Közmunkaprogramok

Kisebb keret, több munka, növekvő munkára váró réteg – ebben foglalható össze röviden az idei közmunkaprogram. A több munka megteremtéséhez az elmúlt időszak környezeti katasztrófái nagyban hozzájárultak. Ami a munkanélküliséget illeti, az ország fejletlenebb régióiban még mindig várat magára a gazdasági fellendülés beindulása, s vannak olyan ágazatok, amelyek szerkezetváltása még nem zárult le. Itt a munkanélküliség továbbra is élő és égető probléma.

A közmunka várhatóan még sokáig fontos eszköz marad a térségi foglalkoztatási problémák kezelésében. Külön hangsúly van a térségeken, hiszen a szakértők szerint az eddig működő rendszer nagy hibája volt a központi elosztás, mivel a közmunkatanács túlságosan messze volt a térségi folyamatoktól. Ezért a racionálisabb szervezés érdekében az idén megszüntették a közmunkatanács központi hivatalát, és helyette hét regionális intézményt hoztak létre. A statisztikai régióknak megfelelően egy-egy munkaügyi központ kapta meg a döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat: a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli, a dél-dunántúli, a közép-magyarországi, az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban. A decentralizálás alapvető célja az volt, hogy a regiókban történő gondolkodást erősítse.

Új rend az elosztásban

A kormány 49/1999-es, március 26-án megjelent rendelete részletesen újraszabályozza a közmunka intézményét. Leírja a teljes eljárási rendet a közmunkaprogramok támogatásáról. Megfogalmazza, hogy közmunkát munkanélküliek és rendszeres szociális segélyben részesülők számára szerveznek, mégpedig munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony keretében. Az előirányzatból támogatásban részesülhetnek olyan jogi személyek, amelyek minisztériumok vagy az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat irányítása alatt állnak, valamint a települési önkormányzatok és azok társulásai, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok, továbbá olyan, minisztériumi közvetlen irányítás alatt álló, közfeladatokat ellátó szervezetek, mint például a vízügyi igazgatóságok, a közútkezelő kht.-k. Ez a program tehát annyiban eltér az egyéb foglalkoztatási támogatásoktól, hogy itt nyereségorientált gazdálkodók egyáltalán nem pályázhatnak. Számukra a gazdaságfejlesztési pályázatok és a foglalkoztatási törvény által meghatározott egyéb foglalkoztatási támogatások állnak rendelkezésre.

Változatlanul érvényes, hogy a közmunkaprogramokba legalább 100 munkanélkülit kell bevonni, illetve a támogatás döntő részét a munkabérre és annak közterheire lehet csak felhasználni. A pályázóknak a programokhoz legalább 10 százalék önrésszel kell rendelkezniük. Természetesen van olyan eset, amikor ez is kevés, hiszen például egy középületfelújításnál többre van szükség. A program ugyanis nem beruházási támogatást nyújt, csakis a foglalkoztatás közvetlen költségeit tudja támogatni, tehát a béreket, a járulékokat, a munkaruha-beszerzést, az utazási költségeket. A saját forrás ugyanakkor származhat más támogatásból is, nem kötelező a készpénz megléte – erre volt példa az idei pályázatok között is. Általában viszont igaz, hogy nem lehet elindítani a programot anyagi háttér nélkül, már csak az utófinanszírozás miatt sem.

Hét régió

Az Országos Közmunka Tanács megszűnésével az idén rendelkezésre álló 1,7 milliárd forintos keretet a szociális és családügyi miniszter osztotta el a hét régió között – mondta el A Munkaadó Lapjának Fekete László, a Szociális és Családügyi Minisztérium pénzügyi főosztályának tanácsosa. Egyébként a központi költségvetés az idén 2 milliárd forintot szánt a közmunkaprogramra, de ebből több mint 200 millió forintot már lekötöttek a múlt évben indult, de az idei évre még átnyúló programok. A miniszter a forrást a régiók között a tartósan munka nélkül levők aránya, illetve a társadalmi-gazdasági elmaradottság alapján osztotta el. Az eltérések ezért viszonylag nagyok, hiszen van olyan régió, amely mindössze 60, más pedig 500 millió forinttal részesült a keretből. A kormányrendelet egyébként lehetőséget ad arra, hogy a miniszter központilag szervezett közmunkaprogramokra is elkülönítsen a keretből, a tárca vezetője az idén ezzel nem élt, minden forrást a régiókra bízott.

