Mire megy a tavalyi többlet?

Noha már mutatkoznak a jelei a munkaerőpiac konszolidációjának, a munkaerő-piaci politika fő feladata még mindig a legális foglalkoztatás bővítése. A Munkaerőpiaci Alap forrásainak idei felhasználásánál ezért – hasonlóan a tavalyi évhez – elsődleges szempont, hogy a foglalkoztatáspolitika kiemelt rétegei számára támogatást, szolgáltatást nyújtson, lehetőleg egyre jobban együttműködve az ebben érdekelt civil szervezetekkel. Kisebb hangsúlyeltolódások ugyan tapasztalhatók az alap felhasználásában az előző évi tapasztalatok tükrében.

A Munkaerőpiaci Alap kiadási előirányzata 1998-ban 132,1 milliárd forint, a bevételi pedig 127,6 milliárd forint. A Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Nagy Judit elmondta: az alap GFS-egyenlege – 4,5 milliárd forint. – Ez abból fakad, hogy most lehetőség van az alap évek alatt felhalmozott 48 milliárd forintos szufficitjéből összegeket felhasználni. Ennek a felhalmozott bevételi többletnek a felhasználása ugyanis csak tervezetten történhet, összhangban az államháztartás többi alrendszerével. Arról tehát nem lehet szó, hogy a többletforrásokat egy év alatt elköltsék. A bevételek legnagyobb része, 89,9 milliárd forint a munkaadói járulékokból származik, további 31,164 milliárd forint pedig a munkavállalói járulékokból. A rehabilitációs hozzájárulásból 1,6 milliárd forintot, a szakképzési hozzájárulásokból 4 milliárd forintot tesz ki a bevétel, legalábbis a tervek szerint.

A legbizonytalanabb a szakképzési hozzájárulás bevételeinek tervezése, mivel a munkaadók ezt a befizetési kötelezettséget háromféleképpen is teljesíthetik. Köthetnek maguk szerződést egy-egy oktatási intézménnyel, vállalhatnak tanulóképzést, de ha egyikre sincs módjuk vagy szükségük, egyszerűen befizetéssel tudják le a kötelezettségüket. Azt nem lehet kiszámítani pontosan, hogy melyik évben melyik megoldás lesz a legmegfelelőbb a cégeknek.

További 597,2 millió forint az úgynevezett egyéb bevétel, 100 millió forintot tesz ki a megváltozott munkaképességű személyek részére munkahelyteremtésre, illetve -megőrzésre nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó bevételek. Ugyanennyi folyik be a szakképzési kamatmentes kölcsönökből, a bérgarancia-támogatás törlesztéséből pedig 200 millió forint.

Kiadások

A kiadásokon belül az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre 29,2 milliárd forint áll rendelkezésre az idén. Ebből 1 milliárd forint foglalkoztatást fenntartó támogatásokra fordítható, 28,2 milliárd forint pedig az aktív foglalkoztatási eszközök működtetésére. Az alap tervezett kiadásainak legnagyobb tételét, 57 milliárd forintot az év során a munkanélküli-ellátásokra kell fordítani. Ilyen kiadás a munkanélküli-járadék és annak járulékai, az előnyugdíj, de ebből a keretből lehet útiköltség-térítést fizetni a munkahelykeresőnek, ami voltaképpen azt a célt szolgálja, hogy tarthassa a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel.

A jövedelempótló támogatásokra az idei keretből 20,3 milliárd forint fordítható. A szakképzési alaprész kiadási előirányzata az idén eléri a 4,1 milliárd forintot. A rehabilitációs alaprész tervezett kiadásának összege 1,6 milliárd forint, de erre a célra nemcsak ez az eszköz áll rendelkezésre, mivel ezenfelül 7 milliárd forintot fizet be az alap a költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását szolgáló, illetve arra alapított munkahelyek támogatására. Ez utóbbi keretet a Pénzügyminisztérium kezeli és finanszírozza belőle a projekteket.

A bérgarancia-alaprész tervezett kiadása az idén 420 millió forint, ennek a keretnek az a célja, hogy a munkavállalók szociális biztonsága érdekében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezeteknek a munkavállalókkal szemben fennálló, kiegyenlítetlen bértartozásait megelőlegezzék. A munkaerő-piaci szervezetek működésére az idén mintegy 11 milliárd forint fordítható, beleértve a működési és a felhalmozási célokat egyaránt.

Nagy Judit elmondta: a tavalyiévhez képest megnőtt a foglalkoztatási alaprész aránya, ezen belül a decentralizált keret aránya is nőtt. A decentralizált összegek felhasználásánál célként fogalmazódott meg, hogy jobban igazodjon a munkaerőpiacon végbement változásokhoz, vagyis a felhasználási kritériumok közé olyan elemek kerültek be, mint például a területi fejlődési különbségek kiegyenlítésének támogatása – ez részben a költségvetési törvény, részben kormányrendeletek hatására épült be a célok közé. Olyan területek számára lehet külön forrásokat juttatni ebből a keretből, amelyek különösen érintettek a munkanélküliség, a vállalkozói tőkehiányosság szempontjából.

