A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (Mvt.) foglaltak végrehajtására kiadott rendeletek közül a közelmúltban lépett hatályba a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatról és véleményezésről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM számú rendelet, amely több mint 17 éves rendelkezéseket hatálytalanított. Cikkünk összehasonlító módszerrel ismerteti a változásokat.
A rendelet hatálya
Lényeges eltérés a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az új rendelet csak a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottakra vonatkozik, s nem terjed ki a munkáltatónál családtagként, segítő családtagként alkalmazott személyekre.
Meg kell említenünk, hogy nem tartoznak a rendelet hatálya alá a közlekedési járművek vezetői, a fegyveres testületek tagjai, a túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak, illetve a kézi lőfegyvert tartó személyek.
Az alkalmassági vizsgálatok továbbra sem hivatottak a munkaképesség mértékének a rokkantsági fok, illetve a szellemi képesség és elmeállapot véleményezésére. Választ adnak azonban arra, hogy a dolgozó szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzésen kell részt vennie, hogy külföldi munkavégzéskor alkalmas-e a szakmai feladatok ellátására az adott országban. A vizsgálatok alkalmasak annak megállapítására is, hogy a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörben, illetve szakmában foglalkoztatott dolgozó személyi higiéniés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét.
Munkaköri alkalmassági vizsgálat
A munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy a meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés milyen igénybevételt jelent a vizsgált személy számára, s hogy a dolgozó képes megfelelni ennek.
Szakmai alkalmassági vizsgálat
A rendelet szempontjából szakmai alkalmassági vizsgálaton értjük a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálatot.
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat
A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat annak megállapítását jelenti, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületeken munkát végző személy fertőző megbetegedése, illetve meghatározott esetekben bizonyos kórokozók hordozása nem veszélyezteti mások egészségét.
Lelki épség
Az új rendelet az egészséget, testi épséget veszélyeztető hatások mellett vizsgálat tárgyává teszi a lelki épséget veszélyeztető körülményeket is. E körbe tartozik, hogy az adott munkakörülmények nem okozhatnak-e a dolgozók utódainál testi, szellemi, pszichés károsodást, hogy a vizsgált személy esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága nem idéz-e elő baleseti helyzetet az adott munkakör ellátása, illetve szakma elsajátítása során.
Előzetes orvosi vizsgálatok
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a foglalkoztatás előtt a fizikai dolgozóknál, a fiatalkorúaknál, továbbá minden esetben, ha a munkavállaló a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelés alá esik a munkája során.
Előzetes orvosi viszgálaton kell részt vennie a dolgozónak a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzést megelőzően is, ha
- közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munkát végez,
- a külföldi munkakörnyezet a hazainál nagyobb megterheléssel jár,
- a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző szerv a munkavállaló egészségügyi állapotát értékelve azt szükségesnek tartja.
Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat
Az előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat fogalmát a korábbi jogszabály nem ismerte. Tulajdonképpen nem tett különbséget az előzetes munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat között. Ahogy ezt a korábbi fogalommeghatározás is tartalmazza, a szakmai alkalmassági vizsgálatra a szakmaválasztást megelőzően kerül sor. A vizsgálatot ennek megfelelően kell elvégezni valamennyi tanulónál a szakképző intézetbe jelentkezéskor. Munkanélkülieknél a munkaügyi központ kezdeményezésére végzik el a vizsgálatot.
Előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálat
A járványügyi érdekből kiemelt munkaköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, amely kilenc munkakörcsoportot határoz meg. Ezek a következők:
- az újszülött-, koraszülött-, csecsemő-, gyermek-betegellátás,
- a bölcsődékben, óvodákban és az ilyen jellegű intézetekben végzett gyermekellátás,
- az anyatejgyűjtő állomásokon betöltött valamennyi munkakör (ideértve az anyatejet adó nőket is),
- az élelmiszer-, ital-előállítás, -forgalmazás,
- a tejfejés, -feldolgozás,
- a szarvasmarhatartás és -tenyésztés,
- az ivóvíz-minőségű vízellátás,
- a gyógynövény, annak kivonata, valamint az élelmiszer és gyógyszer fogalomkörébe nem tartozó egyéb anyagok és készítmények előállítása, kiszerelése,
- gyógyszergyártás, -elosztás, -forgalmazás.
Az e munka- és tevékenységi körökben foglalkoztatott személyek a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. melléklete szerinti Egészségügyi nyilatkozatot kötelesek tenni.
