A Gazdasági Minisztérium a kezelésében levő támogatások odaítélésekor elsősorban rendszerint a vállalkozások piaci potenciálját, illetve a vállalkozás stratégiai terveinek a gazdaságpolitikához való illeszkedését mérlegeli. Ennek ellenére vannak olyan programok, amelyek kifejezetten a kis- és középvállalkozások segítését szolgálják.
A kisebb cégek a még 1996 júliusában elfogadott koncepció alapján jutottak számos lehetőséghez korábban az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM), most a Gazdasági Minisztérium kezelésében levő Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat révén. Az alap forrásaiból közvetlen támogatást nyújt a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását, beszállítói kapcsolatainak bővülését szolgáló fejlesztésekhez.
Kamattámogatás
A hátrányos helyzetű megyékből érkezett pályázatok, valamint a beszállítók kiemelt támogatásban részesültek. A kamattámogatási konstrukció keretében 1997-ben meghirdetett pályázatra mintegy 400 kérelem érkezett, a pályázatok 90 százalékát elfogadták. Az eredményes pályázatok összességében 27 milliárd forintos fejlesztés megvalósítását teszik lehetővé. Az elfogadott pályázatok 70 százalékát a feldolgozóipari tevékenységet folytatók nyújtották be. Az eredményes pályázatok kétharmada az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások köréből érkezett, ezen belül a 10 főnél kevesebb alkalmazottal működő mikrovállalkozások aránya 23 százalék. A GM előrejelzése szerint a kamattámogatás ötéves időtartamának végére, 2001-re a fejlesztések hatására az 1997-ben sikeresen pályázók bevétele csaknem megkétszereződik, a munkahelyek száma pedig mintegy 15 százalékkal emelkedik.
A kamattámogatásra az a legalább 1 éve működő egyéni vállalkozó és társas vállalkozás pályázhat, aki (amely) a devizajogszabályok alapján belföldinek minősül, és a pályázat benyújtását megelőző gazdasági évben foglalkoztatott átlag létszáma nem haladta meg a 250 főt, és nettó árbevétele legfeljebb 4 milliárd forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2,7 milliárd forint volt. Továbbá tulajdonosai között egyetlen ennél nagyobb vállalkozásnak vagy több vállalkozásnak együttesen sincs 25 százalékot meghaladó tulajdoni részesedése.
A kamattámogatás olyan beruházáshoz igényelhető, amely a technológia, illetve a szálláshely fejlesztését, új termék gyártásba vételét vagy a kapacitás piaci igényeknek megfelelő bővítését szolgálja, megfelel a környezetvédelmi és egyéb hatósági előírásoknak.
Csak forinthitelre
A kamattámogatás olyan forinthitelhez nyújtható, amely:
- nem haladhatja meg a fejlesztési ráfordítások 75 százalékát, vagyis a pályázónak legalább 25 százalék saját forrással kell rendelkeznie, amibe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be,
- a tartós forgóeszköz finanszírozása a fejlesztési költség legfeljebb 30 százalékáig terjedhet, a türelmi idő legfeljebb 2 év,
- az egy pályázó által felvett hitel maximális összege 400 millió forint lehet,
- a bruttó kamat nem haladja meg a jegybanki alapkamat +3 százalék mértéket.
A kamattámogatás a hitel futamideje alatt, de legfeljebb a hitel folyósításának megkezdésétől számított 4 éven keresztül igényelhető. A kamattámogatás mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat százalékában kifejezve célonként változó mértékű.
- Azon fejlesztésekhez, amelyek az élelmiszeriparon kívüli feldolgozóipari, építőipari, szálláshely-szolgáltatási, gépjármű-javítási, fogyasztásicikk- vagy iroda- és számítógép-javítási tevékenység megvalósítására, illetve fejlesztésére irányulnak, az első évben 40 százalék, a második évben 30 százalék, a harmadik évben 25 százalék, a negyedik évben 20 százalék.
