A munkaerőpiacon az év elején egyes jelek a munkanélküliség csökkenésére utaltak, de a folyamat még nem látszik eléggé stabilnak, tartósnak. A második félévben a trend egyértelműen a foglalkoztatottság növekedését valószínűsíti, ami azonban nem egyenlíti ki az országban meglevő regionális különbségeket.
Az előrejelzések szerint a munkanélküliek száma június végéig mintegy 50 ezerrel csökken, s ezzel párhuzamosan bővül a foglalkoztatottak száma. Ebben az időszakban a munkaerőpiacot várhatóan a keresleti többlet jellemzi majd. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ (OMMK) szerint a cégek több dolgozót kívánnak foglalkoztatni a következő hónapokban, mint amennyinek az elbocsátását tervezik.
| Új bázis |
|---|
| Idén januártól az 1998. január 1-jei, gazdaságilag aktív népesség számát használják a számításoknál. A számításokban használt új nevező a 4210,9 ezer fő, ami az 1998. január 1-jei állapot szerinti foglalkoztatottakat és a regisztrált munkanélkülieket tartalmazza. E szám az idén 241,7 ezerrel kisebb, mint egy évvel korábban volt. Ennek fő oka, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – a nemzetközi gyakorlathoz igazodva – nem tekinti automatikusan foglalkoztatottnak a gyesen és gyeden levőket. E módszertani változás országos átlagban 0,5 százalékponttal tovább növeli a munkanélküliségi rátát. |
Átmeneti növekedés
E prognózisnak azonban ellentmondanak a regisztrált munkanélküliek adatai: tavaly decemberben 404,1 ezer munkanélküli szerepelt a nyilvántartásokban, viszont az idén januárra e szám 434,7 ezerre emelkedett, s februárban 442,5 ezer állástalant tartottak nyilván a munkaügyi központokban.
Idén januárban és februárban folytatódott a regisztrált munkanélküliek számának tavaly novemberben megkezdődött növekedése. A tavaly novemberi 0,1 százalékos és decemberi 3 százalékos növekedés után januárban már 7,6 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma. Februárban még mindig emelkedést regisztráltak, bár ennek üteme már csak 1,8 százalék volt. Az említett négy hónap alatt a nyilvántartott munkanélküliek száma összesen 50,6 ezerrel nőtt. Főképp februárra igaz, hogy a szokatlan időjárás miatt a szezonális ágazatokban nem kezdődhettek meg a felvételek, és a közhasznú munkák döntő hányadának a megkezdése is késett. Januárban 10,3 százalékos, februárban 10,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.
Az országos adatokhoz hasonló tendencia figyelhető meg a pályakezdő fiatal munkanélküliek körében is. Ugyanis a januárban regisztrált 1,9 ezer fős növekedés nem állt meg, csak üteme csökkent: februárban létszámuk csaknem 500 fővel gyarapodott. Így február végén a fiatal állástalanok aránya az összes munkanélkülin belül 6,7 százalék volt, ami 0,3 százalékkal kedvezőbb az egy évvel korábbi adatnál.
1998 júliusától – igazodva az EU adatfeldolgozási és tájékoztatási előírásaihoz – a munkaügyi szervezet közzéteszi a főbb regisztrált munkanélküliségi adatok szezonálisan kiigazított értékeit is. A munkanélküliség az év első két hónapjában e szerint is emelkedett. Februárban a regisztrált munkanélküliek létszámának szezonálisan kiigazított értéke 416,1 ezer fő volt. Egy hónappal korábban pedig e szám 415,9 ezer volt. Vagyis a második hónapban a szezonális hatás nélkül már csak minimálisan 141 fővel nőtt volna a regisztrált munkanélküliek száma.
Továbbra is nagy gondot okoz, hogy a regisztrált munkanélküliek között igen nagy, 79,1 százalék az aránya a nyilvántartásba visszalépőknek. Ez a szám egy évvel korábban 75,6 százalék volt. Ez az adat azt mutatja, hogy a havonta munkanélkülivé válók egyre növekvő hányada a korábban már regisztrált állástalanok köréből kerül ki.
| Kevés munkával sokat |
|---|
|
A Keravill a nagyon régóta jól prosperáló, biztos jövővel rendelkező kereskedelmi cégek sorába tartozik. Orbán Lajosné bér- és munkaügyi vezető rendkívül negatív jelenségnek tartja, hogy az emberek számára nem elég vonzerő a biztos jövedelmet nyújtó, legális munkaviszony, ha az nem párosul megfelelő bérezéssel. Ha a munkáltató a munkanélküli-segélynél csak kevéssel több jövedelmet tud kínálni, akkor sokan inkább választják a segélyt, esetleg kiegészítik valamiféle alkalmi vagy mellékkeresettel, semmint hogy mindennap dolgozniuk kelljen.