Kijelölt területek

Tavaly egyébként még a korábbi éveknél is magasabb keret, csaknem 6 milliárd forint állt rendelkezésre közmunkaprogramokra. Négymilliárd forint volt belőle az eredeti költségvetési keret, további 1,5 milliárd egy külön erdősítési programot szolgált, 0,5 milliárd pedig árvízvédelemre kellett. Az idei központi keret ugyan valóban jóval kevesebb, amelynek egyik fő oka a költségvetés szigora volt. A takarékosságnak azonban koncepcionális okai is voltak: a kormány szerint ugyanis a közmunka nem illeszthető bele hosszú távú megoldásként a foglalkoztatáspolitikába. A minisztériumban számoltak azzal is, hogy a Munkaerőpiaci Alapból a megyei központok a korábbiaknál nagyobb összegeket használhatnak fel a tartósan munka nélkül lévők foglalkoztatására.

Így a közmunkaprogramokhoz hasonló foglalkoztatási támogatások forrásai az idén mintegy 1 milliárd forinttal bővülnek. Az ez évi pályázatokat április 7-én, a kormányrendelet hatálybalépése után hirdették meg, a beadási határidő május 3-a volt. A pályázat szövegéhez napilapokban megjelent hirdetésekben, az Interneten, valamint a Magyar Közlönyben lehetett hozzájutni, és érdeklődni lehetett az önkormányzatoknál és a szaktárcánál is. A pályázat célja a kiírás szerint állami, önkormányzati közfeladatok ellátásának javítására irányuló programok támogatása, valamint az abban részt vevő munkanélküliek részére szervezett felzárkóztató képzések támogatása. A kiírás különböző támogatási területeket jelölt meg. A támogatandó célok között szerepeltek az ár- és belvízvédelmi művek fejlesztési, fenntartási munkái, ár- és belvízkárok elhárítása, erdőkben keletkezett ár- és belvízkárok elhárítása. Továbbá közúthálózati, vasúthálózati fenntartási és fejlesztési munkák, környezetvédelmi feladatok, ideértve a környezeti károk megelőzését, elhárítását, a hulladékelhelyezést, -kezelést és -hasznosítást. Támogatandó cél volt az egészségügyi, szociális, valamint a foglalkoztatási és életfeltételek javítását célzó programok indítása, középületek bővítése, felújítása, vállalkozói övezetek, inkubátorházak kialakítása, ipari parkok előkészítése, továbbá a telepek, telepszerű lakókörnyezetek kiváltásához, valamint infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó, a cigányság élethelyzetét javító munkák.

A pályázat elbírálásakor előnyt jelentett, ha a pályázó a résztvevők számára a program indításakor képzést tervezett, ha potenciális továbbfoglalkoztatásban gondolkodott, ha a tartósan munka nélkül lévők, illetve a halmozottan hátrányos helyzetűek minél nagyobb számú foglalkoztatását vállalta. Előnyt jelentett az is, ha a program költségtakarékos volt, egyéb kiegészítő forrással rendelkezett, illetve indítója vállalta, hogy cigány kisebbségi önkormányzatokkal vagy helyi cigány közösségekkel együttműködve valósítja meg.

Pályázatok elbírálása

Az idei pályázatokat már a regionális koordinátorokhoz kellett eküldeni, ők végezték el a pályázat értékelését a jogszabály előírásainak megfelelően. Az értékelés után úgynevezett közmunkafórumot hívtak össze, amely szakmai szempontból egészítette ki az előterjesztést és javaslatokat tett, tehát döntést nem hozott, ellentétben elődjével, a közmunkatanáccsal, amely döntéshozó joggal rendelkezett. A közmunkafórumok viszont alapvetően szakmai véleményező fórumként működnek, véleményüket csatolják a régiós koordinátor javaslatához. Feladatuk, hogy foglalkoztatási és területfejlesztési észrevételekkel hozzájáruljanak a megfelelő pályázatok kiválasztásához, annak érdekében, hogy ne csak a rendelet által meghatározott szempontok érvényesüljenek, hanem a helyiek is. Az idei felhívásra mind a hét régióban érkeztek be pályázatok. Összesen 104 pályázat érkezett, közülük a szakértők 79-et támogatásra alkalmasnak minősítettek, 20-at szakmailag nem ítéltek támogatásra alkalmasnak, 5 pedig formai hiányosságokkal érkezett. Ez utóbbiakat nem is vizsgálták meg, hiszen a pályázati felhívás részletesen meghatározta a feltételeket. A régiókból már úgy kerültek tovább a javaslatok a döntést hozó miniszterhez, hogy minden egyes pályázat mellett szerepelt a minősítés és a javasolt támogatás. Ameddig a pénzből futotta, sorrendben kérték a támogatást.

