Sorozatot indítunk, amelyben számba vesszük a munkavállalók érdekvédelmét ellátó személyek fajtáit, jogállását, lehetőségeit és kötelezettségeit. Az érdekvédelmet ellátó személyek különös státusa abból adódik, hogy ők egyrészt a munkavállalók védelmében lépnek fel a munkaadóval – és néha a munkavállalóval – szemben, másrészt viszont ők is a munkáltató kenyerét eszik. E kettősség miatt a törvényhozók is nehéz helyzetben voltak, amikor megalkották az érdekvédelmi szervekre vonatkozó passzusokat.
A munkavédelmi törvény
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit.
A munkavédelmi képviseletre vonatkozó szabályok harmóniában állnak az európai passzusokkal, a nemzetközi (155. számú ILO) egyezmény és az ahhoz kapcsolódó (164. számú) ajánlás is szükségesnek tartja a munkavállalók ilyen érdekvédelmét.
Főszabályként a munkáltató köteles az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani. A munkáltató köteles biztosítani a képviseleti jog gyakorlásához szükséges működési feltételeket (szabadidő, megfelelő eszközök, írószerek, védőeszközök, továbbképzés) is.
E kötelezettségének teljesítésén kívül a munkaadó feladata megadni a munkavállalónak a szükséges utasításokat és tájékoztatást, valamint rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ezenkívül a törvény a munkaadó feladatává teszi a megfelelő munkaeszközök biztosítását a munkavállalók részére. Új technológiák bevezetése előtt a munkáltató köteles kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel a beindított technológia egészségre és biztonságra kiható következményeit.
A munkáltatónak biztosítania kell azt is, hogy munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban megkaphassák a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól a szükséges felvilágosítást.
A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt arról is, hogy ki látja el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos – őt terhelő – feladatokat. E passzus azért lényeges, mert így a munkavédelmi képviselő közvetlenül ahhoz a személyhez fordulhat kérdésével vagy kérésével, aki felel az egészséges és biztonságos munkakörülményekért.
A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavédelmi képviselőt a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről és a felügyeletek ellenőrzésének megállapításairól is.
A munkavédelmi képviselő
A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani, amennyiben a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma a 10 főt, illetőleg a kizárólag vagy döntően nem fizikai jellegű tevékenységet folytató munkáltatónál a 20 főt meghaladja. E passzus nem teszi kötelezővé a munkavédelmi képviselet ellátását, még akkor sem, ha a munkáltató tevékenységi körének veszélyessége, a munkavállalók létszáma ezt netán objektíve indokolttá tehetné. Ugyanakkor a törvény e jog gyakorlásához foglalkoztatotti alsó létszámhatárt állapít meg, amely alatt már nem működhetne megfelelően ez az intézmény. A gyakorlatban e létszám alatt is működhet képviselő, de ekkor már nem a törvény érvényesítéseként, hanem munkáltatói jóváhagyás alapján.
A munkavédelmi képviselők számára, megválasztásuk és visszahívásuk rendjére, működésük területére a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A képviselők munkajogi védelmet élveznek éppúgy, mint a választott szakszervezeti tisztségviselők.
A képviselő jogai
A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, valamint a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre felkészítéséről és felkészültségéről.
A munkavédelmi képviselő működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól, részt vehet a munkáltató olyan döntéseinek előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is. A képviselő a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, tájékoztatást kérhet, véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét, részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában, és indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat. A felügyelet felkérése természetesen csak akkor indokolt, ha a munkáltatóval való együttműködés teljesen sikertelen maradt, és hatósági intézkedésre is csak akkor számíthat a képviselő, ha a kifogásolt hiányosság valóban munkavédelemre vonatkozó szabályba ütközik.
A munkavédelmi képviselő a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.
A munkavédelmi képviselő jogosult a munkavédelmi kérdésben szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a felügyeletekkel. A szakértő igénybevételénél a képviselőnek a munkáltatóval ebben előzetesen meg kell egyeznie. Adott esetben igen jelentős anyagi terhet jelenthet a szakértői vizsgálat, ezért ebben konszenzust kíván meg a törvény. Egyezség hiányában a megkeresett felügyeletnek lesz módja szakértőt kirendelni, de maguk a munkavállalók is megelőlegezhetik a költséget.
Amennyiben a munkáltató munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő egyetértése is szükséges. Ha a munkavédelmi képviselő tájékoztatást kér a munkáltatótól olyan kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés területét, vagy intézkedést kezdeményez, akkor a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül írásban válaszolnia kell. Ugyanígy kell eljárnia a munkaadónak akkor, ha a képviselő a munkabalesetek kivizsgálásában vagy a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában vesz részt, és emiatt kér tájékoztatást, illetve intézkedést.
Amennyiben a kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet, írásban köteles közölni álláspontját és indokait. Azonnali intézkedést követelő esetben először szóban, később írásban köteles a munkáltató közölni véleményét, hogy a munkavédelmi képviselő haladéktalanul értesülhessen a munkáltatói álláspontról.
A képviselő kötelességei
A munkavédelmi képviselőnek és a munkáltatónak a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük.
A munkavédelmi képviselőnek rendeltetésszerűen kell gyakorolnia a jogait, emiatt őt hátrány nem érheti. Jogával él vissza a munkavédelmi képviselő, ha indokolatlanul kér nyilvánvaló kérdésekben felvilágosítást ismételten is, akadályozza a munkafolyamatot a felesleges vizsgálataival, vagy indokolatlan esetben kezdeményezi a munkavédelmi hatóság eljárását.
