A jövő évtől az APEH járulékigazgatósága látja el a korábbiakban a társadalombiztosítás feladatkörébe tartozó járulékbevallással, -fizetéssel, -nyilvántartással, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos szankciók megállapításával, a tartozás beszedésével és behajtásával összefüggő hatósági teendőket. A változásból a nyilatkozatok szerint egyelőre nem sokat éreznek majd a vállalkozók.
A kormányzat képviselői több fórumon hangsúlyozták a közelmúltban, hogy a tb- és az adóapparátus formai különállásának megszüntetése várhatóan jelentősen megkönnyíti a két szervezet fokozatos öszszeolvasztását. A nyáron hivatalba lépett kabinet ugyanis 2000-re átfogó járulékigazgatási reformot akar, az eddiginél hatékonyabb és olcsóbb, a fizetésre kötelezettek számára pedig kevésbé terhes beszedést ígérve. Mindezt – előzetes szakértői vizsgálatok alapján – az állami adóhatóság rendszerén belül kívánják megvalósítani.
Ahhoz azonban, hogy 1999. január 1-jétől a szervezeti változások ne okozzanak zavart a fizetésre kötelezettek eligazodásában, a járulékokat eljárási szempontból adókká kellett minősíteni az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) tárgyi hatályának módosításával. Így a jövőben az Art. hatálya kiterjed a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap javára teljesített kötelező befizetésre is.
Mi változik?
Vida Ferenc, az állami adóhatóság tb-ügyekért felelős elnöki biztosa leszögezi: a jövő év január 10-ig az ideivel megegyező rendszerben folytatódik a társadalombiztosítási adatszolgáltatás az 1998-as jövedelmekről. Ezt követően viszont, amikortól már az 1999-es jövedelmekhez kapcsolódó kötelezettségeket számolják el, az APEH-hez kerülnek a tb-járulékok bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járuléktartozások beszedésével, behajtásával kapcsolatos teendők. A befizetések kezelésére várhatóan új számlákat nyitnak – 1999. február 12. után tehát váltás következik.
Az állami adóhatóság a bevallási rendszeren nem kíván alapvetően változtatni, formai módosulások azonban várhatók. Az APEH ugyanis a saját bevallási nyomtatványaihoz szeretné igazítani a tb-járulékok bevallásához jelenleg használatos űrlapokat.
Az új nyomtatvány formájában hasonlítana ahhoz, amit a vállalatok, vállalkozók az adóbevallásoknál megszoktak. Ehhez kapcsolódna az új folyószámla-vezetés. Az új törvények alapján a jövő évben alapvetően szervezeti átalakítás lesz – hangsúlyozza Vida Ferenc. A teljes járulékigazgatási reformot 2000. január elsejétől kell megvalósítani. A reformintézkedések között várhatóan lesznek a bevallás gyakoriságát érintő döntések.
Ez valószínűleg a jelenlegi havi bevallási rendnél ritkább kötelezettségteljesítést eredményezne. Most évente hozzávetőleg 12 millió tb-járulék-bevallással kell számolni. – Ezt a menynyiséget mindenképpen csökkenteni szeretnénk – jelzi az elnöki biztos.
Hivatali kommunikáció
Vida Ferenc szerint a változtatás nem jár majd többletkiadással a vállalkozók számára. A tb-vel szembeni kötelezettséget eddig is pénzes nyomtatványon kellett teljesíteni, ezután is így lesz.
A nyomtatványokat továbbra is elsősorban a megyei egészségbiztosítási pénztárak ügyfélszolgálatainál és a nyomtatványellátóknál lehet megvásárolni. Elképzelhető azonban, hogy azoknál az APEH-ügyfélszolgálatoknál is beszerezhetők lesznek, ahol működik nyomtatványértékesítő részleg.
Ahhoz, hogy a biztosítottak a befizetett járulék fejében zavartalanul megkapják a szolgáltatást, a két szervezetnek jó viszonyban kell lennie egymással. Ennek érdekében rendezni kellett az APEH-hez átkerülő járulékbeszedő szervezeti egységek és az ellátások finanszírozásával foglalkozó társadalombiztosítási szervek közötti kommunikáció jogi feltételeit.
Adatbázisok
A törvény szerint az állami adóhatóság adatot szolgáltat a társadalombiztosítási igazgatási szervek részére az adóval, járulékkal összefüggő tényekről, körülményekről, amelyek valamely ellátás megállapítása, valamint a folyósítás jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükségesek. Egyúttal – az APEH írásbeli megkeresésére – a tb is adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik az adóhivatalnak, amennyiben a kért információt adóhiány megállapításához használják.
Mindezek mellett lényeges változtatás, hogy a jövőben az APEH járulékigazgatósága a kötelezettségek nyilvántartására, illetve az esetleges jogorvoslati eljárásokban használhatja a társadalombiztosítási azonosítójelet, közismert nevén a TAJ-számot. Ennek érdekében módosítani kellett az azonosítási módokról és az azonosítókódok használatáról szóló törvényt is.
A törvényjavaslat parlamenti vitájában több képviselő úgy vélte: zavart okozhat az ellátásban, hogy az APEH és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerveinek illetékessége nem egyezik meg mindenütt. Ezzel kapcsolatban Vida Ferenc hangsúlyozza, hogy az ellátást igénybe vevőt nem érintheti közvetlenül, ha az adott megyei pénztár nem változtat saját illetékességi beosztásán. Az ügy úgy kezelhető, hogy a biztosított – amennyiben problémája adódik – benyújtja az igényét a lakóhelye szerinti egészségbiztosítási pénztárhoz, amely az illetékes APEH-igazgatósághoz fordul adatszolgáltatásért.
Lehetnek zavarok
Vannak megyék, ahol néhány település – a korábbi hagyományokból származóan – más területi szervhez tartozik az adóhivatal, illetve a társadalombiztosítás nyilvántartásában. Mindezek mellett a fővárosi hivatalok illetékessége sem fedi egymást. Ugyanis míg a tb-nél Budapest és Pest megye egy területi szervhez tartozik, addig az állami adóhatóságnál ebben a térségben több igazgatóság is működik.
Az elképzelések szerint a jövő évben Budapesten nem lesz olyan átszervezés, amely a jelenlegi egészségbiztosítást szétválasztaná az APEH-igazgatóságok illetékességének megfelelően. Azokban a megyékben viszont, ahol egyes települések különböző megyei igazgatóságokhoz, illetve pénztárakhoz tartoztak, februártól az APEH területi szerveinek illetékességét alapul véve megvalósítanák a rendezést.