Munkaszerződést kötnek

A támogatásra javasolt pályázatok összesen több mint 2,5 milliárd forint forrásigényt tartalmaztak, a szabad pénzügyi keret ehhez képest 1,5 milliárd körüli összeg volt. Az eredeti keretből ugyanis egy kormányrendelet alapján 160 millió forintot kellett átcsoportosítani a Borsod megyei reorganizációs programra, 213 millió forintot pedig a tavaly elkezdett programok idei első negyedévi folytatására. Annak érdekében, hogy minél több pályázatot támogatni tudjanak, a minisztérium minden lehetséges, közmunkára rendelkezésre álló forrását összeszedte, így a végleges döntés szerint összesen 53 pályázatot tudtak támogatni 1,766 milliárd forinttal, mivel sikerült idecsoportosítani még bizonyos közmunkaforrásokat. A miniszter a döntését a források függvényében, a régiós javaslatok alapján hozta meg, nem változtatott rajta.

A régiónkénti felosztás a következőképpen alakult: a nyugat-dunántúli régióban 3 pályázatot támogattak mintegy 90 millió forint értékben. A közép-dunántúli régióban 2 pályázat jutott 57 millió forintos támogatási összeghez, Dél-Dunántúlon 9 pályázat támogatására nyílt lehetőség, 280 millió forintos összeggel. A közép-magyarországi régióban 1 pályázatot tudtak támogatni 32 millió forinttal, az észak-magyarországi régióban pedig 11 pályázat támogatása valósul meg 425 millió forint összeggel. Az észak-alföldi régióban 8 pályázat kaphat 433 millió forint összeget. A dél-alföldi régióban 11 pályázat megvalósítása indulhat 309 milliós támogatással, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a területfejlesztési tanács javaslatára – amit szintén egy májusi kormányrendelet határozott meg –, 8 pályázatot támogattak 145 millió forintos keretösszegből. A rendelet szerint ugyanis a közmunkakeretből 145 millió forintot a területfejlesztési tanács javaslatára kifejezetten Szabolcs megyében kellett felhasználni. Szintén a kormányrendelet alapján különítettek el az észak-magyarországi régióból 45 millió forintot Nógrád megyei pályázatok támogatására. A miniszter és a területfejlesztési tanács között olyan megegyezés volt, hogy az általános közmunka-pályázati körben beadott pályázatok közül feltétlenül legalább 45 millió forint kerüljön ide.

A minisztérium illetékese szerint látható, hogy a pályázatok darabszáma nem határozza meg az odaítélhető összeget, mivel nem egyformák a pályázatok: nagy különbségek vannak létszámban és időtartamban is. A tervezett foglalkoztatotti létszám 100-tól 850 főig terjed a különböző pályázatokban, az időtartamban pedig 3-tól 6 hónapig terjed. Az idei pályázatok szerint a programban támogatott foglalkoztatásban összesen 8714 fő vesz részt. A pályázatok által igényelt forrás a 10-11 milliótól a 170 milliós összegig terjed. A 10 milliós önkormányzati pályázat volt, a 170 milliós pedig a vízügyi igazgatóság térségi pályázata, amely sok településen tiszai gát- és belvízvédelmi rendszer karbantartására vonatkozik. A programok átlagos időtartama 4-5 hónap, ami már jelentős egy munkanélküli számára jövedelem szempontjából is. Ez már valódi segítséget jelenthet, hiszen a foglalkoztatás a normál munkajog szerint történik, munkaszerződést kötnek a munkavállalóval ugyanúgy, mint bármilyen más munkahelyen.

