99 talált állásfoglalás a szociális intézmény kifejezésre

Kérdés: Szociális otthonban dolgozom mint ápoló. Kérdésem, hogy ünnepnapon éjszakás műszakra jár-e az ünnepi pótlék, vagy csak az éjszakai?

Kérdés: Egyesített szociális intézményünk egyik szervezeti egysége a gazdasági és műszaki egység, melynek vezetője a gazdasági vezető. Az intézmény gazdasági vezetője felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni a 368/2011. Korm. rendelet 12. §-ában foglaltakat? A gazdasági vezető iskolai végzettsége és szakképesítése megfelel-e a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak, figyelemmel arra is, hogy külön pénzügyi-számviteli csoport is működik, amelynek csoportvezetője középiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő?

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírásokat az 1/2000. SzCsM rendelet tartalmazza, amelynek 6. §-a (5) bekezdésének alapján egyúttal arra is lehetőség van, hogy bizonyos feltételek mellett a munkáltató legfeljebb öt évre átmeneti mentesítést adjon a képesítési előírások alól. Ugyanakkor a besorolásra a 257/2000. Korm. rendelet vonatkozik. Ha egy adott munkakör ez utóbbi rendelet alapján "F"-be sorolandó, az alacsonyabb szintű jogszabály alapján lehetőség van-e főiskolai végzettséggel nem rendelkező személy alkalmazására? Ha igen, hogyan kell besorolni, "F" kategóriába, vagy abba az alacsonyabb kategóriába, amelynek megfelelő szintű végzettséggel rendelkezik?

Kérdés: Idősek otthonában, munkaviszonyban dolgoznak nővérek és segédápolók, többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakás és nappalos is, vasárnap és ünnepnapon is, kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ok alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-a alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Illetve mennyivel kellene megnövelni az alapbért, vagy hogyan kéne az átalányt meghatározni – például tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék?

Kérdés: Idősek otthonában munkaviszonyban dolgozó nővérek és segédápolók többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakásként és nappalosként, vasárnap és ünnepnapon is dolgoznak kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ai alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-ának alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Mennyivel kellene megnövelni az alapbért, illetve hogyan kellene az átalányt meghatározni (esetleg tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék)?

Kérdés: Közalkalmazottunk az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1978. -szeptember 1.-1979. március 31. MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat (megszűnés jogcíme: áthelyezés);
1979. -április 1.-1980. október 05. "X." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1980. -október 06.-1985. augusztus 31. "Y." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1985. -szeptember 1.-1988. február 29. Megyei KISZ Bizottság (áthelyezés);
1988. -március 1.-1991. augusztus 30. Községi Közös Tanács VB. (munkaviszonya megszűnt);
1991. -szeptember 1.-1993. augusztus 25. Munkanélküli-járadék;
1994. -július 06-tól jelenleg is: önkormányzati fenntartású szociális intézmény.
Mely jogviszonyokat kell figyelembe venni a Kjt. szerinti jubileumi jutalom jogosultsági idejének megállapítása szempontjából?

Kérdés: A hajléktalanszállót üzemeltető szociális intézmény portásainak kell-e vasárnapi, illetve munkaszüneti napra pótlékot fizetni? A portások munkaidő-beosztása mindig reggel 8 órától másnap reggel 8 óráig tart (folyamatosan 24 óráznak)!

Kérdés: Kolléganőmmel együtt szociális munkásként dolgozunk egy ápoló-gondozó otthonban. Alapvégzettségünket tekintve általános szociális munkás képesítéssel rendelkezünk, majd 2013-ban megszereztük az alapképzésre épülő szociális munka és szociális gazdaság mesterképzést az Egészségügyi Főiskolai Karon. 2013. február 8-án vehettük át az oklevelünket. Átsorolási kérelmünket azonban a fenntartó elutasította, arra való hivatkozással, hogy a régi képzési rendszerben szerzett egyetemi szociális munkás végzettséget elfogadták volna, de ezt nem veszik figyelembe. További hivatkozása az volt, hogy az 1/2000. SzCsM rendeletben előírt képesítési követelményekben nem szerepel ez a végzettség, így a mai napig nem történt meg az átsorolásunk. Ebben a kérdésben kérjük segítségüket és állásfoglalásukat.

Kérdés: Szociális intézmény esetében a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás feltétele a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott "legalább öt év felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben szerzett szakmai gyakorlat". Megbízható-e magasabb vezetői feladatok ellátásával az a közalkalmazott, aki minden egyéb jogszabályi követelménynek megfelel, de csupán 3 év szakmai gyakorlata van?

Kérdés: Hogyan értelmezhető az Szt. 94/L. §-ának (6) bekezdésében az "egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket" kritérium a 12 órás műszakrendben, reggel 6-tól este 6-ig és este 6-tól reggel 6-ig tartó munkavégzés esetén? Azaz jogosultak-e a nappalos műszakban dolgozó közalkalmazottak (akik az előző nap este kezdő műszakot váltják másnap reggel) délután 2-től este 6-ig tartó időre 15% pótlékra?