, így a költségvetés elkészítésének is az alapja a prognózis. A költségvetés, illetve az attól elválaszthatatlan adótörvények megalkotásánál az egyik legkényesebb, de megkerülhetetlen kérdés: mennyi a beszedhető pénz, illetve mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy a társadalom megvalósíthassa céljait, az állam el tudja látni feladatait.
A magyar gazdaság teljesítménye a kormányzati szakértők becslése szerint reálértéken számolva az idén 4-5 százalékkal nő. Ezt a független gazdasági elemzők is nagyjából elfogadják, habár az általuk készített prognózisok inkább az alsó határ környékén mozognak. Az idei évre becsült GDP-érték várhatóan 11 325 milliárd forint lesz. A GDP 2000-ben elérheti a 12 530 milliárd forintot, ami 4,5 százalékos GDP-gyarapodás. A becslések persze mindig tartalmaznak bizonytalanságot. Az idei évre például a költségvetés készítésekor a kormányzat 1998-ban arra számított, hogy a GDP 11 500-11 600 milliárd forint lesz, vagyis az előző évhez képest kb. 5 százalékos GDP-növekedést feltételezett. Ez az 1998-as 5,1 százalékos növekedést figyelembe véve nem nevezhető túlzóan optimistának. Mégis a valóság némileg rácáfolt a prognózis készítőire, akik nem számoltak a múlt év végi oroszországi válsággal, az idei természeti katasztrófákkal.
A növekedés
Ahhoz persze, hogy a gazdaság teljesítményét kifejező szám jövőre a várakozásnak megfelelően változzon, számos egyéb, konkrétabb feltételezésnek is teljesülnie kell. A költségvetés alapvető feltételezése, hogy jövőre a külkereskedelemben az export és az import egyaránt 9-11 százalékkal bővül. Ez nem elképzelhetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy legfőbb piacainkon (pl. Európai Unió) a gazdaság növekedésére számítanak, ami Magyarország számára az értékesítési lehetőségek javulását jelenti. Ugyancsak feltételezik a szakemberek, hogy folytatódik a külföldi tőke beáramlása Magyarországra. 1999-re mintegy 1,5 milliárd dollár új működő tőkét várnak, és 2000-re is legalább ugyanennyivel számolnak. Ez utóbbi tényező jelenleg elengedhetetlen a magyar gazdaság megfelelő növekedése szempontjából, hogy kiegyenlítse a külkereskedelmi mérleghiányt, nem utolsósorban a növekedési feltételeket meghatározó beruházások miatti importtöbblet hatását.
A fogyasztás növekedésével is számolnak a tervek készítői. A lakossági fogyasztásnál 4-5, a közösséginél 3-3,5 százalékos reálértéken számított bővülést jeleznek.
Letörhető az infláció
A magyar gazdaság egyik rákfenéje az infláció. A pénzromlás az idén a várakozásoknál jobban alakul, hiszen immár minden bizonnyal a tervezett 11 százalék alatt marad, sőt egyes elemzők a 9 százalék alatti értékét sem tartják kizártnak. E mutató számos egyéb tételt is meghatároz a költségvetési számításokban. Az áfa- és fogyasztásiadó-bevételek például nagyon érzékenyek az árváltozásokra: magasabb ár – több adó, alacsonyabb ár – kevesebb közbefizetés (az összefüggés persze nem ilyen egyszerű, mert a bevételt többek között az áruforgalom nagysága is befolyásolja). A személyi jövedelemadó-bevételeknél is meghatározó lehet, hogy az infláció jövőre a most prognosztizált 6-7 százalék körül lesz-e. A bérek ugyanis alkalmazkodnak a várt és a teljesülő fogyasztóiár-indexhez. Persze az sem mindegy, hogy az adott nominális béremelkedés milyen reálbér-növekedést takar. A kormányzati előrejelzés és szándék szerint jövőre a bruttó átlagkeresetek az idei 15 százalékkal szemben 8-9 százalék körül lesznek, ami 2-2,5 százalékos reálbér-emelkedés.
Csökken a központosítás
A bevételek szempontjából ezek az alapvető gazdasági mutatók meghatározók. A költségvetési törvényjavaslat készítésekor ennek alapján immár a kormány, illetve az Országgyűlés döntési kompetenciájába tartozó kérdés, hogy a meglevő bevételekből mennyit használjon fel az állam és mennyi maradjon azoknál, akik megtermelik. A feladat persze nem olyan egyszerű, mint ahogy' az első látásra tűnik, hiszen az államnak számos feladatot el kell látnia, s azokra a fedezetet elő kell teremtenie. Állandó egyeztetést igényel tehát, hogy mire van és mire nincs pénz, illetve, ha valamely célra (úgy tűnik) nincs pénz, de amely cél megvalósítása elengedhetetlenül szükséges, akkor honnan lehet arra forrást találni. A 2000. év költségvetési törvényjavaslatába foglaltak szerint a teljes államháztartás a megtermelt érték 41 százalékát összpontosítja, ami szám szerint több mint 5130 milliárd forint.
