Mentesülés a munkavégzés alól

A munkaviszony lényege a más érdekében történő munkavégzésben rejlik. A jogviszony megszüntetését vonja maga után, ha a dolgozó a munkavégzésre irányuló kötelezettségét nem teljesíti. Vannak azonban olyan esetek, amikor törvényi előírás ad felmentést a munkavégzés alól.

Munkavégzési kötelezettség és mentesség

A munkáltató alapvető kötelessége a munkavállaló foglalkoztatása. E kötelezettsége teljesítésével összefüggésben a munkát úgy kell megszerveznie, hogy a dolgozó a munkaviszonyból eredő jogait szabadon gyakorolhassa, kötelezettségeit pedig megfelelően teljesíthesse. A foglalkoztatási kötelezettséggel szemben a munkavállaló oldalán a munkáltató utasítása szerinti munkavégzés áll, amely alól a Munka Törvénykönyve (Mt.) felmentést adhat az alábbi esetekben:

• állampolgári kötelezettség teljesítése érdekében,
• közeli hozzátartozó halálakor,
• keresőképtelen betegség idejére,
• kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) elvégzése érdekében,
• önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálat ellátása érdekében,
• véradás céljából,
• ha a munkahelyen való megjelenést elháríthatatlan ok akadályozza,
• ha munkaviszonyra vonatkozó szabály előírja, illetve
• ha azt a munkáltató engedélyezi.

Mentességi esetek és díjazásuk

Állampolgári kötelezettség teljesítése

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól, amíg az állampolgári kötelezettségeit teljesíti. Állampolgári kötelezettségek: a szavazás, a közigazgatási hatóság, bíróság idézésére tanúként való megjelenés, képviselőként történő eljárás, hadkötelesként való sorozás és katonai nyilvántartásba vétel, valamint a sorkatonai szolgálat teljesítése. A munkavállaló részére az állampolgári kötelezettség teljesítéséből eredő távollét miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár.

Állampolgári kötelezettség – munkaidőn kívül?

Amennyiben a munkavállaló állampolgári kötelezettségének a munkaidőn kívül is eleget tud tenni, nem illeti meg a munkabér akkor, ha ennek mégis a munkaidő alatt tesz eleget. Elvárható ugyanis minden munkavállalótól, hogy ilyen esetben állampolgári kötelezettségének elsősorban olyan módon tegyen eleget, hogy a munkaviszonyból eredő alapvető kötelezettségét teljesítse, a munkaidő alatt dolgozzon, állampolgári kötelezettségének pedig, ha joghátrány nem éri, munkaidőn kívül tegyen eleget. Ezért térítésre ezen a címen a munkavállaló csak akkor tarthat igényt, ha más módon, mint a munkaidő terhére, ezt a kötelezettségét nem teljesítheti (pl. a munkavállalót munkaideje alatt meghatározott időpontra rendelik be). Ugyancsak a munkavállaló munkavégzési kötelezettségéből adódik, hogy állampolgári kötelezettségeit a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel kell megoldania. Ez azt jelenti, hogy azzal a legkésőbb induló, menetrend szerint járó közlekedési járművel kell elutaznia, amellyel a megjelölt időpontra még meg tud jelenni, és a kötelességének elvégzése után induló első menetrendszerű járművel kell visszaindulnia (pl. hatósági idézés tanúként történő kihallgatás végett). Csak ezt az időt lehet olyan munkaidő-kiesésnek tekinteni, ami egyben igazolt távollétnek számít. Az ezenfelüli munkaidő-kiesés igazolt távollétnek nem tekinthető, s arra munkabér nem jár. A munkabérre való jogosultság megállapításánál a kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 23. számú állásfoglalása)

Közeli hozzátartozó halála

Nem kell a dolgozónak két napig (munkanapig) munkát végeznie a közeli hozzátartozója halálakor. Közeli hozzátartozónak a mentesség szempontjából a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs minősülnek. A haláleset miatti távollét idejére távolléti díj illeti meg a munkavállalót.

Keresőképtelenség

Törvényi rendelkezés folytán szünetel a munkavégzési kötelezettség a munkavállaló keresőképtelenségének időtartamára. A betegség miatti keresőképtelenség esetén – az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget kivéve – évenként tizenöt munkanap betegszabadság jár. Az ennek alapjául szolgáló keresőképtelenséget az érintett személy kezelőorvosa köteles igazolni. Nincs szükség igazolásra egy évben egyszer, legfeljebb három munkanapra. A keresőképtelenség miatti betegszabadság idejére a munkavállaló részére a távolléti díj 80 százaléka jár. A betegszabadság lejártát követően a keresőképtelen munkavállaló (aki a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, illetve akit fekvőbeteg-gyógyintézetben kezelnek) társadalombiztosítási ellátásként táppénzben részesül.

Üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén betegszabadság nem jár, helyette a társadalombiztosítás keretén belül a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Munkaidő alatt kizárólag heveny, lázas vagy súlyos megbetegedés, illetőleg baleset esetén mehet a dolgozó orvoshoz. Ilyen esetben az orvos tanúsítja, hogy a munkából való távolmaradás egészségügyi szempontból indokolt volt.

Kötelező orvosi vizsgálat, véradás

Az Mt. által elismert távollét a kötelező orvosi vizsgálat – beleértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is – teljes időtartama, valamint a véradás miatt távol töltött teljes időtartam, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén azonban legalább négy óra. A munkavégzés alóli mentesség akkor is fennáll, ha a vizsgálat eredménye miatt az érintett személytől utóbb nem vettek vért. Az elmulasztott munkaidőre távolléti díjat kell a munkavállaló részére fizetni.

Elháríthatatlan ok

Mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni. Az elháríthatatlan okok igen széles körét ismeri el a munkajog, így:

• állásidő, csökkentett munkaidő (a munkáltató érdekkörében bekövetkezett okból a gazdaságilag indokoltnál rövidebb időben foglalkoztatják a munkavállalót) ,
• az előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés-büntetés, ha a bírói ítélet vagy a munkáltató szerv a munkaviszonyt nem szüntette meg,
• orvosi kezelés, felülvizsgálat ideje heveny, lázas vagy súlyos megbetegedés, illetőleg baleset esetén (az orvos tanúsítja, hogy a távolmaradás egészségügyi szempontból indokolt volt),
• a közegészségügyi eltiltás miatti keresőképtelenség (az érintettet közegészségügyi okból a foglalkozásától eltiltották és más beosztást nem kapott, vagy közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítették),
• járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat következtében keresőképtelenség (az érintett személy a munkahelyén a zárlat miatt megjelenni nem tud, és más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható),
• közlekedési, időjárási akadályok (közlekedési baleset, hóesés, árvíz).

A közegészségügyi, járványügyi keresőképtelenség idejére társadalombiztosítási ellátásként táppénz illeti meg a munkavállalót.

Ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, a kiesett munkaidőre (állásidőre) a személyi alapbére illeti meg. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy eltérő megállapodás hiányában ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg az előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalót.

Tűzoltás vagy műszaki mentés

Igazolt távollétnek tekintendő az az idő, amíg a munkavállaló önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége.

Mentesülés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján

Pihenőnap, munkaszüneti nap

Nem kell munkát végezni a heti két pihenőnapon, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak hetenként legalább negyvenkét órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak, illetve ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie. A pihenőidő azonban – az egészségre ártalmas munkakört kivéve – kéthetente, kollektív szerződés rendelkezése esetén havonta összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező.

A munkavállalónak nem kell munkát végeznie a munkaszüneti napokon sem. A munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23. és december 25-26. Munkaszüneti napon a munkavállaló rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő (folyamatos vagy folytonos) és a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg munkakörben foglalkoztatható. A munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár.

Rendes és rendkívüli szabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely a dolgozó életkorának függvényében folyamatosan emelkedik. Pótszabadság a fiatalkorúnak, a gyermekét egyedül nevelő, a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőnek, a vak, a föld alatt dolgozó, valamint a megszakítás nélkül üzemelő munkahelyen dolgozó munkavállalónak jár a törvény alapján. Az alap- és a pótszabadság idejére távolléti díjat kell fizetni.

A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A társadalombiztosítási szabályok ezzel összefüggésben keresőképtelennek minősítik azt a nőt, aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni. A keresőképtelenség idejére táppénz illeti meg a munkavállalót, feltéve hogy terhességi-gyermekágyi segélyre ezzel egyidejűleg nem jogosult.

A szakszervezeti tagok részére – a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára – a munkáltató köteles összesen minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság idejére az érintett dolgozók részére távolléti díj jár.

Fizetés nélküli szabadság

Fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni a dolgozó kérelmére:

• a szülési szabadság letelte után a gyermekgondozási célból a gyermek harmadik – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében tizedik – életéve betöltéséig,
• a gyermek betegsége miatt otthoni ápolásra a gyermek tizenkét éves koráig a betegség tartamára,
• tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása idejére, de legfeljebb két évre, ha az ápolást a dolgozó személyesen végzi (az indokoltságot az ápolt kezelőorvosa igazolja),
• ha a munkavállaló magánerős lakásépítést folytat, legfeljebb egy évre. (A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs, illetve élettárs igényelheti.)

Társadalombiztosítási szempontból keresőképtelen, így táppénzre jogosult az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, az anya vagy az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, az a szülő, aki egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.

Munkaidő-kedvezmények

A kismamának a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. A szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére távolléti díjat köteles a munkáltató fizetni.