- Azok az előző pont szerinti feldolgozóipari tevékenységet végző vállalkozások, amelyek valamely termelő nagyvállalattól szándéknyilatkozattal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az általuk előállított terméket a nagyvállalat a fejlesztés befejezését követően tartósan, az előállított mennyiség legalább 50 százalékáig megvásárolja, vagyis a vállalkozással beszállítói kapcsolatot tervez kialakítani vagy a már meglévőt bővíti, az előzőnél magasabb kamattámogatásban részesülhetnek:
- egy vagy több termék beszállítása esetén az első évben 60 százalék, a második évben 50 százalék, a harmadik évben 40 százalék, a negyedik évben 30 százalék,
- integrátori tevékenység esetén 70, 60, 50, illetve 40 százalék kamattámogatást kaphatnak. Integrátornak az a vállalkozás tekinthető, amely saját termékét/termékeit más vállalkozásoktól vásárolt termékekkel összeépítve juttatja el a nagyvállalathoz.
Integrátori tevékenység esetén a tartós forgóeszköz finanszírozási hányada a fejlesztési ráfordítás 30 százalékánál magasabb is lehet.
- Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató és 700 millió forintnál alacsonyabb árbevételt vagy 500 millió forintnál alacsonyabb mérlegfőösszeget kimutató kisvállalkozások az a) pontban leírtaktól eltérő tevékenység megvalósítására vagy fejlesztésére irányuló fejlesztésekhez évente 25 százalékos kamattámogatásban részesülhetnek.
A legsúlyosabb helyzetű megyékből érkező pályázatokra valamennyi kategóriában a megadottnál 10 százalékkal magasabb kamattámogatás igényelhető.
Gazdaságfejlesztési pályázati támogatás
A pályázat célja olyan feldolgozóipari beruházások ösztönzése, amelyek magasan feldolgozott, az Európai Unió piaci követelményeinek megfelelő, nemzetközileg versenyképes termékek előállítására alkalmas korszerű, új gyártókapacitást hoznak létre és/vagy ilyenek jelentős bővülését eredményezik – ideértve a versenyképes termékekhez felhasznált alkatrészek, részegységek, komponensek, korszerű csomagolóanyagok gyártását végző háttéripari tevékenységek fejlesztését.
Minőség és versenyképesség
A pályázati rendszerből támogatás nyerhető el nemzetközi színvonalú szállodai férőhelyek létrehozásához is, továbbá a nemzetközi logisztikai központba betelepülő, logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozások olyan beruházásához, amely jelentős magyar hozzáadott értékkel képes nemzetközi kereskedelmi szolgáltatást nyújtani.
Pályázatot nyújthatnak be belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók.
Nem pályázhat az a szervezet, amely:
- csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt áll;
- a költségvetés alrendszereiből juttató támogatásra vonatkozó szerződésben vállalt valamely kötelezettségét a pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül nem teljesítette;
- 60 napon túli adó-, vám- vagy adók módjára behajtható köztartozása van;
- azonos tárgyú fejlesztéséhez a költségvetés alrendszeréből már kapott támogatást vagy ilyen pályázata elbírálás alatt van.
Pályázni csak olyan új beruházással vagy fejlesztéssel lehet, amely esetében az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
- a beruházás költsége a 10 millió forintot meghaladja, ill. legalább 50 szállodai férőhely jön létre;
- a beruházás a megkezdésétől számított 2 éven – 3 milliárd forint feletti beruházási költség esetén 3 éven – belül megvalósul;
- a beruházás még nem kezdődött meg;
- a pályázat részét képező üzleti tervben a pályázó bemutatja és támogatási szerződésben kötelezettségként vállalja, hogy az új kapacitáson gyártott és bármely piacon versenyképesen eladható termék(ek) hozzáadott értékéből a beruházás 5 éven belül megtérül.
Az alább felsorolt kedvezmények együttesen, illetve külön is pályázhatók:
- A gépek és termelőberendezések beszerzéséhez, valamint a technológia igényelte infrastruktúra megépítéséhez a beruházási költségek 25 százalékáig, de 200 millió forintot – 1 milliárd forint értéket meghaladó gyártóeszköz, ill. technológiai berendezések beruházása esetében 400 millió forintot – meg nem haladó összegű kamatmentes kölcsön, amelyet 1 év türelmi időt követően maximum 5 éven belül egyenletes részletekben kell visszafizetni;
- a fenti összeghatárokon belül a közmű- és hálózatfejlesztési hozzájárulás, zöldmezős beruházás esetében a telekhatáron kívül szükségessé váló infrastruktúra költségéig a kamatmentes kölcsön helyett vissza nem térítendő támogatás;
- a hazai pénzintézettől felvett, a nyertes pályázat finanszírozására szolgáló forinthitelek összegének 75 százalékáig MNB-refinanszírozás;
- a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram pénzügyi forrásából a nyertes pályázattal összefüggő termék- és technológiai fejlesztésekhez további kamatmentes kölcsön;
- a pályázattal összefüggő importlízing esetében a fizetendő vámra kamatmentes részletfizetési lehetőség.
Beszállítói Célprogram
Az IKIM a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból az idén 700 millió forintot ad(ott) a Beszállítói Célprogram koordinálására kiválasztott Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak. Ennek segítségével 1500 gép- és járműipari, elektrotechnikai, illetve gumi- és műanyagipari kis- és középvállalkozás válhat a multinacionális cégek beszállítójává. Várhatóan októberre elkészül az országos beszállítói adatbázis is. A program keretében nem fognak közvetlenül támogatásokat osztani, azonban fontos szerepük lesz abban, hogy e vállalkozásokat oktatással felkészítsék arra, hogy azok meg tudjanak felelni a multik által támasztott követelményeknek. Chikán Attila gazdasági miniszter teljes támogatásáról biztosította a program felelőseit, mivel elmondása szerint ez a program megegyezik felfogásával, és gazdaságfejlesztési elképzeléseihez is igen közel áll.
Alapítvány a kicsikért
A kormány 4,2 milliárd forint alaptőkével – pénzintézetek és vállalkozói érdekképviseletek részvételével – 1990-ben hozta létre a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA). Még ugyanebben az évben az Európai Unió Bizottsága az Alapítványt kérte fel közreműködőnek a PHARE kis- és középvállalkozások fejlesztését elősegítő magyarországi programjának megvalósításához.
Annak érdekében, hogy az MVA szolgáltatásai országosan elérhetővé váljanak, az alapítvány decentralizálta a vállalkozásoknak nyújtott támogatások felhasználását a megyei vállalkozói központok több mint 150 irodából álló országos hálózatának létrehozásával. A vállalkozói központok önálló alapítványi formában, saját kuratórium irányítása mellett működnek. A központokat önkormányzatok, bankok, kamarák, érdekképviseletek, vállalkozók hozták létre. E széles képviselet hozzájárul a területi vállalkozói központok jelentős helyi és országos szintű támogatottságához.
1990-től 1998-ig az Európai Unió PHARE-programja mintegy 70 millió ecu keret jóváhagyásával, az MVA saját forrásainak bevonásával teremtette meg a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Program pénzügyi forrásait. Ehhez járult hozzá az egykori Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium 1996-ban mintegy 1 milliárd forinttal, 1997-ben további 1,8 milliárd forinttal a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat forrásaiból.
A helyi vállalkozói központok alapszolgáltatása: tanácsadás, üzleti információ nyújtása szakanyagok, adatbázisok révén; szemináriumok, oktatási programok szervezése; kis- és középvállalkozásokat támogató információs rendszerek létrehozása; inkubátorházak működtetése; pénzügyi támogatási programok működtetése; a Mikrohitel Program országos szervezése. Ezenkívül együttműködés a területfejlesztés megyei és kistérségi szervezeteivel: fejlesztési koncepciók kidolgozása, területfejlesztési intézményrendszer működtetése.
Az MVA emellett széles körű kapcsolatokat épített ki mind a magyarországi, mind a külföldi hitelintézetekkel, központi pénzügyi programjai keretében együttműködik a bankhálózattal, mobilizálja a bankok erőforrásait a kis- és középvállalkozások számára.