A decentralizált keret felhasználásánál a munkaügyi központok javaslatai alapján a munkaügyi tanácsok határoznak arról, hogy az egyes aktív eszközökre milyen arányban költenek. Az eszközök közötti súlyozás, a pénzek aránya erőteljesen strukturálódik, évről évre módosul. Tavaly például a központok a források átlagosan kb. 30 százalékát fordították átképzésekre. Ugyanakkor az idén az összes decentralizált keret több mint 25 százaléka szolgál ilyen célokat.

Mérséklődött – arányát tekintve – a közhasznú foglalkoztatásra szánt pénzek aránya is, jelenleg mintegy egyharmadot tesz ki. Nagyobb arányú még a bértámogatásra fordított öszszeg, illetve a munkahelyteremtés támogatása. Tavaly óta lehetőség van az önfoglalkoztatóvá válás segítésére is, amely visszatérítendő vagy nem visszatérítendő támogatást jelenthet tőkejuttatás formájában azoknak, akik vállalkozóvá válnak, ahelyett hogy a munkanélküli-ellátást vennék igénybe. További jelentős tétel a kiadási tervben a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését, munkatapasztalatok szerzését szolgáló támogatások.

Nagy Judit elmondta: igen eltérőek lehetnek a forrásfelhasználások a megyékben, ezt jól példázza a közhasznú munka szervezésére fordított pénz. Vannak olyan megyék, amelyekben nagyon magas a tartós munkanélküliek aránya, illetve az a réteg, amely jövedelempótló támogatásban részesül. Így alakulhatott ki, hogy például Csongrád megyében e tétel aránya megközelíti az 50 százalékot. Főként azokban a megyékben – északon, északkeleten – haladja meg az országos átlagot a közhasznú munkára fordított pénzek aránya, ahol nagy a tartós munkanélküli réteg.

Erőteljes érdeklődés

A rehabilitációs alaprész decentralizált keretének felhasználására vonatkozó pályázati kiírások elbírálása jelenleg folyamatban van. Ez volt az első olyan év, amikor a munkaügyi központok között felosztották a keretet. A felosztásnál megpróbálták azt az elvet érvényesíteni, hogy a decentralizált összegek nagysága tükrözze a munkaügyi központ látószögében megjelenő megváltozott munkaképességű munkanélküliek és szociális járadékosok számát. Arra van mód, hogy szükség esetén a kereteket átcsoportosítsák a munkaügyi központok között is. Előfordulhat ugyanis, hogy a beérkező pályázatok között vannak olyanok, amelyek érdemesek a támogatásra, a keret azonban szűkös, míg más megyében nincs elegendő megfelelő pályázat. A elbírálások július végén zárulnak le, azt követően még van mód az átcsoportosításokra.

Most folyik a szakképzési alapra benyújtott pályázatok elbírálása is, az érdeklődés igen nagy. Az igény erre a forrásra tavaly is jelentős volt, a rendelkezésre álló 763,2 millió forint kétszeresét igényelték volna a pályázók. A minisztérium tapasztalatai szerint sok jó minőségű pályázat érkezik, noha a támogatás elnyerésének komoly kritériumai vannak.

Pénz munkahelyteremtésre

A foglalkoztatási alaprész felhasználására vonatkozó pályázatok közül a munkahelyteremtő beruházásokra vonatkozókat még az év elején írták ki a pályázatot a 2,8 milliárd forintos keretre. A korszerű munkahelyek teremtésére vonatkozó pályázat 600 millió forintjára is sok igény érkezett. A többi eszköz felhasználására folyamatosan fogadják be az igényeket, itt csak az okoz nehézséget, amikor az év végén kell ígérni támogatást.

Az idén még működő forma például a foglalkoztatás-fenntartó támogatás, amelyet tavaly vezettek be, és várhatóan már csak az idén áll rendelkezésre, mivel ideiglenesnek tervezi a tárca. Ez voltaképpen egészségügyi hozzájárulás kifizetésének támogatására vonatkozik, és azt a célt szolgálja, hogy ahol az alacsony fizetések mellett a tb-terhek aránya magas, a munkahely megtartása érdekében ehhez támogatást lehessen igényelni. Az idén a pályázat beadási határideje június 30. Tavaly a tárca 1,9 milliárd forintot fizetett ki erre a célra, az idén pedig 1 milliárd forintot szánnak erre. Az új kormány tb-járulék-csökkentési szándékai tükrében valószínűleg később nem lesz szükség erre a támogatási formára.

Folyamatosan fogadnak be igényléseket a munkaügyi központok a cégektől, amelyek tartós munkanélküli foglalkoztatására vállalkoznak, illetve munkanélküliektől, amennyiben vállalkozni szeretnének, továbbá önkormányzatoktól, területfejlesztési tanácsoktól, esetleg minisztériumoktól, ha közhasznú munkák szervezésére vállalkoznak. Az igénylések elbírálása folyamatos, államigazgatási határozat születik arról, hogy az igénylők megkapják-e a kívánt támogatást.