A fent megjelölt tevékenységi körben foglalkoztatottaknál a munkaviszony, a tevékenység megszűnését követő 30 napon belüli ismételt munkába állás, tevékenység miatt csak akkor kell megismételni a járványügyi érdekből végzett szakvizsgálatot, ha azt az időközben lezajlott fertőző betegség vagy annak gyanúja indokolja.
A munkakörénél fogva időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra és szakmai alkalmassági vizsgálatra nem kötelezett, de azonos munkakörben ismételten foglalkoztatott dolgozóról adott előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben ezalatt nem történik változás a munkavállaló egészségi állapotában. Erre tekintettel a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók 6 hónapon belüli ismételt foglalkoztatásánál nem kötelező az előzetes orvosi vizsgálat. A munkáltató azonban természetesen ilyenkor is előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezheti leendő munkavállalóját.
Soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat
A soron kívüli munkaköri vagy szakmai vizsgálat önmagában nem új fogalom, azonban a vizsgálatot kötelezővé tevő szempontokat csak most határozták meg a jogszabályban. A soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot az alábbi esetekben kell elvégezni:
- ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve a munkanélküli egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására;
- ha a nyilatkozatra kötelezett munkavállaló, tanuló vagy hallgató az Egészségügyi nyilatkozatban felsorolt tüneteket észleli magán vagy a vele közös háztartásban élőkön;
- a heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
- a munkavállaló, tanuló vagy hallgató feltehetően munkahelyi okokra visszavezethető rosszulléte, betegsége esetén, illetve 30 napos keresőképtelenségét követően;
- ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
- ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.
A soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a dolgozó magán vagy a vele közös háztartásban élő személyeknél sárgaságot, hasmenést, hányást, lázat, torokgyulladást, bőrkiütést, egyéb bőrelváltozást vagy váladékozó szembetegséget, fül- és/vagy orrfolyást tapasztal.
A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezheti:
- a foglalkozás-egészségügyi orvos;
- az iskolaorvos;
- a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja;
- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének tisztiorvosa;
- a munkáltató, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetője;
- a munkaügyi központ;
- a munkavállaló, a munkát végző személy, a tanuló, a hallgató.
Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat
A szervezett munkavégzés keretén belül foglalkoztatottak időszakos munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálaton kötelesek megjelenni. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy azon a munkavállalók részt vegyenek.
Az időszakos orvosi vizsgálat gyakorisága
A 18. életévet be nem töltött munkavállalóval évente, a fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalókkal a 33/1998. (VI. 24.) rendelet 3. számú mellékletében meghatározott gyakorisággal általában félévente, évente, a fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek esetében
- magasban végzett munkánál,
- föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati, mélyfúrási munkaköröknél,
- tűz- és robbanásveszéllyel járó munkaköröknél,
- villamosüzemi munkaköröknél,
- fegyveres biztonsági őrség, személy és vagyonvédelmi tevékenységnél,
- egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök esetében 40 éves korig 3 évenként, 40-50 életév között 2 évenként, 50 év felett évente kell elvégezni az időszakos vizsgálatot.
A pszichoszociális kóroki tényezőknek kitett munkavállalóknál, valamint a feszültség alatti munkavégzéssel járó, a korkedvezményre jogosító munkakörökben évente kell megejteni ezt a vizsgálatot. Ugyancsak évente kell megtartani a vizsgálatot a rendelet 3. számú mellékletben nem szereplő és idült vagy késői hatású veszélyes anyagokkal kapcsolatos munkaköröknél. A külföldön munkát végzők körében az előzőekben jelölt munkakörök esetében – ha a külföldi vizsgálat nem biztosított – az átmeneti itthon tartózkodás alkalmával, illetve a hazalátogatáskor kerül sor a vizsgálatra. A szakképző intézmények tanulóinál azoknál a munkaköröknél, ahol a vizsgálatot egy évnél gyakrabban kell elvégezni, a rendeletben az adott munkakörre előírt gyakorisággal végzik el a vizsgálatot. Ezenkívül itt is évente ismétlődik a vizsgálat.
A fentiekben összefoglalt munkakörökön túl a munkáltató belső szabálya elrendelheti más munkaterületen foglalkoztatott (pl. nem fizikai) munkavállalóinak időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatát is.
