A biztonságtechnika és cégvédelem immár Magyarországon is különös jelentőségre tett szert. A folyamat kezdete a rendszerváltozás idejére tehető. Nem mintha 1989 előtt ez a tevékenység nem létezett volna, ám a megelőző évtizedekben ezt a feladatot maga az állam vállalta magára, felhasználva saját végrehajtó szerveit. Ma e területen is megjelentek a piaci alapon működő szolgáltatók.
A vállalatok védelme titok tárgya. Különösen azután, hogy tágra nyíltak a kapuk a külföldi vállalkozások előtt, így a szükségszerűen kialakult versenyhelyzetben egy-egy "jó" információ ma már aranyat ér – sokszor a szó valódi értelmében is.
Technikai megoldások
Ennek megfelelően megteremtődtek az ipari, gazdasági hírszerzés létjogosultságának feltételei, az erre a tevékenységre szakosodott – rendszerint álcázott – vállalkozások szolgáltatásai felértékelődtek. Ugyanakkor értelemszerűen keresett lett a vállalkozások védelmére alakult cégek nyújtotta szolgáltatás.
A hirtelen támadt igény kielégítésére az évtized elején egymás után alakultak az őrző-védő bt.-k és kft.-k. Számuk oly rohamosan növekedett, hogy az ebben a szférában foglalkoztatott létszám hamarosan elérte, majd meghaladta a rendőrség összlétszámát, miközben az alacsony szakmai felkészültségű és megfelelő jogi háttér nélküli cégek leginkább csak demonstratív jelleggel látták el a vállalkozások védelmét. Az alacsony szakmai értékű élőerő mellett a gyenge minőségű technikai felszerelések és berendezések is kétségessé tették a védelem hatékonyságát. Pedig – jobb híján – sok-sok ilyetén áru kelt el jó áron ebben az időben. Tegyük azért hozzá, hogy komolyabb riasztó vagy védelmi rendszer kiépítéséhez lényegében hiányzott akkoriban a megfelelő infrastruktúra is. Így, ha valamelyik cég igényesen kívánta szavatolni biztonságát, az nagyon drága volt.
Védelmi szintek
A megfelelő védettség ma is komoly pénzbe kerül, viszont az elmúlt nyolc év alatt legalább nagyjából körvonalazódott az őrző-védő szakmában számító cégek listája, továbbá ugrásszerűen nőtt a választható technikai berendezések színvonala is. Legalább van kínálat és választék.
Gyenes Levente, az Escort Védelmi Szolgálat ügyvezető igazgatója, a Testőrszövetség elnöke, biztonságtechnikai szakember véleménye szerint a cégeket többféle veszélytől kell megvédeni:
- saját dolgozók ellen,
- külső személyek ellen.
A védelem alapelveit a megrendelő által meghatározott cél szerint kell kialakítani, a lehetőségek függvényében.
Ezek:
- technikai eszközök, berendezések (riasztók, érzékelők, kamerák),
- élőerő alkalmazása (őrök, biztonsági emberek, operatív, civil ruhás ellenőrök – elsősorban belső védelemre).
Az ideális természetesen a komplex védelem, azaz az elektronikai, mechanikai védelem kombinálva a szakosodott élőerővel. Ha valakinek az a gondja, hogy a cégből belső információk szivárognak ki, akkor belső védelemre kell felkészülni. Nem az a fontos, hogy két-három biztonsági őr őrkutyával járkáljon az épület körül. Ez a megoldás jó lehet ugyanakkor a vállalati telephelyen, ha esetleg az árukészletből tűnnek el kisebb-nagyobb értékek.
Az irodaházak előcsarnokába recepcióst, portási feladattal megbízott és nem biztonsági őr kinézetű munkatársat kell állítani. Az ő személye hivatott demonstrálni: errefelé rend van. Mellette néhány rendész is ténykedik, akik azt ellenőrzik, jogosult-e az illető belépni egy-egy irodába vagy szintre.
Belső védelem
Nagyobb figyelmet kell fordítni az adat- és információkiáramlás megakadályozására. A különböző adathordozók és információhordozók védelme tehát a következő lépés. Telefontitkosító, faxtitkosító, esetleg kódszámozott fénymásoló gép – ahol minden alkalmazottnak van egy személyre szóló kódja, amit be kell ütnie, ha dolgozni akar a gépen –, amely számítógéppel kombinálva megőrzi, mi az, amit fénymásolt, azaz a számítógép magát a képet menti el saját winchesterébe, a használó azonosítókódjával együtt. A menedzsment telefonjait, faxkészülékeit természetesen – lehetőség szerint – meg kell óvni a lehallgatástól. Gyenes Levente szerint a cégvédelem tervezésénél elsődleges feladat a maximális, mindenre kiterjedő koncepció kidolgozása, az első nagyon fontos lépés, azaz meg kell határozni, mi a teljes védelem. Ebben benne van a legfelsőbb vezetőknek a személyi biztosítása, a testőrszolgálat is. Ezután lehet választani fontossági sorrendben, mi az, ami elhagyható, s mi az, ami nem.