A munkaügyi vezetőnő úgy látja, hogy van bizonyos réteg, amelyet nehéz megnyerni munkaerőnek. Tapasztalata szerint a munkanélküliek között nagy százalékban vannak olyanok, akik nem is akarnak dolgozni, igyekeznek inkább maximálisan kihasználni a különböző járandóságokat. – Megítélésem szerint sokan szeretnének kevés munkával sok pénzt keresni – állítja a munkaügyi vezető. – Ez a szemlélet főként a fiatalokat, de nem feltétlenül a szakképzetleneket vagy a semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkezőket jellemzi. Személyes véleményem az, hogy szigorúbb feltételekhez kellene kötni a munkanélküli-segélyre való jogosultságot. – Az álláskeresők között – beleértve a fiatalokat is – még mindig sok a szakmunkás képesítésű, s ez nem elégséges a foglalkoztatáshoz – mondja Orbán Lajosné. A Keravillnál nem jellemző a saját dolgozók képzése. Ennek oka, hogy alkalmazottaik többsége megfelelően képzett, hiszen a korábban felvetteknél kikötés volt a középfokú végzettség. A cégnél alacsony a munkaerő-vándorlás, munkavállalóik többsége már régóta dolgozik a vállalatnál. Korukat tekintve a nem túl fiatalok, inkább a 30 év fölöttiek, középkorúak alkotják a gárdát. E réteg már megfontoltabb, a családdal is rendelkezők számára pedig már fontos a biztos jövedelem. |
Központi program
E probléma alaposabb elemzése érdekében az Országos Munkaügyi Módszertani Központ felmérést készített négy – Fejér, Pest, Szabolcs és Tolna – megyében. A vizsgálat célja az volt, hogy megtudják: el tudtak-e helyezkedni azok az egy év óta állás nélkül levők, akik részt vettek a tartós munkanélküliség enyhítését célzó központi programban. Az eredmény szerint 42,3 százalék talál valamilyen megélhetést, 52,9 százalék munkanélküli maradt, és 4,8 százalék inaktív státusba került. Az elhelyezkedettek között 24,5 százaléknak volt állandónak tekinthető munkája, hiszen ők határozatlan idejű munkaviszonyban dolgoztak cégeknél, illetve valamilyen vállalkozásba kezdtek. Kisebb hányad viszont – 17,8 százalék – határozott idejű munkaszerződéssel dolgozott, illetve alkalmi munkát végzett. Az elhelyezkedési arány Fejér, Pest és Tolna megyékben meghaladta a 47 százalékot, míg Szabolcsban 35 százalék alatt maradt.
A felmérés kitért arra is, hogy milyen az elhelyezkedési arány a programban részt vevők és részt nem vevők körében. Ennek eredményeképpen megállapítható – vélik az OMMK-ban –, hogy a programban részt vevők esélyei jelentősen javultak. A megkérdezés időpontjában a részt nem vevők közül 30,8 százaléknak volt munkaviszonya.
| Komplex szemlélettel |
|---|
Vállalatunknak nem okoz problémát a megfelelő munkaerő felkutatása Magyarországon, bár néhány szakterületen – mint például a pénzügy és az informatika – a megszokottnál több időt és energiát igényel az álláshelyek betöltése – mondja Sütőné Koczka Ágota, a Philip Morris Egri Dohánygyárának vezetési és szervezetfejlesztési osztályvezetője. – A környező országokkal összehasonlítva a munkaerőpiac jegyei nagy hasonlóságot mutatnak. A kelet-európaiak szakmailag jól képzettek, de sok esetben nem tudnak élni a lehetőségekkel. A nyugat-európai országokkal összevetve érzékelhető a különbség: a munkavállalók ott rugalmasabbak, és a szakmai tudáson túl kialakult képük van az üzleti életről. Majdani munkatársaink nagy többségét álláshirdetések és fejvadász cégek segítségével találjuk meg, de a vállalat jó hírnevének köszönhetően rengeteg spontán jelentkező is van. Az álláskeresők adatai adatbázisba kerülnek.
