Egyetlen munkáltató sem nélkülözheti az energiafelhasználást: vízre, villanyra, fűtésre minden munkahelyen szükség van, legyen az irodaház vagy üzemcsarnok. Ezeket a szolgáltatásokat nevezzük közüzemi szolgáltatásoknak, a szolgáltatást igénybe vevő munkaadókat pedig fogyasztóknak. Összeállításunkban felvázoljuk a nem lakossági fogyasztókat érintő legfontosabb rendelkezéseket, az üzembe helyezési, mérési és elszámolási problémákat.
Közüzemi szerződés
A bővülő közszolgáltatások eredményeképpen a szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződés alapvető keretszabályai bekerültek a Ptk.-ba. A Ptk. 387. §-a szerint a közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a fogyasztó számára folyamatosan és biztonságosan a fogyasztó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani, a fogyasztó pedig köteles időszakonként díjat fizetni."
A jogviszonyban a fogyasztó igénye a meghatározó, s a szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli a fogyasztóval szemben. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötést csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg. A szerződés alakjára sem a Ptk., sem az egyes energiaszolgáltatásokról szóló külön jogszabályok nem tartalmaznak megkötéseket, azonban a szerződés bonyolultsága az írásbeli alakot indokolja.
1. VILLAMOS ENERGIA
A villamosenergia-szolgáltatást az 1994. évi XLVIII. törvény és a végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet szabályozza. A végrehajtási rendelet mellékleteként a Közüzemi Szabályzat rendezi a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyt. Az árakat miniszteri rendeletek állapítják meg, amelyek közül kiemeljük a 11/1996. (II. 27.) IKM rendeletet, amely a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árát szabályozza.
A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait a kormányrendelet mellékleteként kiadott közüzemi szabályzat állapítja meg. Az ennek végrehajtásával kapcsolatos feltételeket, valamint a szolgáltatás műszaki és megbízhatósági jellemzőit a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzatban adják meg a szolgáltatók.
Általános és egyedi szerződés
A szolgáltató szerződéskötési kötelezettsége a villamos energia vételezésére" kötött szerződésnél is fennáll a fogyasztóval szemben. A szerződés megkötése érdekében a szolgáltató tájékoztatja a fogyasztót az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről, s amenynyiben a fogyasztó nem teljesíti a tájékoztatóban megjelölt feltételeket, a szolgáltató nem köteles megkötni a szerződést.
A legtöbb fogyasztó – legyen az akár lakossági, akár közületi – általános közüzemi szerződést köt a szolgáltatóval. Ez határozatlan időre jön létre, a szolgáltatás árát az árhatósági díjmegállapítás és díjalkalmazási feltételek szerint határozzák meg, a fogyasztó harmincnapos felmondási idővel bármikor felmondhatja a szerződést. Az egyedi közüzemi szerződést határozott időre kötik, az energiaszolgáltatásra és az ármegállapításra a felek megállapodása az irányadó, a szolgáltató üzletszabályzatban meghatározza azoknak a fogyasztóknak a körét, akikkel ilyen szerződés köthető, a fogyasztó a szerződést az év végére mondhatja fel. Mindkét szerződéstípusra jellemző, hogy a szolgáltató csak a fogyasztó szerződésszegése esetén, illetőleg akkor mondhatja fel a szerződést, ha tudomást szerez arról, hogy a fogyasztó megszüntette a fogyasztási helyen a villamos energia vételezését.
Igénybejelentés
Akár most létesítünk új üzemcsarnokot vagy irodát, akár már meglévő energiaforrásainkat kívánjuk bővíteni (hálózatfejlesztés) vagy csökkenteni, illetőleg a tulajdonosváltozást kívánjuk regisztrálni, erre vonatkozó igényünket be kell jelenteni a területileg illetékes áramszolgáltatónál. Számítani kell arra, hogy ez elég hosszadalmas és költséges procedúra. A bejelentés alapján a szolgáltató 30 napon belül köteles megadni a szerződéskötéshez szükséges tájékoztatást. Az igénybejelentés módjáról, tartalmáról és a tájékoztatás mikéntjéről az egyes áramszolgáltatók üzletszabályzata rendelkezik. A gyakorlatban mind a bejelentés, mind a tájékoztatás az üzletszabályzat alapján kidolgozott formanyomtatványon történik. A szolgáltató tájékoztatásának feltétlenül ki kell terjednie arra, hogy hálózatának melyik részéről tudja szolgáltatni az energiát, milyen mérőberendezést ajánl, milyen érintésvédelmi módot kell alkalmazni, milyen engedélyeket kell beszerezni, mikortól tudja biztosítani az áramszolgáltatást és milyen díjszabást választhat a fogyasztó.