Adósságszolgálat
Ennyi pénzzel gazdálkodik tehát az államháztartás, illetve a kormány, hogy fedezze kötelezettségeit, illetve megvalósítsa a maga elé tűzött célokat. Ebben számtalan olyan kiadás van, amire a kormány (törvényhozás) ráhatása valójában csekély vagy éppen semmi. Az egyik ilyen tétel például az államadósság, amelynek kamatterhe a teljes összeg 15 százaléka. Az elmúlt évek alatt felhalmozott adósság értéke 7336 milliárd forint, ami után évente mintegy 800 milliárd forint kamatot kell fizetni. Egy ország eladósodottságának mértékét az adósságállománynak az éves GDP-hez viszonyított arányával szokták jellemezni, ami Magyarország esetében jövőre 58,6 százalék lesz, s ez már az EMU-ban, Európai Pénzügyi Unióban elfogadhatónak tekintett 60 százalék alatt van.
Kiadások
Az adósságszolgálatnál is nagyobb tétel, igaz, már nem anynyira független a kormányzattól, hiszen e kiadásokat törvények határozzák meg, a társadalombiztosítás. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai az ideinél 8,5 százalékkal lesznek magasabbak, és elérik a 992 milliárd forintot, míg az Egészségbiztosítási Alap kifizetései 10,2 százalékkal emelkedve, 767 milliárd forintra nőnek.
A költségvetési törvényjavaslat szerint a központi költségvetés kiadása 3792,8 milliárd forint, bevétele 3397,2 milliárd forint, éves hiánya 395,6 milliárd forint lesz. Azt, hogy a törvénybe ezek a számok kerülnek, az Országgyűlés dönti majd el, mindenesetre a miniszterelnök és a pénzügyminiszter eddigi nyilatkozatai szerint e számokon s főként a hiány összegén, arányán változtatni nem lehet.
Kiemelt tételek
A kormány szándékai szerint a költségvetési alrendszerekben általában az ideinél nem lesz több elkölthető pénz, kivéve néhány kiemelt területet. A költségvetési törvényjavaslat megfogalmazása szerint, amire igazán fontos, arra sikerült anyagi forrást teremteni. A családok támogatása mintegy 13 százalékkal, az otthonteremtés támogatása közel 30 százalékkal, a kis- és középvállalkozások fejlesztése 22,2 százalékkal, a mezőgazdaság, a vidék- és területfejlesztés 14,4 százalékkal, a honvédelemre fordított támogatási összeg 43,5 százalékkal növekszik." Kiemelt területként említi a költségvetési javaslat mindezen túl az EU-csatlakozást, illetve az annak előkészítését szolgáló európai programok fogadásához szükséges intézményrendszer kiépítését.
A gazdálkodó szervezetek központi támogatására 161 milliárd forintot terveznek, ennek 60 százaléka agrárágazati támogatásokra megy. A legnagyobb egyedi tétel, 47,3 milliárd forint, a MÁV-nak juttatott pénz. Fogyasztóiár-kiegészítésre 80 milliárd forintot irányoztak elő. A lakáshoz jutás támogatásának összege 30 százalékkal emelkedik, és meghaladja a 110 milliárd forintot. A társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz a központi költségvetés 112,8 milliárd forinttal járul hozzá, amiből a nyugdíjalap mintegy 86 milliárd, az egészségügyi alap 26 milliárd forintot kap. A családi támogatások összege 133 milliárd forint.
A központi költségvetési szervek összesen 1354 millárd forintot költhetnek 2000-ben. A védelmi kiadások ezen belül összesen 214 milliárd forintot tesznek ki, ami több mint 16 százalékos emelkedés, s a GDP 1,71 százaléka, amire Magyarország ígéretet tett a NATO-nak a csatlakozáskor. A belügyi tárca 222,3 milliárd forint előirányzattal szerepel a költségvetési javaslatban, a rend- és közbiztonsági kiadások 174 milliárd forintot tesznek ki. A gazdasági tárca 11,5 milliárd forintot kap, amihez azonban a felügyelete alatt álló intézményeknél mintegy 166 milliárd forintos kiadás társul. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 142,5 milliárd, a Környezetvédelmi Minisztérium 29,3 milliárd forint kiadással számolhat. Az Oktatási Minisztérium 228,1 milliárd forint kiadással számolhat, igaz, emellett 86,3 milliárd forint saját bevételt terveztek. Az Egészségügyi Minisztérium összkiadásai meghaladják a 94 milliárd forintot, ennek nagyjából 50 százalékát saját bevételből kell fedeznie. A Pénzügyminisztérium 115 milliárdos kiadással számolhat. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 66,5 milliárd forintot tud majd tevékenységére fordítani. Az Ifjúsági és Sportminisztérium kiadásaira 15,2 milliárd forint jut. A Központi Statisztikai Hivatal összesen 11,2 milliárd, a Magyar Tudományos Akadémia 18,8 milliárd forinttal szerepel a büdzsében. Korábban több elkülönített állami pénzalap működött, ezekből mára mindössze kettő maradt, a Munkaerőpiaci Alap és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. Az előbbi, amely a munkaadói és a munkavállalói járulékból szerzi forrásait, csaknem 150 milliárd forint kiadással számolhat feladatainak finanszírozásához.
V. P.