|
Vélemény az átképzésről
Érdekes tanulságokkal szolgáltak azok a válaszok is, amelyek a programról mondtak véleményt. A képzésben részt vevők csaknem fele eredményesnek, másik fele feleslegesnek ítélte a kurzust – függetlenül attól, hogy el tudtak helyezkedni vagy sem. Sajátságos módon viszont átlagosan 68-69 százalék nyilatkozott úgy, hogy a képzés segített az elhelyezkedésében.
A már négy hónapja tartó létszámnövekedés, valamint a számításnál felhasznált új adatbázisra való áttérés együttes eredményeképpen az ország három régiójában is a februári munkanélküliségi ráta meghaladta az egy évvel korábbit. Az észak-magyarországi térségben 0,7 százalékponttal, az észak-alföldi területen 0,5 százalékponttal, míg a dél-alföldi régióban 0,1 százalékponttal nőtt egy év alatt a ráta.
| Megfelelő kínálat |
|---|
|
– A Magyar Külkereskedelmi Bank a banki szférában az élmezőnybe tartozik, nyereségessége kiemelkedő, és megbízható tulajdonosi körrel rendelkezik. E tulajdonságai alapján a banki munkavállalók körében is magas a presztízse. Mindebből az következik, hogy nincsenek munkaerőgondjaink – mondja Munkácsy Ferenc, az MKB humánpolitikai igazgatója.
A pénzügyi szférában jól képzett és tapasztalt munkaerőből megfelelő kínálat van. A bankprivatizáció és a még most is tartó tulajdonosváltások, valamint az ezzel járó átszervezések miatt elég nagy a munkaerő-vándorlás. Viszonylag könnyű tehát más bankoktól tapasztalt munkaerőt szerezni – fejti ki az igazgató. – Fő forrásunk azonban mégsem ez. Elsősorban pályakezdő vagy rövid munkatapasztalattal rendelkező fiatalokat veszünk fel, akiket többéves támogató-képzési programban részesítünk. Ennek a tudatos munkaerő-politikának a célja egyrészt az, hogy a munkavállalók megfelelő szakmai tapasztalatot szerezzenek, másrészt az utánpótlás-nevelés. Lényeges, hogy a vezető-utánpótlást igyekszünk cégen belül megoldani, és ez a legtöbb esetben sikerül is. Persze mindig fennáll a veszélye annak, hogy a kiképzett munkaerő odébbáll. A tapasztalat azonban azt mutatja: ha kiemelt figyelmet fordítunk a pályakezdőkre, a legjobban helytállóknak pedig, amint lehet, vezető pozíciót kínálunk, akkor ezzel eléggé elkötelezetté válnak. Persze versenyképes fizetést is kell adni ahhoz, hogy sikerüljön megtartani őket – teszi hozzá. A pályakezdőkről Munkácsy Ferencnek az a véleménye, hogy maximálisan megfelelnek a követelményeknek, a felsőfokú gazdasági iskolákban megszerzik a banki szakmához szükséges alapképzést. Cégük rendszeresen részt vesz az ezen oktatási intézmények végzősei számára évente megrendezett állásbörzén, ahonnan 200-250 érdeklődő nevével térnek vissza. Közülük választják ki a legmegfelelőbbeket. Tudomásul kell venni, hogy a pályán maradáshoz kevés az, ha valaki becsületesen dolgozik napi 9 órában. Az ügyfelek igényesek, és a legjobb ügyfelek megszerzéséhez, illetve megtartásához megfelelő szolgáltatásra és ügyfélközpontú szemléletre van szükség. A követelmények sokkal erősebbek, mint régebben, sokkal gyorsabb ütemű a fejlődés, és nincs türelmi idő. Az igényeknek csak kevesen képesek megfelelni. A tapasztalat az, hogy a jobban képzett vagy talán jobban alkalmazkodni tudó fiatal munkaerő az, amely a leginkább fel tudja venni a ritmust. T. É. |
Új állások
Az elmúlt években számottevő változás nem történt a régiók, illetve megyék munkaerő-piaci helyzetében. Továbbra is a fővárosközpontú Közép-Magyarországon a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, öszszességében 4,7 százalék. A legrosszabb a helyzet – a Borsod megyét, Hevest és Nógrádot magában foglaló – Észak-Magyarországon, ahol 18,2 százalékot regisztráltak. A régión belül is kiemelkedik Borsod megye, ahol 20,5 százalék az állástalanok aránya.
