Az idén az első félévben átlagosan 7,2, illetve 10 százalékos volt a munkanélküliség. Az előbbi adatot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az utóbbit az Országos Munkaügyi Módszertani Központ (OMMK) közölte. A két intézmény munkanélküliségi adatai között az alkalmazott számítási módszer miatt van különbség.
A KSH nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatokat közöl reprezentatív felmérés alapján. A felmérésbe bevontak körét, számát, a kérdéseket a nemzetközileg egységes követelmények szerint határozzák meg. Az így számított adatok tehát összehasonlíthatók a más országokban ugyanilyen módszerrel készült felmérések eredményeivel.
Az OMMK ugyanakkor a helyi munkaügyi központoknál regisztrációra jelentkező munkanélküliek számát összesíti. Regisztrációra általában azért jelentkeznek a munkanélküliek, hogy jogosultságot szerezzenek valamilyen ellátásra, képzésre, elhelyezkedési támogatásra. Ilyen indokok alapján mindig többen kérik regisztrációjukat, mint ahányan megfelelnek a KSH felmérésében megjelölt munkanélküliségi kritériumoknak. A munkaügyi statisztika inkább az államigazgatási igényeknek megfelelő nyilvántartás, míg a statisztikusok számítási módja egyre inkább a valóságos élethelyzet kifejezője. Viták persze mindig lehetnek, és egyik módszer sem tudja a valós életet visszaadni, de a kettő összehasonlításával mégis gazdagabb lehet a kép.
A két számítás alapján adódó eltérés a 100 ezer főt is meghaladja. Idén az első félév átlagában a KSH 292 ezres munkanélküliségi számot állapított meg, az OMMK ugyanakkor körülbelül 130 ezerrel több, pontosan 422 852 munkanélküli regisztrációjáról számolt be. Az évtized elején még nagyobb volt ez a különbség a két adatszolgáltatás között, megközelítette a 200 ezret. A KSH csak azokat minősíti munkanélkülinek, akik aktívan keresnek állást, a regisztráció viszont csupán együttműködési kötelezettséget ír elő. A másik lényeges eltérés, hogy a KSH-felmérés szerint aki a megkérdezés úgynevezett vonatkozási hetében egy órát is dolgozik, már nem tekinthető munkanélkülinek. A regisztrációba ugyanakkor azok is bekerülhetnek, akik a minimálbér 50 százalékáért munkát vállalnak.
A KSH reprezentatív minta alapján állapítja meg az adott időszak foglalkoztatási, munkanélküliségi adatait. A módszert 1992-ben vezették be. A negyedéves mintába került lakásokban minden háztartásról és minden 15-74 év közötti személyről kérnek a gazdasági aktivitásukra vonatkozó információkat. A munkaerő-felmérés negyedéves mintájában 1997-ben mintegy 23 ezer háztartás és 47 ezer személy szerepelt. Múlt évben már 32 ezer háztartás és 65 ezer személy adatainak felvételére került sor. A felvételt minden hónapban az adott hónap 19. napját tartalmazó hetében végzik. A kérdések legtöbbje a megkérdezettek megelőző heti tevékenységére vonatkozik. Az adatokat negyedévente összesítik, és meghatározzák a foglalkoztatási, munkanélküliségi jellemzőket.
D. J.
