Már az előző kormány modernizációs elképzeléseiben is felmerült a vállalkozási övezetek és ipari parkok fejlesztési programjának szükségessége. A program része volt a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény megalkotása. E jogszabály rendelkezései szerint a kormány a területfejlesztés érdekében az ipari térségekben vállalkozási övezeteket hozhat létre. A törvény megalkotása után felpörgött a jogalkotás motorja, és egymás után jelentek meg vállalkozási övezetek és ipari parkok létrehozását célzó vagy segítő szabályok. A fejlesztésben érdekeltek pedig éltek a lehetőséggel, és gőzerővel beindult a parkosítás".
Vállalkozási övezetek
A vállalkozási övezetek gazdaságfejlesztési célú létrehozása nem a kilencvenes évek találmánya, hiszen a Távol-Kelettől az USA-ig már évtizedek óta igen sikeresnek bizonyultak, a gazdasági fellendülés egyik mozgatórugójaként tartották őket számon. Megjelenésük összefüggött a technológiai korszakváltással, a multinacionális nagyvállalatok egyre nagyobb térségeket átfogó terjeszkedésével és az egyes országok olyan törekvéseivel, hogy a vállalatalapításokat és a befektetéseket gazdaságuk dinamizálása érdekében ösztönözzék. A fő feladat a gazdasági szerkezet átalakításának és a külső tőke beáramlásának elősegítése, az ipari szerkezetváltás, innováció ösztönzése és a szerkezetváltást elősegítő átképzési programok szervezése volt.
A vállalkozási övezet egy öszszehangolt, a földrajzi, logisztikai, gazdasági, infrastrukturális adottságok maximális kiaknázását célzó program akcióterülete. Az itt letelepülő vállalatokat segíti a fejlett infrastruktúra, az ipari parkok, vámszabad területek kisugárzó hatása. Hazánkban a vállalkozási övezetek több települést magukban foglaló térségek. Példaként megemlíthető, hogy a Záhony-Kisvárda-Vásárosnamény városok által körülzárt területen mintegy 30 település alkot egységes gazdasági övezetet.
A vállalkozási övezeteket az ipari parkokkal összehasonlítva elmondható, hogy a legfőbb különbség az, hogy az övezetben nincs a területnek gazdája", aki a vállalkozásokat szolgáltatásokkal ellátná, az infrastrukturális fejlesztésekről gondoskodna, egységes koncepciót kidolgozna. Jelentős különbség az is, hogy míg az ipari park területén viszonylag homogén (értéktermelő, üzleti) tevékenység folyik, addig a vállalkozási övezeten belül kommunális, szociális, kulturális tevékenységet is folytatnak. A területek nagyságában is vannak eltérések, a vállalkozási övezetek alapterülete ugyanis az ipari park területének akár több tízszerese is lehet. Amíg a vállalkozási övezet nagysága 150 hektár körüli (például Ózd, Komló, Csepel), addig egy ipari park átlagterülete 20 hektár.
Az ipari park
Az ipari parkok olyan létesítmények, amelyek egy területileg behatárolt ingatlanon infrastruktúrával és szolgáltatásokkal kedvező feltételeket – bérelhető, lízingelhető, megvásárolható épületet, telket – biztosítanak a betelepülő vállalkozásoknak. A parkban tőkebevonással olyan innovációt lehet megvalósítani, amely korszerű termékek gyártásával, új – környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő – technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával elősegíti az ipari struktúra átalakítását. Az ipari parkok elsősorban korszerű termelő-, illetve szolgáltatótevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak, előnyben részesítik az exportra termelő késztermékgyártó és beszállító cégeket. Az ipari parkok segítik a szellemi tőke bevonását a termelésbe, az ipari és egyetemi kutatóhelyek integrálását is.
A magyar gazdaságban az ipari parkok megjelenésével új iparszerveződési metódus bontakozott ki. A parkokat már nem állami nagyberuházásként kell kezelni, hanem a régiók fejlesztésének lehetőségeként. A kormányzat szerepe sem elhanyagolható – az állam megteremti az általános feltételeket, segítő kezet nyújt, ösztönöz, persze az alapkoncepció szerint az egyes beruházások megvalósítása alapvetően üzleti ügy.
Az állam közvetlenebb szerepvállalása kizárólag ott indokolt, ahol a felzárkóztatás sürgető feladat. Az állam segítő szerepe nyilvánul meg abban is, hogy a kormányzati segítség alapján az ipari parkba betelepülő cégek adókedvezményekhez juthatnak, egyes esetekben társaságiadó-kedvezmény is jár a vállalkozásoknak, ezenkívül számos önkormányzat az iparűzési adóhoz tapadó kedvezményt nyújt. A támogatások megkönnyítik az ipari parkok kialakulását, viszont az adminisztráció terén egyszerűsíteni szükséges a vállalkozók letelepedéséhez szükséges hivatali ügymenetet.