Bár országos szinten jelentős a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottság, ha apró lépésekben is, de fokozatosan javul. Februárban a munkaügyi központoknak 34,8 ezer új állásról adtak tájékoztatást, s ez csaknem 3 ezerrel több a januári új bejelentéseknél. A bejelentett új állásoknak több mint 60 százaléka nem támogatott munkaalkalom. Egyébként januárról februárra mind a támogatott, mind pedig a nem támogatott munkahelyek száma emelkedett. Míg az előbbiek száma 1,6 ezerrel, addig az utóbbiak száma 1,4 ezerrel nőtt. Így február végén összesen 78,2 ezer volt a rendelkezésre álló álláshelyek száma, s ebből a hó végi zárónapig 49,5 ezer állást nem töltöttek be.
| A vállalkozások 1999-es létszámváltozási várakozásainak megoszlása régiók szerint | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Változás | Nyugat- Dunántúl | Közép- Dunántúl | Dél- Dunántúl | Közép- Magyarország | Észak- Magyarország | Észak- Alföld | Dél- Alföld | Magyarország összesen |
| Nő | 24 | 32 | 31 | 31 | 26 | 30 | 24 | 28 |
| Nem változik | 38 | 35 | 40 | 40 | 44 | 41 | 49 | 41 |
| Csökken | 38 | 33 | 29 | 29 | 30 | 29 | 27 | 31 |
| Összesen | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 |
| Forrás: GKI Rt. 1999 tavaszi felmérése | ||||||||
Kilátások
Az OMMK minden félévben elkészíti munkaerő-piaci elemzését és következő félévi prognózisát. E szerint idén az első félévben 79 ezerre tehető az előre jelzett elbocsátások és létszámleépítések száma, de ezzel együtt is várhatóan 60-70 ezerrel nő a foglalkoztatottak létszáma. Várhatóan a szakképzett fizikai dolgozók iránt lesz a legnagyobb a kereslet, amitől alig marad el a segédmunkások iránti igény. A prognózisok szerint az I. félév végére akár 50 ezerrel is csökkenhet a munkanélküliek száma, s így a regisztrált létszám 350 ezer fő körül várható.
Várhatóan magas, 66-67 százalék lesz a munkaerő-forgalomban részt vevő cégek aránya, ami egyértelműen a gazdasági élénkülést jelzi. Ráadásul a növekvő munkaerő-állományt jelző cégek aránya folyamatosan és jelentősen meghaladja a létszámcsökkentést jelző gazdálkodó szervezetek számát. Tavaly a második félévben a cégek 37 százalékánál nőtt, míg 29 százalékánál csökkent a foglalkoztatotti létszám. E javuló tendencia várhatóan idén az első félévben is megmarad.
A foglalkoztatás érdekében a cégek egyre több költségkímélő formát alkalmaznak. Ilyen a határozott időre szóló munkaszerződés, a vállalkozói, alvállalkozói szerződés, valamint a megbízási szerződés. A cégek határozott időre – 180-210 nap – szóló szerződéssel a statisztikai állomány mintegy 20 százalékát foglalkoztatják. E munkavállalói kör létszáma 600 ezer körül alakul. A forma népszerűségét az okozza, hogy rugalmas munkaerő-gazdálkodást tesz lehetővé, a cégek gyorsabban tudnak igazodni a rövid távú, esetleg speciális megrendelésekhez. Kedvező adózási hatása miatt a gazdálkodó szervezetek mintegy 20 százaléka köt vállalkozói, alvállalkozói szerződéseket, megbízási szerződéssel pedig a munkaerő 5-6 százalékát foglalkoztatják. Öszszességében a három költségkímélő forma létszámvonzata csaknem 1,2 millió fő. Ha figyelembe vesszük, hogy egy munkavállalónak több vállalkozói, alvállalkozói vagy megbízási szerződése is lehet, így is minimum 800-900 ezer főt foglalkoztatnak ezekben a formákban.
