19 talált cikk a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása kifejezésre

Kérdés: Egyházi intézményben a dolgozók az Mt. hatálya alatti munkáltatónál, a Kjt. szerinti besorolással vannak foglalkoztatva. Ebben az esetben, ha megszűnik a munkavállaló munkaviszonya az adott egyházközségben, és egy másik egyházközségben kerül foglalkoztatásra, akkor a megszűnt jogviszony időtartamát a munkakörbetöltéshez szükséges iskolai végzettségtől függetlenül, valamint azt az időszakot a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe lehet-e venni?

Kérdés: Január 9-én ónos esőzésre adtak ki riasztást, amely telephelyünket is érintette. A vezetőség a vidéki dolgozókat a délelőttös „A” műszakból 11 órakor hazaküldte a munkásjárattal, illetve azzal, amivel dolgozni járnak. A délutános „C” műszak vidéki dolgozóit pedig értesítették, ne jöjjenek be dolgozni. A helybéli munkavállalók maradtak dolgozni délelőtt, és felvették a munkát a helyben lakó délutánosok is. Egyébként a nagy ónos esőzés szerencsére elmaradt. A munkáltató január 14-én, szerdán kihirdette, hogy az érintett délelőttösöknek a fennmaradó három órát január 22-én kell ledolgoznia úgy, hogy 6 órától 14 óra helyett 17 óráig fog tartani a munkaidejük, a délutánosoknak pedig január 31. szombatra rendeli el a pénteki nap ledolgozását. Azaz a szombati pihenőnapot munkanappá módosítja, a 9-i pénteki munkanapot pedig pihenőnappá helyette. Egyébként négyhavi munkaidőkeret van érvényben, de rendszerint nincs „használatban”, általános munkarend szerint, 8-8 órában folyik a termelés. Az intézkedés felháborodást váltott ki, különösen a délelőttösök körében, mivel nem akarják ledolgozni a három órát, azt inkább igazolt, nem fizetett időtartamként számoltatnák el, de állásidőre és túlórára is gondoltak. Végül a vezetőség úgy döntött, hogy nyilatkoztassuk a dolgozókat, mit választanának. Az „A” műszak esetén: a fennmaradó három órát ledolgozzák 22-én, vagy nem dolgozzák le, de 9-ére csak öt órát számolunk el. A „C” műszaknál: a délutános 8 órát ledolgozzák 31-én szombaton, vagy szabadságot, illetve fizetés nélküli szabadságot kérnek rá. Az „A” műszakosok egységesen a le nem dolgozás és 5 óra elszámolás, a C műszakosok pedig egységesen a 31-i ledolgozás mellett döntöttek, a nyilatkozatokat pedig mindenki személyre szólóan kitöltötte.
1. A fenti körülmények, az előzetes riasztás, amelyre alapozva meghozta a döntéseit a munkáltató, minősülhet-e olyan elháríthatatlan külső oknak, amely mentesíti őt az állásidőre járó díjazás fizetésének kötelezettsége alól?
2. Ha a „C” műszak 9-i műszakja igazolt, nem fizetett távollétként kerül rögzítésre, a 31-i szombatra elrendelt, illetve részükről nyilatkozatban elfogadott 8 órás munkavégzés a havi kötelező óraszámon, illetve a 4 havi munkaidőkeretet tekintve a kereten felüli óraszámon kívül kellene, hogy jelentkezzen, ami túlóra? Vagy az általuk aláírt nyilatkozat, amelyben 9-ét pihenőnapként fogadják el utólag, és helyette a 31-i szombatot munkanapnak, védheti a céget egy munkaügyi ellenőrzés esetén, mint megállapodás a felek között?
3. Ha az időjárás miatt a dolgozóért a műszak végén nem tud eljönni a munkásjárat, vagy hazafelé elakad a busz, mi a teendője a munkáltatónak az Mt. szerint? Kell különbséget tenni a munkáltató felelősségében és teendőiben ilyen helyzetben aszerint, hogy autóval, munkásjárattal vagy „Volánnal” jár munkába a munkavállaló?

Kérdés: Cégünknél a termelés egyes területein/szervezeti egységeiben dolgozók a munkabérükön felül mozgóbérben, munkaköri pótlékban részesülnek. Ez nem szerepel a munkaszerződésekben, és szabályzat sincs róla, de hosszú évek óta ez a munkáltatói gyakorlat. Most egyes dolgozókat más, olyan területekre helyez át a vezetője, ahol viszont már nem illetné meg őket ez a pluszjuttatás. Helyesen járunk el, ha erről írásbeli tájékoztatót adunk át az érintett dolgozóknak, illetve pótlólag elkészítünk egy szabályzatot, amely tartalmazza, hogy ezek a bérelemek mely területen történő munkavégzésért, milyen összegben, milyen feltételek mellett fizethetők ki, és ezt is átadjuk a dolgozóknak a tájékoztatóval egyidejűleg?

Kérdés: Munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságról tér vissza aktív állományba, mivel gyermeke a harmadik évet betöltötte. A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó 34 munkanap szabadsága letöltését augusztus 24-től kezdi. A következő gyermeke születésének időpontja október 5-11. között várható. A 34 nap szabadság idejére cafeteria jár-e a munkavállalónak?

Kérdés: A járványügyi veszélyhelyzetre és a járvány által előidézett gazdasági körülményekre tekintettel cégünk úgy döntött, hogy addig, amíg még van lehetőség a tevékenység folytatására, áttérnénk a távmunkára. Van-e ennek bármilyen akadálya?

Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?

Kérdés: Az egyik munkavállaló 2018. december 29-től 2019. február 4-ig volt betegállományban (a 15 munkanapos betegszabadságot már előtte kimerítette). Jelenleg a munkáltató vissza akarja vonni tőle a tavalyi cafeteriájából a 2018. 12. 29. és 2018. 12. 31. közötti összeget (kb. 1400 Ft). Megteheti? Nem egy évre kapjuk a cafeteriát? Idénre még nem kaptunk cafeteriát, de azt is 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig kapjuk majd, ahogyan a tavalyi évben is. Mi a teendő ilyen esetben?

Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?

Kérdés: Két éve dolgozom egy gyárban. Felvételkor a munkaügyis hölgy azt ígérte nekem (szóbeli megállapodás volt), hogy a végzettségemhez mérten ugyan most nem tud munkát adni, de ha lesz ilyen üres munkakör, akkor áttesznek. A személyi anyagomhoz bekérték a felsőfokú végzettségem másolatát is. Az elmúlt másfél évben többféle munkakörben dolgoztam (összeszerelő, takarító, irodai segéd), végig csak a minimálbért kaptam meg. Kérdésem az lenne, hogy felsőfokú végzettséggel is ugyanúgy csak minimálbérre vagyok jogosult? Követelhetem-e a szakmai munkakört a kezdeti ígéretre tekintettel? Mindeközben januárban államvizsgázom, mert el fogok végezni egy új iskolát is.

Kérdés: Felmondtam a cégnél, el is fogadták a felmondásomat, de nem hajlandók kifizetni az október hónapban ledolgozott egyheti munkabéremet, és a szeptemberi havi jutalékomat, aminek kifizetése október 10-én lett volna esedékes (kb. 200 000 forint). Mi a teendőm?