×

Aki nem tud arabusul...

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 5. számában (1998. május 15.)

 

A Magyarországon létrejött szerződések esetében is gyakran előfordul, hogy a feleknek, illetve képviselőiknek nem azonos az anyanyelve, valamelyikük vagy mindkettőjük külföldi. Az idegen nyelvű megállapodásokról neves ügyvédi irodáknál dolgozó szakembereket kérdeztünk.

 

Dr. Tercsák Tamás, az Ernst & Young Rt. Szabó és Társai, valamint dr. Siegler Konrád, a Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie ügyvédi irodák vezető munkatársai tapasztalták azt a megközelítésbeli változást, amely az elmúlt évtized során ment végbe a hazai gazdasági élet külföldi szereplőinek az idegen nyelvű szerződésekhez való viszonyában.

A szerződők szabják a nyelvet

Kezdetben ugyanis gyakran próbáltak Magyarországon is saját államukból származó szerződésmintákat alkalmazni, amelyek vagy az eredeti nyelven, vagy magyarra lefordítva, de mindenképp a külföldi jogot tükrözték – mondja dr. Tercsák Tamás. Dr. Siegler Konrád arra emlékeztet, hogy ekkortájt a nemzetközi ügyvédi irodák zömmel külföldi ügyvédekkel dolgoztak hazánkban is. Ekkor sokszor idegen nyelven, általában angolul születtek a megállapodások.

A két ügyvéd nézete abban is egyezik, hogy a külföldiek néhány év tapasztalata árán megértették: a magyar jognak is vannak sajátosságai. Számtalan jogvita származott például abból, ha a felek a magyar jog alatt álló szerződést csak angolul kötötték meg, ugyanis a két nyelvnek egészen más a logikája, a szóhasználata. Dr. Tercsák Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos esetekben az, ami a külföldi hazájában szokásos, de legalábbis megengedett, az bizony Magyarországon akár jogsértő is lehet.

Tartalomátültetés

Dr. Tercsák Tamás elmondta: a multinacionális cégek a továbbiakban egyre gyakrabban bíztak és bíznak meg magyar jogi tanácsadót szerződéskötéssel. Ezzel együtt azonban nem kivételes, ha magyar jogi tanácsadónak külföldi szerződésmintát is adnak, amelynek alapgondolatait a megbízók – a magyar jogra adaptálva – a szerződésben szeretnék viszontlátni.

Az Ernst & Young vezető munkatársa rámutatott, hogy mindez befolyásolja a magyar jogfejlődést is. A hagyományos magyar szerződésszerkesztési gyakorlat – ami az egyszerűbb, rövidebb forma felé mutatott és jogszabályokra való hivatkozásokat tartalmazott – bizonyos mértékig az angolszász országokra jellemző irányt vett. Azokban az államokban ugyanis nagyon részletesen kidolgozott, hosszabb szerződések vannak, amelyek nem támaszkodnak az írott jog háttérszabályaira. A felek törekvése ugyanis arra irányul, hogy minden lehetséges kérdésről a szerződésben előre rendelkezzenek.

Fogalmak beszivárgása

Dr. Tercsák Tamás tendenciának tartja azt is, hogy eddig csak külföldi jogrendszerekben létező fogalmaknak kialakul a magyar megfelelője, és élni kezdenek a hazai jogban. Ha nem sikerül olyan magyar kifejezést találni, ami megközelítőleg azonos, akkor előfordul az is, hogy az angol változat terjed el. Az angolszász szerződés elején definíciós szakasz van, amely tartalmazza, hogy a szerződés alkalmazásában egyes kifejezések milyen értelemben használandók. Ilyenkor a továbbiakban az ominózus szavakat csak ott definiált jelentésüknek megfelelően használják. Dr. Tercsák Tamás tapasztalatai szerint ezt a megoldást a magyar szerződésekben is kezdik átvenni, mégpedig úgy, hogy a definiált kifejezéseket nagy kezdőbetűvel írják. Ha ezeket a meghatározott szavakat kisbetűvel írják a szerződésben, akkor azoknak nem kizárólag a definíció szerinti, hanem általánosabb értelmezése is lehetséges. Az viszont, hogy egy mondaton belül hemzsegnek a nagybetűk, ellentétes a magyar nyelv szabályaival – jegyzi meg a jogász.

Egyes cégek olyan szakembereket is alkalmaznak, akik arra figyelnek, hogy a nyelvhelyesség is érvényesüljön a szerződésekben.

Dr. Tercsák Tamás az üzletkötés fontos részének tekinti, hogy a szerződés milyen nyelven születik. Ez, bár kisebb súlyú kérdés, ugyanúgy alku tárgya, mint például a vételár. Megfigyelése szerint általában az enged, aki jobban akarja az üzletet.

A továbbiakban szólt arról, hogy a külföldi fél az esetek jó részében tudja, hogy melyik ügyvédi irodát keresi. Azt, amelyik a világ más részén is kiszolgálja. A külföldi éppen ezért elvárja, hogy ugyanazt a szolgáltatást ugyanazon a nyelven kapja meg, mint máshol, a helyi sajátosságok pedig nem érdeklik. Dr. Tercsák Tamás jelezte: ha magyar és külföldi köt megállapodást egymással, akkor az esetek döntő többségében mindkét nyelven elkészítik a szerződést. Egyúttal nyomatékosan hangsúlyozta: minden egyes ügyfelüknek azt tanácsolják, hogy minden esetben legyen a szerződésnek az idegen nyelvű mellett magyar változata is, ugyanis szinte nincs olyan ügy, amelyben ne lenne rá szükség előbb-utóbb valamely belföldi hatóság vagy bíróság előtt.

Dr. Siegler Konrád és dr. Tercsák Tamás is úgy gondolják, hogy jobb, ha párhuzamosan ugyanaz a személy, mégpedig feltétlenül jogász készíti el a szerződés mindkét változatát. Ebben az esetben az ügyvéd garantálja, hogy a két dokumentum szó szerint megegyezik, a felelősség pedig az ügyvédi irodát terheli.

Nem fordítás

Miután különböző jogi fogalmak léteznek eltérő jogi tartalommal, ezért olyan személy, aki nem tudja, hogy mi áll a jogintézmény mögött, gyakran a legjobb nyelvtudással sem tudja összhangba hozni a két különböző nyelven írt szerződést – fejtegette dr. Tercsák Tamás. Az 1990-es évek elejéről hozott példájában a magyar bíróság elé került ügyben a feleknek csak idegen nyelvű szerződése volt. Mindkét érintett ugyanazt a fordítócéget kérte fel a szöveg magyarra való átültetésére, mégis egymástól lényegesen különböző szövegeket kaptak kézhez, ugyanis a fordításokat az adott nyelvet kiválóan beszélő, de nem jogi képzettségű szakemberek készítették el.

Ugyanakkor: amennyiben egy magyarul készült szerződésről nyilvánvaló, hogy külföldi formulán alapszik, akkor ajánlatos előre megállapodni és az esetleges jogvitát a Gazdasági Kamara mellett működő választott bíróság elé vinni.

Dr. Tercsák Tamás utalt arra, hogy ez a testület jobban hozzáfér a külföldi joganyaghoz, mint a rendes bíróság. A választott bírók ráadásul érzékenyebbek a külföldi jog fogalmai, az onnan importált jogi ideák iránt.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem