Ha végre itt a nyár és meleg az idő, az ember strandra jár..." énekelték a slágert a nyaralók. De hol van már a SZOT-üdülők hangulata, eltűntek a szakszervezeti beutalók is. A munkáltatók jelenleg üdülési csekkel, illetve különböző üdülési kedvezményekkel támogathatják dolgozóik szabadság alatti pihenését.
A szocialista években a szakszervezeti üdülők legnagyobb részének tulajdonosa vagy kezelője a Szakszervezetek Országos Tanácsa volt. A szakszervezeti vagyon – ma már megállapíthatatlan arányban – az 1948-ig létező Szakszervezeti Szaktanács 42 tagszervezete vagyonának nem államosított részéből, az állami támogatásokból, az egyéb állami juttatásokból és a szakszervezeti tagdíjak felhalmozásából tevődött össze. A SZOT-nak nyújtott különféle állami támogatások és juttatások alapja az volt, hogy a szakszervezetek számos állami feladatot (társadalombiztosítás, munkavédelem stb.) is elláttak.
A valamikori SZOT-ot alkotó 19 ágazati szakszervezet a rendszerváltás során több mint száz szakszervezetre bomlott. Ez áttekinthetetlen helyzetet teremtett egyfelől azért, mert a SZOT és tagszervezeteinek alapszabálya egyáltalában nem számolt e szervezetek megszűnésével, átalakulásával. Nem volt egyértelmű, hogy a SZOT-vagyon felosztása után kinek a tulajdonába mennek át a különöző ingatlanok, létesítmények. A privatizációs osztozkodások során kialakult zűrzavaros helyzetet igyekezett tisztázni az 1992. évi LI. törvény, amely létrehozta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt. A törvény szabályai szerint alapítói vagyonrendelésként a kormány az alapítvány tulajdonába adta a korábbi SZOT-vagyon legnagyobb részét, így a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány lett a szakszervezeti üdülők tulajdonosa.
Üdülési csekk
Bár a médiabeli reklámok felkeltették a munkáltatók figyelmét az üdülési csekk iránt, ám az elmaradt jogi szabályozás miatt e támogatási forma csak lassan terjed.
Az üdülési csekkek bevezetése új rendszert jelentene a munkavállalók nyaralásának megsegítésében; a számítások szerint 5 év múlva a munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen adott csekk 1 millió polgár üdülését támogatná. A rendszer 1998. január 1-jei hatálybalépése után az aktív munkát nem végző, gyesen lévő kismamák és nyugdíjasok is részesülhetnének ilyen támogatásban. Az üdülési csekk rendszere a közgazdászok szerint megszabadítaná a költségvetést közel 1 millárd forintos támogatási kiadástól. Hirtelen belegondolva ez képtelenségnek hangzik, hiszen a laikus szerint az állam az új rendszerrel adóbevételtől esne el, mert a csekkek értéke után a munkavállalóknak nem kellene személyi jövedelemadót fizetni, a vállalkozók pedig megszabadulnának a tb-járuléktól. Ezt az adókiesést az elképzelések szerint a szállodák áfa-befizetései pótolnák.
Az elképzelések szerint bármelyik magyarországi szálláshely és utazási iroda csatlakozhatna az új üdültetési rendszerbe.
Hol keressük a jogszabályt
Sajnos a hatályos joganyagban nemigen találhatunk rendelkezéseket az üdülési csekkekről. A 2135/1997. (V. 28.) Korm. határozatban a kormány felhatalmazta ugyan a népjóléti minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bevonásával dolgozza ki az üdülésicsekk-rendszer magyarországi bevezetésének részletes működési feltételeit és szabályait, valamint hogy tegye meg a rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges intézkedéseket, ám a határozat végrehajtásáért felelős népjóléti miniszter a mai napig nem tett eleget e kötelezettségének, így a rendszer működéséhez szükséges jogszabályi háttér nem született meg. (Pedig a kormány ugyanebben a határozatában felhívta az érintett minisztert, hogy – azok 1998. január 1-jei hatálybaléptethetőségére is figyelemmel – gondoskodjon a megfelelő jogszabályi módosítások előterjesztéséről.) Jogi alapok nélkül a csekkrendszer egyelőre ingatag lábakon áll.
Az egyetlen magasabb szintű jogszabály, amely egyértelműen rendelkezik az üdülési csekkről, az 1998. évi költségvetési törvény. Itt találhatjuk azt a paszszust, amely szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátható üdülési csekkek értékének felső határa 1998-ban 5000 millió forint, amely az alapítvány részére az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatásrésszel túlléphető. A következtetések szerint ez azt jelentheti, hogy a központi költségvetés 5000 millió forinttal támogatja a munkavállalók üdültetését, vagyis a munkáltatók ilyen összeghatárig vásárolhatják meg az üdülési csekkeket a kibocsátó alapítványtól. A munkáltató szabadon dönthet arról, hogy mekkora összegű támogatást ad a dolgozójának, és milyen körülményeket (személyi, jövedelmi, vagyoni viszonyok) vesz figyelembe a támogatások kiosztásánál.