Egy ember kevés
A szakember véleményezése és az ehhez tartozó árajánlat alapján a menedzsment hozhat döntést arról, mi a védelem szükséges mértéke, és szembeállítja azt a gazdaságossággal. A gyakorlatban ez nincs mindig összhangban. Tapasztalatokra támaszkodva a szakember állítja, Magyarországon a biztonságukon szeretnek spórolni az emberek. Így van ez annak ellenére, hogy az egyeztető beszélgetéseken sokszor kiderül: az elszenvedett kár éves szinten többszöröse annak, amibe a cég megbízható védelme kerülne...
A profi védelemnek ára van. Egy átlagos biztonsági őr ma négyszáz forintba kerül óránként. Komolyabb felkészültségű szakember 700-1000 forintig kapható, a szakavatott testőr szolgálata 1000-1500-ba kerül ugyanennyi időre. De egy ember nem ember, ez csapatmunka, ahol a feladatok elvégzéséhez minimum néggyel kell megszorozni embert s költséget egyaránt.
Hanem nehéz a választás. Rendőrségi vélemény szerint – ők adják ki a kérelmező cégek engedélyeit – Magyarországon jelenleg 4200 vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozás van. Ezek összesen 65 000 foglalkoztatottat alkalmaznak. A vagyonvédők belső adatai szerint viszont az alkalmazottak létszáma ennek kétszerese. A szakmabeliek is elismerik, hogy ennek a hatalmas létszámnak jó, ha tíz százaléka nevezhető profinak. Döntően azok, akik korábban különböző rendőrségi, nemzetbiztonsági szakszolgálatoknál dolgoztak és a jobb megélhetés reményében mentek át a civil szférába.
Árképzés
A vagyonvédő cégeknél megrendelhető szolgáltatások ára sok mindent elárulhat arról, mennyire komoly céggel áll szemben a leendő megrendelő. A piaci ár alatti, irreálisan nyomott ár jelzésértékű. A kevéssé képzett, kis létszámmal dolgozó vagyonvédő társaságok egy-egy tenderen olyan ajánlatokat tesznek, amelyekből kiderül: az ajánlattevő nem képes a feladatot elvégezni. Figyelnie kell a megrendelőnek arra is, hogy a foglalkoztatni kívánt őrző-védő cég milyen biztosítással rendelkezik. Általában mindegyiknek van kötelező alapbiztosítása. A megbízó persze követelhet ennél többet, de a követelmények teljesülését ellenőriznie kell. A gyakorlatban ugyanis virágkorát éli a szakzsargonban csak kamu biztosításként emlegetett szerződés. Ezek – bár a megrendelőt arról igyekeznek meggyőzni, hogy az ő biztonságát szolgálja – nem arról szólnak. A kötelező biztosítás alapján egy ügyletben a harmadik félnek okozott kárt téríti meg. Például az ügyfél őrzött területén betörőt kerget az őr, s amaz átdobja a kerítésen az általa ellopott holmit, ami uram bocsá! egy járókelő fejére esik. Ez esetben a biztosító a gyalogos kárát téríti meg. Az ügyfélnek okozott vagyoni hátrányról szó sem esik. Egyes cégek aztán lelkesen lobogtatják leendő ügyfeleik előtt ezt az akár ötvenmillió forintról szóló passzust, gondosan elhallgatva, hogy az a leendő partner számára semmiféle biztonságot nem ad. A biztosítók pedig boldogan kötnek – egyébként teljesen törvényesen – ilyesfajta ügyleteket, miután arra még nemigen akadt példa, hogy annak a bizonyos harmadik személynek komolyabb összeget kellett volna fizetniük.
Célszerű megbízás előtt átnézni a biztosítás mellékletét is, amiből világosan kiderül, milyen esetekben mennyit térít majd a biztosító. A szakember javasolja azt is: még a tárgyalások előtt el kell kérni a megbízandó cég adó- és tébépapírjait, a közterhek befizetéséről szóló igazolást. Mert amelyiknek sikerült néhány tízmillió forint tartozást felhalmoznia, ott valószínűleg gondok vannak, és ez – ahogy Gyenes Levente fogalmazott – megúsztathatja a megbízót is. 1992-ben gomba módra kezdtek szaporodni gyakorlatilag ellenőrizetlenül az őrző-védő cégek. A hatalmas piacon aztán hamarosan megjelent az alvilág is, s a bűnözők, miután megszerezték a szükséges belső információkat, elegánsan felmondták a partnerrel kötött szerződést. Aztán még aznap éjjel "valakik" ugyanezen információk birtokában kirabolták a céget.
