A társadalombiztosítási jogszabályok változásainak megfelelően az idén a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallást és -befizetést is minden hónap 12-ig kell teljesíteni. Változtak a kitöltendő nyomtatványok is, s áprilistól kezdődően már kizárólag ezeket lehet használni. Összeállításunkban a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás idei szabályait tekintjük át.
A tagdíj mértéke
Az a biztosított, aki tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak, az idén a járulékalapot képező jövedelme 2 százalékának megfelelő nyugdíjjárulékot és a tavalyival megegyezően 6 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíjat köteles fizetni. Nem változott az a szabály, miszerint a munkáltató vagy a tag (esetleg mindkettő) kiegészítheti a tagdíjat a járulékalapot képező jövedelem maximum 10 százalékáig.
A tagdíjfizetés felső határa az idén napi 5080 forint, azaz évi 1 854 200 forint.
Törvénymódosítás folytán (az 1998. évi LXVII. törvénnyel módosított 1997. évi LXXX. törvény 24. §-a) az idén megoldódik azoknak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak a problémája, akik a járulékfizetési felső határ elérését követően – vagy annak közelében – döntöttek a magán-nyugdíjpénztári tagság mellett.
Arányos elszámolás
Amennyiben ugyanis a foglalkoztató részben vagy egészben levonta a magánnyugdíjpénztárba önkéntesen belépő biztosított járulékköteles jövedelméből a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítését megelőzően már megfizette a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, a levont 8 százalékos járulékot – a biztosítási és a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően – meg kell osztani a 2 százalékos nyugdíjjárulék és a 6 százalékos tagdíjfizetés arányában. Nyilvánvalóan csak akkor kell alkalmazni ezt az elszámolást, amikor az adott biztosítási jogviszony és a pénztártagsági tagdíjfizetési kötelezettség kezdete különböző időpontra esik. Mindezek értelmében attól az időponttól kezdve, amikortól a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, külön-külön, a biztosítási és a tagsági jogviszonyokkal arányosan kell a 8 százalékos járulékfizetési és a 2 százalékos járulék + 6 százalékos tagdíjfizetési felső határt megállapítani. Ezt követően már ennek megfelelően kell az év hátralévő részében teljesíteni a járulék- és tagdíjfizetést, illetve a két rendszer között elszámolni azt.
A fentiek alkalmazásával a foglalkoztatónak először meg kell állapítania a biztosítási jogviszony azon napjainak a számát, amikor a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott és 8 százalékot köteles fizetni. A nyugdíjjárulék-fizetés szempontjából figyelembe vehető éves felső határt ezeknek a napoknak és a napi 5080 forintnak a szorzata adja. Ezután meg kell állapítania a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség kezdetétől az év végéig terjedő időszak azon napjainak a számát, amelyekre a biztosított nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. Ezeknek a napoknak és a napi 5080 forintnak a szorzata adja a 2 százalékos nyugdíjjárulék és a 6 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehető éves felső határát.
Túlfizetés
Az idén egyértelműbb a tagdíjtúlfizetés szabályozása, ugyanis az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 33. §-a kiegészült azzal, hogy a túlfizetést a pénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti ki a tagnak. (Az eddigi szabályozásban csak annyi szerepelt, hogy a magánnyugdíjpénztár a túlfizetést viszszafizeti a tagnak.) Az idén a foglalkoztató a túlfizetésként keletkező összeget visszafizeti a tagnak, és a magánnyugdíjpénztárral önellenőrzési nyomtatványon elszámolja. A visszafizetés úgy is megoldható, hogy a következő havi tagdíjbevalláskor befizetendő tagdíj összegét csökkenti a túlfizetés összegével.
A leggyakoribb az, ha a biztosított jogviszonya megszűnik és "leszámolásakor" foglalkoztatójával elszámol, s egyben rendezik az esetleges túlfizetést is. Több adminisztrációs teherrel jár, ha a biztosítottnak egyidejűleg több biztosítási jogviszonya is van, ugyanis itt először azt kell megállapítani, hogy melyik foglalkoztató kötelezett az elszámolásra. A Tbj. végrehajtási rendelete [195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet] 7/A és 7/B §-ai szerint az egyik biztosítási jogviszony megszűnésekor az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya az adott évben továbbra is fennáll. Amenynyiben az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még az év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. Az éves öszszeghatár megállapításánál – az adott éven belül – az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, amelyeken a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. A biztosított az arról szóló igazolást, hogy a járulék- és tagdíjalapot képező juttatásai az adott évben elérték a járulékfizetési felső határt, ahhoz a foglalkoztatóhoz köteles benyújtani, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles visszafizetni a tagdíjkülönbözetet a biztosítottnak, és a többletbefizetés összegét a következő havi tagdíjbevallásban elszámolni a magánnyugdíjpénztárral.
