A szakképzési hozzájárulás

A negyedszázada bevezetett szakképzési hozzájárulás célja, hogy az állami szerepvállalás mellett a gazdálkodó szervezetek is részt vegyenek a szakképzésben. A közelmúltban született meg az 1996-ban megalkotott és jelenleg is hatályos szakképzési törvénynek az új végrehajtási szabályairól szóló oktatási miniszteri rendelet. Célszerű ezért a témával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat ennek tükrében ismételten áttekinteni.

A szakképzési hozzájárulás célja

A szakképzési hozzájárulás és a Szakképzési Alap pozitív szerepet játszott a kilencvenes évek első felében zajló átalakulási folyamatok során. A gazdálkodók igen széles döntési szabadsággal rendelkeztek a fejlesztési források bővítése, a szakképzési hozzájárulás teljesítése kapcsán. A szakemberképzés támogatásának jogi szabályozásában az elmúlt évtizedben több részleges módosítás is történt. A gazdasági környezet változásainak megfelelő átfogó korszerűsítési munka során született meg a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény (Szht.).

Piacgazdasági körülmények között hatalmas igény jelentkezik a korszerűen képzett szakemberek iránt. Stratégiai jelentősége van ezért az állam által elismert szakképesítés megszerzését lehetővé tevő oktatásnak, képzésnek. A szakképzés fejlesztésének támogatásából azonban a kvalifikált munkaerőt igénylő és alkalmazó munkáltatóknak is ki kell venni a részüket. Az államilag elismert szakképzések körét a szakképzési törvény (Szt.) az alábbiak szerint határozza meg:

• a szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés;
• egy adott munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzése;
• a szakmai tevékenység magasabb szintjéhez szükséges ismeretek elsajátítása;
• a hátrányos helyzetűeket, a megváltozott munkaképességűeket rehabilitáló képzés;
• az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzés.

Nem tartozik az Szt. hatálya alá a felsőoktatásnak minősülő szakképzés, az iskolarendszeren kívüli közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazati, hatósági jellegű szakképzés, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítés. Az állami szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek

A szakképzési célok megvalósításának megfelelően a hozzájárulásra kötelezettek csoportját az Szht. a munkáltatók bizonyos körében határozza meg. Hozzájárulásra kötelezettek így többek között a belföldi székhelyű:

• gazdasági társaságok;
• szövetkezetek;
• állami vállalatok, trösztök, tröszti vállalatok, vízgazdálkodási társulatok;
• ügyvédi irodák, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségei, az erdőbirtokossági társulatok;
• az egyéni vállalkozók, ha magánszemélyt munkaviszony keretében foglalkoztatnak;
• a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személyek, ha belföldön telephellyel rendelkeznek.

Nem köteles szakképzési hozzájárulást teljesíteni:

• az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat;
• a Magyar Nemzeti Bank;
• az az egyébként hozzájárulásra kötelezett, aki szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát létesít, tart fenn.

A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módjai

A kötelezettek főszabályként a bérköltségük 1,5 százalékának megfelelő támogatás teljesítésére kötelesek (bruttó kötelezettség). A szakképzési fejlesztésre vonatkozó kötelezettséget iskolai tanulók gyakorlati képzésének saját helyen vagy – több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett – tanműhelyben való megszervezésével is lehet teljesíteni. Gyakorlati képzés szervezésének tekinthető az az eset is, ha az érintett egy másik hozzájárulásra kötelezett által (költség-hozzájárulásban részesített) teljesített gyakorlati képzés költségeit (kiadásait) téríti meg. A teljesítés módját a törvényben szabályozott keretek között az adott gazdálkodó maga választhatja meg.

A pénzben teljesített szakképzési hozzájárulás tekintetében az állami adóhatósággal szemben keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettség. A befizetendő támogatás összegét a munkáltató maga állapítja meg, és maga vallja be az APEH-nak címzett éves adóbevallás keretében. Ennek során alapvetően az adózás rendjéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni. A befizetéseket az APEH szakképzési hozzájárulási számlájára kell teljesíteni. A befolyt összeg végső soron a Munkaerőpiaci Alaphoz kerül.

A gyakorlati képzés szervezésének szabályai

A bejelentkezési kötelezettség

A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást – együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján – gyakorlati képzés megszervezésével is teljesítheti. A gyakorlati képzés teljesítésének eljárási rendjét az oktatási miniszternek a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 17/1999. (IV. 2.) OM rendelete szabályozza.