Ám az OMMK felmérése azt is mutatja, hogy a versenyszektorban még az elmúlt év második felében sem volt egyértelmű a gazdasági helyzet megítélése, illetve sok negatívumot tartalmaznak az idei várakozások. Ugyanis 8 százalékponttal, 10 százalékról 18 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a gazdaság helyzetének romlását várják az idei év első hat hónapjában. Bár a vezetők minden gazdasági ágban borúlátók, ez mégis a mezőgazdaságra a legjellemzőbb. Az agráriumban dolgozók körében háromszorosára nőtt azoknak a száma, akik a helyzet rosszabbodását prognosztizálták az év első felére. (E körben az adatgyűjtés a szövetkezetekre, rt.-kre és kft.-kre terjedt ki.)
A cégek csaknem 30 százaléka jelezte, hogy kapacitásnövelő beruházást szándékozik megvalósítani. Ez főként a 300 fő feletti vállalatok terveiben szerepel. Viszont a legkisebb vállalkozások között alacsony azoknak a száma, amelyek beruházást fontolgatnak. Az átlagost meghaladóan magas – 34,4 százalék – a kapacitásnövelő szándék a feldolgozóipari cégeknél, s a borúlátó várakozások ellenére az átlagnál több mezőgazdasági cég szándékozik valamilyen beruházást megvalósítani az idén júniusig.
Gyakorlatilag nem változott azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a következő fél évben is növekvő rendelésállománynyal számolnak. Ugyanakkor többen vannak azok, amelyek szerint 1999-ben kevesebb munkájuk lesz. Az ágazatok várakozásait vizsgálva kitűnik, hogy leginkább a feldolgozóipari cégek számolnak rendelésállományuk emelkedésével, s növekvő e várakozás az építőipari cégek körében is.
| A munkanélküliségi ráta és változása az elmúlt években 1999. | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Főváros, megye | A munkanélküliségi ráta* | ||||
| 1999 február |
1998 február |
1997 február |
1996 február |
1995 február |
|
| % | % | % | % | % | |
| Budapest | 3,8 | 4,2 | 5,0 | 6,1 | 5,8 |
| Baranya | 12,3 | 13,0 | 14,0 | 12,7 | 12,5 |
| Bács-Kiskun | 10,7 | 10,5 | 11,2 | 11,3 | 12,5 |
| Békés | 14,9 | 15,1 | 15,1 | 15,1 | 16,0 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 20,5 | 19,6 | 19,5 | 18,7 | 17,6 |
| Csongrád | 9,2 | 9,1 | 9,5 | 9,8 | 10,8 |
| Fejér | 8,6 | 9,5 | 9,5 | 11,4 | 11,3 |
| Győr-Moson-Sopron | 5,4 | 6,0 | 7,4 | 7,7 | 7,6 |
| Hajdú-Bihar | 16,8 | 15,7 | 16,0 | 16,2 | 15,5 |
| Heves | 13,6 | 12,8 | 13,2 | 14,6 | 13,6 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 15,1 | 15,2 | 16,0 | 15,8 | 15,8 |
| Komárom-Esztergom | 11,0 | 10,8 | 12,1 | 12,2 | 12,4 |
| Nógrád | 17,2 | 17,0 | 17,4 | 18,3 | 17,3 |
| Pest | 6,4 | 6,7 | 7,5 | 8,2 | 8,1 |
| Somogy | –13,3 | 13,1 | 13,9 | 13,4 | 12,1 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 19,7 | 19,6 | 20,2 | 21,2 | 21,0 |
| Tolna | –14,0 | 14,0 | 13,9 | 13,7 | 13,2 |
| Vas | 6,3 | 6,5 | 7,3 | 7,3 | 8,3 |
| Veszprém | 9,5 | 9,5 | 10,1 | 11,1 | 11,4 |
