A gazdaság átalakulása során az elmúlt egy évtizedben nemcsak új szavakat kellett megtanulni, nemcsak régi szavak nyertek új értelmet, de régi dolgok is megújultak annyira, hogy azokat immár új névvel kellett felruházni. Tipikusan ebbe a kategóriába tartozik a személyzeti munka, amely mára humánmenedzsmentté, emberierőforrás-gazdálkodássá, másutt személyügyi irányítássá alakult. És a feladatkör nem csak nevében változott.
A fejlett országokban már egy évtizeddel korábban óriási fejlődési utat bejárt humánpolitikai munka Magyarországon a kilencvenes évek közepére találta meg a helyét, nyilván elsődlegesen a külföldi tőke hatására. A humánpolitika az emberi erőforrásokkal való stratégiai gazdálkodás, s bár a feladat egyes részleteiben cégenként eltérő lehet, általánosságban elmondható: célja az ember mint erőforrás vonzása, megtartása, fejlesztése és hasznosítása, a szervezetek tevékenységének összehangolása.
A humánmenedzser részt vesz a szervezetfejlesztési stratégia, a tervezési koncepció kialakításában, a munkaerő-szükséglet meghatározásában, a kiválasztásban, meghatározza a munkaköri teljesítménykövetelményeket, részt vesz a kollektív tárgyalások előkészítésében.
A felsorolás persze korántsem teljes, hiszen optimális esetben a humánpolitikában integrálódnia kell a sikeres emberierőforrás-felhasználás valamennyi elemének, a stratégiai szinttől az operatív feladatokig.
Súlypontok
Magyarországon ugyan még viszonylag rövid múltra tekint vissza a komplex értelemben vett személyügyi munka, ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – érdemes megvizsgálni, milyen súlyponteltolódások történtek az elmúlt közel két évtizedben ezen a szakterületen.
Két évvel ezelőtt több mint 800 német cég személyzeti vezetőjét kérdezték arról: milyen fontosabb feladatok tartoztak a korszerű személyzetügyhöz a nyolcvanas s melyek a kilencvenes években. A nyolcvanas években a tíz legfontosabb feladatkör sorrendje a következő volt:
- együttműködés az üzemi tanáccsal,
- személyek kiválasztása,
- bér- és jövedelempolitika,
- a foglalkoztatási feltételek,
- a személyzetfejlesztés,
- gondoskodás a személyekről,
- önkéntesen vállalt szociális ellátások,
- személyzetügyi tervek,
- minősítés,
- a munkatársak aktivizálása.
A kilencvenes években az első helyre került a személyzetfejlesztés, s a gondoskodás a személyekről is fontosabbnak bizonyult, mint tíz évvel korábban. A munkatársak aktivizálása szintén nagyobb hangsúlyt kapott. A vezetők a tíz legfontosabb feladat közé emelték a személyügyi információs rendszer biztosítását, működtetését, valamint a munkaerő megszerzését is.
A német szakemberek szerint a következő évtizedben tovább változik a személyzeti munka tartalma. Várható egyrészt, hogy a controlling e területen is fontosabb szerephez jut, másrészt egyre nagyobb jelentősége lesz a nemzetköziségnek, nem csak a menedzsment, de az alkalmazottak öszszetételében is. Ezért a munkaerőpiaccal való kapcsolat is módosul, a személyzeti irányításban pedig több országra kiterjedő rendszerek bevezetése lesz szükséges.
A humánpolitika súlyát a gazdaságban egyszerű gazdasági törvényszerűségek adják. Az ember, mint munkaerő, értékeket termel, de költségei is vannak, gazdálkodni kell vele. Az ember elkötelezettsége, a társasággal való azonosulása, tudásának és képességének hasznosítása, fejlesztése alapvetően meghatározza a cég eredményességét. Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos stratégia így jelentősen befolyásolja a többi részstratégia (gazdasági, pénzügyi, jogi stb.) valóra váltásának lehetőségét.
Mindezeket összevetve arra a megállapításra kell jutnunk: a humánmenedzser is politikai funkciót tölt be, csak éppen – a rosszemlékű személyzetissel ellentétben – nem az állam, hanem a cég politikáját, ideológiáját képviseli.
Ebből következően a humán erőforrásokért felelős vezető bizalmi állást tölt be, a menedzsment legfelső rétegéhez tartozik. Ez markánsan igaz a külföldi vagy a részben külföldi tulajdonú társaságoknál, de az effajta munka elismertsége egyre inkább jellemzi a magyar cégeket is.
Vezetők képzése
A személyügyi munka változását viszonylag gyorsan követte az oktatás fejlesztése. A kilencvenes évek elején számos oktatási vállalkozás indított felsőfokú személyzeti szaktanfolyamokat, amelyek általában két év után adtak bizonyítványt. Mára azonban ezek elvesztették jelentőségüket, hiszen több főiskola, egyetem is folytat – akkreditált – személyügyi képzést. A piac mostanra gyakorlatilag csak a főiskolai, egyetemi képzésre nyitott, ezért a felsőfokú vállalkozási, tanfolyami oktatás szinte megszűnt. (Középfokú, Országos Képzési Jegyzék szerinti személyügyi ügyintéző oktatást több szakképző cég is végez.)
Az, hogy a képzés színtere áttevődött az egyetemekre, természetesen a szakma növekvő presztízsét is jelzi, illetve azt: a gazdasági szereplők igényei is magasabbak lettek.
A 6-10 szemeszteres képzések egyik célcsoportja" éppen a gyakorló személyzeti szakemberek, fejvadász és konzultáns cégek munkatársai. Az oktatásban nem – illetve csak részben – válik külön a köz- és a versenyszféra.
Humánszervező-, személyügyiszervező- és humánmenedzser-képzés több felsőoktatási intézményben folyik, a legváltozatosabb formákban: főiskolai, egyetemi szintű képzés egyaránt van. Nappali, levelező és távoktatási tagozatokat is szerveznek e szakterületen. Nagyon kevés, az állam által finanszírozott hely van például a Kőrös Főiskolán (70) és a Janus Pannonius Tudományegyetemen (38). A költségtérítéses képzések átlagos ára idén 65-80 ezer forint szemeszterenként.
Hasonló áron kínálják az intézmények a kiegészítő, posztgraduális képzéseket is.
Az egyik fellegvár: Pécs
A személyügyi képzés egyik fellegvára a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Intézete, ahol 1991 óta főiskolai, 1992 szeptembere óta pedig egyetemi szinten oktatják a személyügyi ismereteket. A képzés kétlépcsős, a személyügyi szervező szakon főiskolai, a humán szervező szakon pedig egyetemi diplomát szerezhetnek a diákok.
A pécsi hallgatók az általános jogi, vezetési, szervezési ismeretek mellett többek között felnőttképzést, pszichológiát, szociológiát, közgazdaságtant tanulnak, de felkészülnek a külső és a belső munkaerő-piaci marketingfeladatokra is. A JPTE nemcsak székhelyén, de a fővárosban is működtet tagozatot.
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem távoktatási formában, ugyancsak szemeszterenként 60-75 ezer forintért indít 8 féléves képzést. Itt azonban lehetőség van külön szakirányok (belügyi, illetve önkormányzati-közigazgatási) választására.
