Éjszakai műszakok – szempontok az elrendeléshez

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben az ápoló-gondozó munkakörben foglalkoztatottak folyamatos munkarendben, többféle – köztük 12 órás éjszakai – műszakban dolgoznak. Az intézményvezető milyen belső szabályzatban vagy eljárásrendben szabályozhatja az éjszakai műszakba történő beosztás elveit annak érdekében, hogy a munkáltatói gyakorlat objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő legyen? Milyen szakmai és egyéni szempontok vehetők jogszerűen figyelembe az éjszakai műszakok elosztásánál? Ilyen lehet-e például az ellátottak gondozási szükséglete, a dolgozó szakképzettsége, szakmai tapasztalata, kompetenciája, éjszakai munkára való egészségügyi alkalmassága, jogszabályi korlátozás, illetve a munkavállaló dokumentált egyéni vagy családi kérelme? Szükséges-e a tartósan éjszakai műszakból mentesített munkavállalók esetében a mentesítés indokát és időtartamát írásban dokumentálni, illetve indokolt-e az éjszakai műszakok munkavállalók szerinti megoszlását időszakonként vezetői kontroll keretében felülvizsgálni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A törvény szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, amiről csak tájékoztatnia kell a munkavállalót [Mt. 96. § (1) bek.]. Így általános szabály szerint az éjszakai műszak előírásáról is a munkáltató dönt egyoldalúan, amiről...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Munkáltatói felelősség közlekedési balesetből eredő kárért

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézmény a megváltozott munkaképességű közalkalmazottat ebédhordással bízta meg ez év december 31. napjáig. A feladatát kerékpárral oldja meg, a munkahelyére is forgalmas útszakaszokon keresztül kerékpárral közlekedik. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton a kiadott alkalmassági vizsgálati papíron „alkalmas” minősítés van. Korlátozás nem szerepel rajta. A munkavégzése közben szétnézés nélkül behajtott egy kereszteződésbe, ahol balesetet szenvedett, komoly egészségkárosodása lett. A rendőrségi vizsgálat egyértelműen leírta a közalkalmazott szabálytalan közlekedését, bírsággal is sújtotta. A munkáltató anyagi és természetbeni támogatásban részesítette a kollégát (gyógytornász, gyógyászati segédeszköz, bírság kifizetésében támogatás). Azóta táppénzen van, de már önállóan közlekedik. Felajánlásra került számára könnyebb munka, másik munkáltatónál a határozott idő lejártát követően. A kollégának a kapott és felajánlott segítség ellenére kártérítési követelése van a munkáltatójával szemben. Kártérítési igénye helytálló-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazottat ért károkért való munkáltatói felelősségre – kevés eltéréssel – az Mt. szabályai alkalmazandók [Kjt. 2. § (3) bek.]. Ennek alapján a munkáltató köteles megtéríteni a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben okozott kárt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Családsegítő – besorolása és az új végzettség

Kérdés: Szociális intézménynél 2026 áprilisában családsegítő munkakörbe kinevezésre került egy közalkalmazott dolgozó, aki jelenleg érettségi végzettséggel rendelkezik. A munkaköre betöltéséhez szükséges végzettség megszerzésére mentesítést kapott, szociális munka alapképzési szakon tanulmányait 2025. évben már megkezdte. A fentiek alapján C kategóriába került besorolásra. A közalkalmazott az egyetem mellett, várhatóan szeptemberben Pedagógiai munkatárs – gyógypedagógiai asszisztens szakképesítést szerez. A gyógypedagógiai képesítés megszerzését követően, változatlan munkakörben maradva magasabb fizetési osztályba kell-e sorolni? Illetményét befolyásolja-e a megszerzett végzettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 257/2000. Korm. rendelet sorolja fel, hogy a hatálya alá tartozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetőleg a szociális feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél milyen munkakörök tölthetők be [ld. rendelet 9. § (1) bek, 2. melléklet]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Intézményvezető-helyettes – diplomát igénylő magasabb vezetői megbízás

Kérdés: Az önkormányzathoz tartozó, de önálló költségvetési szerveink közül a Városgazdálkodási és a Gyermekjóléti Intézménynek az intézményvezető-helyettese lehet-e középfokú végzettségű személy? Mindkét intézményben közalkalmazottak a dolgozók. A Kjt. 23 §-a szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – e vezetői beosztásból eredő feladatait ellássa. Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. E szerint úgy értelmezzük, hogy az intézményvezetőknek felsőfokú végzettségűeknek kell lenni, ami stimmel is, de az intézményvezető-helyettes, aki „csak” vezető, és ehhez kapcsolódó vezetői pótlékot kap, lehet akár egy középfokú végzettségű személy is. Jól értelmezzük?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 23. § (1) bekezdése a magasabb vezetőkre vonatkozóan írja elő a felsőfokú iskolai végzettséget. A magasabb vezető fogalmát a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdése határozza meg: a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Új munkaköri leírás átvételének elutasítása – munkáltatói lehetőségek

Kérdés: Szociális intézményben dolgozó karbantartó új munkaköri leírást kapott volna, de nem fogadta el. A munkáltató véleménye szerint csak olyan feladatok vannak benne, amelyeket eddig is elvégzett, de nem szerepeltek a sablonos munkaköri leírásában, a munkavállaló viszont ezt tagadja, és nem írja alá az új munkaköri leírást. Mit tehet ilyen esetben a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban megjegyezzük, miután a kérdésben szociális intézményről van szó, úgy az érintett vélhetőleg a Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazott, ugyanakkor az irányadó szabályozás – akár közalkalmazotti jogviszony, akár Mt. szerinti munkaviszony – esetében ugyanaz....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Házi segítségnyújtó munkakör, segédápoló végzettség – egyik sem létezik

Kérdés: Szociális szolgáltató központunkban 2026. december végéig kiírtunk egy határozott idejű álláspályázatot házi segítségnyújtó munkakörben. A jelentkezők között van egy segédápoló végzettségű személy. Ezt a személyt felvehetjük a fent említett munkakörbe?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnálatos módon az azonosító szám feltüntetésének hiánya miatt a feltett kérdésben említett „segédápoló végzettség” nem azonosítható be egyértelműen. A 7/1993. MüM rendeletben, a 37/2003. OM rendeletben, az 1/2000. OM rendeletben és a 133/2010. Korm. rendeletben,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

„Nők40” – nyugdíjba vonulás és távozás vagy maradás intézményvezetőként

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A kérdés arra irányul, hogy amennyiben a közalkalmazott, miután jogosulttá válik a nők negyven év...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Takarító munkakör betöltése „nyolc általános” nélkül

Kérdés: Állami fenntartású integrált szociális intézményben alkalmazható-e közalkalmazottként takarító munkakörben olyan személy, akinek nincs meg az alapfokú (8 általános) iskolai végzettsége, illetve egyéb szakképesítéssel sem rendelkezik? Abban az esetben alkalmazható-e, ha nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, de van OKJ 21-es szakképesítése, ami nem kapcsolódik a betölteni kívánt munkakörhöz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének aa) pontja szerint „A” fizetési osztályba sorolandó a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör, ab) pontja szerint továbbá az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör. Így a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Közalkalmazotti besorolás – minimálbér vagy garantált bérminimum

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bentlakásos szociális intézményünkben, szociális étkeztetésen közalkalmazotti jogviszonyban, segítő munkakörben alkalmazunk egy dolgozót. Iskolai végzettsége befejezett 8 általános iskola és 32-es OKJ-s targoncavezető szakképesítés. Jelenleg minimálbér lett részére megállapítva, az „A” fizetési osztályba sorolva. A 257/2000. Korm. rendelet szerint a fizetési osztály „A”–„E”-ig engedi sorolni. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy „B” fizetési osztályba sorolja, és garantált bérminimumot állapít meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A „segítő/falugondnok-tanyagondnok” elnevezésű munkakör valóban betölthető általános iskolával is, az 1/2000. SzCsM rendelet 3. melléklete képesítési minimum-előírásként a befejezett 8 általános iskolai osztályt írja elő. Aki ezzel rendelkezik, azt a Kjt. 61. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Jubileumi jutalom – a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők

Kérdés: Jubileumi jutalommal kapcsolatban pontosan mely jogviszonyok tekintendők jogszerző időnek? A dolgozó 2012. 08. 01. napjával került felvételre közalkalmazottként, szociális gondozó munkakörbe, napi 8 órás munkaidővel az intézménybe. A felvételkor az alábbiak szerint rögzítették a korábbi jogviszonyait;
1. Miskolc MJV. Önk. Miskolci EÜ. KP. és Egyetemi Okt. Kórház (közalkalmazotti igazolás alapján) 1994. 08. 01. – 2009. 03. 01-ig. Megszűnés módja: Kjt. 25/A. § (1) bekezdése alapján. Besoroláshoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap.
2. Misek Semmelweis I. Eü. Kp. és Eo. Kórház Nonprof. Kft. [Munkáltatói igazolás az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 98. § alapján] 2009. 03. 01. – 2012. 05. 31-ig (Jogelőd 2007. 10. 01. – 2009. 02. 28. Miskolci Eü. KP.). Megszűnés módja: Közös megegyezéssel. Besoroláshoz beszámítva: 3 év 3 hó 0 nap. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 0 év 0 hó 0 nap. Összesen: Besoroláshoz beszámítva 17 év 10 hó. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap.
A kinevezésén szereplő eszmei jogviszonykezdetek: besoroláshoz: 1994. 10. 01.; jubileumi jutalomhoz/felmentéshez: 1997. 12. 31.; végkielégítés megállapításához: 2012. 08. 01.
Ez alapján, a KIRA-rendszer szerint a közalkalmazott 2022. 12. 31. napján volt jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot 2027. 12. 31. napján szerzi meg. A közalkalmazott részére 2023. 02. hónapban fizették ki a 25 éves jubileumi jutalmat, azaz 2 havi alapilletményt, pótlékok nélkül. A közalkalmazott jogviszonya 2012. 08. 01-től folyamatosan fennáll az intézménynél, 2025. 10. 01. napjától, saját kérésére, 4 órás munkaidőben kerül alkalmazásra. A Misek Semmelweis I. Eü. Kp. és Eo. Kórház Nonprof. Kft.-nél töltött 3 év 3 hó időtartamot figyelembe kellett volna venni a jubileumi jutalomra való jogosultság időtartamának meghatározásakor, mivel önkormányzati fenntartású volt a munkáltató? Ha igen, akkor a közalkalmazott már 2024. 09. 30. napján jogosulttá vált a 30 éves jubileumi jutalomra? Ebben az esetben kifizethető-e számára a 30 éves jutalom, ha igen, milyen összegben? A jogosultság napján fennálló 8 órás jogviszonya és az akkori bruttó bére alapján kell-e kifizetnünk, illetve meddig kérhető a kifizetés? Van-e valamilyen jogvesztő határidő? Ha beszámítható a 3 év 3 hónap, akkor jelent-e valamilyen problémát, akár az intézmény, akár a közalkalmazott számára a 25 éves jubileumi jutalom későbbi kifizetése? A kifizetés összege így más, mintha 3 évvel korábban fizették volna.
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunk kiindulópontja: az érintett kolléga egy Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézményben foglalkoztatott, közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott. A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.
1
2
3
…
10