Örökbe fogadó nőt megillető kedvezmények

A családjogi törvény szerint az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Ebből következik, hogy a csecsemőkorban örökbe fogadott gyermek eltartása és gondozása céljára nyújtott kedvezmények és szolgáltatások az örökbe fogadó anyát illetik meg. Ezért a munkaviszonyban álló és csecsemőt örökbe fogadó nőt az örökbefogadás napját követően megilletik ugyanazon jogok, mint a szülő nőt, illetőleg ugyanolyan védettséget élvez (szoptatásiidő-kedvezmény, szülési, illetőleg fizetés nélküli szabadság, felmondási tilalom stb.), mint a vér szerinti anya. Az Mt. szerint a terhes, illetőleg szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, és ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essék. Ebből következik, hogy az örökbe fogadó anyának járó szabadság kiszámításánál ezt a négyheti – tehát 28 napi szabadságot a szülés előtt kiadottnak kell tekinteni. Erre az időre az örökbe fogadó anyának terhességi-gyermekágyi segély nem jár. Megilleti azonban a szülési szabadság még hátralevő tartamára a terhességi-gyermekágyi segély az örökbe fogadó nőt, ha örökbefogadás céljából gondozásba veszi a csecsemőt az örökbefogadási eljárás megindítása mellett, a gondozásba vétel napjától kezdődően – éppúgy, mint a vér szerinti anyát.

A vér szerinti anyát a szülést követően hatheti – 42 napi – szülési szabadság illeti meg, az ezt követő időre a gyermekének örökbe fogadása esetén a szülési szabadság tartamából még hátralevő időre vonatkozó jogát elveszti.

(Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 57. számú állásfoglalása)

A továbbtanuló munkavállaló részére – iskolai rendszerű képzés esetén – a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szabadidőt engedélyezni. A szabadidő a kötelező iskolai foglalkozáshoz és szakmai gyakorlathoz, valamint vizsgákhoz, dolgozatokhoz igazodik. Vizsgánként – ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként –, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidő jár. A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez pedig tíz munkanap szabadidőt kell biztosítani. Nem iskolai rendszerű oktatás esetén tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja. Távolléti díjnak megfelelő díjazás kizárólag az általános iskolai tanulmányokat folytató dolgozónak jár.

A munkáltatónál működő szakszervezet tisztségviselője számára a foglalkoztató munkaidő-kedvezményt köteles biztosítani, a távolmaradást azonban előre be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény mértékét – eltérő megállapodás hiányában – a Munka Törvénykönyve állapítja meg. A szakszervezeti munkaidő-kedvezmény időtartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg.

Az üzemi tanácsi tagoknak a havi munkaidejük tíz százalékát elérő, az üzemi tanács elnökének a havi munkaideje tizenöt százalékát elérő munkaidő-kedvezményt kell biztosítani, amelynek időtartamára távolléti díjat kell fizetni.

Felmondás alatti mentesítés

A munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő legalább felére fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzés alól. A mentesség időtartamára átlagkeresetet kell fizetni. Nem jár azonban átlagkereset arra az időre, amely alatt a dolgozó munkabérre sem lenne egyébként jogosult.

Tanfolyam, továbbképzés

A munkavállalónak a munkáltató által kijelölt tanfolyamot, továbbképzést el kell végeznie, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. A dolgozó költségeit és munkabérét ilyen esetben a munkáltató köteles megtéríteni.

A munkavédelemről szóló törvény értelmében munkavédelmi oktatás keretében köteles a munkaadó gondoskodni arról, hogy az általa foglalkoztatottak rendelkezzenek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, illetve hogy a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat megismerjék. Ugyancsak a foglalkoztató feladata a munkavállalók, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagok tűzvédelmi oktatásának, rendszeres továbbképzésének biztosítása. Gondoskodnia kell arról is, hogy az érintettek a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket és a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.

Szabadidő

A munkavédelmi törvény előírása értelmében a munkáltatónak biztosítania kell a munkavédelmi képviselői jogok gyakorlását, így a munkavédelmi képviselő indokolt eljárásához szabadidőt kell engedélyeznie, melynek időtartamára átlagkereset jár.

Sztrájk

Törvényi előírás rögzíti, hogy a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, így emiatt a dolgozóval szemben hátrányos jogkövetkezmény sem alkalmazható. A sztrájkban részt vevő részére azonban – eltérő megállapodás hiányában – a kiesett munkaidőre díjazás nem jár.

Mentesülés a munkáltató engedélyével

A munkavállaló a munkáltató engedélyével bármely egyéb esetben is mentesülhet a munkavégzés kötelezettsége alól. Az igazolt távollét idejére ilyenkor munkabér általában nem jár, kivéve ha a munka utólagos teljesítésében a felek megállapodtak. Nincs akadálya azonban annak, hogy a munkavállaló és a munkáltató a kiesett munkaidőre díjazást kössön ki.