Az e témáról szóló, júliusi számunkban megjelent interjúhoz kapcsolódva ismertetjük a társadalombiztosítási tartozások elengedésével összefüggő jogi tudnivalókat: az eljárás menetét, a hatóság és az adós kapcsolatát érintő szabályozást.
1999-től a járulékokkal kapcsolatos feladatokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) és a végrehajtására kiadott 168/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) megosztja az állami adóhatóság és a társadalombiztosítási szervek között.
1999. január 1-jétől a járulékokat teljes egészében az állami adóhatóság szedi be, tartja nyilván, ellenőrzi és hajtja be. A járulékbevallási és -befizetési kötelezettségek nyilvántartására és az azokra teljesített befizetések elszámolására az APEH-nél új járulék-folyószámlákat nyitottak. A bevallási és befizetési kötelezettségeket az állami adóhatóságnál vezetett járulék-folyószámlán tartják nyilván, illetve azon számolják el a befizetéseket is.
A teljesített befizetéseket az esedékesség sorrendjében kell az adóhatóságnak elszámolni. Ha a befizetés nem fedezi a járulékkötelezettségeket, az ugyanazon időpontban keletkezett kötelezettségek elszámolásának a sorrendje a következő:
- a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék,
- a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék,
- a táppénz-hozzájárulás,
- a baleseti hozzájárulás.
A befizetéselszámolás sorrendje az egyéni, illetve a társas vállalkozások esetében a következőképpen alakul: először a biztosítottakat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, a foglalkoztatott biztosítottak után fizetendő társadalombiztosítási járulékra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozást terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően az egyéni vállalkozót mint önfoglalkoztatót, illetőleg a társas vállalkozást a tagjai után terhelő társadalombiztosítási járulékra, társas vállalkozás esetében a táppénz-hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni [a Tbj. 53. §-ának (3) bekezdése].
Folyószámla-rendezés
A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló – július 6-ától hatályos – 1999. évi LXIV. törvény célja, hogy a társadalombiztosítási kinnlévőségekből lehetőleg minél nagyobb összeg, minél rövidebb időn belül befolyjon a költségvetésbe. Az APEH a törvény alapján eljárva engedményeket tesz: a kis összegű tartozásokat akár teljesen, a nagyobb tartozásoknál pedig a késedelmi pótlékot és a bírságot engedi el. A rendesen fizető adózók joggal háborodnak fel: már megint az jár jól, aki nem tartja be a törvényeket, azonban a törvényhozó – és az adóhatóság – úgy gondolkodik, hogy jobb ma egy veréb...
Egy kis statisztika
Az adóhivatalnak 2 millió járulékszámlát kell ellenőriznie, ezeknek körülbelül csak a fele működő számla. Az APEH 45 milliárd forint bevételre számít az elmaradt tb-járulékok befizetéséből. Kb. 1-2 milliárd forint közötti kis összegű tartozást engednek el, és 15-20 milliárd forint pótlék, illetve bírság elengedése várható. Figyelemre méltó adat, hogy a tartozások 40 százaléka a fővárosban, illetve Pest megyében található.
Állapotközlés
A törvény alapján az APEH megyei igazgatóságai, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Járulékigazgatóság 1999. július 31-éig köteles volt értesítést kiadni a járulékfizetésre kötelezett, illetőleg a Tbj. 34. §-a alapján megállapodást kötött személyek folyószámláinak 1999. január 31-i állapotáról.
A járulékfizetésre kötelezett személyek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek, aminek eredményeképp a járulékigazgatóság egyeztetésre idézi az érintettet.
Idézés az egyeztetésre
Az egyeztetésre szóló idézés tartalmazza az egyeztetés tárgyát, helyét, időpontját, továbbá az idézett felhívását arra, hogy a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó bevallási és befizetési bizonylatokat, valamint egyéb iratokat hozza magával és bocsássa azokat a hatóság rendelkezésére. Az egyeztetésre szóló idézéshez mellékelnek egy nyilatkozatot is, amit az érintettnek pontosan kitöltve vissza kell küldenie.
Az egyenleg megállapítása
Az egyeztetés során a járulékigazgatóság a bemutatott bizonylatokat és egyéb iratokat összeveti a saját adataival, és ennek eredményeként megállapítja a járulékfizetésre kötelezett folyószámlájának tényleges egyenlegét.
Jegyzőkönyv az egyeztetés eredményéről
Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvben külön bontásban fel kell tüntetni a járulékfizetési kötelezettségből eredő, 1999. január 31-ét megelőzően keletkezett tartozást, a bírságot, a késedelmi pótlékot.
A járulékfizetésre kötelezett az egyenleg megállapítása után több módon kérhet könnyítést a felhalmozódott tartozások megfizetésére.
Fizetési halasztás, részletfizetés
Az egyeztetés során a járulékfizetésre kötelezett kérheti az Art. szerinti meghatározott fizetési könnyítéseket (fizetési halasztás és részletfizetés).
A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
- a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
- átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. Magánszemélynél akkor is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent a számára.
Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában feltételhez kötheti a kedvezményt. Ilyenkor a határozat rendelkező részében felhívja az adózó figyelmét arra, hogy ha nem teljesíti a kedvezmény feltételeit vagy nem fizeti be az esedékes részletet, úgy a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás – járulékaival együtt – egy összegben esedékessé válik. A fizetési könnyítésnél késedelmi pótlékot számítanak fel.
A késedelmi pótlék és bírságtartozás elengedése
Ha a járulékfizetésre kötelezett személy a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 napon belül igazolja, hogy megfizette az egyeztetés során megállapított járuléktartozását, akkor a járulékigazgatóság elengedi a késedelmipótlék- és bírságtartozást. Az ilyen tartozás elengedését az a járulékfizetésre kötelezett személy is kérheti, aki a törvény hatálybalépésekor (július 6.) érvényes megállapodással, fizetési könnyítési határozattal rendelkezik, illetőleg aki egyetértett a neki megküldött értesítésben foglalt állapotközléssel.
Kis összegű tartozás elengedése
Ha a járulék-folyószámlán mutatkozó járuléktartozás nem haladja meg a 10 000 forintot, a járulékigazgatóság elengedi a járuléktartozást, a késedelmi pótlék és a bírság összegét.
Fontos, hogy ebben az esetben a szolgálati idő megállapításakor nem alkalmazható a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése, amely szerint nem lehet figyelembe venni szolgálati időként
- az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-tartozása van,
- a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-tartozása van,
- az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja, segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak e segítő családtag után nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-tartozása van.
Mindez azt jelenti, hogy a kis összegű tartozás nem akadálya annak, hogy a tartozással érintett időszak szolgálati időnek minősüljön.
Tiszta lappal...
A járulék-folyószámlák egyeztetett egyenlegét 1999. december 31-ig állapítják meg. Az egyeztetés eredményeképpen megállapított egyenleg a járulékfizetésre kötelezett nyitóegyenlege lesz, így tulajdonképpen tiszta lappal indul.
A járulékigazgatóságoknál a Tbj. 53. §-ának (1) bekezdése szerint – 1999. február 1-jei esedékességgel – megnyitott és vezetett járulék-folyószámlák nyitóegyenlegeként a továbbiakban a lefolytatott egyeztetési eljárás során megállapított egyenlegek szerepelnek. A nyitóegyenlegként felvezetett tételek kezelése az Art. szerint történik.
Adatszolgáltatás, bevallás
A tb-adósságok rendezésén túl az 1999. évi LXIV. törvény tartalmaz néhány rendelkezést a hatósággal szembeni adatszolgáltatással kapcsolatban is. Fontos szabály, hogy idén, illetve az idei évre vonatkozóan mágneses adathordozón nem teljesíthetők a járulékkal kapcsolatos bejelentések, bevallások és adatszolgáltatások.
Kiegészítő adatszolgáltatás
A járulékigazgatóságok a járulékfizetésre kötelezettektől a nyilvántartási rendszer kialakítása érdekében szükség esetén a Tbj. 49. §-ában meghatározott adatkör vonatkozásában kiegészítő adatszolgáltatást kérhetnek.
Ezek az adatok a következők:
A fizetésre kötelezett
- neve (elnevezése), rövidített cégneve,
- címe, székhelye, telephelye,
- létesítő okiratának, társasági szerződésének, alapító okiratának kelte,
- a cégjegyzésre jogosultak neve, lakóhelye,
- cégjegyzékszáma,
- a jogelőd cégneve, cégjegyzékszáma, adószáma.