Ha a gyakorlati képzést szakképző iskola szervezi, de a képzési feltételekkel csak részben rendelkezik, a hiányzó feltételek biztosítására együttműködési megállapodást kell kötnie egy gazdálkodó szervezettel. A gyakorlati képzés a tanuló és a gazdálkodó közötti írásbeli tanulószerződés alapján is megvalósítható.

A szakképzési törvény végrehajtási rendelete szerint a hozzájárulásra kötelezett a képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés megkötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium szakképzési támogatások főosztályán (1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Levélcím: 1884 Budapest, Pf. 1) bejelentkezni. A bejelentkezés a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtatványon történik.

A bejelentkezési nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:

• név (cégnév), rövidített cégnév;
• cím, székhely, telephely;
• adószám;
• statisztikai számjel;
• az APEH-nál bejelentett bankszámla, elszámolási számla száma, az azt vezető bank neve;
• a gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók száma;
• a hozzájárulásra kötelezettnél munkaviszonyban, gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatottak száma.

A bejelentkezésről szóló okirathoz mellékletben – eredeti vagy hiteles másolati példányban – csatolni kell:

• az APEH bejelentkezési lapot;
• a cégbejegyzést elrendelő végzést vagy cégkivonatot, ezek hiányában az alapító okiratot, társasági szerződést, alapszabályt vagy vállalkozói igazolványt;
• a megkötött együttműködési megállapodást, illetve tanulószerződést.

Ha a hozzájárulásra kötelezett a fenti bejelentkezési kötelezettségét elmulasztja, a bruttó fizetési kötelezettségét a törvényben megengedett módon mindaddig nem csökkentheti a felsorolt kiadásokkal, amíg a bejelentést pótlólag nem teljesíti.

A munkáltató adataiban, az együttműködési megállapodásban vagy tanulószerződésben foglaltak változásait a hozzájárulásra kötelezett az OM Szakképzési Támogatások Főosztályának ugyancsak köteles bejelenteni.

A szakképzési hozzájárulás elszámolása

A gyakorlati képzés megszervezésével a munkáltatónak különböző kiadásai merülhetnek fel, így:

• tárgyi eszközök, szerszámok, kisgépek, műszerek, egyéb eszközök beszerzése, karbantartása, felújítása;
• tanműhely, laboratórium, egyéb gyakorlóterület bérleti és közüzemi díjai;
• az együttműködési megállapodás alapján a szakképző iskola számára nyújtott támogatás;
• a saját munkavállalói számára szervezett szakképzés költségei.

A munkáltató szakképzési hozzájárulási kötelezettsége a fenti kiadások törvényben meghatározott részével, legfeljebb azonban a hozzájárulás bruttó összegével (tárgyévben elszámolt bérköltség 1,5 százaléka) csökkenthető. Ha a hozzájárulásra kötelezett kiadásai éves szinten nem érik el a bruttó kötelezettséget, a különbözetet – nettó kötelezettséget – a tárgyévet követő év február 15-ig a Munkaerőpiaci Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára be kell fizetni.

A szakképzési hozzájárulás éves teljesítését a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett oktatási miniszteri tájékoztató mellékletét képező „ÉVES BEVALLÁS" nyomtatványon kell elszámolni. Ha a munkáltató az önrevízió során utólag megállapítja, hogy az éves elszámolását helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet szintén a Munkaerőpiaci Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetve onnan visszaigényelnie.

A munkáltató a szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatban felmerült iratokat 5 évig köteles megőrizni.

A visszatérítés igénylésének feltételei

Ha a hozzájárulásra kötelezett tárgyévben kifizetett költségei a bruttó kötelezettség mértékét meghaladják, a különbség a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből visszaigényelhető. A visszatérítési igényt ugyancsak a korábban említett „ÉVES BEVALLÁS" nyomtatványon kell benyújtani az Oktatási Minisztérium szakképzési támogatások főosztályának, a tárgyévet követő év február 15-ig. A visszatérítést a Munkaerőpiaci Alap kizárólag a rendelkezésére álló összeg erejéig teljesíti.

Az igény negyedévenként is benyújtható, ilyenkor az első három negyedéves visszatérítést a Magyar Közlönyben az „ÉVES BEVALLÁS" nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett „Adatlap a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához" című nyomtatványon nyújthatja be a negyedév lezárását követő 20-ától.

A szakképzés fejlesztésének támogatása

A beruházási célú támogatás

Az állam támogatni kívánja a hozzájárulásra kötelezetteknél, a szakképző iskolákban, a munkaerő-fejlesztő és -képző központokban, valamint a felsőoktatási intézményekben szervezett szakképzés tárgyi feltételeit. Lehetőséget teremtett ezért arra, hogy a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből az érintettek a szakképzés korszerűsítésére irányuló beruházásokhoz támogatást nyerjenek. A beruházási célú támogatás pályázat alapján elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás.

A kérelmeket a pályázati kiírás alapján az Országos Szakképzési Tanács titkárságára, illetve a megyei, fővárosi munkaügyi központokhoz kell benyújtani. Minden esetben meg kell jelölni:

• a pályázó nevét, címét, adószámát, statisztikai számjelét,
• bankszámlaszámát és számlavezető pénzintézetének megnevezését, ahová a támogatás összege utalható,
• a megvalósítandó beruházás leírását,
• az igényelt támogatás összegét,
• a beruházás tervezett kezdő és befejező időpontját,
• a pályázat által érintett tanulók, hallgatók számát.

Az igénylőnek csatolnia kell:

• az elvégezendő feladatok felsorolását, részletes, forrásonkénti bevételi és költségkalkulációját,
• az elkülönített számlán erre a célra rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét és a fedezet igazolását,
• a pályázó nyilatkozatát arról, hogy általános forgalmi adó alanya-e, illetve hogy nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt.

A pályázatokról a beküldési határidőt követő 60 napon belül az oktatási miniszter, illetve a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója dönt. A pályázat nyertesével a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni. A szerződést a döntést követő 60 napon belül kell megkötni a támogatottal. Ha ez a támogatott hibájából nem történik meg, a döntés hatályát veszti.

A beruházási támogatásról kötött szerződés tartalmazza:

• a támogatásban részesülő nevét, címét, adószámát, statisztikai számjelét;
• a támogatásban részesülő bankszámlaszámát és számlavezető pénzintézetének megnevezését, ahová a támogatás összege utalható;
• a felhasználás célját;
• a támogatás összegét és módját, ütemezését;
• a beruházáshoz rendelkezésre álló elkülönített saját és egyéb forrás összegét és a fedezet igazolását;
• a beruházás kezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról az elszámolás időpontját;
• a fejlesztéssel érintett tanulói, hallgatói létszámot;
• a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit.

Nem részesülhet támogatásban az a pályázó, aki a pályázat kiírását megelőző két éven belül már pályázatot nyújtott be, és abban megtévesztő adatot szolgáltatott; avagy pályázatot nyert, és az arra kötött szerződést nem teljesítette maradéktalanul; illetve ha a Munkaerőpiaci Alappal szemben teljesítetlen kötelezettsége van.

A gyakorlati képzést végző gazdasági társaság támogatása

Ha a gazdasági társaság főtevékenységként gyakorlati képzést végez, a tanműhelyében folytatott alapképzés költségeinek egy részéhez költségvetési támogatást igényelhet. (A gazdasági társaság tevékenysége akkor minősül gyakorlati képzésnek, ha a cégjegyzékben a 80.42 TEÁOR szerinti „Felnőtt és egyéb oktatás" szerepel főtevékenységként.)

A vissza nem térítendő támogatás a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből folyósítható. A mértékét az Országos Szakképzési Tanács évente határozza meg. Az igénylésének előfeltétele, hogy az érintett cég a gyakorlati képzéssel kapcsolatos, az Oktatási Minisztérium szakképzési támogatások főosztályához történő bejelentkezési kötelezettségét teljesítse. A támogatás iránti kérelem benyújtásakor a gazdasági társaságnak rendelkeznie kell a gazdasági kamara által kiállított tanúsítvánnyal is, amely szerint az adott szakképesítés gyakorlati képzéséhez előírt jogszabályi feltételek rá nézve fennállnak.

A támogatási kérelmet minden év szeptember 30-ig, illetve február 28-ig kell benyújtani az Oktatási Minisztérium szakképzési támogatások főosztályához. A támogatás nyújtásáról az oktatási miniszter vagy az általa megbízott személy a benyújtás határidejétől számított 15 napon belül dönt.

A támogatás, amelyet az elsőéves tanulók szerszámköltségeire, valamint a szakképzés céljait szolgáló tanműhely, laboratórium bérleti és közüzemi szolgáltatásainak költségeire lehet felhasználni, az erre irányuló szerződés megkötését követően folyósítható. A gazdasági társaság a támogatás felhasználásáról beszámolót köteles készíteni a szakképzési támogatások főosztálya részére. Az előző tanévre szóló elszámolás hiányában további támogatás akadályát képezi.