Gondos választás
A személyi és vagyonvédelmi cégek működésére mindössze egyetlen irányadó előírás vonatkozik – túl a cégalapítással összefüggő törvényeken –, nevezetesen hogy a rendőrségnek engedélyezni kell a cég működését. Ez év májusáig még nem lépett életbe olyan vagyonvédelmi törvény, amely garanciákat nyújthatna vállalkozónak, megbízónak egyaránt. Ezen az állapoton nem segített az sem, hogy a vagyonvédők kamarába tömörültek, miután ennek a szervezetnek végső szankcionálási lehetősége – a tagságból való kizárás – könnyedén kivédhető. Másnap új néven, új céget kell alapítani, vagyis – tán a fentiekből kiderül – nem könnyű a választás...
Margóczi Győző, a Schild Kft. ügyvezetője cégével a honi élmezőnybe tartozik a DSC-féle elektronikai védelmi rendszerek hazai disztribútoraként. ő egyetért kollégája, Gyenes Levente véleményével a cégvédelem általános alapelveit illetően. A védelemtechnika fő profiljaként az elektronikus vagyonvédelmet, a betörés- és lopáskárok elleni védekezést jelöli meg. Ezen témakörhöz rendelt korszerű biztonságtechnikai eszközök szerinte ma már olyan színvonalon állnak Magyarországon is, hogy képesek hatékonyan védeni felhasználóik érdekeit.
Elektronikus vagyonvédelem
Adott objektum védelmi koncepcióját úgy kell kidolgozni, hogy a rendszer ne csak magát az épületet, de annak közvetlen környezetét is védje. Kamerarendszerekkel lehet s kell figyelni a környéket, feltérképezni a mozgást, mivel a gyakorlat szerint a behatolni készülők először mindig szemrevételezik az épületet. Többször megjelennek az adott területen, leparkolnak, körbejárják gyalogosan, fénykép- vagy videofelvételeket készítenek róla. Ezt a tevékenységet hivatottak a kamerák rögzíteni, amit később elemeznek, ezen keresztül ki lehet szűrni a készülődést.
A kerítés vonalának a védelme a következő lépés. Ehhez különböző technikák szükségesek a kerítés típusától függően, az infrasorompóktól kezdve a dróthálóba font speciális érzékelőkábelekig, amelyek az esetleges elvágást és átmászást is érzékelik, jelzik. A kert, ha van, szintén nem úszhatja meg, az illetéktelen behatolónak föld alá ásott, rádiófrekvenciás erőtereken, lépés- és rezgésérzékelőkön keresztül vezethet az útja a már az előbbiekben említett infraérzékelőkön kívül. A ház külső falának a védelme – a héjvédelem – a következő, amire a szakembernek fel kell hívnia leendő megrendelője figyelmét. Nyílászáró elektronikus védelmére, nyitás- és betörésérzékelőkre, sőt falbontás-érzékelőkre is szükség lehet.
Trezorvédelem
A ház belső tereinek védelmére a jól bevált infraérzékelők a legelterjedtebbek, de radar és fénysorompók is a rendszerbe állíthatók. Jelentős szerepet kaphat a tárgyvédelem kérdése, ezalatt elsősorban a trezorok, páncélszekrények értendők. A megközelítésre, rezgésre reagáló eszközök mellett detektorok érzékelhetik a fúrás, a hegesztés vagy az esetleges robbantás hangját.
Ha a behatoló valami véletlen folytán addig jutott, hogy ajtót nyithat a páncélszekrényen, jöhet számára a feketeleves a trezorban elhelyezhető fényérzékelő formájában, ami a nyitás pillanatában azonnal reagál. S még mindig nincs vége, mert elektronikus jelzésre aktiválódhatnak a trezorvédelmet szolgáló kémiai eszközök, amelyek cselekvőképtelenné teszik az illetéktelent, megakadályozva ezzel a páncélban őrzött értékek eltulajdonítását.
A másik fontos eleme a vagyonvédelemnek maga a lelkiismeretes, pontos emberi tevékenység, vagyis elengedhetetlen, hogy az adott technikát a szakember pontosan úgy szerelje be, ahogy' annak technológiáját meghatározták.
Elfelejtett munka
Jól felszerelt objektumba maga a szakember sem tud visszamenni, hacsak nem épített be olyan elemeket, amelyek lehetővé teszik számára a későbbi, talán nem legális visszatérést. Azonban a magára valamit is adó cég és munkatársai a telepítés után – mondhatni – elfelejtik a munkát, amelyről egyébként szerelési napló készül, így a rendőrségnek betörés esetén rendelkezésre áll, hogy ki, mikor, milyen technikát tervezett és szerelt be a védendő objektumba.
És végül egy lehetőség azoknak, akik szinte semmiben és senkiben nem bíznak meg, vagy csak egyszerűen tudni szeretnék, mit ér az a védelem, amit megvásároltak cégük számára. Keressék meg a székesfehérvári illetőségű BFP Security Kft.-t, ők az országban egyedülálló módon azzal foglalkoznak, hogy megtalálják a rést a védelmi falon. Azaz felkérésre embereik behatolnak a védett objektumokba, bizonyítva ezzel a tervezésben, kivitelezésben fellelhető hiányosságokat. Szakvéleményt adnak arról, hogyan szüntethető meg mindez, így – Jámbor Imre igazgató szavával élve – garantálják a biztonságot.