| Zala | 9,1 | 9,3 | 10,1 | 10,7 | 10,1 |
| Összesen | 10,5 | 10,6 | 11,1 | 11,6 | 11,5 |
| Régiónkénti munkanélküliségi ráták | |||||
| Közép-Magyarország | 4,7 | 5,0 | 5,8 | 6,8 | 6,5 |
| Észak-Magyarország | 18,2 | 17,5 | 17,5 | 17,6 | 16,6 |
| Észak-Alföld | 17,4 | 16,9 | 17,5 | 17,9 | 17,5 |
| Dél-Alföld | 11,4 | 11,3 | 11,7 | 11,9 | 13,0 |
| Közép-Dunántúl | 9,5 | 9,9 | 10,4 | 11,5 | 11,7 |
| Nyugat-Dunántúl | 6,8 | 7,1 | 8,2 | 8,5 | 8,6 |
| Dél-Dunántúl | 13,1 | 13,3 | 14,0 | 13,2 | 12,6 |
| Összesen | 10,5 | 10,6 | 11,1 | 11,6 | 11,5 |
| Forrás: OMMK * Az előző év január 1-jei gazdaságilag aktív népességéhez viszonyítva (1999. januártól kezdődően a gyesen, gyeden lévők nélkül). |
|||||
Élénkülő kereslet
A prognózisok szerint három olyan ágazat van, ahol a munkaerő iránti kereslet várhatóan erőteljesen nő. Ezek egyike a feldolgozóipar, amelyre egyébként már évek óta jellemző a foglalkoztatás bővítése. Ezen belül is a szezonális termékeket gyártó cégeknél (élelmiszer- és italgyártók), a ruházati termékeket gyártóknál, a fémfeldolgozó iparban, a gépgyártással foglalkozó, valamint a híradás-technikai vállalatoknál várható felvétel. Az építőiparban is növekvő munkaerő-keresletre lehet számítani, de a mezőgazdaságban is több munkáskézzel számolnak. Igaz, ez utóbbi esetben egy kisebb értékesítési krízist követően lehet idén júniusig felfutásra számítani.
Számos munkakörben is várható a kereslet élénkülése. Így a szellemi foglalkozásúak közül továbbra is kedvező helyzetben lesznek a szakmérnökök – gépész, vegyész, mezőgazdasági mérnök –, s ugyancsak keresettek a munkaadóknál a közgazdászok. E szakembereknek (egyáltalán nem mellesleg) jártasnak kell lenniük a számítógép használatában, informatikában, s előny, ha idegen nyelvet is tudnak. Nő a kereslet a felsőfokú tanintézeti, valamint a középiskolai tanárok iránt, de valamivel csekélyebb lesz az igény az általános iskolai pedagógusok iránt.
A szakmunkásokat foglalkoztató cégek az első félévben jelentős munkaerőmozgást terveznek, de összességében nem kívánnak több dolgozót felvenni, mint amennyi az elbocsátási tervekben szerepel. A Borsod, Szabolcs vagy Nógrád megyékben élőknek mindenképpen nehéz állást találni, a mobilitás lehetősége pedig csekély. Az ország nyugati felén élők több lehetőségből választhatnak, de a szakmunkások elhelyezkedési esélyeit nagymértékben javítja vagy éppen rontja képzettségük minősége, fajtája. E körben egyébként a legkeresettebbek a vizsgával rendelkező vagyonőrök, az eladók, különféle gépkezelők, műszerészek, hegesztők.
A felmérés szerint a munkáltatók nagyobb számban alkalmaznának szakképzetlen fizikai dolgozókat annál, mint amenynyit el kívánnak bocsátani. Az elhelyezkedésre jó esélye van e körből az intézménytakarítóknak, kézi anyagmozgatóknak, mezőgazdasági dolgozóknak és köztisztasági alkalmazottaknak.
