Az új társasági jog miatt újra kell gondolnunk néhány kérdést a társadalombiztosítás területén is. Milyen értelmezési problémák vetődhetnek fel, mi a megoldás az esetleges joghézagok miatt keletkezett problémákra? Cikkünk ennek jegyében veszi sorra a Gt., valamint a társadalombiztosítási jogszabályok legfontosabb kapcsolódási pontjait.
Társas vállalkozások – foglalkoztatók – társas vállalkozók
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tb-tv.) szerint a gazdasági társaságok közül társas vállalkozásnak minősül a közkereseti társaság (ideértve a gazdasági munkaközösséget és a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget is, amelyek egyébként a Gt. alapján a törvény hatálybalépését követő két éven belül kötelesek más gazdasági társasággá átalakulni, ellenkező esetben a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja őket), a betéti, valamint a korlátolt felelősségű társaság.
Ezek azok a gazdasági társaságok, amelyek tagjaira – mint társas vállalkozókra – a biztosítás kiterjedhet akkor, ha a tagok személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében oly módon, hogy erre nem létesítenek külön jogviszonyt (munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt). A társas vállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok tehát nemcsak a dolgozóikkal szemben, hanem a társas vállalkozónak minősülő tagjaik szempontjából is foglalkoztatónak tekintendők.
A részvénytársaság ezzel szemben nem tekintendő társas vállalkozásnak, ami abból fakad, hogy az rt. tipikus tőkeegyesülési forma: a tagok (részvényesek) nem vesznek részt a társaság operatív irányításában, s amenynyiben a cég érdekében tevékenykednek, úgy arra külön jogviszonyt (munkaviszonyt, megbízási viszonyt) létesítenek a társasággal. Az rt. tagjai emiatt nem is minősülnek társas vállalkozóknak, s csak a társasággal – mint foglalkoztatóval – megkötött, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján rendelkeznek társadalombiztosítással.
Külön meg kell emlékeznünk a közös vállalatról, valamint az egyesülésről. A közös vállalati formában működő gazdasági társaság – jogi személy lévén – foglalkoztatónak minősülhet, hasonlóan a szintén ritka egyesüléshez, amelyet a Gt. már nem önálló társasági formaként, hanem úgynevezett kooperációs jogi személyként szabályoz. Kérdéses lehet azonban a közös vállalat tagjainak társadalombiztosítási helyzete. Miután az új Gt. nem ismeri azt a korábbi megkötést, miszerint csak jogi személy tagjai lehetnek e gazdálkodó szervezeteknek, így június 16-ától természetes személyek is részt vehetnek bennük. Álláspontunk szerint ebből az következik, hogy ők is társas vállalkozóként minősülhetnek biztosítottnak, ha pusztán a tagsági viszonyukra tekintettel, személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében.
Itt kell megemlítenünk a közhasznú társaságokat is. E gazdálkodási forma szabályait a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Minthogy a közhasznú társaság közhasznú tevékenységet végző korlátolt felelősségű társaság, logikusnak tűnik, hogy helyzete társadalombiztosítási szempontból azonos kell hogy legyen a korlátolt felelősségű társaságéval.
A társadalombiztosítási jogviszony kezdete
A különböző társasági formák tb-jogviszonybeli helyének vizsgálatát követően azt kell szemügyre vennünk, hogy a gazdasági társaság alakulási létszakában melyik az az időpont, amikortól a cég foglalkoztatónak minősül, azaz társadalombiztosítási jogviszony alanya lesz.
Miután a társadalombiztosítási jogviszony a társaság tényleges tevékenységéhez kötődik, így a jogviszonyba lépés ideje sem lehet más, mint az a nap, amikor a társaság megkezdi a tevékenységét. A hatályos Gt. értelmében az előtársaság – a gazdasági társaságnak a társasági szerződés ellenjegyzésétől a cégbejegyzés megtörténtéig fennálló létformája – csak a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet. Ennek megfelelően az alakuló gazdasági társaság társadalombiztosítási szempontból is legkorábban a cégbejegyzési kérelem cégbírósági benyújtásakor kezd létezni.
Mi a helyzet a cégbejegyzés előtt?
A régi Gt. szerint a cégbejegyzés az alapító okirat aláírásának napjára visszamenő hatállyal hozta létre a gazdasági társaságot. Kérdéses volt azonban a bejegyzést megelőzően működő cég társadalombiztosítási helyzete, ha valamilyen okból utóbb meghiúsult a cégbejegyzés. A bírói gyakorlat szerint ilyenkor a társaság tagjai nem voltak biztosítottak. Az új Gt. alapján az előtársaságra – bizonyos megszorításokkal – a bejegyzett társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így amennyiben a cégbíróság – akár a kérelem visszavonása okán – nem jegyzi be a céget, a társaság akkor is foglalkoztatónak minősül az előtársaságként eltöltött időre.
Az alakuló társaság foglalkoztatói minősége a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor keletkezik még akkor is, ha egy biztosított után sem áll fenn járulékfizetési kötelezettsége. (A foglalkoztatóvá válástól kezdve természetesen a gadasági társaságnak eleget kell tennie a különböző társadalombiztosítási kötelezettségeknek: bevallás, bejelentés stb.)
Bejelentkezés
A társadalombiztosítási jogviszony keletkezésével kapcsolatos első kötelezettség a cég számára a bejelentkezés. Ez év június 16-ától – az úgynevezett egyablakos rendszer alapján – a cégbíróság szerzi be és rögzíti a cégnyilvántartásban a társaság társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint értesíti az igazgatási szervet a bejegyzési kérelem adatairól. A cégbejegyzési kérelem benyújtásakor a cégbíróság tanúsítványt állít ki, amelyben igazolja a cég társadalombiztosítási folyószámlaszámát, s egyben feltünteti az illetékes megyei társadalombiztosítási szervet, ahová a társaság tartozik. Erre tekintettel a cég a szabályszerűen benyújtott cégbejegyzési kérelemmel eleget tesz a társadalombiztosítási bejelentkezési kötelezettségének is. Ennek ellenére a társaság kötelezettsége, hogy a foglalkoztatóvá válásától számított 8 napon belül tájékoztassa az illetékes tb-szervet.
A társaság tagjai
A társaság tagjai bizonyos feltételek fennállásakor – ahogy fentebb láttuk – biztosítottnak tekintendők, foglalkoztatójuk a társaság. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a Tb-tv. 10. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdetétől (ha ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a társaság tevékenységének kezdete), egyéb esetben a tagsági jogviszony létesítésének napjától áll fenn. A biztosítás egyebekben az ennek alapját képező jogviszony (pl. megbízási vagy munkaviszony) kezdetétől annak megszűnéséig tart. Ha a biztosított munkaviszonya alapján végkielégítésben részesült, a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodik meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) felel meg a végkielégítés.
A biztosítás alapját képező jogviszonyok
A közkereseti és a betéti társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében. Ez azonban csak lehetőség, s nem kötelesség a tagok számára. A személyes közreműködést vállaló tagok ugyanakkor díjat kaphatnak a társaságtól az így végzett munkájukért. A személyes közreműködés módját és tartalmát a tagoknak a társasági szerződésben kell meghatározniuk. A személyes közreműködés lehetősége természetesen nem zárja ki, hogy a tagok különféle, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat létesítsenek a társaságukkal. Ezek általában biztosítotti jogviszonyt keletkeztetnek, s tb-terhekkel járnak.
A társaság – társas vállalkozásként – fizet tb-járulékot a társas vállalkozónak minősülő (személyes közreműködést vállaló) tagja után.
A korlátolt felelősségű társaság tagja – mellékszolgáltatásként – szintén személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében, de természetesen munka- vagy megbízási viszonyban is állhat a társasággal. Bármelyik forma járulékfizetési kötezettséget keletkeztet.
Részvénytársaság tagjának (a részvényesnek) megbízási vagy munkaviszonyt kell létesítenie a társasággal ahhoz, hogy közreműködhessen a tevékenységében.
Vezető tisztségviselők
Külön meg kell emlékezni a társaságok vezető tisztségviselőiről, illetőleg a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásának társadalombiztosítási konzekvenciáiról. Vezető tisztségviselők: a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető (ügyvezetők), részvénytársaságnál pedig az igazgatóság tagjai.
Társadalombiztosítási szempontból lényeges kérdés, hogy milyen jogviszonyban látható el a vezető tisztségviselői tevékenység, hiszen az egyes jogviszonyok más-más járulékfizetési kötelezettséggel járhatnak. A Gt. szerint a vezető tisztségviselő jogviszonyára – a munkaviszonyt kivéve – a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A közkereseti és a betéti társaságnál – figyelemmel e cégformák személyegyesítő jellegére – a vezető tisztség személyes közreműködés keretében is betölthető. Ilyenkor a vezető tisztségviselő társas vállalkozóként biztosított.
A korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője nem láthatja el mellékszolgáltatásként a feladatát. Erre vonatkozóan tehát a társaságnak a vezető tisztségviselővel megbízási vagy munkaszerződést kell kötnie, s ez alapján válik biztosítottá.
Részvénytársaság igazgatóságának tagjai és elnöke – e minőségükben – csak megbízási viszonyban állhatnak az rt.-nél.
Jogviszonyok és tb-terhek
A gazdasági társaságok szempontjából kardinális kérdés, hogy milyen jogviszonyt létesítenek dolgozóikkal, közreműködő tagjaikkal, szem előtt tartva azt, hogy az egyes jogviszonyok után milyen fizetési kötelezettségük keletkezik a társadalombiztosítással szemben.
Társadalombiztosítási szempontból a munkavégzésre irányuló egyes jogviszonyok járulékvonzata az alábbiak szerint alakul:
- Amennyiben a társaság tagja személyes közreműködés keretében végez munkát a társaságnak, úgy társas vállalkozóként minősül biztosítottnak. A társadalombiztosítási járulék alapja a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Ez utóbbi fordulat nem vonatkozik arra, aki tagsági viszonya mellett legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, mert ilyenkor a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni a járulékfizetés alapjául. A személyes közreműködést díj nélkül végző ilyen tag után a társaságnak nem kell járulékot fizetnie.
- Amennyiben a társas vállalkozó tag kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül – azaz saját jogú nyugdíjas –, a cég 10 százalékos mértékű baleseti járulékot fizet utána, amelynek alapja a kifizetett jövedelem.
- A társasággal munkaviszonyban álló foglalkoztatottak (tagok vagy harmadik személyek) után társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Ennek megfelelően a társaság 1998. december 31-ig 39 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles a foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme után. A járulék mértéke 1999. január 1-jétől 38 százalékra, 2000. január 1-jétől 37 százalékra csökken. A biztosított foglalkoztatott által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, míg a nyugdíjjárulék mértéke tb-nyugdíjnál 7, 1999. január 1-jétől 8, 2000. január 1-jétől pedig 9 százalék, magánnyugdíjpénztár-tag biztosítottnál 1 százalék. A biztosítottak által fizetendő járulékok levonása, bevallása, nyilvántartása a foglalkoztató kötelessége.
- Amennyiben a tag, illetőleg a harmadik személy megbízási jogviszony keretében végzi a tevékenységét, úgy e jogviszonya alapján minősül biztosítottnak, amennyiben e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét. A járulékok mértékére a munkaviszony alatt kifejtettek irányadók.
- A díjazás ellenében egyéb jogviszony (bedolgozói jogviszonyban, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, illetőleg segítő családtagként) keretében végezhető tevékenységre a megbízásnál említett szabályok az irányadók.
A fentiekben részletezett járulékfizetési kötelezettségen felül a foglalkoztatónak kalkulálnia kell a táppénzkiadásokhoz való hozzájárulással, valamint az egészségügyi hozzájárulással is. A foglalkoztató táppénz-hozzájárulás címen fizeti meg a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát.
A foglalkoztató emellett havi 2100 Ft (napi 70 Ft) egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni a biztosítotti jogviszonyban álló személyek után az 1996. évi LXXXVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően.
Egyéb társadalombiztosítási kötelezettségek
A gazdasági társaságokat mint foglalkoztatókat a járulékfizetésen kívül terhelő egyéb tb-kötelezettségek a következők:
A cég alakulásával kapcsolatban már említettük a társaság bejelentkezési kötelezettségét a tb-szervhez. A foglalkoztató köteles továbbá bejelenteni a tb-hez minden olyan adatának a megváltozását, amelyet nem kell bejelentenie a cégbíróságnak. A tb-szervek felhívására a foglalkoztató köteles nyilatkozni a járulékkötelezettséggel kapcsolatos adatokról.
A gazdasági társaságoknak egyéni nyilvántartást kell vezetniük az általuk foglalkoztatott biztosítottakról. Kötelesek továbbá arra, hogy megállapítsák a járulék alapját és összegét a járulék alapját képező tárgyhavi kifizetések után.
Le kell vonniuk a biztosítottat terhelő járulékot, s azt – az arról szóló bevallással együtt – a tárgyhót követő hónap 10. napjáig be kell fizetniük a tb-szervhez. A foglalkoztató havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig összesítő bevallást nyújt be, feltüntetve azon a járulék megállapításához szükséges adatokat.
Ellenőrzés, szankciók
A tb-szervek ellenőrzik a foglalkoztatók társadalombiztosítási kötelezettségeinek teljesítését. Az ellenőrzés során tett megállapításokat jegyzőkönyvbe foglalják, s a feltárt hiányosság súlyosságától függően felhívják az érintettet a jogellenesség megszüntetésére, szükség esetén pedig intézkednek a fizetési kötelezettség előírása, érvényesítése iránt.
A járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a tb-kötelezettség bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt hiányosságok jogkövetkezményeivel, s általában a járulékkötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárással, továbbá a tartozások behajtásával, az adatszolgáltatási, a bejelentési, illetve a járulékfizetési kötelezettség elmulasztásával és késedelmével kapcsolatos kérdésekben – háttérjogszabályként – az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A járulékfizetési kötelezettséget megállapító fizetési felszólítás, illetve meghagyás végrehajtható okiratnak minősül, a tb-szerv saját hatáskörében indított végrehajtási eljárás keretében hajthatja be a követeléseit. A végrehajtási eljárásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben foglaltakat is alkalmazni kell. A végrehajtási eljárás eredményeképp a tb-szerv kezdeményezheti az adós cég felszámolását is.
