×

Nemzeti ILO Tanács alakult

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 18. számában (1999. június 15.)

 

Alapszabályának jóváhagyásával május 26-án megalakult a Nemzeti ILO Tanács. Az intézményt a kormány javaslatára az érdekegyeztetés megújításának keretei között a szociális partnerek hozták létre. Az Országos Munkaügyi Tanácshoz hasonlóan a Nemzeti ILO Tanácsban is a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók képviselői kaptak helyet.

 

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) egyezményeinek magyarországi érvényesülésével, az uniós csatlakozással az érdekegyeztetés az Érdekegyeztető Tanács nemzetközi bizottságában már korábban is foglalkozott. A jövőben ezek a témakörök két önálló testülethez tartoznak majd, így a most megalakult Nemzeti ILO Tanácshoz, illetve a várhatóan júniusban összeülő Európai Integrációs Tanácshoz. (Az országos érdekegyeztetés új intézményei továbbá a már megalakított Gazdasági Tanács, a korszerűsített Szociális Tanács illetve a Területfejlesztési Tanács.)

Az ILO 186 egyezményéből Magyarország eddig 65-öt ratifikált, ezek közül 59 van jelenleg is hatályban. A ratifikált egyezmények közül 38 még nincs kihirdetve hiteles fordítású magyar közléssel. A késedelem felszámolására a kormányzat képviselője a testület megalakulását követően ígéretet tett. A szakszervezetek szerint rendkívül fontos, hogy a ratifikált egyezmények hiteles magyar nyelvű szövege a munkavállalói érdekképviseletek, illetve a munkahelyek rendelkezésére álljon.

Szakértőkkel megerősítve

A ratifikált egyezmények többek között az egyesülési és szervezkedési szabadságra, a kollektív alkura, a munkaidőre, a fizetett szabadságra, a minimálbérre, a foglalkoztatáspolitikára vonatkoznak. Szakszervezeti vélemények szerint a ratifikált egyezményekben foglaltak gyakorlati érvényesülését a jogszabályok elvileg garantálják. Előfordul viszont, hogy a munkáltatók nem tartják be az előírásokat, akadályozzák a helyi szakszervezetek megalakítását, visszautasítják a kollektív szerződések előkészítését szolgáló tárgyalásokra vonatkozó ajánlatot.

Az új testület alapszabályának kidolgozásában a kormány képviselőin kívül részt vettek a szociális partnerek és az ILO budapesti székhelyű közép- és kelet-európai irodájának szakértői is. A testület munkáját a Szociális és Családügyi Minisztérium erre a célra létrehozott titkársággal segíti. Ez a csoport együttműködik a Gazdasági Tanács, valamint az Országos Munkaügyi Tanács titkárságával.

Az új testületben hat hely illeti meg a kormányzatot, hat a munkaadókat és ugyancsak hat a munkavállalókat. A tanács tagjainak a szociális és családügyi miniszter adja át a határozott időre szóló megbízólevelet.

A Nemzeti ILO Tanács elnöke a mindenkori szociális és családügyi minisztérium politikai államtitkára. A tanács a munkaadói és munkavállalói tagjai sorából egy-egy alelnököt választ.

Az új testület javíthatja az ILO-egyezmények előírásainak, ajánlásainak magyarországi érvényesülését. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek közvetlenül tolmácsolhatják észrevételeiket a kormánynak a különféle gyakorlati problémákról.

A Nemzeti ILO Tanács jogosítványai
A tanács alapszabály-tervezete kimondja, hogy e testület a társadalmi párbeszéd konzultatív, országos fóruma. A tanácsban helyet foglaló munkaadói és munkavállalói tagokat véleményezési és tájékozódási jog illeti meg. Véleményt formálhatnak többek között a kormány válaszairól, amit a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia napirendjére tűzött kérdésekkel kapcsolatban megfogalmaz; a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmánya értelmében az Országgyűlés elé terjesztendő Egyezmények és Ajánlások kapcsán megfogalmazott javaslatokról és az előbbi szervezethez, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalhoz előterjesztendő jelentésekről is.

A tagok tájékozódhatnak minden, a Nemzeti ILO Tanács feladatkörébe tartozó, a munkaadók és munkavállalók érdekét közvetve vagy közvetlenül érintő kérdésben.

Ez a testület is – a társadalmi párbeszéd többi intézményéhez hasonlóan – szükség szerint ülésezik. Az ülések általában nyilvánosak lesznek, de zárt tárgyalásra is sor kerülhet, ha az ország érdekei úgy kívánják, hogy a tárgyalandó téma ne kerüljön nyilvánosságra.

Társadalmi igazságosság

Nagy Katalin, a munkaügy nemzetközi vonatkozásainak szakértője egy tanulmányában rámutat: az ILO a szakszervezeti mozgalmak évtizedes követelései nyomán 1919-ben alakult meg, csatlakozva a Népszövetséghez. Tevékenységének célját az alapokmány, majd 1944-ben a Philadelphiai Nyilatkozat határozta meg. Ezek az okmányok abból az elvből indulnak ki, hogy az egyetemes és tartós béke csak a társadalmi igazságossággal érhető el.

Az igazságtalan munkafeltételek, a nélkülözés, a nyomor olyan elégedetlenséget okoznak, ami veszélyezteti a békét, a kölcsönös megértést. Ezért foglalkozni kell a munkaidő szabályozásával, a munkanélküliség elleni harccal, a megfelelő és igazságos bérezéssel, a dolgozók védelmével, a szakszervezetek szabadságával. A Philadelphiai Nyilatkozat ezen túl foglalkozik azzal, hogy minden embernek faji, vallási, nemi hovatartozástól függetlenül joga van az anyagi jólétre, a szellemi fejlődésre, a szabadság és emberi méltóság, a gazdasági biztonság és egyenlő lehetőségek körülményei között.

Majd' 80 éves tagság

Az ILO az első szakosított intézményként csatlakozott 1946-ban az ENSZ-hez. Magyarország 1922 óta tagja az ILO-nak.

Az ILO legrégebbi törekvéseinek egyike a nemzetközi munkaügyi szabványok tripartit módon, azaz a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek részvételével történő kidolgozása és széles körű elfogadtatása. A szabványalakítás azért tűnt fontosnak, mert amennyiben csak egy országban javítják egyoldalúan a munkások életkörülményeit, akkor az az ország a nemzetközi versenyben lemaradhat. Ugyanakkor a munka- és életkörülmények széles körű javítása a versenyképesség feladása nélkül mindenütt javíthatja a munkások helyzetét. Az egyezmények csupán a csatlakozó tagállamok részére kötelezőek. Az ILO szigorúan számon kéri az egyezmények végrehajtását. Erről jelentéseket kell írni az ILO-nak.

Egy kis történelem

Az ILO tevékenységét alapvetően a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia határozza meg, amely évente ülésezik. A konferencia feladata a nemzetközileg érvényes szabványok létrehozása, a munkaprogram elfogadása. A konferencia is tripartit összetételű, munkájában országonként kormányzati, munkaadói és munkavállalói képviselők vesznek részt. Az ILO titkársági feladatait ellátó Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Genfben van. A konferenciák közötti időszakban a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal munkáját az igazgatótanács irányítja. Magyarországot az 1996- 1999-es időszakra az igazgatótanács rendes tagjává választották.

Magyarország az 1919-es Tanácsköztársaság leverése után a szakszervezetekre vonatkozó 1921-es Bethlen-Peyer-paktum megkötését követően 1922-ben hosszas diplomáciai erőfeszítések eredményeként csatlakozhatott a Népszövetséghez, s ezzel együtt az ILO-hoz. Magyarország 1938-ig 19 ILO-egyezményt ratifikált. A tajvani rezsim elleni tiltakozásul Magyarország 1949-ben kivonult a nemzetközi szervezet konferenciájáról, és 1954-ig távol maradt onnan. A visszatérés után együttműködési törekvését demonstrálva 1956-ban és 1957-ben 14 ILO-egyezményt ratifikált. Az 1956-os forradalom újabb cezúra volt a kapcsolatokban. Az ILO 1957-től kezdődően évekig napirenden tartotta a magyar kérdést, a magyar küldöttek mandátumát az egymás után következő konferenciák 1960-ig megsemmisítették, majd 1961 és 1963 között függőben tartották. A 60-as évek közepétől javultak a kapcsolatok az ILO-val.

A munka világát szabályozó, a piacgazdaság követelményeinek megfelelő törvényeink, munkaerő-piaci intézményrendszerünk és politikánk kialakításában az ILO alapvető szerepet játszott. Az utóbbi években több tanulmányút, konferencia segítette a magyarországi szakemberek felkészülését. Jelentős segítséget kaptunk a kollektív tárgyalások lefolytatásához, a szakszervezeti tisztségviselők, munkaadói képviselők képzéséhez, az érdekegyeztetés továbbfejlesztéséhez.

Törvények a munka világából
Az Országgyűlés első félévi ülésszakának vége felé elfogadta a Munka Törvénykönyve módosítását, és ugyanaznap elfogadta az Országgyűlés az Európai Szociális Charta megerősítéséről szóló határozati javaslatot is. A második félévben terjeszti elő a kormány a munka világát érintő jogszabályok közül a foglalkoztatási törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítását.

A miniszterelnök ezzel összefüggésben a közelmúltban kijelentette, hogy jövőre fél évre csökkentik a munkanélküli-járadék folyósításának idejét a jelenlegi egy évről. A kormány ezzel az intézkedéssel párhuzamosan több munkaalkalmat kínál majd, egyebek között közmunkák szervezésével. A bejelentést a szakszervezetek felháborodással fogadták, a munkaadói érdekképviseletek viszont üdvözölték a probléma felvetését. Az ügyben megszólaló szociális és családügyi miniszter sietett eloszlatni az aggályokat, közölve, hogy a tárca két-három javaslatot is előkészít a munkanélküli-járadékkal kapcsolatban. Az egyik variáció szerint kilenc hónapig folyósítanának járadékot a munkanélkülieknek, utána pedig közmunka-lehetőséget biztosítanának számukra. A másik változat alapján járna hat hónapig a járadék teljes összege, amely jelenleg 20 ezer forint, utána pedig csökkentenék az ellátást. Ez utóbbi módszert alkalmazzák az Európai Unió országaiban is. A tárca 2000. január elsejei hatállyal szeretné visszaállítani a munkaügyi ellenőrzés önállóságát is, amelyhez nemcsak a jogi, hanem a személyi és az anyagi feltételeket is meg kívánják teremteni.K. P.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

9052 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 9052 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5375 olvasói kérdésre 5375 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

9052 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 9052 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5375 olvasói kérdéssel.

Egészségi alkalmatlanság – állásidőként elszámolva

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy a munkavállaló a keresőképtelensége időtartamára vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való...

Tovább a teljes cikkhez

Letiltással kapcsolatos költségek viselése

Ha a munkáltató köteles teljesíteni a gyermektartásdíj levonását és átutalását munkavállalója munkabéréből, ő köteles viselni a banki tranzakcióból eredő költséget is?...

Tovább a teljes cikkhez

Magasabb alapbérű helyettesítő miatti bérkorrekció

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Szülői és apasági szabadság ikrek esetén

Ikergyermekek esetén is csak 44 munkanap szülői szabadság jár, vagy szorozzuk a gyermekek számával? És az apasági szabadságot is szorozzuk?

Tovább a teljes cikkhez

Visszatérés után újbóli gyermekgondozási szabadság igénylése

Ha a GYES-ről visszatérő munkavállaló a megfelelő módon és határidőben jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván térni az aktív állományba, és a felgyülemlett szabadnapok...

Tovább a teljes cikkhez

Napi 12 órás munkaidő túllépése

Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5375 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 278-ik lapszám, amely az 5375-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

A költségvetési intézmények gazdálkodásának aktuális problémái, szabályai Megnézem

Számviteli problémák az intézményi gyakorlatban Megnézem

Szja és juttatások problémái Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem