Külföldi munkavállalók Magyarországon

 

Számos külföldi és magyar cég foglalkoztat Magyarországon külföldi munkavállalót, s nem egy külföldi állampolgár próbál szerencsét hazánkban egyéni munkavállalóként. Ahhoz, hogy külföldi személy munkát vállalhasson nálunk, nem elég a munkáltatójával munkaszerződést kötnie, be kell tartania a beutazási és tartózkodási szabályokat, valamint munkavállalási engedélyt is be kell szereznie. Összeállításunkban bemutatjuk az idegenrendészeti előírásokat, útmutatást adunk munkavállalási engedély megszerzéséhez, vázoljuk a külföldiek társadalombiztosítási és adózási problémáit, s felhívjuk a munkáltatók figyelmét az ellenőrzésekre.

 

Külföldiek csak az állampolgárságot (hontalanságot) és a személyazonosító adatokat igazoló érvényes útlevéllel és – amenynyiben ezt jogszabály előírja – a magyar hatóság által kiadott érvényes vízummal léphetik át a magyar államhatárt és tartózkodhatnak az országban. Számos országgal van azonban hazánknak kétoldalú megállapodása arról, hogy mindkét ország állampolgárai a megállapodásban meghatározott időtartamig (általában 90 napig) vízum nélkül tartózkodhatnak a másik szerződő államban. Az a külföldi, aki munkavállalási vagy egyéb jövedelemszerzési céllal érkezik az országba, akkor sem mentesül a vízumkötelezettség alól, ha azzal az állammal, amelynek állampolgára, van vízummentességi megállapodásunk. A vízum ugyanis szükséges a 90 napot meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító engedély megszerzéséhez.

A külföldiek beutazását, magyarországi tartózkodását és bevándorlását az 1993. évi LXXXVI. törvény, a 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet és a 9/1994. (IV. 30.) BM rendelet szabályozza.

Anyagi fedezet

Az államhatárra érkező külföldi a magyar hatóság felhívására köteles igazolni, hogy rendelkezik a magyarországi beutazásához, tartózkodásához és kiutazásához szükséges anyagi fedezettel.

Az anyagi fedezet elsősorban

• magyar vagy magyarországi pénzintézetnél átváltható külföldi fizetőeszközzel;
• érvényes meghívólevéllel;
• a külföldit magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirattal (bankszámlaszerződés, betétkönyv stb.);
• magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel (csekk, hitelkártya stb.)

igazolható.

Vízum

A vízum jogosít a beutazásra, átutazásra, a benne meghatározott célú és időtartamú tartózkodásra, valamint a kiutazásra.

Az egyszeri és a kétszeri beutazásra szolgáló vízum legfeljebb hat hónapig, a többszöri beutazást engedélyező vízum pedig legfeljebb egy évig érvényes. Az érvényességi időt a kiadás napjától kell számítani. A vízum meghatározott idejű, legfeljebb azonban 90 napi tartózkodásra jogosít. A vízumban meghatározott tartózkodási idő – az érvényességi időn belül – a beutazástól számított legfeljebb 90 napig meghosszabbítható.

A vízumkérelmet az előírt formanyomtatványon a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten személyesen kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az érvényes útlevelet és 3 db igazolványképet, valamint az előírt igazgatási díjat.

Magáncélú

A vízum hivatalos vagy magáncélú utazásra, illetőleg bevándorlásra adható ki. Témánk szempontjából a magáncélú vízum a legfontosabb, hiszen a munkavállalási céllal hazánkba érkező külföldi állampolgárok elsősorban ennek birtokában utaznak be az országba.

Magáncélú utazásra – a beutazás és tartózkodás céljától függően – turista-, látogató-, üzleti, munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célú beutazásra jogosító vízum, gyógykezelési, átutazó- és bevándorlóvízum adható ki. Aki munkavállalási vagy vállalkozási céllal érkezik az országba, az alábbi vízumok valamelyikét kéri az illetékes hatóságtól:

• Üzleti vízummal utazhat be az országba az, aki gazdasági társaságot akar alapítani, illetőleg gazdasági célú tárgyalásokon, megbeszéléseken, illetve nemzetközi vásárokon, kiállításokon kíván részt venni. A kérelemhez mellékelni kell a rendezvényről szóló értesítést vagy a tárgyalásra való meghívást is.
• Munkavállalási vízumot kap az a külföldi, aki érvényes munkavállalási engedély alapján munkavégzés céljából kíván Magyarországra utazni. A vízumkérelmet az állandó vagy szokásos tartózkodási hely szerint illetékes magyar külképviseleten kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a magyarországi foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi hatóság által kiadott munkavállalási engedélyt vagy az adóköteles jövedelemszerző tevékenységre vonatkozó, jogszabályban előírt hatósági igazolást is.
• Jövedelemszerzési vízumot kell beszereznie annak a külföldinek, aki vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági, szellemi, művészi tevékenység folytatása, valamint munkavállalási engedélyhez nem kötött munkavégzés céljából kíván beutazni és Magyarországon tartózkodni. A kérelemhez mellékelni kell a fogadó jogi személy meghívását, felkérését vagy igazolását, illetőleg a gazdasági tevékenység gyakorlásához szükséges cégbírósági bejegyzési eljárás megindításáról szóló okiratot.

Tartózkodási engedély

Az a külföldi, aki munkavállalási vagy vállalkozási célból érkezik az országba, általában 90 napnál többet kíván hazánkban tölteni. Tekintettel arra, hogy a vízum az érvényességi idején belül egyszerre legfeljebb 90 napos tartózkodásra jogosít, aki ennél több időt kíván az országban tölteni, tartózkodási engedélyt köteles kérni. Ebből is látszik, hogy huzamosabb idejű magyarországi tartózkodáshoz érvényes útlevél, vízum és tartózkodási engedély is kell.

A jogszerűen Magyarországon tartózkodó külföldi részére a rendőrkapitányság ideiglenes tartózkodási engedélyt adhat ki, ha a tervezett tartózkodás időtartama nem haladja meg az egy évet. A huzamos tartózkodási engedély iránti kérelmet pedig az illetékes rendőr-főkapitányságra kell benyújtani. A magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjainak a tartózkodási engedélyét a Külügyminisztérium adja ki és hosszabbítja meg. Az engedély érvényességi idejét a tartózkodás igazolt céljára, tervezett időtartamára és a tartózkodás feltételeit igazoló okmányok, okiratok tartalmára és érvényességére figyelemmel határozzák meg. A huzamos tartózkodási engedély érvényességi ideje sem haladhatja meg azonban a kiállításától számított 5 évet.

Feltételek és igazolások

A tartózkodási engedélyek kiadására, illetőleg meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt 15 nappal – az előírt formanyomtatványon – kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalanságát), útlevelének egyéb adatait, iskolai végzettségét, foglalkozását, családi állapotát, a tartózkodás célját, helyét, anyagi fedezetét, indokait, illetőleg – ha magyarországi tartózkodása alatt külföldön nyilvántartott gépjárművet használ – a gépjármű forgalmi engedélyének adatait, valamint a huzamos tartózkodási engedély iránti kérelemhez csatolni kell hatósági orvosi igazolást arról, hogy nem szenved közegészségügyet veszélyeztető betegségben.

Tartózkodási engedélyt az a külföldi kaphat, aki rendelkezik a kérelmezésre jogosító vízummal, valamint a magyarországi tartózkodás ideje alatt és az azt követő hat hónapig érvényes útlevéllel, magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel, magyarországi lakással, valamint a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel. A kérelem benyújtásakor mindezek meglétét igazolni kell. A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést és lakást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, 2 darab fényképet, továbbá a meghatározott mértékű díjat, és a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes útlevelet.

A munkavállalási vízummal rendelkezők az érvényes munkavállalási engedéllyel, az üzleti vízummal rendelkezők a rendezvényről szóló értesítéssel vagy a tárgyalásra történő meghívással, a jövedelemszerzési vízum birtokosai pedig a fogadó jogi személy meghívásával, felkérésével vagy igazolásával, illetőleg a gazdasági tevékenység gyakorlásához szükséges cégbírósági bejegyzési eljárás megindításáról szóló okirattal igazolhatják tartózkodásuk célját.

A megélhetéshez szükséges anyagi feltételek meglétét elsősorban

• magyar vagy magyarországi pénzintézeteknél átváltható külföldi fizetőeszközzel,
• magyarországi pénzintézeteknél készpénz felvételére jogosító okirattal,
• magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel,
• a magyar jog hatálya alá tartozó igazolt munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó rendszeres jövedelemmel,
• egyéb adóköteles jövedelemszerző tevékenységből származó igazolt jövedelemmel,
• külföldről folyósított nyugdíjról, járadékról szóló magyar pénzintézeti igazolással,
• a családtagok esetén a Magyarországon élő családtag által közjegyzői okiratba foglalt, az ellátásra vonatkozó nyilatkozattal,
• a tartózkodási engedély kiállítása és meghosszabbítása iránti kérelem esetén a meghívólevéllel,
• magyarországi ösztöndíj biztosítására vonatkozó igazolással

lehet igazolni.

A magyarországi lakás meglétét igazolja

• a kérelmező magyarországi lakás tulajdonjogát igazoló okirat (tulajdoni lap),
• a földhivatalhoz benyújtott lakásvásárlási szerződés,
• lakásbérleti szerződés,
• kifizetett kereskedelmi szálláshelyről szóló igazolás,
• családtagok esetén a Magyarországon élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a szállás biztosítására vonatkozó nyilatkozat,
• tartózkodási engedély iránti kérelem esetén a meghívólevél,
• a fogadó intézmény által biztosított elhelyezésről szóló igazolás,

A külföldi tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt célországba a beutazáshoz vagy a kiindulási államba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel, valamint érvényes menetjeggyel vagy az annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel.

Tartózkodási igazolvány

Amennyiben a hatóság engedélyezi a tartózkodást, az engedélynek megfelelően huzamos vagy ideiglenes tartózkodási engedély elnevezésű igazolványt állít ki. Ez tartalmazza a külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státusát), együttes tartózkodás esetén kiskorú gyermekeinek személyazonosító adatait és állampolgárságát, arcfényképét, saját kezű aláírását, magyarországi tartózkodási helyét, tartózkodási célját, útlevelének típusát és számát, az igazolvány érvényességi idejét, valamint a kiállítás alapjául szolgáló okirat (vízumszám) megnevezését és a kiállító hatóság megjelölését.

A tartózkodás tényét és az engedélyezett tartózkodás idejét az útlevélbe is bejegyzik. Az útlevélbe bejegyzett tartózkodási engedély az érvényességi idején belül többszöri ki- és visszautazásra jogosít.

Az engedély megtagadása

A tartózkodási engedélyek kiadása vagy a tartózkodási idő meghosszabbítása megtagadható, ha a kérelmező nem tudja igazolni a tartózkodásához és kiutazásához szükséges feltételek fennállását vagy további tartózkodásának célját, illetőleg magyarországi tartózkodása alatt nem tartja be a hatályos magyar közegészségügyi jogszabályok előírásait, továbbá ha a beutazási és tartózkodási tilalom feltételei fennállnak. A rendőrhatóság az elutasító határozatban közli, hogy a kérelmező köteles elhagyni az országot.

Az ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, az elsőfokú határozat felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A kereseti kérelem benyújtásának azonban a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

A huzamos tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozat ellen a kihirdetéskor szóban lehet fellebbezni, vagy az ettől számított három napon belül a felettes rendőrhatósághoz címezve, jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani írásban az eljáró rendőrhatóságnál.

Bevándorlási engedély

Aki hosszabb távra tervezi magyarországi tartózkodását, a bevándorlási engedély megszerzésével mentesülhet a tartózkodási és munkavállalási engedélyek meghosszabbításával kapcsolatos procedúra alól, hiszen személyi igazolványt kap, így munkavállalási engedély nélkül is vállalhat munkát, s személyi igazolványát sem kell évente érvényesíttetnie.

Az a külföldi kaphat bevándorlási engedélyt, aki beutazásától számítva legalább három éven át megszakítás nélkül jogszerűen tartózkodik Magyarországon, valamint magyarországi lakóhelye és megélhetése biztosított. Megszakítás nélküli tartózkodás azt jelenti, hogy a kérelmező egy évben maximum 45 napot tölt külföldön. Amenynyiben a folyamatos tartózkodás megszakad, akkor a tartózkodási idő számítása újra kezdődik, kivéve ha a külföldi a tartózkodási helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságon vagy a magyar külképviseleten előre bejelenti, hogy 45 napnál többet fog külföldön tölteni. Ilyenkor ugyanis a kiutazást megelőző tartózkodási időt be kell számítani a folyamatos magyarországi tartózkodás időtartamába. A megélhetés akkor tekinthető biztosítottnak, ha a kérelmező és a vele együtt bevándorló, tartásra jogosult és rászoruló családtagjai eltartásához megfelelő jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik, illetőleg Magyarországon – a magyar jog alapján – eltartására kötelezhető hozzátartozója él. A lakóhely akkor biztosított, ha a kérelmezőre és a vele együtt lakókra személyenként legalább 6 négyzetméternyi lakószoba jut.

A bevándorlás iránti kérelem az előírt formanyomtatványon személyesen (közös kérelmezés esetén a nagykorú családtag által), a jövőbeni magyarországi lakóhely szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál vagy a kérelmezők állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseletnél nyújtható be. A bevándorlási eljárás illetékét a bevándorlási kérelem benyújtásakor kell leróni.

A kérelemhez mellékelni kell a személyazonosító adatokat és az állampolgárságot (hontalanságot) igazoló okiratot; a születési, a házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot, hogy a kiskorú kivándorlásának nincs törvényes akadálya; a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság által hat hónapon belül kiállított, a büntetlen előéletet igazoló okiratot; a három hónapnál nem régebbi orvosi hatósági igazolást arról, hogy nem szenved a közegészséget veszélyeztető betegségben; az iskolai végzettséget, a szakképzettséget igazoló okiratot; a külföldi magyarországi lakhatását és megélhetését igazoló okiratot.

A bevándorlási kérelem ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség szakhatóságként véleményt nyilvánít. A kérelmet első fokon 120 napon belül, a fellebbezési eljárásban 60 napon belül kell elbírálni.

Az engedély állandó magyarországi tartózkodásra jogosít. Az engedély a kiállítás időpontjától számított egy évig jogosít bevándorlásra. E határidő méltányosságból, egy alkalommal, hat hónappal meghosszabbítható. A bevándorolt külföldi személyi igazolványt kap, amely igazolja magyarországi tartózkodásának jogosultságát.

Munkavállalási engedély

Az 1991. évi IV. törvény (Flt.) főszabályként rögzíti, hogy külföldi csak munkavállalási engedély birtokában vállalhat munkát Magyarországon. Az engedélyt a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ állítja ki. Nincs szükség engedélyre az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekült, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékes és bevándorolt magyarországi munkavégzéséhez, hiszen ezek a külföldiek a magyar állampolgárokkal azonos munkajogi státust élveznek.

A külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezését a 7/1991. (X. 17.) MüM rendelet szabályozza. A rendelet hatálya a Magyarországon munkaviszony, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző külföldi természetes személyekre és az őket foglalkoztató munkáltatókra terjed ki.

Munkaviszony

Munkaviszonyon általában olyan tartós munkavégzésre irányuló jogviszonyt értünk, amelynek fő jellemzői a személyes jellegű, folyamatos, rendszeres jellegű munkavégzés (termelő vagy szolgáltató tevékenység), illetőleg a munkáltató utasítási joga. A rendelet alkalmazásában a munkaviszonnyal esik egy tekintet alá, ha a külföldi magyarországi munkavégzése kirendelés alapján történik, illetőleg ha betanító képzésen vesz részt hazánkban. Kirendelésnek minősül, ha a belföldi és a külföldi munkáltató magánjogi szerződést kötnek egymással, s ennek teljesítése érdekében a külföldi a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján a belföldi munkáltatónál belföldön végez munkát. Betanító képzés a meghatározott munka (munkaegység) elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

A rendelet alkalmazásában munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony különösen a közalkalmazotti jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű, illetőleg vállalkozási jellegű jogviszonya, a bedolgozói jogviszony, a vállalkozási, a megbízási szerződésen alapuló jogviszony, valamint a gazdasági társaság tagjának a társaság működésében való személyes közreműködésére vagy munkavégzéssel megvalósuló mellékszolgáltatásra irányuló jogviszonya.

Alanyi kör

A jogszabály alkalmazásában külföldiek azok a természetes személyek, akik nem magyar állampolgárok, kivéve az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekülteket, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánynyal rendelkező menedékeseket és a bevándoroltakat.