Magyarországon az ipari park új intézményi struktúrát képvisel, olyan telepszerűen létesített ipari és szolgáltatólétesítmények együttese, amely főleg a kis- és a középvállalkozások számára a kor színvonalán képes biztosítani a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. Az ipari parkok legfőbb sajátossága, hogy a környezeti feltételek megváltozására gyorsan reagálnak, szervezeti struktúrájuk rugalmas. Az ipari park egyfelől a termelőtevékenységhez elengedhetetlenül fontos fizikai infrastruktúra (energia, vízellátás, telefon, szennyvíztisztító stb.) igénybevételét teszi lehetővé, másfelől pedig olyan szolgáltatásokkal – például szellemi infrastruktúrával – segíti a vállalkozókat, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek (ügyvitelszervezés, külkereskedelmi ügyintézés, hitelügyintézés, beruházási, fejlesztési, pénzügyi-számviteli ügyintézés, PR, marketing, jogi tanácsadási stb.).
Az állam számára előnyt jelent a parkhálózat kialakítása, hiszen az ipari park EU-konform módszert kínál a kisvállalkozások versenyképességének javítására. A vállalkozók javára az szolgál, hogy az állami támogatás csökkentheti a munkájukhoz szükséges szolgáltatások árát, ugyanakkor hozzáférhetővé teszi számukra a legkorszerűbb szervezési, szakmai és marketingmódszereket.
| Alapfogalmak |
|---|
| Elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. Ipari park: vállalkozási célra kialakított, behatárolt, infrastruktúrával ellátott terület. Innovációs központ: az olyan komplex fejlettségű település, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési, technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal egy nagyobb térség számára is általános húzó" hatást fejthet ki. Integrációs társaság: az a közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyet az alapítók nonprofit működési feltételekkel a térségi gazdasági integrációba illesztve hoznak létre, az integráció gazdasági és társadalmi céljainak megvalósítására és funkcióinak működtetésére.Kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók. Kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek vagy más jogszabályban meghatározott célok is fűződnek (fővárosi agglomeráció, kiemelt üdülőkörzet, több megyét érintő nemzeti parkok, illetve tájvédelmi körzetek térsége, határ menti, illetve más sajátos térségek). Kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. Munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében – a beruházás előkészítő dokumentációja szerint – létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez.Munkahelyek megtartását célzó beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával. Termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízilétesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladéktároló építmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés. Térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése. Térségi gazdasági integráció: az adott térség önkormányzati és gazdasági szereplői térségben kifejtett gazdasági tevékenységének intézményesített és tartós összehangolása, mely kiterjed a megállapodásokkal alátámasztott termelési és értékesítési együttműködésre, az üzleti tervvel megalapozott, koordinált forrás- és tőkebevonásra, a gazdasági célkitűzéseket szolgáló anyagi és nem anyagi szolgáltatások biztosítására, s a közös felhasználású eszközök működtetésére és tulajdonlására. Területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét. Területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára. Vállalkozási övezet: a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület. |
Zöldmezős beruházás vagy rekonstrukció
Az ipari parkokat főbb tulajdonságaik alapján zöldmezős és rekonstrukciós válfajra oszthatjuk.
A zöldmezős ipari park a mezőgazdasági vagy művelésbe be nem vont területen létesített beruházás, ezek általában külterületen találhatók, ezért infrastruktúrával való ellátásuk jelentős induló tőkét igényel. A konstrukció előnye, hogy a telepítés során a létesítmények elhelyezésénél nagyfokú szabadsággal lehet a park belső szerkezetét kialakítani, illetve a befektetők igényeit kielégíteni.
