A húszas évek nagy világgazdasági válságának felszámolásához többek között a hatékony közmunkák is hozzájárultak. Igen örvendetes, ha a településen közhasznú munkások foglalkoztatásával kívánják enyhíteni a munkanélküliség okozta egzisztenciális nehézségeket. A sikerhez azonban a munkáltatókat is érdekeltté kell tenni az ilyen munkalehetőségek megteremtésében. Milyen kedvezményekben részesülhetnek például azok a foglalkoztatók, amelyek ilyen módon kívánják megoldani a kommunális feladatok egy részét?
A közhasznú munkához fűződő támogatási rendszer szabályait egyrészt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.), másrészt a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletben találhatjuk meg.
Költségtérítés
Közhasznú munkavégzés támogatása címén a munkaadó a foglalkoztatási költségek egy részének megtérítésére tarthat igényt a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből. A közhasznú foglalkoztatás közvetlen költségei között a munkavállaló munkabére, annak járulékai, a munkaruha és egyéni védőeszköz költségei, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költségek, a munkásszállítás költségei – a munkaügyi központtal történő előzetes egyeztetés alapján –, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége, valamint a munkaalkalmassági vizsgálat költsége és a többletlétszám foglalkoztatásából eredően az irányításban felmerült költségek számolhatók el.
Ha a munkaadó a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből egyszeri beruházáshoz gép- és eszközvásárláshoz, munkafeltételek kialakításához támogatásban részesült, az újabb támogatásnál figyelmen kívül maradnak a korábbi támogatásnál elszámolt költségek.
A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg. Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása – jogszabály alapján – a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra a munkaügyi központ – a munkaadó kérelmére – a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti a támogatás összegét, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.
A támogatás konkrét mértékét befolyásolja az a körülmény is, hogy a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásához az Flt., valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján nyújtott támogatások együttes összege nem haladhatja meg a közhasznú foglalkoztatás közvetlen költségeinek 100 százalékát.
Előleg
A munkaadó kérelmére havonta előleg folyósítható a közhasznú foglalkoztatás költségeinek fedezetére. Az adott naptári évben első ízben kifizetendő előleg folyósítására november 15-e után nem kerülhet sor. Az előleg összege nem haladhatja meg a támogatott költségekre adható támogatás – 1000 Ft-ra kerekített – egy hónapra jutó összegét. A foglalkoztatottak létszámának változásakor az előleg összege módosítható.
Támogatási feltételek
A munkaadó a közhasznú foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70 százalékáig terjedő mértékű támogatást igényelhet, ha a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében – munkaviszony keretében – úgy vállalja a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását, hogy ezzel – a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest – bővíti a foglalkoztatottainak számát. (A foglalkoztatást megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása a közhasznú munkavégzésre adott támogatással történt.) A statisztikai állományi létszám bővítésére vonatkozó feltételtől rendkívül indokolt esetben el is lehet tekinteni.
A támogatás feltétele az is, hogy a foglalkoztató ne részesüljön díjazásban a közhasznú foglalkoztatás keretében végzett munkáért.
További támogatási feltétel, hogy a munkaadó a támogatással érintett azonos vagy hasonló munkakörökben [Flt. 58. § (5) bekezdés a) pont] a támogatás folyósítását megelőző három hónapban a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetőleg felmentéssel nem szüntetett meg munkaviszonyt, s vállalja, hogy a támogatás folyósításának időtartama alatt sem tesz ilyen intézkedést.
Elsősorban a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő munkanélküli foglalkoztatását vállaló munkaadó folyamodhat sikerrel a támogatásért.
Közhasznú társaságok
A közhasznú társaság abban az esetben igényelheti a foglalkoztatási költségek legfeljebb 70 százalékának megtérítését, ha – foglalkoztatottai számának, a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított bővítésével – nem üzletszerű gazdasági tevékenységében foglalkoztatja a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélkülit.
Önkormányzatok
Annak a települési önkormányzatnak, amely jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküli közhasznú foglalkoztatását vállalja, a munkaügyi központ a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70 százalékát térítheti meg. Amennyiben a munkaadó – a települési önkormányzattal kötött írásbeli megállapodás alapján – foglalkoztatja a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülit, ez a támogatás a munkaadónak jár.
Kiemelt támogatás
Amennyiben a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének a megyében történő felhasználásra elkülönített pénzügyi kerete szolgál a közhasznú munka támogatásának anyagi fedezetéül, a munkaügyi tanács meghatározhatja azokat a feltételeket, valamint a településeknek azt a körét, ahol a támogatás elérheti a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 90 százalékát is. (Azoknak a településeknek a jegyzékét, ahol a közhasznú munkavégzés támogatása a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 90 százalékáig terjedhet, valamint a magasabb összegű támogatás feltételeit a munkaügyi központ – a Munkaügyi Tanács erre vonatkozó döntését követő nyolc napon belül – hozza nyilvánosságra.)
Ha a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből finanszírozott támogatás mértéke szintén elérheti a költségek 90 százalékát, a támogatás időtartama pedig akár két év is lehet.
A kérelem elbírálása
A közhasznú foglalkoztatás támogatásának megállapítása (csakúgy, mint a megszüntetése, visszakövetelése) a munkaügyi központ kirendeltségének hatáskörébe tartozik, amely az államigazgatási eljárás szabályai szerint bírálja el az ügyet. A munkaügyi központ kirendeltségének első fokú határozata ellen a munkaügyi központ igazgatójához lehet fellebbezni. A közhasznú munkavégzés támogatásáról szóló államigazgatási határozat tartalmazza a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség átvállalásának mértékét és időtartamát, a támogatás folyósításának és visszakövetelésének feltételeit. A határozatban előírják, hogy a dolgozóval megkötött munkaszerződést be kell mutatni a munkaügyi központnak.
Megállapodás
Amennyiben a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete szolgál a támogatás pénzügyi fedezetéül, a Munkaügyi Minisztérium, vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, vagy annak kirendeltsége köt megállapodást a támogatásban részesülővel. A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keretéből fedezett támogatásra a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége köti meg a megállapodást. A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit. A támogatásban részesülő köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.
A támogatás visszakövetelése
A munkaadó – a munkaügyi központ határozatában meghatározott módon – köteles viszszafizetni a támogatást (a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a befizetés időpontjáig számított jegybanki alapkamattal növelt összegben), ha megszegi a támogatásról rendelkező államigazgatási határozatban, valamint a munkaügyi központtal kötött megállapodásban foglalt feltételeket. A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamattól. A támogatás folyósítását megszüntető határozat azonnal végrehajtható, ha a tényállás tisztázott.
Rendbírság
1000 forinttól 50 000 forintig terjedő rendbírságot köteles fizetni az a munkaadó, amelyik nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének, valótlan adatot szolgáltat vagy akadályozza a munkaügyi ellenőrzést.
B. J.
