A közterhek elosztásának 1999. évi alakulása részben kedvezően, részben pedig kedvezőtlenül érinti a vállalkozásokat. A társadalombiztosítási járulék 39 százalékról 33 százalékra történt csökkentése önmagában pozitív lépés, ugyanakkor a fix összegű egészségügyi hozzájárulás megemelése 1500 forinttal bizonyos jövedelemnél már hátrányos az előző évi szabályozáshoz képest. Ezért érdemes kiszámolni, hogy az adózókra 1999-re kirótt közterhek kit hogyan érintenek. Vannak, akik jól járnak és vannak, akik továbbra sem éreznek változást korábbi helyzetükhöz képest.
A korábbi évekhez képest mindenképpen kedvezőnek mondható, hogy nem emelkedett a társasági adó, illetve a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke. Nem változtak a vállalkozások adóalapja, illetve a vállalkozói osztalékalap megállapítására vonatkozó szabályok sem. Mindezek az idén a vállalatok számára kiszámíthatóbbá teszik a gazdálkodást.
Ezzel szemben romlott az egyéni vállalkozók nettó jövedelempozíciója azzal, hogy a 35 százalékos osztalékadó-alapra további 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetniük. Először vetettek ki az egyéni vállalkozóknál az osztalék után 35 százalékos adót.
Ugyanakkor a kormány az egyéni vállalkozók helyzetén igyekezett kedvezményekkel könnyíteni. Az idei évtől az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét után a negyedévente fizetendő adóelőleg megállapításakor több kedvezményt is figyelembe vehet. Ilyen például a havonta fizetendő nyugdíjjárulék; a magán nyugdíjpénztári tagdíj engedménye a súlyosan fogyatékosnak, a családoknak; az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett tagdíj; valamint a saját kiegészítő befizetés után járó kedvezmény levonása.
Az adminisztráció könnyítése
Némileg könnyítettek az egyéni vállalkozók sokat emlegetett gondján, az adminisztrációs terheken. Az idei évtől annak az egyéni vállalkozónak, akinek évi bruttó bevétele nem haladja meg a 3 millió forintot, nem kell negyedéves alapnyilvántartást vezetnie, elegendő évente egyszer bevallást készítenie. Kevesebb lesz az adminisztráció azzal is, hogy a negyedéves bevallások után már nem kell éves összesítőket készíteni, mivel a negyedéves adatszolgáltatás ezt pótolja.
A feketegazdaság elleni küzdelemben sokat vártak a készpénzfizetés korlátozásának bevezetésétől. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság tavalyi döntése szerint nem büntethető az, aki egymillió forint felett fizet készpénzzel. Ugyanakkor az állam továbbra is szeretné látni, hogy hol történnek nagyobb összegű készpénzkifizetések, ezért a készpénzfizetésre vonatkozó szabályokat annyiban megváltoztatta, hogy az 5 millió forint feletti kifizetést be kell jelenteni az adóhatóságnak.
Beruházások ösztönzése
A beruházások ösztönzésére az idén is több intézkedés született, például az egyéni vállalkozók már a beruházás alatt csökkenthetik osztalékalapjukat a tárgyi eszközök, nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében felmerülő kiadásokkal. Bővült a vállalkozói övezetek köre, és az itt üzembe helyezett épületek értékét a vállalkozások 10 év alatt vonhatják le az adózás előtti eredményükből.
Felemás tb-szabályozás
Továbbra is magasnak számít a társadalombiztosítási járulék mértéke, annak ellenére, hogy 1999-től a munkáltató által az előző évi 39 százalékról 33 százalékra mérsékelték. A szabályok szerint a 33 százalékból 22 a nyugdíjbiztosítási alapba, 11 pedig az egészségbiztosítóhoz kerül. Csökkent a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő járulék mértéke is 1 százalékkal. A nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásban közreműködő nyugdíjasoknak jövedelmük után az eddigi 10 százalék baleset-biztosítási járulék helyett az idén a felét, 5 százalékot kell megfizetniük.
Ezzel szemben a fix összegben megállapított egészségügyi hozzájárulás címén kivetett tavalyi 2100 forintos adó az idén 3600 forintra emelkedett, ami számottevően ellensúlyozza a társadalombiztosítási járulék csökkenését. Például a 25 000 forintot kereső dolgozó után a fix összegű egészségügyi hozzájárulás megemelése közömbösíti a társadalombiztosítási járulék 6 százalékos csökkenését.
Szakemberek szerint a tételes átalányadózás kiterjesztése újabb egy évre továbbra sem ad lehetőséget a konstrukcióban rejlő lehetőségek kiaknázására. (Eredetileg ugyanis a tételes átalányadózást csak 1997-re és 1998-ra hirdették meg.)
Több érdekképviselet is szorgalmazta a múlt évben, hogy a taxisok és a fodrászok mellett terjesszék ki az átalányadózók körét, ezzel is jelentősen csökkentve az adminisztratív terheket, biztos adóbevételt garantálva az államnak. Ez a gondolat nem valósult meg, továbbra is kevesen választhatják az átalányadózást.
P. E.| A főbb adómértékek változása 1999-ben | ||
|---|---|---|
| Adónem | 1998-as mérték | 1999-es mérték |
| Társasági adó | 18% | 18% |
| Személyi jövedelemadó | Maximum 42% | Maximum 40% |
| Szja, dolgozói részvény | 20% | 35%+11% eü. hozzájárulás |
| Szja, ingatlan-bérbeadás | Maximum 42% | 20% |
| Helyi iparűzési adó | Maximum 1,4% | Maximum 1,7% |
| Tb munkáltatói járulék | 39% | 33% |
| Tb munkavállalói járulék | 10% | 11% |
| Egészségügyi hozzájárulás, tételes | 2100 | 3600 |
| Egészségügyi hozzájárulás, százalékos | 0% | 11% |
| Egészségügyi hozzájárulás, cégautó | 0% | Cégautóadó 25%-a |