A szerződés előkészítése
Amennyiben az igénylő teljesíti a szolgáltatói tájékoztatóban szereplő feltételeket, kezdeményezheti a szerződéstervezet elkészítését. Az erre irányuló kezdeményezéstől számított 30 napon belül készíti el és küldi meg vagy adja át a szolgáltató az igénylőnek a szerződés tervezetét. A fogyasztónak 30 nap áll rendelkezésre a szerződéstervezet áttanulmányozására, s amennyiben nem írja alá a szerződést, a szolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.
Szerződéskötés
Főszabályként minden fogyasztási helyre külön szerződést kell kötni. Ez alól csak az a felhasználó kivétel, aki a fogyasztó mért hálózatán vételez, s így a fogyasztó adja tovább a villamos energiát neki. Ilyenkor ugyanis több fogyasztó van, mégis egy szerződést kötnek, amely alapján a fogyasztó kötelessége továbbadni az áramot a felhasználónak. A szolgáltató az áram vételezését minden nem lakossági fogyasztónál hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetéséhez köti, amelynek átlagos mértéke amperenként 2000 forint. Emellett persze meg kell fizetni a hálózati berendezések árát és a villanyszerelés költségeit is.
A szerződésnek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a felek azonosításához szükséges adatokat (megnevezés, székhely, adószám, cégjegyzékszám/vállalkozói igazolvány száma, bankszámlaszám);
- a fogyasztási hely (helyek) megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;
- a csatlakozás módját;
- a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit;
- a hálózatfejlesztési hozzájárulás mértékét, a szerződött teljesítményt az üzletszabályzatban meghatározandó feltételekkel, a megegyezés szerinti díjfizetési módot;
- a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak felsorolását;
- a számlázási időszakokat;
- a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit;
- a szolgáltatás és vételezés megkezdésének az időpontját;
- a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját;
- amennyiben a fogyasztás jellege indokolja, a továbbadással vételező(k) teljesítményigényét;
- a tartalék csatlakozóberendezésen keresztül vételezhető hatásos, illetőleg látszólagos teljesítmény értékét (kW, kVA), a szükségeshez mérten időszak (napszak) szerinti bontásban, valamint ezek igénybevételének bejelentési módját;
- a villamosenergia-fogyasztás teljesítménytényező alsó és felső határértékét (cos fi) és annak mérését;
- a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;
- a számlázási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő-leolvasási napok meghatározását;
- szerződésszegés esetére szóló biztosítékot (jelzálog, bankgarancia, fizetési előleg stb.);
- a mérőberendezés meghibásodásával, sérülésével kapcsolatos kötelezettségeket;
- a fogyasztói panasz bejelentésének rendjét, valamint az elintézés módját a szolgáltatónál, annak közlését, hogy panaszával a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat.
A szolgáltatás megtagadása
A szerződéskötési kötelezettségből adódóan a szolgáltató nem bújhat ki, nem utasíthat vissza egyetlen fogyasztói igényt sem, ha az megfelel a feltételeknek. A már megkötött szerződés alapján folyamatosan és biztonságosan kell kielégítenie a fogyasztói igényt. Megtagadhatja azonban a szolgáltatást, amenynyiben a fogyasztási berendezések üzemeltetése életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztet, illetőleg zavarja a villamosmű üzemét és más fogyasztók vételezését, továbbá ha a fogyasztó a szolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a vételezett áramot a fogyasztási helyen kívüli területre, vagy továbbadja más felhasználó részére.
Mérés, elszámolás, díjfizetés
A szolgáltató a tulajdonában lévő és általa hitelesített fogyasztásmérő berendezéssel méri a felhasznált villamos energia mennyiségét és teljesítményét. A fogyasztó ugyan saját költségén felszerelhet ellenőrző fogyasztásmérőt, azonban azt tudnia kell, hogy ennek mérési adatai nem szolgálhatnak alapul a villamos energia elszámolására.
A fogyasztó kérésére a szolgáltató köteles a helyszínen ellenőrizni és adott esetben saját költségén kicserélni a meghibásodott fogyasztásmérőt. Viszont ha a hiba nem éri el a hibahatárt, a költségeket a fogyasztó viseli. A szolgáltató nemcsak a fogyasztó kérésére ellenőriz, egyébként is jogosult kontrollálni a villamosenergia-vételezés szerződésszerűségét, a terhelést, a fogyasztásmérőt és a vezetékhálózatot.
Elszámoláskor az árszabályozás szerinti hatósági árat kell alkalmazni. A szolgáltató az általa kimunkált és a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott árszabásban állapítja meg az egyes napszakok díjfizetés szempontjából eltérő díjtételeit. Az elszámolási időszak általában egy hónap, amelyre a szolgáltató a szerződésben meghatározott gyakorisággal állítja ki a számlát.
A villamos energia hatósági maximált áras szolgáltatás, azaz a felek a szerződésben nem köthetnek ki érvényesen magasabb árat, mint a hatósági árként meghatározott legmagasabb ár, s amennyiben konkrétan nem állapodnak meg, a hatósági ár az irányadó. Az árképzés és áralkalmazás részletes feltételeit a Magyar Energia Hivatal alakítja ki. A lakosságon kívüli egyéb fogyasztóknak szolgáltatott villamos energia árát a 11/1996. (II. 27.) IKM rendelet állapítja meg. Eszerint a fogyasztó választhat a teljesítménydíjas, az általános, az ideiglenes vételezés, a vontatási és a közvilágítási árszabás között.
Minden árszabásnál az alábbi napszakokkal számolnak:
- nappali időszak: a téli időszámítás alatt 6.00-21.00-ig, a nyári időszámítás alatt 7.00-22.00-ig,
- csúcsidőszak: a téli időszámítás alatt 16.30-21.00-ig, a nyári időszámítás alatt 19.00-22.00-ig,
- éjszakai időszak: a téli időszámítás alatt 21.00-6.00-ig, a nyári időszámítás alatt 22.00-7.00-ig.
Teljesítménydíjas árszabások
A csatlakozási ponton mért villamosenergia-vételezés elszámolására teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni, amenynyiben a fogyasztó legalább 20 kW teljesítményt köt le legalább egy napszakban, legkevesebb 12 hónapi időtartamra. Teljesítmény alatt negyedórára vonatkoztatott átlagteljesítményt kell érteni.
A lekötött teljesítményért teljesítménydíjat, a vételezett villamos energia mennyiségéért pedig áramdíjat kell fizetni. A teljesítménytényező (cos fi) értékétől függően a szolgáltató árengedményt ad vagy felárat számít fel. Az árszabás alkalmazása szempontjából alaphálózati, főelosztó állomási, középfeszültségű és kisfeszültségű vételezésről beszélhetünk.
A teljesítménydíj az alapdíj és a csúcsdíj együttes összege. Az alapdíjat a szerződésben nappali időszakra lekötött legnagyobb teljesítmény után állapítják meg. A fogyasztó az alapdíjért jogosult a szerződésben nappali időszakra lekötött teljesítményt az éjszakai időszakban is igénybe venni. A csúcsdíjat a szerződésben az egyes leolvasási (elszámolási) időszakok csúcsidőszakára lekötött teljesítmények után állapítják meg.
Amennyiben a hálózati viszonyok lehetővé teszik, a fogyasztó igénybe vehet tartalék teljesítményt, növekvő teljesítményt, éjszakai többletteljesítményt, üzemszerű hétvégi többletteljesítményt, kisegítő teljesítményt, eseti többletteljesítményt és operatív teljesítményt, valamint tartalék csatlakozóberendezést üzemeltethet.
A teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 havi részletben a szerződésben havonként lekötött napszaki teljesítmények után havonként előre kell megfizetni. A szerződés hatálybalépésekor az első hónapra számított teljesítménydíj-részletet a szerződés 12 havi érvénytartamára külön meg kell fizetni rendelkezésre állási díjként. A rendelkezésre állási díj mértéke független a szerződés időtartamán belüli teljesítményváltozásoktól és módosításoktól. A szerződés lejártakor a rendelkezésre állási díjnak az időarányos jegybanki alapkamattal növelt értéke a fogyasztót illeti.
Általános árszabás
Az a fogyasztó, aki az általános árszabást választja, szintén 12 hónapra köt szerződést a szolgáltatóval. A névleges csatlakozási teljesítmény után alapdíjat és éjszakai alapdíjat, a vételezett villamosenergia-mennyiség után pedig áramdíjat és éjszakai áramdíjat kell fizetni.
Az alapdíj és az éjszakai alapdíj 12 havi díj, amelyet legalább 12 hónapra kell megfizetni az elszámolási időszaknak megfelelő részletekben. Amennyiben a fogyasztó az általános árszabás szerint elszámolt fogyasztási helyen (csatlakozási ponton) teljesítménydíjas árszabásra kíván szerződést kötni, erre vonatkozó igénybejelentésében meghatározhatja a teljesítménydíjas szerződés általa kívánt érvénybelépésének időpontját. Ettől az időponttól kezdve nem kell fizetnie alapdíjat és éjszakai alapdíjat.
Az ideiglenes vételezés árszabása
Amennyiben a fogyasztó a csatlakozási ponton 12 hónapnál rövidebb időre igényel villamos energiát, az elszámolására az ideiglenes vételezés árszabását kell alkalmazni. Az ideiglenes vételezés időtartamára a névleges csatlakozási teljesítményért napi időarányos alapdíjat, a villamos energia fogyasztásáért pedig áramdíjat kell fizetni. A fogyasztásmérés feltételeinek hiányában a szolgáltató és a fogyasztó átalányösszeg fizetésében is megállapodhat.
Közvilágítási árszabás
Közvilágítási árszabást kell alkalmazni a közvilágítási szolgáltatás díjának megállapítására. A lekötött teljesítményért teljesítménydíjat, az elfogyasztott villamos energiáért áramdíjat kell fizetni. A teljesítménydíj éves díj, amelynek 1/12-ed részét kell a lekötött teljesítmények után havonta megfizetni.
| Kifogás a számla ellen |
|---|
|
A fogyasztói panaszok kivizsgálására a regionális szolgáltatók szervezeti egységei jogosultak.
Amennyiben a fogyasztó kifogást emel a számla ellen, a szolgáltató köteles azt megvizsgálni és a benyújtástól számított 15 napon belül ennek eredményéről értesíteni a fogyasztót. Fontos tudni, hogy a kifogás benyújtásának a számla kiegyenlítésére nincs halasztó hatálya, kivéve ha a számla összege meghaladja az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét. Amennyiben visszatérítés illeti meg a fogyasztót, erről a szolgáltató köteles értesítést küldeni. Az értesítés közlésétől számított 8 napon belül ki kell fizetni a visszajáró összeget, ugyanis a határidő túllépése késedelmes fizetésnek minősül, s ennek következményeként a fogyasztó késedelmi kamatra és költségei megtérítésére jogosult. Amennyiben a szolgáltatónak jár díj vagy díjkülönbözet – például téves vagy elmaradt számlázás miatt –, azt a fogyasztó részletekben egyenlítheti ki. |
Szerződésszegés
A felek szerződésszegő magatartásainak jogkövetkezményeként a polgári jogi jellegű szankciók mellett igazgatási és büntető jellegű szankciókat is felfedezhetünk. Bármelyik fél szerződésszegése esetén a szerződésszegő köteles megtéríteni a másik fél kötbérrel nem fedezett kárát.
A fogyasztó szerződésszegése és szankciói
Amennyiben a fogyasztó
- túllépi a szerződésben meghatározott villamos teljesítményt, pótbefizetést kell teljesítenie;
- olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében megszakad a szolgáltatás, illetőleg veszélyezteti más fogyasztó szerződésszerű vételezését, kötbért kell fizetnie és a szolgáltató fel is függesztheti az áramszolgáltatást;
- szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja a csatlakozóberendezést vagy a fogyasztásmérőt, illetőleg eltávolítja a zárópecsétet, a kötbéren felül felemelt díjat kell fizetnie és végső esetben a szolgáltatást is felfüggeszthetik;
- a fogyasztásmérő befolyásolásolásával vagy megkerülésével vételez áramot, felemelt díjat kell fizetnie, s a szolgáltató ki is kapcsolhatja az áramot;
- késedelmesen fizeti a díjat, késedelmi kamatot kell fizetnie;
- három hónapon túl nem fizeti a díjat, a szolgáltató kikapcsolhatja az áramot és felmondhatja a szerződést;
- a villamos energiát a szolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a fogyasztási helyen kívüli területre, illetve adja tovább a fogyasztási helyen kívüli más felhasználónak, felemelt díjat kell fizetnie, és a szolgáltató ki is kapcsolhatja az áramot.
A szolgáltató szerződésszegése és szankciói
Amennyiben a szolgáltató
- a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg a szolgáltatást vagy nem a szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja a villamos energiát és a szerződésszegés felróható neki, kötbért köteles fizetni a fogyasztónak;
- felróható magatartása miatt megszakad a szolgáltatás, illetve a törvényben meghatározottakon túl szünetelteti vagy korlátozza azt, köteles visszafizetni az arányos díjat a fogyasztónak.
| Szünetelés és korlátozás |
|---|
|
A szolgáltató az üzletszabályzatban rögzíti, hogy milyen estekben áll jogában az energiaszolgáltatást szüneteltetni vagy korlátozni. Szünetelésre adhat okot a villamosmű üzemzavara, illetőleg más módon el nem végezhető kapcsolások és egyéb munkálatok szükségessége. Természetesen ezt a jogát a lehető legkisebb fogyasztói körben és időtartamban gyakorolhatja, s amennyiben a munkálatok előre tervezhetőek, köteles a szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról előre tájékoztatni a fogyasztót. Ez azért is fontos, mert egy folyamatos üzemű munkahelyen az áramkimaradás komoly termeléskiesést és adott esetben anyagi károkat is okozhat. Ha a szolgáltató nem lépi túl a tőle elvárható magatartás kereteit, a szünetelésből eredő károkért nem felel.
Amennyiben az ország vagy egy országrész folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátása veszélybe kerül, korlátozást vagy szünetelést rendelhet el a szolgáltató. Ennek feltételeit a 95/1995. (VII. 24.) Korm. rendelet szabályozza. Először azonban megelőző intézkedéseket kell tenni, ennek érdekében például a szolgáltató igénybe veheti a rendszertartalékokat, feszültségcsökkentést rendelhet el, kérheti a fogyasztókat az energiafelhasználás önkéntes csökkentésére. Annak érdekében, hogy a korlátozás, illetőleg a szünetelés a lehető legkisebb fogyasztói kört érintse és a lehető legrövidebb időtartamot vegye igénybe, a szállítók és a szolgáltatók kétévente úgynevezett korlátozásisorrend-tervezetet készítenek, amelybe a védett fogyasztók (például az alapvető élelmiszerek előállítói) nem kerülnek bele. A korlátozási sorrendet a Magyar Energia Hivatal véglegesíti, s tájékoztatja a fogyasztókat, hogy milyen korlátozási fajtába és fokozatba sorolta őket. |
2. VÍZELLÁTÁS
A vízgazdálkodást, ezen belül a vizek hasznosítását, a vízi közművekkel végzett közüzemi tevékenységet és intézményi kereteit a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szabályozza. A vízgazdálkodási hatósági jogköröket a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet határozza meg, s ehhez kapcsolódóan a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet felsorolja a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelmeket és mellékleteit. Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a csatornamű használatáért fizetendő díjakat az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelet határozza meg.
Vízi közművek
A vízi közművek a helyi önkormányzat törzsvagyonát képezik. Ezek létesítésére, karbantartására és üzemeltetésére az önkormányzat saját többségi részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre vagy önkormányzati intézményt alapíthat, koncessziós szerződésben átengedheti a működtetés jogát, vagy víziközmű-társulatok végezhetik a közműlétesítést.