Záróvizsgálat
Új jogintézmény a záróvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a munkavállaló munkaviszonya alatt a különböző rákkeltő hatású anyagokkal való vagy ionizáló sugárzás hatása alatti munkavégzés, vagy a tartós külföldi munkavégzés során, vagy az idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkakörben szenvedett-e egészségkárosodást, s ha igen, milyen mértékűt.
Külföldi munkavégzés
A rendelet 7. számú melléklete jelöli meg a hazaitól jelentősen eltérő éghajlatú és fokozottan járványveszélyes területeket. Az ilyen helyeken foglalkoztatott munkavállalóknak az itthon töltött szabadságuk alatt, illetve a végleges hazatérésüket követően kell részt venniük orvosi vizsgálaton a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Fertőző és Trópusi Betegségek Tanszékén (Budapest, Gyáli út 5-7.), valamint Fertőző és Trópusi Szakambulanciáján (Budapest, Szabolcs utca 35.).
A különös védelmet igénylő sérülékeny csoportok foglalkoztatása
Korábban külön rendelet tartalmazta a nők és fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelmével kapcsolatos előírásokat [6/1982. (VI. 12.) EüM rendelet]. Az új szabály a nők és fiatalkorú munkavállalók mellett az öregségi nyugdíjkorhatár feletti munkavállalók foglalkoztatásának követelményeit is meghatározza. A rendelet 8. melléklete felsorolja azokat az egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterheléssel járó munkakörülményeket, ahol a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók nem vagy csak korlátozás mellett foglalkoztathatók.
A rendelet 9. melléklete megjelöli azokat a kóroki tényezőket, illetve folyamatokat, amelyeknél az alkalmassági vizsgálat keretén belül kockázatbecslés szükséges. A kockázatbecslés elvégzése a munkáltató kötelessége.
A vizsgálatokat végzők
A munkaköri alkalmassági vizsgálatot és véleményezést a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra jogosult orvos, a szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezést a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az ÁNTSZ megyei intézete szerint kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó szerv orvosa, a munkanélküliek alkalmassági vizsgálatát és véleményezését pedig első fokon a munkanélküli lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely orvosa végzi.
Alkalmassági vélemény
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben kell meghatározni, hogy a vizsgált személy alkalmas-e az adott foglalkozás ellátására vagy sem. Az orvos a foglalkoztatással, képzéssel kapcsolatosan – az egészségi állapot figyelembevételével – korlátozásokat írhat elő. Az orvosi véleményt a vizsgáló orvos aláírásával és bélyegzőjével hitelesíti, majd a rendelet 12. számú melléklete szerinti nyomtatványon közli a munkáltatóval, a szakképző és a felsőfokú intézménnyel vagy a munkaügyi központtal.
Az orvos tájékoztatja a vizsgált személyt az alkalmatlanság okáról, a munkáltatóval vagy a foglalkoztatóval azonban csak a vizsgált személy hozzájárulásával közölheti azt. A vizsgálatot végző orvos betegség esetén vizsgálatra, gyógykezelésre utalja a véleményezett személyt.
Egészségügyi dokumentáció
A "Munkavállaló egészségügyi törzslapja" az alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó nyomtatvány (az alkalmasságot elbíráló orvos őrzi).
Az "Egészségügyi nyilatkozat" egyik példánya az orvosnál, másik példánya a vizsgált személynél marad.
| A munkáltató feladatai |
|---|
|
A munkáltatónak írásban meg kell határoznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, továbbá azokat a munkaköröket, amelyekben a rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt nem foglalkoztathatók a nők, a fiatalkorúak, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek.
A szabályozás kidolgozásához ki kell kérni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét. A munkáltató a rendelet 14. számú mellékletében megjelölt "Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon küldi a dolgozót az előzetes, az időszakos, a soron kívüli, illetve a záróvizsgálatra. A munkaköri alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére közölnie kell mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat, amelyeket szükségesnek tart a véleményezéshez, illetve amit a véleményező kér. Az egészségügyi szerv nem hozhatja nyilvánosságra a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat. Ha a munkaköri alkalmasságot elbíráló szerv a helyszínen kíván tájékozódni a munkahelyi körülményekről, a munkáltatónak ezt lehetővé kell tennie. Az a munkavállaló, aki nem vett részt az alkalmassági vizsgálaton vagy alkalmatlan minősítést kapott, nem foglalkoztatható az adott munkakörben, munkaterületen, nem vehet részt szakmai képzésben. |
