Kisvállalkozás-szabályozás
A hazai vállalkozások között számukat tekintve meghatározók a kisebb méretű cégek. Az ilyen cégeket létrehozó alapítók elsősorban a személyegyesítő társasági formákat kedvelik, s csak részben a tipikusan tőkeegyesítő részvénytársaságokat.
A személyegyesítő formák közül a közkereseti, a betéti, valamint a korlátolt felelősségű társasági forma a legelterjedtebb. Tipikusan kisvállalkozási forma még a polgári jogi társaság, a közhasznú társaság, a gazdasági munkaközösség, az egyéni vállalkozás.
A vállalkozások jogi szabályozása a kezdetektől napjainkig számtalanszor módosult, legutóbb a múlt év közepén. (A betéti és a közkereseti társaság a múlt évszázad közepén, a kft. a harmincas években honosodott meg Magyarországon.) A gazdasági társaságokról szóló 1998. évi CXLIV. törvény, közkeletű nevén az új Gt., különösen a kft.-k működésének szabályozásában hozott jelentős változásokat, de a többi formát sem hagyta érintetlenül.
A HVG-ORAC kiadó év elején megjelent könyvében avatott szerzők segítségével – az új társasági törvényt alapul véve – a kisvállalkozások jogi szabályozásának ismertetésével, értelmezésével és magyarázatával foglalkozik. A jogalkalmazók számára jól használható útmutatást nyújt a vállalkozások alapításának, működésének, megszűnésének eljárási kérdéseiben. A dr. Sárközy Tamás által összefogott szerzőcsapat tagjainak többsége már a törvény születése körül is bábáskodott, mások pedig elismert gyakorlati szakemberek. Mint a könyv címe is jelzi, a szerzők a Gt. szabályai közül a kisvállalkozási szervezeti formákra vonatkozó szabályokat emelik ki.
Önálló fejezetben foglalkoznak a társasági törvény általános részének közkereseti társaságra, betéti társaságra, valamint a kft.-re vonatkozó részeivel. Ezt követően a kötet külön-külön fejezetben tárgyalja a közkereseti társaságra, a betéti társaságra, a korlátolt felelősségű társaságra, az egyéni vállalkozásokra, majd a polgári jogi társaságra, valamint a szövetkezetre mint kisvállalkozási formára vonatkozó részletes szabályokat. Külön fejezetbe kerültek a kisvállalkozásokra érvényes cégeljárási szabályok. A terjedelmes függelékben a kisvállalkozásokra (is) vonatkozó törvények hatályos szövegét olvashatják az érdeklődők.
F. É.Dr. Gál Judit, dr. Komáromi Gábor, Sáriné dr. Simkó Ágnes, dr. Sárközy Tamás, dr. Wellmann György: Kisvállalkozások jogi szabályozása. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 1998. 354 oldal.
Ára: 5000 Ft + áfa
Előnyös együttműködés
A fejlett ipari államokban a vállalati stratégiai szövetségek, sőt egész szövetséghálózatok száma napról napra növekvőben van. Ezt a nagyarányú együttműködést sokan az elmúlt másfél évtized legfontosabb szervezeti innovációjának tekintik. A nálunk kialakult vállalatközi kapcsolatok még korántsem hasonlíthatók a fejlett nyugati országokban létrehozott stratégiai szövetségekhez, de fokozatosan egyre növekvő szerepet tölthetnek be a vállalati stratégiák céljainak megvalósításában. Az ez irányú kutatások és vizsgálódások a kilencvenes évek elején kezdődtek meg a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen.
A szervezet-vezetés-stratégia című könyvsorozat hatodik köteteként megjelent összeállítás a vállalati-üzleti stratégiai szövetségek céljaival, tartalmával, irányításával, funkcionális területeivel, együttműködésük jellemzőivel, valamint külföldi és hazai formáival foglalkozik. Hiánypótlóan nyújt eligazítást a menedzserek és felsővezetők számára a stratégiai szövetségek egyre bonyolódó világának megismeréséhez.
A szerző jellemzi a vállalatok közti együttműködési módok lényeges vonásait, motivációit. A motivációk közt megtakarítások elérése, új piacok meghódítása, a politikai és jogi akadályok együttes leküzdése, valamint a műszaki-technológiai ismeretek előnyeinek jobb kihasználása szerepel. A gyakorlatban kialakult stratégiai szövetségek között versenytárs cégek és nem konkurens vállalatok együttműködésével is találkozunk. A versenytárs cégek additív típusú stratégiai szövetségei közösen gyártandó termékeket szándékoznak a piacra vinni. A komplementer típusú szövetségek tagjai egymást kiegészítő eszközökkel vesznek részt a közös tevékenységben.
Az egymással versenyben nem álló cégek közti stratégiai szövetségekhez a szállítók és a vevők kapcsolatai, a szektorközi együttműködések és a lokális partnerekkel kialakított, komplementer típusú szövetségek tartoznak. Ez utóbbiak létrejöttének a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődése adott újabb lendületet. A könyvből megismerjük a stratégiai szövetségek együttműködésének folyamatát, a megalakulást megelőző stratégiai elemzés és a döntés mozzanatait.
A magyarországi stratégiai szövetségekről szóló részben a hazai cégek részvételével létrejött stratégiai távlati együttműködésekről olvashatunk. Itt a szerző főleg a Versenyben a világgal" elnevezésű kutatási programba bevont magyar tulajdonú és külföldi érdekeltségű vállalatok adatait használja fel.
Tari Ernő: Stratégiai szövetségek az üzleti világban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 172 oldal.
Ára: 2500 Ft + áfa