Fizetés átlagbéren

A pályázatokban szereplő, tervezett bérek követik az adott térségre jellemző szakmánkénti átlagbéreket – ebből a szempontból sincs feszültség vagy lemaradás a térséghez képest. A programok ugyanazokat az átlagbéreket használják, mint a statisztikák szerint a vállalkozások, önkormányzatok. A minisztérium bízik benne, hogy a munkáltatókon keresztül eljut a munkavállalókhoz, hogy a közhiedelemmel szemben ezek nem légből kapott, leszorított bérek. Bizonyos korlátokat természetesen állítani kellett, hiszen vigyázni kellett a rendelkezésre álló keretre, amelynek célja, hogy tisztességes foglalkoztatás mellett minél több munkanélküli jusson átmeneti munkalehetőséghez. A pályázat kiírásakor fontos szempont volt, hogy tartós munkanélküliek, illetve minél több cigány munkavállaló is bekerülhessen a programba és munkát végezhessen. Zömében az volt jellemző korábban és a mostani programban is, hogy kifejezetten sok alacsony iskolai végzettségű, régen munka nélkül lévő, szakmával nem rendelkező ember jutott be a programba – elsősorban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és munkanélküliséggel sújtott térségekből. A programtól függ azonban, hogy magasabban kvalifikáltak is munkához jutnak-e. A pályázóktól ezért elvárták, hogy olyan programot készítsenek, amelyben pontosan megtervezik, hogy milyen feladatokat, mennyi idő alatt, hány és milyen szakmai összetételű munkavállalóval kívánnak elvégezni. A feladattól függően bizonyos középvezetők is bekerülnek, akik például a szakmunkások tevékenységét irányítják. A bérek tehát eszerint is differenciálódnak. Mindenütt a minimálbér felett vannak, és követik a megyére jellemző átlagbéreket. Például a segédmunkásbérek 26-29 ezer forint körül vannak, majd kategóriánként mennek felfelé. A szakmunkás munkakörben 30-40 ezer forintot, a középvezetői-termelésirányítói szinten 50-60 ezer forintot lehet keresni, tehát a közmunkabérek a piaci viszonyokhoz igazodnak. Célcsoportok tekintetében a támogatások a várakozásoknak megfelelően alakultak: az ár- és belvízvédekezést szolgáló művek helyreállítási és karbantartási munkáira volt a legnagyobb pályázói jelentkezés, és itt is adták a legnagyobb támogatási összeget, innen került ki a legtöbb nyertes pályázat. Hozzá kell tenni azonban: nem ez volt a válogatás elve, természetesen alakult így, noha tekintettel voltak arra, hogy ez nagy probléma volt az utóbbi hónapokban a településeken. Az önkormányzatok jelezték ősz óta, hogy a belvíz- és árvízvédelmi rendszerekkel komoly gond van, ezért a tárca feladatának tekintette, hogy a megoldásban a maga eszközeivel részt vegyen.

Nem határozták el a program kiírásakor, hogy mennyit adnak egy-egy célcsoportra, ez az értékelés alapján alakult ki, mivel nem is lehet elhatározni, hogy hány pályázat lesz egy-egy célcsoportra. Az eredmény szerint az ár- és belvízzel kapcsolatban több mint 1200 milliárd forint támogatási összegű pályázat szerepel, a közúthálózat fenntartásánál 198 milliós, a környezetvédelmi feladatokra valamivel több mint 250 millió forintos, a középület-felújítási területen több mint 57 millió, és szociális területen 36 millió forint a támogatás összege.

A pályázatban meghatározták a célcsoportokat. Összeállították azokat a szakmailag fontos területeket, amelyeket megcéloztak, és ez az elmúlt évihez képest egy területen változott: az idén erdőprogram nem indult, amely tavaly külön célfeladatként volt meghirdetve. Benne volt viszont minden szakmailag fontosnak tartott célcsoport, amelyet természetesen más szaktárcákkal egyeztetett a minisztérium.