Amennyiben az egyéni vállalkozó áll egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása eléri a heti 36 órát. Ennek hiányában az elszámolás az egyéni vállalkozót terheli.
A foglalkoztatói tagdíj-kiegészítés különbözetét (túlfizetés összegét) a magánnyugdíjpénztár értesítése alapján a foglalkoztató igényli vissza.
Tagdíjbevallás és -befizetés
A foglalkoztató a járulékbevallásra előírt határidőig – a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig – pénztártagonkénti részletezéssel és a biztosítottak által választott magánnyugdíjpénztáranként külön-külön nyújtja be a tagdíjbevallást és egyben befizeti a levont tagdíjat. Az idén a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervek bevallási és befizetési határideje (a járulékfizetési határidőhöz igazodva) a tárgyhónapot követő hónap 20-a.
Amennyiben a foglalkoztató nem tudta időben beszerezni a bevalláshoz és befizetéshez szükséges nyomtatványokat, legkésőbb a március hónapra vonatkozó bevallás teljesítéséig (azaz április 12-ig) használhatta a régi nyomtatványokat. A következő havi bevallást és befizetést azonban már csak az új nyomtatványokon fogadják el a pénztárak.
Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozók a járulékfizetésre előírt szabályok szerint kötelesek benyújtani a tagdíjbevallást és megfizetni a tagdíjat.
Az egyéni vállalkozók járulékfizetése speciális, ugyanis a vállalkozói kivét, illetve átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, legalább azonban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (az idén
22 500 forint, a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban június 30-áig 19 500 forint) alapján kötelesek befizetni a társadalombiztosítási járulékot, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, mégpedig úgy, hogy ezek alapja – heti 36 órás munkaviszony melletti, illetve a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló vállalkozó kivételével – éves szinten legalább elérje a minimálbér adott évre számított összegét.
- Amennyiben a vállalkozói kivét kevesebb, mint a minimálbér, a járulékot és a tagdíjat a különbözet után is meg kell fizetni, azaz a minimálbér alapulvételével kell megfizetnie azt (kivéve természetesen ha például táppénzen, gyesen van, vagy sorkatonai szolgálatot teljesít).
- Amennyiben a vállalkozói kivét összege meghaladja a minimálbért, a tárgyhavi befizetési kötelezettség összegébe be lehet számítani az előző hónapokban befizetett tagdíjösszeget. Ennek alapján éves szinten biztosítható, hogy az egyéni vállalkozó a tényleges jövedelme, legalább azonban a minimálbér után megfizesse a tagdíjat és a járulékot.
- Az átalányadózást választó vállalkozó a tárgyhavi járulék- és tagdíjbevallásához úgy állapítja meg az átalányadózás alapját képező jövedelmét, hogy az szja-törvény alapján a tárgyhavi bevételből levonja annak vélelmezett költséghányadát. Tételes átalányadózónál pedig a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér a tagdíj- és járulékfizetés alapja.
- Amennyiben a vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetve középiskolában vagy felsőfokú tanintézményben tanul, a járulék és a tagdíj alapja a ténylegesen kapott járulékalapot képező jövedelem lesz.
Az egyéni vállalkozók csak akkor kötelesek benyújtani tagdíjbevallást, ha a járulékalapot képező jövedelmük havi összege meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért. Amennyiben ennek alapján bevallási kötelezettség nem keletkezik, a magánnyugdíjpénztár a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének megfelelően határozza meg és írja elő a tagdíjfizetési kötelezettséget.
Az a vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetve középiskolában vagy felsőfokú tanintézményben nappali tagozaton tanul, minden negyedévet követő hónap 12-éig köteles bevallani és megfizetni a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat.
A fenti szabályok mellett azonban bármelyik egyéni vállalkozó nyilatkozhat úgy a magánnyugdíjpénztárnak, hogy havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg a tagdíjat, függetlenül attól, hogy mennyi a vállalkozói kivét öszszege, illetve hogy csak negyedévente lenne köteles bevallást benyújtani.
| Formanyomtatványok |
|---|
|
A magánnyugdíjpénztárnak küldendő bevallást vagy formanyomtatványon, vagy az Állami Pénztárfelügyelet által rendelkezésre bocsátott számítógépes program felhasználásával elektronikus formában lehet benyújtani. A mágneses lemezen készült bevalláshoz csatolni kell a bevallás összesített adatainak kinyomtatott és aláírt példányát, valamint írásban nyilatkozni kell arról, hogy a lemez tartalmazza az előírt bevallásokat.
A bevalláshoz használható formanyomtatványok:
Az önellenőrzéshez és korrekcióhoz használható nyomtatványok:
A nyomtatványok szabadon fénymásolhatók és térítésmentesen szerezhetők be a magánnyugdíjpénztáraknál, a KSH megyei és fővárosi igazgatóságainál, valamint az Állami Pénztárfelügyelet ügyfélszolgálatánál. |