A munkavédelmi képviselő az átlagos munkavállalónál több információ birtokába juthat, ezért a működése során tudomására jutott adatok, tények nyilvánosságra hozatalánál – az üzemi tanács tagjához hasonlóan – be kell tartania a titokvédelmi szabályokat.
Munkabaleset
Főszabályként a munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.
A munkabalesetről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a munkavédelmi képviselő részvételének tényét, valamint azt, hogy volt-e a képviselőnek a munkáltatóétól eltérő megállapítása, véleménye. A munkavédelmi képviselő véleményét, megállapítását – kérésére – külön lapon kell a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni.
Munkavédelmi program
A munkavédelmi képviselő munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére tehet javaslatot. E rendelkezés összhangban áll a 164. számú ILO-ajánlással.
Meghatározott tevékenységű és létszámot foglalkoztató munkáltatónál a javaslat elutasítása miatt a munkavédelmi képviselő kollektív munkaügyi vitát is kezdeményezhet.
| Munkavédelmi bizottság |
|---|
|
Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottság hozható létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat – ha azok a munkavállalók összességét érintik – a bizottság gyakorolja, ilyenkor nem a képviselők egyenként, hanem a bizottság gyakorolja az általános képviselői jogokat.
A bizottság tárgyalásán – annak kezdeményezésére – a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni. Ez az egyik garanciája az együttműködési kötelezettség megvalósulásának, de ugyanakkor e passzus szolgálja a munkáltatói érdekeket is, mivel így a munkáltató közvetlenül kaphat tájékoztatást, illetve intézkedési lehetőséget. A bizottság maga dönt ügyrendjéről, működési, feladatmegosztási szabályairól. A képviseleti és együttműködési elvnek megfelelően ezekről az összes munkavállalót, illetve munkáltatót részletesen tájékoztatni kell. |
Munkavédelmi szabályzat
A törvény nem teszi kötelezővé a munkavédelmi szabályzat (MvSZ) kiadását, de ha a munkáltató célszerűnek találja ilyen szabályzatban rögzíteni a követelményekkel kapcsolatos feladatokat és felelősségi köröket, úgy ennek kiadásához a munkavédelmi képviselő egyetértése szükséges.
A munkáltató – a munkavédelmi képviselővel egyetértésben – szabályzatban határozza meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és szabványok keretein belül. A munkafolyamatok egészséges és biztonságos végrehajtásának személyi, tárgyi, magatartásbeli és egyéb követelményeit a technológiai, műveleti, kezelési utasításokban kell meghatározni, mégpedig az erre vonatkozó állami szabvány figyelembevételével.
Az MvSZ-t és esetleges későbbi módosításait a munkavállalók részére könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, és abból egy-egy példányt meg kell őrizni a munkáltató vezetőjénél, a szakszervezet munkahelyi szervénél, a munkavédelmi képviselőnél, valamint azoknál a vezetőknél és munkavállalóknál, akiknek munkaköri kötelessége az MvSZ rendelkezéseinek alkalmazása, betartatása.
Munkaidőkedvezmények
A munkáltató feladata a munkavédelmi képviselő joggyakorlásához szükséges feltételek biztosítása. Ezért a munkaadó köteles kiadni az indokolt eljárásához kellő – átlagkeresettel fizetett – szabadidőt és a szükséges eszközöket. A munkáltató köteles lehetőséget adni a képviselőnek, hogy egy választási ciklusban, a megválasztását követő egy éven belül legalább 32 órás – amennyiben a munkavédelmi képviselő munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik, úgy 8 órás – képzésben részt vegyen. Az ezekkel járó költségek a munkáltatót terhelik.
A képviselő sérthetetlensége
Nem lehet kizárni, hogy a munkavédelmi képviselő a munkáltatójával ellentétbe kerülhet, mert javaslataival, véleményével nincs tekintettel a munkáltató érdekeire. A törvény ezért kimondja, hogy jogszerű eljárása miatt a képviselőt hátrány nem értheti. Ez a hátrány megmutatkozhat a jövedelem csökkentésében (nem fizetik a tevékenysége érdekében felhasznált munkaidőt), erkölcsi elmarasztalásban vagy a foglalkoztatás más területein (figyelmeztetés, áthelyezés, felmondás).
A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így a választott munkavédelmi képviselővel szembeni rendes és rendkívüli felmondás vagy hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásáról a felettes szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
Szabálysértés
Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 76/A §-a szerint az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A 76/B § alapján az a foglalkoztató, aki
- a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket,
- a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat,
- a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket
megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A szabálysértési eljárás – az általános eljárási szabályok által megállapított keretben – munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő, valamint a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.
Nagy Zsolt| A munkavédelem hatósági felügyelete |
|---|
|
A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek az OMMF, az ÁNTSZ és helyi szervei, illetve a bányafelügyelet általános jelleggel látják el a munkavédelemre vonatkozó szabályok ellenőrzését. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányahatóság felügyelete alá tartozó tevékenységek tekintetében a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok dolgozói végzik a munkaügyi ellenőrzést.
A felügyeletek tájékoztatással és tanácsadással segítik a munkáltatókat és a munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék. A felügyelő a foglalkoztatónál külön engedély és előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést tarthat. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed
|