Belföldi munkaadónak minősül az a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat vagy foglalkoztatni kíván. A rendelet belföldi munkaadónak tekinti azt is, aki a munkaviszonynyal egy tekintet alá eső jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztat külföldit.

Mikor nem kell engedély?

A rendelet tételesen felsorolja, hogy milyen munkavégzéshez nem kell munkavállalási engedélyt beszerezni. E szerint nincs szükség engedélyre:

• ha állam vagy kormányközi egyezmény, valamint nemzetközi szerződés (egyezmény) így rendelkezik,
• a külföldi állam Magyarország területén működő diplomáciai (konzuli) képviseleténél vagy egyéb szervénél, valamint itt működő (székhellyel, kirendeltséggel stb. rendelkező) nemzetközi szervezetnél vagy államközi egyezménnyel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldi munkavégzéséhez,
• a külföldi szállítóval kötött szerződés alapján történő üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének munkavégzéséhez (ez a mentesség azonban nem terjed ki a vezető tisztségviselőnek, illetőleg a közkereseti társaság vagy betéti társaság képviseletet ellátó tagjának a társaság tevékenységében való, a vezető tisztségviselői feladatokat, illetőleg a képviseletet meghaladó közreműködésére),
• a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagjának munkavégzéséhez,
• a felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldi személy oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez,
• a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázatot, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat elnyert külföldinek – a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő – munkavégzéséhez,
• a külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához,
• a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatti munkavégzéséhez,
• a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző külföldi egyházi személy tevékenységéhez, valamint
• a Magyarország területén ideiglenesen menedéket élvező külföldinek a befogadó állomáson belüli munkavégzéséhez.

Az engedély feltételei

A munkaügyi központ akkor engedélyezi a külföldi munkavállalását, ha

• a munkáltató a munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását legalább hatvan nappal, idénymunka, valamint harminc napnál rövidebb határozott időre szóló foglalkoztatás esetén pedig legalább harminc nappal megelőzően bejelentette a munkaerőigényét,
• az igénybejelentési időponttól kezdődően nem áll rendelkezésre a munka elvégzésére megfelelő képzettséggel rendelkező, kiközvetíthető magyar munkaerő (ezt a munkaügyi központ által kiállított igazolással lehet bizonyítani), és
• a külföldi alkalmazása egyéb foglalkoztatási szempontok mérlegelése alapján is indokoltnak mutatkozik, továbbá
• nem állnak fenn az Flt.-ben meghatározott kizáró okok, azaz a külföldi munkavállalók alkalmazása nem lépi túl a Magyarországon egyidejűleg öszszesen foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát meghatározó keretet, illetőleg a végzett munka nem minősül olyannak, amely esetében munkaügyi miniszteri rendelet kizárja a külföldiek foglalkoztatását.

A fenti feltételek vizsgálata nélkül adja ki a munkaügyi központ az engedélyt, ha

• nemzetközi szerződés így rendelkezik,
• állam- vagy kormányközi egyezmény meghatározott kereteken belül lehetővé teszi külföldi munkavállalók foglalkoztatását, mindaddig, amíg a külföldiek száma az egyezményben megjelölt mértéket nem éri el,
• a legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldi házastársának vagy gyermekének, ha legalább öt éve a külföldivel Magyarországon együtt él.

Amennyiben a munkaadó megfelelően igazolja jogosultságát, a munkaügyi központ akkor sem vizsgálja a fenti feltételeket, ha a nemzetközi szervezetek, illetve az általuk megbízott tanácsadó szervezetek által kirendelt szakértőt kíván foglalkoztatni, illetőleg ha a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság a megelőző év december 31-i munkajogi állományi létszám két százalékát meg nem haladóan kíván külföldi munkavállalót alkalmazni.

A munkaerőigény-bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör ellátására kirendelt vagy ilyen munkakörben foglalkoztatni kívánt külföldiek, a betanító képzésre kirendelt külföldiek, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi képviseletének, fióktelepének vezetője, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságok felügyelőbizottsági tagjai, a belföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében magyarországi munkavégzésre kirendelt külföldiek vonatkozásában, valamint az előzetes csoportos keretengedély iránti kérelem elbírálásakor.

Amennyiben a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraihoz képest nehezebb feltételekhez köti, a munkaügyi központ a munkavállalási engedély feltételeinek megvalósulása esetén is elutasíthatja a kérelmet.

A kérelem

A munkavállalási engedély iránti kérelmet annál a megyei munkaügyi központnál kell előterjeszteni, amelynek illetékességi területén foglalkoztatni kívánják a külföldi munkavállalót. Amenynyiben a munkát több munkaügyi központ illetékességi területén is végzik, ott kell benyújtani a kérelmet, ahol megkezdik a munkát. Ilyenkor az engedélyezés egyéb feltételeinek a munkavégzés valamennyi helyére fenn kell állni.

A belföldi munkáltatónak (kirendelésnél a magánjogi szerződés belföldi alanyának, illetőleg a betanító képzést folytatónak) kell folyamodnia a munkavállalási engedélyért. A kérelemben fel kell tüntetni a munkáltatót, a külföldi személyi adatait, az ellátandó munkakört, a munkavégzés helyét, várható kezdő és befejező időpontját, a külföldi személyi alapbérét, valamint az alkalmazás részletes indokait.

Mellékelten csatolni kell az adott munkakör ellátásához szükséges szakképzettséget igazoló okirat hiteles másolatát és hiteles magyar fordítását, a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást, külföldről származó igazolás esetén pedig az igazolás hiteles másolatát és hiteles magyar fordítását. Főszabályként csatolni kell az illetékes munkaügyi központ arról szóló igazolását is, hogy az igénybejelentés időpontjától kezdődően nem áll rendelkezésre megfelelő szakképzettségű, kiközvetíthető magyar munkaerő.

A munkaügyi központ a munkáltató tevékenységére és működésére vonatkozóan is tájékozódik, ezért kérheti a munkáltató alapító okiratának/társasági szerződésének/vállalkozói igazolványának, valamint a cégbejegyzésére vonatkozó cégbírósági végzésnek a becsatolását, továbbá a munkáltató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának és adószámának bejelentését.

Az engedélyt a munkáltatónak küldik meg, s az a kérelemben meghatározott munkáltatónál és munkakörben, illetőleg meghatározott szerződés keretei között és munkakörben legfeljebb egy évig érvényes. Az érvényességi idő lejárta után annak meghoszszabbításáért kell folyamodni.

Előzetes csoportos keretengedély

A keretengedély a benne meghatározott számú külföldi munkavállaló foglalkoztatását teszi lehetővé, emellett azonban a munkavállalóknak a személyre szóló munkavállalási engedélyt is be kell szerezniük. A keretengedély érvényességi idején belül a munkaügyi központ köteles kiadni a képzettség és létszám szerinti engedélyeket a megjelölt tevékenységre.

A kérelem benyújtásának feltétele, hogy versenytárgyalás alapján kötendő magánjogi szerződés keretében több külföldi magyarországi foglalkoztatása legyen indokolt. A keretengedélyben a munkaügyi központ képzettség szerinti bontásban meghatározza, hogy a kérelemben megjelölt tevékenységre hány külföldi foglalkoztatható. Az engedély a versenytárgyalás alapján kötött magánjogi szerződés teljesítéséig érvényes.

A kérelemben meg kell jelölni a foglalkoztatni kívánt külföldiek számát, szakképzettségét, valamint azt a tevékenységet, amelynek ellátására a külföldiek foglalkoztatása történik.

A munkaügyi központ a keretengedély kiadását megelőzően beszerzi a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményét. Amennyiben a munkaügyi tanács a megkereséstől számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy nem ellenzi a keretengedély kiadását. A legalább 20 fő foglalkoztatására irányuló keretengedély kiadását megelőzően a munkaügyi központ a Munkaügyi Minisztérium véleményét is beszerzi. A Munkaügyi Minisztérium a keretengedéllyel kapcsolatos véleményét az érintett tárcák bevonásával alakítja ki.

Amikor megvan a keretengedély, be kell szerezni az egyes munkavállalók munkavállalási engedélyét. A kérelemben fel kell tüntetni a munkáltatót, a külföldi személyi adatait, az ellátandó munkakört, a munkavégzés helyét, várható kezdő és befejező időpontját, a külföldi személyi alapbérét, valamint a keretengedély számát. A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a munkaügyi központ köteles kiadni. Az engedély érvényességét a keretengedély érvényességének időpontjáig állapítják meg.