| A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma és változása | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| 1999. 02. | |||||
| Főváros, megye | A regisztrált pályakezdő munkanélküliek | ||||
| Száma | Változása az előző hónaphoz |
Változása az előző év azonos időszakához |
|||
| fő | fő | % | fő | % | |
| Budapest | 1002 | 29 | 3,0 | –386 | –27,8 |
| Baranya | 1395 | 4 | 0,3 | –159 | –10,2 |
| Bács-Kiskun | 1440 | 80 | 5,9 | –80 | –5,3 |
| Békés | 1480 | –89 | –5,7 | –178 | –10,7 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 4507 | 181 | 4,2 | 177 | 4,1 |
| Csongrád | 1239 | 33 | 2,7 | –346 | –21,8 |
| Fejér | 1114 | 66 | 6,3 | 91 | 8,9 |
| Győr-Moson-Sopron | 512 | 70 | 15,8 | –34 | –6,2 |
| Hajdú-Bihar | 2518 | –69 | –2,7 | –561 | –18,2 |
| Heves | 1101 | 95 | 9,4 | –60 | –5,2 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 1731 | 50 | 3,0 | –39 | –2,2 |
| Komárom-Esztergom | 1098 | –49 | –4,3 | –139 | –11,2 |
| Nógrád | 933 | 3 | 0,3 | –128 | –12,1 |
| Pest | 1304 | 80 | 6,5 | –116 | –8,2 |
| Somogy | 1154 | 38 | 3,4 | –204 | –15,0 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 4005 | –77 | –1,9 | –901 | –18,4 |
| Tolna | 1106 | –27 | –2,4 | –147 | –11,7 |
| Vas | 471 | 31 | 7,0 | –43 | –8,4 |
| Veszprém | 985 | 19 | 2,0 | –163 | –14,2 |
| Zala | 457 | –22 | –4,6 | –286 | –38,5 |
| Összesen | 29 552 | 446 | 1,5 | –3702 | –11,1 |
| Forrás: OMMK | |||||
A pályakezdők lehetőségei
Országos szinten a pályakezdők sincsenek rossz helyzetben, hiszen szép számmal vannak olyan munkakörök mind a szakmához, mind pedig a diplomához kötődő állásokban, ahol fiatalokat keresnek. Ám az egyes személyek esetében itt sem könnyű az elhelyezkedés. Az egyes körzetekben, megyékben ugyanis nem mindig egyezik a kereslet és a kínálat. Általában keresettek a szakorvosok, a családi orvosok, a gépészmérnökök, a humánpolitikai ügyintézők, a szakorvosi asszisztensek, a különféle szakmérnökök, valamint a jogászok. Az egészségügyben a fővárosban túlkínálat van, de a Budapesttől távolabb lévő településeken, kis falvakban munkaerőhiánnyal kell számolni. A fizikai szakmákban dolgozók közül leginkább a szabó- és varrónőkre, lakatosokra, műszerészekre, gépkezelőkre, vendéglátó-ipari szakmunkásokra van igény.
| A regisztrált munkanélküliek száma és változása 1999. február | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Főváros, megye | A regisztrált munkanélküliek | ||||
| Száma | Változása az előző hónaphoz |
Változása az előző év azonos időszakához |
|||
| fő | fő | % | fő | % | |
| Budapest | 31 230 | 258 | 0,8 | –4 840 | –13,4 |
| Baranya | 20 325 | 243 | 1,2 | –2 209 | –9,8 |
| Bács-Kiskun | 24 075 | 638 | 2,7 | –510 | –2,1 |
| Békés | 24 208 | 350 | 1,5 | –1 301 | –5,1 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 58 059 | 1800 | 3,2 | –2 543 | –4,2 |
| Csongrád | 17 000 | 361 | 2,2 | –1 024 | –5,7 |
| Fejér | 15 742 | 408 | 2,7 | –2 499 | –13,7 |
| Győr-Moson-Sopron | 10 375 | 837 | 8,8 | –1 528 | –12,8 |
| Hajdú-Bihar | 35 425 | 171 | 0,5 | –622 | –1,7 |
| Heves | 17 297 | 528 | 3,1 | 2 | 0,0 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 24 833 | 182 | 0,7 | –1 592 | –6,0 |
| Komárom-Esztergom | 14 049 | 317 | 2,3 | –648 | –4,4 |
| Nógrád | 14 716 | –50 | –0,3 | –761 | –4,9 |
| Pest | 27 015 | 401 | 1,5 | –1 864 | –6,5 |
| Somogy | 17 657 | 351 | 2,0 | –682 | –3,7 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 40 835 | 214 | 0,5 | –2 719 | –6,2 |
| Tolna | 14 016 | 157 | 1,1 | –1 250 | –8,2 |
| Vas | 8 225 | 389 | 5,0 | –653 | –7,4 |
| Veszprém | 15 308 | 95 | 0,6 | –1 122 | –6,8 |
| Zala | 12 162 | 210 | 1,8 | –786 | –6,1 |
| Összesen | 442 552 7860 | 1,8 | –29 | 151 | –6,2 |
| Forrás: OMMK | |||||