Adómentes juttatás
Az üdülési csekkekkel kapcsolatos adójogszabályok és APEH-tájékoztatók bizonyítják, hogy a jogi rendezetlenségtől függetlenül az üdülési csekk már megjelent a munkáltatóknál. A csekkes üdülési támogatás az adójogi szabályok szerint a munkaadó számára adókedvezményt jelent, a támogatott részére pedig azért előnyös, mert – mint a bankok a névre szóló értékpapírt – készpénz helyett beválthatja a csekket az üdülőben.
A főszabály szerint adómentes természetbeni juttatásnak számít, ha a munkáltató a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekket vásárol és azt ingyenesen vagy kedvezményesen adja át a dolgozónak, illetve a dolgozó családtagjainak.
Az üdülési csekk értéke akkor nem számít pénzbeli hozzájárulásnak, ha meghatározott üdülőbe, meghatározott időtartamú üdülésre szól. Adómentes az az üdülési csekk is, amit a munkáltató utazási irodától vásárol a dolgozója által megjelölt üdülésre. Az APEH tájékoztatója szerint a dolgozó abban az esetben is természetben – beutaló formájában – kapja az üdülést, ha a munkáltató helyette teljes összegben kifizeti a Nemzeti Üdülési Alapítvány által kiadott beutaló ellenértékét. Az így kapott kedvezmény összege sem adóköteles.
Adóköteles juttatás
A munkaadó által az üdüléshez adott pénzbeli hozzájárulás adóköteles juttatás, így a támogatások ilyen módja eléggé költséges a munkáltató számára, ezért ez a támogatási mód ritka.
A Nemzeti Üdülési Alapítvány által adott kedvezményen túlmenően a kifizető által adott további kedvezmény adóköteles vagyoni értéknek minősül. Abban az esetben, ha a kedvezményezettek önállóan vásárolják meg az alapítvány által forgalmazott üdülési csekket, és a munkáltató utólag nyújt a kedvezményezett részére pénzbeli támogatást, akkor a vagyoni előny e formája nem tekintendő a munkáltató által nyújtott természetbeni juttatásnak. Ilyen esetben a támogatás a magánszemélynél jelentkezik adóköteles jövedelemként, amelyre az szja-törvény alapján a munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem utáni adóelőleg-levonási rendelkezések alkalmazandók. Ez a pénzbeli hozzájárulás – természetesen – az abban részesülő magánszemély adóköteles jövedelmének tekintendő.
Üdülési kedvezmények a közszolgálatban
A köztisztviselők részére évenként az illetményalap 75-100 százalékáig terjedő üdülési hozzájárulás adható. Az üdülési hozzájárulás mértékét és kifizetési feltételeit a munkáltató állapítja meg (helyi önkormányzati rendeletben vagy munkáltatói utasításban).
Vissza nem térítendő kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás biztosítható a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak részére is.
Üdülési támogatás adható a bíró és az igazságügyi alkalmazottak (a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt, a tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai dolgozó) részére is.
Üdülési hozzájárulás illeti meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának, a büntetés-végrehajtási intézetek, illetőleg az e szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagját, a büntetés-végrehajtás nyugállományú tagját és ezek hozzátartozóit. Az üdülési hozzájárulás összege az illetményalap legalább 100 százaléka, ezt június 15-éig kell kifizetni.
Az ügyészeket és az ügyészségi alkalmazottakat is megilleti az üdülési hozzájárulás, az ügyészség üdülőket és vendégszobákat tart fenn.
Az üdülőket és vendégszobákat elsősorban az ügyészségi alkalmazottak és az ügyészség nyugdíjasai, továbbá közeli hozzátartozóik, valamint a más igazságügyi szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók vehetik igénybe.
A belbiztonsági szervek tagjai üdülési kedvezményekben részesülhetnek a belügyi üdülőkben, itt a kedvezmény mértéke a térítési díj 50 százaléka. A kedvezményes üdültetés a belügyi üdülőkbe szóló beutalókkal történik. Üdülési kedvezményre jogosultak a belügyminiszter által irányított önálló szervek: a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományban lévő tagjai, valamint az e szervektől nyugállományba helyezett személyek és ezek hozzátartozói.
Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagját is megilleti a kedvezményes üdülés lehetősége. Kedvezményes üdülésre jogosult az állomány tagja (nyugállományú tagja) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, valamint a hősi halottnak, a szolgálat halottjának özvegye, árvája. Főszezonban (június 1.-augusztus 31-ig) az állomány tagja 2 évenként egy alkalommal jogosult kedvezményes üdültetésre.
Üdülési kedvezményt vehetnek igénybe a pénzügyőrök is. A hivatásos állomány mellett a nyugállományú pénzügyőr, a házastárs, az élettárs, a gyermek is kedvezményesen üdülhet a vám- és pénzügyőrség pihenést szolgáló létesítményeiben.
Adózási szabályok
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a munkáltató által támogatott, kedvezményes üdülés 1992. december 31-éig adóköteles volt. 1993-tól a kedvezményes üdülés annál a magánszemélynél adómentes, aki azt a munkáltatójától vagy családtagjának a munkáltatójától kapta. Aki nem munkavállalóként vagy hozzátartozói minőségben részesül kedvezményes üdülésben, annak adóznia kell a kedvezmény összege után.