Vízi közüzemi tevékenységnek minősül a vízellátás, a szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elosztás.
Szerződéskötés, szerződésszegés
A közüzemi tevékenységek köréből a törvény kiemeli az ivóvízellátást és a szennyvízelvezetést, ezek ellátására szerződéskötési kötelezettség terheli a szolgáltatót. A szerződés alapján a szolgáltató köteles a víziközmű-hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetve használójának ivóvizet szolgáltatni, valamint az ingatlanon keletkező szennyvizeket összegyűjteni, károkozás nélkül elvezetni és tisztítani.
A szerződéskötést általában a fogyasztó kezdeményezi, kivéve amikor a jegyző a környezetvédelmi és közegészségügyi jogszabályok miatt kötelezi erre az ingatlan tulajdonosát.
A szolgáltató előzetesen tájékoztatja az igénylőt, hogy milyen hatósági engedélyeket kell beszereznie a bekötővezeték megépítéséhez és milyen tervet kell benyújtania. Amennyiben az engedélyek és a tervezés megfelel a jogszabályoknak és az igénylő megváltja a vízkontingenst, a szolgáltató hozzájárul a bekötéshez és egyben megküldi a szerződéses ajánlatot. Mindezek beszerzése természetesen költséges, és számítani kell arra is, hogy több hónapot is igénybe vehet. A gazdálkodó szervezetnek minősülő fogyasztót a bekötéskor és a szolgáltatás mennyiségének növelésekor is víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
A szerződéskötésre egyebekben a villamosenergia-szolgáltatásnál írtak az irányadóak.
Amennyiben a fogyasztó nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének, a szolgáltató köteles felhívni a mulasztás jogkövetkezményeire, és ezzel egyidejűleg értesítenie kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területileg illetékes intézetét is. A szolgáltató csak az eredménytelen felszólítást követő 30. naptól és az ÁNTSZ hozzájárulásával korlátozhatja, termelési célú vízfelhasználásnál pedig szüneteltetheti a szolgáltatást. A létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni kell. Kilencven napon túli díjtartozás esetén a szolgáltató harmincnapos határidővel felmondhatja a szerződést és megszüntetheti a vízellátást.
Árak és díjak
Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz- és az állami tulajdonú közüzemi csatornamű-szolgáltatásért az 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelet mellékletében megállapított díjakat kell fizetni. Nem kell díjat fizetni a közműhálózaton lévő tűzcsapról a tűzoltáshoz felhasznált vízért. A díj fizetésének alapjául szolgáló vízmennyiséget vízmérővel, vízmérő hiányában pedig átalánnyal határozzák meg. A csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy azt honnan szerzik be.
| Vízjogi hatósági engedélyek |
|---|
|
Elvi vízjogi engedély
A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít. Vízjogi létesítési engedély A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. A vízkészlet hasznosítására csak akkor adható vízjogi létesítési engedély, ha ezzel egyidejűleg a hasznosítással összefüggésben keletkezett szennyvíz, továbbá a csapadékvíz összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről is gondoskodtak, illetve az erre vonatkozó műszaki megoldás a kérelem és a kiadott létesítési engedély részét képezi. Az engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. Vízjogi üzemeltetési engedély A vízhasználathoz, a vízilétesítmény használatbavételéhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. Az engedély általában határozatlan ideig érvényes, de a vízügyi hatóság határozott időben is megállapíthatja az érvényességet. Szolgalmi jogok Amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról a vízügyi hatóság a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. A vízjogi engedély alapján űzemeltetett vízilétesítményhez való csatlakozás engedélyezése esetén a csatlakozó – eltérő megállapodás hiányában – a vízhasználattal kapcsolatos érdekeltsége arányában köteles a vízilétesítmény csatlakozáskori értékének reá eső részét megtéríteni a létesítmény tulajdonosának, a csatlakozás időpontjától kezdődően viselni a vízilétesítmény fenntartási és üzemeltetési költségeit, valamint saját költségén gondoskodni a csatlakozással kapcsolatban felmerült munkák elvégzéséről. |