A rekonstrukciós ipari park az elavult ipari létesítmények még használható infrastruktúrájára épül. Ez előny annyiban, hogy az örökölt berendezések (víz, csatorna, energia, vasút, utak, telefon) részben vagy egészében használhatók, illetve felújításuk olcsóbb, mint telepítésük lenne. Hátrány azonban, hogy a környezetvédelem szempontjából a szennyező technológiák megszüntetése olykor többe kerül, mint az új telepítés. Gondot okozhat a park belső szerkezetének kialakításánál a még hasznosítható épületek beillesztése a park új épített környezetébe. Ezért a rekonstrukciós forma drágább, mint a zöldmezős ipari park, de az elavult gyárak, üzemek rehabilitációja a települések fejlődése során elkerülhetetlen, így általában a településfejlesztési törekvések és az országos iparpolitikai érdekek figyelembevételével a rekonstrukciós megoldás is elfogadott.
| Kezdeti lépések |
|---|
| Közép-Európában forradalmian új beruházásként Győrött jött létre az első zöldmezős ipari park 1991-ben. Győr földrajzi helyzete mellett más szempontból is előnyben volt a többi iparvidékhez képest, hiszen autópályával, vasúttal és kikötővel is rendelkezik, és ráadásul a rendszerváltást sem sínylették meg az üzemek. A győri 36 hektáros ipari park területén jelenleg magyar, osztrák és holland cégek üzemelnek. A győri sikereken felbátorodva Székesfehérváron Széles Gábor irányításával a Videoton infrastruktúrájából kiépítve rekonstrukciós ipari parkot létesítették, a parkban jelenleg mintegy 30 cég működik, 13 000 foglalkoztatottal. A székesfehérvári Videoton ipari park bérmunkát végez általában, a legnagyobb betelepülő külföldi cég az IBM. 1994 végére nyilvánvalóvá vált, hogy az ipari parkok sikerességéhez igen sok – és számos vonatkozásban eltérő érdekű – szervezet együttműködését kell megoldani. Ekkor a cél érdekében az ipari parkok kialakításához az érdekelt tárcák (IKIM, KTM, MÜM, PM) mellett segítő jobbot nyújtott az Ipari Parkok Egyesület, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is. Az idő haladtával e szervezetek felismerték, hogy az ipari parkok hálózatszerű kiépítésére van szükség, mert a parkok kapcsolata előnyös az információáramlás és a gazdasági együttműködés terén. Jelenleg az Ipari Parkok Egyesület vállalja a főszerepet a parkhálózat kiépítésében, a parkok közötti kapcsolatok kialakításában. |
Pályázat
Az ipari park cím elnyerésére minden év március 31-éig az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium hirdet pályázatot. Az ipari park cím elnyerésére pályázhatnak a helyi önkormányzatok, valamint azok a belföldi székhelyű, jogi személyiséggel bíró gazdasági társaságok, amelyek kedvező infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel vonzó befektetési lehetőséget kínálnak a külföldi és hazai vállalkozások betelepedéséhez. Az ipari park cím elnyerésére pályázhatnak már meglévő, ipari parkszerűen működő, vagy az ipari park megvalósítását tervező gazdasági társaságok, illetve helyi önkormányzatok, amelyek a követelményrendszernek megfelelnek.
A pályázaton nem indulhatnak azok a gazdasági társaságok és önkormányzatok, amelyek csődeljárás, felszámolási eljárás alatt állnak, vagy a költségvetési támogatásokban vállalt kötelezettségeiket a pályázat benyújtásakor nem teljesítették. Kizárt azok pályázata is, akiknek 60 napon túli adó vagy adók módjára behajtható köztartozása van, ideértve az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási pénztáraknál fennálló tartozásokat is.
A pályázat érvényességi és tartalmi követelményrendszerét a Pályázati Útmutató tartalmazza, részletesen megfogalmazva a pályázatok beadásának minimális feltételeit, valamint az értékelés szempontjait.
Eszerint pályázatot benyújtani csak a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a jelenlegi működési jellemzők és szakmai fejlesztési elképzelések, valamint a következő három évre szóló üzleti tervek alapján kitöltött és cégszerűen aláírt adatlappal lehet.
A megvalósíthatósági tanulmánynak és az üzleti tervnek a jogszabály rendelkezése szerint megalapozottnak kell lennie. A megalapozottság szubjektív kategória, az elbírálás során értékelik a dokumentumok tartalmát és előkészítettségét, az ipari park területfejlesztésre és munkahelyteremtésre gyakorolt hatását, valamint az ipari park által nyújtandó szolgáltatások minőségét és színvonalát is.
A pályázónak mellékelnie kell az adatlaphoz az érvényességi és tartalmi követelmények teljesítését bizonyító okiratokat, dokumentumokat és felelős jognyilatkozatokat, valamint az eljárási díj befizetését igazoló irat másolatát.
A pályázat érvényességi követelményei (minimális feltételek) szerint a beépíthető iparzónának legalább 10 hektár alapterületűnek kell lennie, a pályázó a telek tulajdonjogával vagy tartós (legalább 25 éves) használati jogával rendelkezzen és a terület az önkormányzati testület által jóváhagyott rendezési terv szerint kijelölt iparterület legyen. Termőföld vagy mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld felhasználása esetén a földügyi hatóság engedélye is szükséges. A minimális feltételekhez tartozik az is, hogy az ipari parkban található önálló vállalkozások száma legalább 10, a munkahelyek (foglalkoztatottak) száma legalább 500 kell legyen. További követelmény, hogy a pályázó rendelkezzen a környezet- és természetvédelmi hatóság, és az illetékes megyei területfejlesztési tanács engedélyével, a helyi önkormányzat egyetértő nyilatkozatával és a tervezett ipari park megvalósítása szerepeljen a megye fejlesztési stratégiájában.
A pályázatok értékelésénél az érvényességi követelmények teljesítése mellett a tartalmi követelményeket is megvizsgálják, az utóbbiakat pontozzák.
Bírálóbzottság
A pályázatokat az érintett tárcák és társadalmi szervezetek szakmai képviselőiből az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által kinevezett bírálóbizottság értékeli. A bírálóbizottság 14 főből áll, elnöke az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium képviselője.
A bírálóbizottság értékeli a beérkezett pályázatokat, és javaslatot tesz az ipari park cím odaítélésére. A pályázatok értékelésén kívül a bírálóbizottság rendszeresen vizsgálja az ipari park cím viselőjének bejelentéseit, éves beszámolóját és működését is, ezenfelül javaslatot tehet az ipari park cím megvonására is.
Működés
A bizottság javaslata alapján az ipari park cím megadásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt. A cím odaítélésénél gondoskodni kell arról, hogy az országban az EU-követelményeknek megfelelő, a működőtőke beáramlását versenyképesen előmozdító parkok jöjjenek létre.
A miniszter és a győztes pályázó szerződésben állapodik meg az ipari park cím használatának feltételeiről. Az ipari park cím odaítélése határozatlan időre szól (vagy megvonásig érvényes) és a pályázatban megjelölt területre használható.
Az ipari park cím elnyerése a jogszabályokban és pályázati rendszerekben megfogalmazott támogatások és preferenciák elnyeréséhez, illetve igénybevételéhez való jogot jelenti. Így az ipari park cím viselője és az ipari parkba betelepülő vállalkozások is jogosultak támogatások elnyerésére pályázatot benyújtani, illetve preferenciákat igénybe venni.
A kormányzat 1996-ban 400 millió forintot szánt az ipari parkok támogatására, sajnálatos módon ezt az összeget nem sikerült teljesen felhasználni, mivel kevés pályázat érkezett be. 1997-ben a költségvetés már 800 millió forintot különített el a parkok létrehozására és fejlesztésére. A beérkező pályázatok nagy száma mutatta, hogy ebben az évben 100 százalékig kimerítik a keretet, a 800 milliós összegen végül is a 28 ipari park címet megszerző pályázó osztozott.
A cím elnyerése nem kizárólag jogosultságokat jelent, hanem kötelezettséget is ró az ipari park megvalósíthatósági tanulmány szerinti kivitelezésére és az üzleti terv szerinti működésre, illetve az ipari parkszerű működés folytatására és tervezett továbbfejlesztésére. A legfontosabb kötelezettség a betelepülő vállalkozási tőke bevonásával megvalósuló beruházások és munkahelyek, illetve foglalkoztatottság tervezett ütem szerinti megvalósítása.
Az ipari park cím viselője köteles azt is vállalni, hogy az ipari parkot referenciahelyként a hazai és külföldi érdeklődők bármikor megtekinthessék.
A megtekintési jog előnyös annak, aki ugyanilyen szervezetet olcsón akar felépíteni, viszont hátrányt jelent azoknak a cégeknek, amelyek súlyos milliókat költöttek a vadonatúj technológiák kiépítésére. (Gyakorlatilag itt az ipari kémkedés egy finomabb változatát legalizálták, lehetőséget adva a konkurenciának a technológia lekoppintására.)
Az ipari park cím elnyerése nem jelent örökös tagságot a cím viselőinek, mert az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium rendszeresen ellenőrzi az ipari parkok projektjeinek megvalósulását és a jogszabályi feltételek folyamatos meglétét, ezek hiánya esetén a cím visszavonása is bekövetkezhet. Emellett a miniszter akkor is dönthet az ipari park cím megvonásáról, ha az ipari park cím viselőjének személye megváltozik. A miniszter az ipari park cím visszavonásáról dönthet abban az esetben is, ha a kötelezettségeket nem teljesítik, illetve az ipari park megvalósíthatósági tanulmányában és üzleti tervében megfogalmazott fejlesztéstől, működéstől indokolatlanul vagy jelentős mértékben eltérnek.
Az ipari park cím megvonása a megkötött szerződés felmondását, az ipari park minősítéshez kötött támogatások és preferenciák elvesztését jelenti, viszont a cím megvonása nem érinti az ipari parkba betelepült vállalkozások már megszerzett jogait.
Ipari parkjaink
1997-ben az ipari park címért 37 pályázó szállt ringbe, az értékelés után a címet 28-an nyerték el. A címet megszerzők területi elhelyezkedése jellegzetes elosztást mutat. Bár más elemzésnél markánsabban jelentkezik, a Duna itt is az országot kettészelő és elválasztó határvonalként jelenik meg. A Dunántúlon és a fővárosban tizenkilenc, a keleti részekben pedig mindössze kilenc ipari park címet osztottak ki. Ennél is meglepőbb az, hogy egy másik kettéosztás szerint a Nyíregyháza-Marcali felezővonaltól délre mindössze négy ipari park található, márpedig a Nyíregyháza-Marcali határvonal nagyjából két egyenlő részre osztja az országot.
A gomba módra szaporodó kezdeményezések kapcsán gyakran felmerült az a kérdés, hogy Magyarország mennyi ipari parkot képes eltartani. Kis területen megjelent több park esetében versenyhelyzetet feltételezünk, amely esetleg a nagymértékű beruházások hosszabb idejű megtérülését okozza azáltal, hogy nagymértékben hasonló feltételeket kínálnak. Az összehangoltság ma még kevésbé, az egyes ipari parkok tervezettsége azonban inkább jellemző a hálózatra. E szempontból karakterisztikus régió az észak-dunántúli terület, az ottani ipari parkok fő profilja a járműipari alkatrészgyártás, beszállítói tevékenység, valamint az elektronikai alkatrész- és termékgyártás. A profil a térség hagyományaira támaszkodik (gondoljunk Győrre és Székesfehérvárra), és a térségben megtelepedő nagyvállalatok beszállítási megrendeléseit használja ki.
Az ország más részein nem alakult ki ilyen egyértelmű profil, a parkok sokkal inkább a helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz igazodnak. Gondoljunk csak az élelmiszer-ipari forrásokra épült marcali és mórahalmi parkokra vagy a mezőgazdasági jármű- és gépgyártáson alapuló debreceni parkra.
A különböző parkok közötti versenyhelyzet szempontjából rosszabb helyzetben vannak az általánosabb, kevésbé specifikus arculattal rendelkező parkok, valamint az olyan tevékenységet befogadni kívánók, amelyeknél a térségi jelleg túl szűk arculatot jelöl meg. A jobb fekvésű területek előnyt élvezhetnek ezekkel a parkokkal szemben. Más oldalról megközelítve azt láthatjuk, hogy a térség szakmai hátterét, termelési tapasztalatokat hasznosító, kedvező közlekedési helyzetű parkok előnnyel rendelkeznek a hálózat többi tagjával szemben.
| Ipari parkok |
|---|
|
Az 1997-ben meghirdetett pályázatra beérkezett 37 mű értékelése után az ipari park cím viselésére jogosultak:
1. Alba Ipari Zóna (Székesfehérvár); 2. Balassagyarmati Ipari Park (Balassagyarmat); 3. BorsodChem Ipari Park (Kazincbarcika); 4. Claudius" Ipari és Innovációs Park (Szombathely); 5. Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park; 6. Diósgyőri (DIGÉP) Ipari Park (Miskolc); 7. Dunaújvárosi Ipari Park (Dunaújváros); 8. Egri Ipari Park (Eger); 9. Esztergomi Ipari Park (Esztergom); 10. ÉTI Szentendre Ipari Park (Szentendre); 11. Győri Ipari Park (Győr); 12. Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park (Mórahalom); 13. INFOPARK (XI. kerület); 14. Ipari Park (Kunszentmiklós); 15. Marcali Ipari Park (Marcali); 16. Nyíregyházi Ipari Park (Nyíregyháza); 17. Oroszlányi Ipari Park (Oroszlány); 18. Ózdi Ipari Park (Ózd); 19. Paksi Ipari Park (Paks); 20. Pápai Ipari Park (Pápa); 21. Pécsi Ipari Park (Pécs); 22. Sárvári Ipari Park (Sárvár); 23. Sopron Aranyhegyi Ipari Park (Sopron); 24. Sóstó Ipari Park (Székesfehérvár); 25. Szentgotthárd Ipari Park (Szentgotthárd); 26. Tatabánya Nyugati Ipari Park (Tatabánya); 27. Új Atlantisz" Ipari Park (Ajka); 28. VIDEOTON Ipari Park (Székesfehérvár) |