Az MVA kiemelt feladatának tekinti a forráskoordinációt, ezért szorgalmazta a forrástérkép létrehozását, amely a kis- és középvállalkozói szektor számára központi, decentralizált és helyi forrásokból rendelkezésre álló pénzügyi konstrukciók egységes adatbázisa. Ezzel összefüggésben az MVA tanácsot ad a vállalkozásukat fejlesztő kis- és középvállalkozások számára projektjük finanszírozásához a forráskombinációk lehetőségeiről, a források elérhetőségéről. Közreműködnek pályázati anyagok és hitelkérelmek összeállításában, hitel- és garanciakérelmek előszűrésének, ill. a bírálatok előkészítésének elvégzésében az érintett pénzintézetekkel történő megállapodások alapján.
PHARE Hitelprogram
A hitelprogram bevezetésének közvetett célja az volt, hogy ösztönzést nyújtson a bankoknak kisebb ügyfeleik igényeinek kielégítését célzó szolgáltatások bevezetésére. A programnak nem célja szubvencionált piaci viszonyokhoz szoktatni a vállalkozásokat, amelyek azután nehezen tudnának alkalmazkodni az igazi piaci körülményekhez. 1997. december 31-ig 979 vállalkozás jutott PHARE-hitelhez összesen 3,7 milliárd forint összegben. A program további működtetésére vonatkozóan módosító javaslatcsomagot dolgoztak ki, amelynek elfogadása után a program a megváltozott piaci viszonyokhoz és vállalkozói igényekhez jobban alkalmazkodó, rugalmas hitelkonstrukcióként, a jelenleginél több végponton elérhető programként működhet tovább.
Mikrohitel Program
A konstrukció bevezetésének célja a kis- és kezdő vállalkozások kis összegű hitelezése volt. A hitel gépek, berendezések és egyéb állóeszközök vásárlására vehető fel, legfeljebb 30 százaléka forgóeszköz-finanszírozásra fordítható. A felvehető maximális összeg 1996 júliusától egymillió forint. A program keretében eddig 9395 vállalkozó jutott összesen 5,8 milliárd forint hitelhez.
Jelenleg a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozásoknak is csak szűk köre jogosult a hitelre az érvényben levő, korlátozó feltételek miatt. A hitelösszeg felső határát első lépcsőben 3 millió forintra, majd második lépcsőben 10 millió forintra szeretnék emelni. Ez utóbbi azon vállalkozások számára lenne csak elérhető, amelyek az első hitelüket rendben visszafizették.
A hitel lejárata: 4 év, türelmi ideje (csak a tőke törlesztésére vonatkozik) 6 hónap, kamata a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat (a futamidő végéig állandó). A megkívánt saját erő a finanszírozott beruházás 20 százaléka, amiből 50 százalék készpénz. A megkívánt biztosítékok értéke értékelés után el kell, hogy érje a hitel összegét. A program folytatása az új feltételekkel már 1998-ban lehetséges, amennyiben a konstrukció alkalmazásához szükséges fedezet megteremthető.
Start Hitelgarancia Alap
A Start Hitel és hozzá kapcsolódva a Garancia Alap önálló vállalkozási egzisztenciák megteremtését szolgálja, elsősorban a kis- és középvállalkozások szférájában. Amennyiben a vállalkozás üzleti terve megalapozott, és a hitelnyújtás csak a megfelelő vagyoni és jogi biztosítékok hiányában nem lenne lehetséges, a hitel maximum 80 százalékára a Start Garancia Alap készfizető kezességet vállal. A garancia igénybevételének éves díja a garantált hitelösszeg 4 százaléka. A vállalkozók a Start Alap kezességvállalását a hitelt nyújtó bank közvetítésével igényelhetik. Ha a bank a vállalkozót hitelképesnek tartja, kérelmét a szükséges kiegészítésekkel együtt az Alapítványhoz továbbítja.
A Start Garancia Alap titkárságához benyújtott készfizető kezességvállalási kérelmek száma 1997. december 31-én 619, a hozzájuk tartozó hitelek teljes állománya 2,463 milliárd forint, az igényelt garancia összege 1,373 milliárd forint. A jelenleg érvényben levő garanciavállalások száma 369, a Start Alapot terhelő garanciakötelezettség összege 0,684 millió forint. Az ez idáig érkezett garanciaérvényesítési kérelmek közül a megbízott jogász szakvéleménye alapján 39-et utaltak át, összesen 96,7 millió forint összegben.
Energiatakarékossági Hitel Alap
A konstrukció keretében beruházásokhoz nyújtanak kedvezményes kamatozású, éven túli hitelt. A kedvezmény elsődleges célja az energiatakarékos, illetve környezetkímélő technológiák alkalmazásának előmozdítása. Ez a termelőegységek hőellátásának korszerűsítésétől a települések világításának megújításáig számos beruházási elképzeléshez nyújthat támogatást. 1997. december 31-ig 563 beruházó nyújtott be hitelkérelmet. Ezek a pályázatok 1,5 milliárd forint költség-előirányzat mellett 9,234 milliárd forint hiteligényt tartalmaztak.
Az Energiatakarékossági Hitel Alap hatékonyságát műszaki szempontból az energiahordozó-megtakarítás mérőszáma jellemzi. A hitelkonstrukció működése óta a befejezett beruházások összesen 4926,8 TJ/év energiamegtakarítást eredményeztek. Az Energiatakarékossági Hitel Alap felhasználását irányító szakmai zsűri 1998 májusában határozatot hozott a pályázati feltételek energiatakarékossági irányszámának megváltoztatásáról, így várhatóan még inkább emelkedni fog az energiatakarékossági hitel iránt potenciálisan érdeklődők száma.
Az eddigi tevékenység folytatódik, a hitel feltételrendszere nem változik.
Start II. Hitel
Németország kormánya 1991. május 13-án 100 millió márka összegű kölcsönalapot hozott létre, hogy Magyarországon az éppen alakuló, tartós létalapot adó vállalkozások finanszírozását elősegítse. Az MVA a kezelésében levő REORG START Alap szabad pénzeszközei felhasználásával meghatározott kikötések és feltételek mellett igénybe vehető hitelkeretet hozott létre Start II. néven.
A Start II. Hitelből a beruházás összköltségének legfeljebb 70 százaléka finanszírozható, a saját erő összege 30 százalék, amelyből a készpénz összege nem lehet kevesebb, mint 10 százalék. A fennmaradó 20 százalék egyéb hitelekből is fedezhető. A hitelkérelmeket a helyi vállalkozásfejlesztési központokhoz lehet benyújtani, ahol a hitelkérelem összeállításához az ügyfelek segítséget kapnak, így teljes és értékelhető kérelmek kerülnek a programba bekapcsolódott 2 kereskedelmi bank hitelbírálati rendszerébe. 1998-ban a Start II. hitelkeret nagysága 800 millió forint.
Országos Épület-hőszigetelési (TEK) Program
A TEK Program hosszabb távon évente 40 ezer lakás utólagos hőszigetelését hivatott elősegíteni. Az első ütemben 5000 lakástulajdonos lakásonként 60 ezer forint vissza nem terítendő támogatást kapott a Központi Környezetvédelmi Alaptól. A TEK Program ösztönzést ad az építőipari vállalkozások piaci helyzetének javítására és a szektor foglalkoztatottságának megtartására is. Ez indította a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, hogy egyéb vállalkozásfejlesztési projektek mellett felkarolja a TEK Programot. A TEK Program Irányító Testülete és a megbízott pénzintézeti csoport törekszik arra, hogy a támogatás folyósítása a szigorú szakmai és pénzügyi ellenőrzés mellett minél gyorsabban és problémamentesen történjen.
Az első ütem sikeres megvalósulásával a TEK Program kezdeményezői és szakértői indokoltnak tartják a Program folytatását a következő években, és a hőszigetelendő lakások számát évente legalább 20 000 egységre növelni már 1998-ban.