A program elindult

A rendelkezésre álló 2 milliárd forint, illetve az a tény, hogy ez gyakorlatilag a fele a tavaly rendelkezésre álló költségvetési forrásnak, alapvetően befolyásolta a pályázatokat. A pályázati fordulóban ugyanis még legalább 1 milliárdos összegre lett volna jó pályázat. Ám az idei évben jelentős változás volt, hogy a túlpályázás csökkent, ami abból adódott, hogy a pályázatok meghirdetésekor informálisan közzétették a várhatóan rendelkezésre álló összeget. Így a pályázóknak lehetőségük volt arra, hogy reálisan felmérjék, mennyire megalapozott és jól kidolgozott programmal, mekkora eséllyel lehet indulni. A konzultációk során a pályázatok beadása előtt sok érdeklődő kérdezte a lehetőségeket, s így a túljelentkezés reális volt, nem alakultak ki olyan aránytalanságok, amelyek zavarták volna a rendszer működését.

Ehhez hozzátartozik az is, hogy az idén az önkormányzatok feltételezhetően a rendkívüli időjárás miatt adódó feladatokat már megpróbálták év közben végrehajtani és ehhez pótlólagos támogatásokat szerezni a Belügyminisztériumtól vagy a Munkaerőpiaci Alap decentralizált forrásaiból, tehát a közhasznú foglalkoztatási keretekből. Ezek a források korábban hozzáférhetők voltak, ugyanakkor a munkákat gyorsan el kellett végezni, nem lehetett várni velük. A minisztérium a miniszter június végi döntését követően már kiértesítette a pályázókat, és a megyei munkaügyi központok már végzik a munkaerő kiközvetítését, gyakorlatilag indulhattak a programok július 1-jétől. A tárca csak a legkorábbi időpontot határozta meg: július 1-jét. A program azért csak az év közepén indulhatott, mivel a kormány rendeletét márciusban fogadták el, ezt követően hirdették meg a pályázatot. A betervezett munkák szerencsére mind a nyári, kora őszi időszakra koncentrálnak, mivel valamennyi időjárásfüggő, így a megvalósításuk nem jelent gondot. A tárca úgy tervezi, hogy a későbbiekben, amikor a rendelkezésre álló források tisztázódnak, azonnal előkészítik a pályázatokat, és azokat a lehető legkorábban meghirdetik, hogy már a tavaszi időszakban elkészüljenek a pályázatok. A pályázati rendszer működtetésének szabályait ugyanis nemcsak a költségvetés – tehát a forrás – határozza meg, hanem az államháztartási törvény is komoly előírásokat szab, és össze kell hangolni más szabályokkal is. Az idén jelentős többletmunkát adott a régi központi rendszer helyett a regionális működtetés kimunkálása.

A foglalkoztatási törvény szerint a munkanélküli-központ kirendeltségei a bejelentett, támogatásban részesülő munkaerőigényre azonnal megkezdték a rendszerben lévő munkanélküliek kiközvetítését. Jó esetben a létszám várhatóan eléri a csúcspontját július közepére, második felére. Az így munkához jutók pedig már augusztusban hozzájuthatnak az első fizetéshez, mivel annyira előkészítettek a folyamatok.

Vezetnek az önkormányzatok

Az 53 támogatott program 810 települést érint, döntő többségüket önkormányzatok vagy azok társulásai adták be. A szerződéskötések a határozatok kiküldése után azonnal megkezdődhetnek.

A programok utóélete is szabályozott: pontos követési rendszer működik, amelynek egyik része egy szigorú pénzügyi elszámoltatási rendszer, másrészt ellenőrzik a szakmai megvalósítást is. Minden program zárásakor átfogó értékelést kell letennie a pályázónak arról, hogy az eredeti célok hogyan valósultak meg, a pénzügyi ellenőrzés pedig havi gyakoriságú. Az 1998. évi pályázatok értékelése még nem történt meg, mert vannak kifutó tételei, amelyek május végéig tartottak.

Az elmúlt évben az Állami Számvevőszék vizsgálta a közmunkaprogramokat, és a programok ellenőrzési és a pályázati rendszerét egyaránt jónak értékelte. Az új pályázati rendszer kialakításakor a minisztérium figyelembe vette az észrevételeket. Az idén pedig az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának egyik albizottsága előtt kellett beszámolni a közmunkák helyzetéről.