„Nők40” – nyugdíjba vonulás és távozás vagy maradás intézményvezetőként

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az intézményvezető úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát, és ezzel együtt a vezetői kinevezését (amely osztja a közalkalmazotti jogviszony sorsát, azaz, ha a jogviszony megszűnik, értelemszerűen ez utóbbi is)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony – megszüntetés felmentéssel

Kérdés: Közalkalmazottunk 2026. szeptember 18-án betölti a hatvanötödik életévét. Meghatározott munka elvégzésére 2026. december 31-ig rendelkezik kinevezéssel, de szeretne nyugdíjba menni felmentési idővel (felmentési ideje két hónap lenne). Megszüntetheti-e a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentési idővel a határozott idő lejárta előtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tny. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt (hatvanötödik életévét) betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

„Nők 40” nyugellátás igénybevétele – a jogviszony fenntartása mellett

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál pénztáros munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő a nők kedvezményes öregségi nyugdíjával (nők 40) menne nyugdíjba. Van lehetőség arra, hogy a nyugdíj mellett – ugyanabban a munka-, illetve feladatkörben – továbbra is foglalkoztassa a hivatal? Amennyiben igen, milyen jogviszonyban történhet a foglalkoztatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződés, vállalkozási szerződés, illetve munkaszerződés nem köthető olyan feladat elvégzésére, amelyre csak köztisztviselői kinevezés adható. Erre figyelemmel nem jogszerű, ha a nyugállományba vonult köztisztviselőt például megbízási jogviszony vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Öregségi nyugellátásra jogosultság megszerzése – a további foglalkoztatás alternatívái

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő 2026. október 29-én tölti be a 65. életévét, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Van-e lehetősége – és ha igen, akkor milyen – a hivatalnak a további foglalkoztatásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződés, vállalkozási szerződés, illetve munkaszerződés nem köthető olyan feladat elvégzésére, amelyre csak köztisztviselői kinevezés adható. Erre figyelemmel nem jogszerű, ha a nyugállományba vonult egykori köztisztviselőt például megbízási jogviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

További foglalkoztatás vagy jogviszony-megszüntetés – a végkielégítés jogszerző ideje

Kérdés: Óvodánkban jelenleg három csoport működésére van lehetőség három dajkával és egy pedagógiai asszisztenssel. Szeptemberben egy átmeneti időszakban kb. 20-30 napig nem lesz meg a három csoport fenntartásának a követelménye, azaz a gyereklétszám 13 fő/csoport alá csökken. Viszont utána a folyamatos beiratkozókra tekintettel ismét elérjük, illetve meghaladjuk a 13 főt. Indíthatjuk-e három csoporttal az évet? Amennyiben a gyermeklétszám csökkenése miatt nincs lehetőség a három csoport megtartására, egy dajka és egy pedagógiai asszisztens munkaviszonyát kénytelenek leszünk megszüntetni. Ez felmentéssel valósulhat meg, a csoportlétszám csökkenésére tekintettel. Egy fő esetében több éven keresztül a határozott idejű közalkalmazotti kinevezéssel történt a foglalkoztatás, mely évente hosszabbításra került. 2019-től 2024-ig határozott idejű volt a foglalkoztatás, majd ezt követően alakult át határozatlanná. A közalkalmazotti határozott idő beleszámít-e? A Púétv. köznevelési jogviszonyt nevesít az 57. §-ban. A határozott időszakot is bele kell számítani a végkielégítésre való jogosultsági időbe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...átszervezésével (a nyitvatartás esetleges átmeneti meghosszabbításával), átmeneti részmunkaidő bevezetésével (ha a kollégák ehhez a kinevezés határozott időre szóló módosításával hozzájárulnak), állásidő alkalmazásával. Ez utóbbival kapcsolatban, a Púétv. 106...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Közalkalmazotti besorolás – minimálbér vagy garantált bérminimum

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bentlakásos szociális intézményünkben, szociális étkeztetésen közalkalmazotti jogviszonyban, segítő munkakörben alkalmazunk egy dolgozót. Iskolai végzettsége befejezett 8 általános iskola és 32-es OKJ-s targoncavezető szakképesítés. Jelenleg minimálbér lett részére megállapítva, az „A” fizetési osztályba sorolva. A 257/2000. Korm. rendelet szerint a fizetési osztály „A”–„E”-ig engedi sorolni. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy „B” fizetési osztályba sorolja, és garantált bérminimumot állapít meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a Kjt. illetménytáblája garantált illetményeket tartalmaz, vagyis az abban foglaltnál magasabb összegű illetményt is tartalmazhat a kinevezés. Tehát akár az „A” fizetési osztályba sorolt közalkalmazottnak is megadható a garantált bérminimum.(Kéziratzárás: 2026. 07...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Jubileumi jutalom – a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők

Kérdés: Jubileumi jutalommal kapcsolatban pontosan mely jogviszonyok tekintendők jogszerző időnek? A dolgozó 2012. 08. 01. napjával került felvételre közalkalmazottként, szociális gondozó munkakörbe, napi 8 órás munkaidővel az intézménybe. A felvételkor az alábbiak szerint rögzítették a korábbi jogviszonyait;
1. Miskolc MJV. Önk. Miskolci EÜ. KP. és Egyetemi Okt. Kórház (közalkalmazotti igazolás alapján) 1994. 08. 01. – 2009. 03. 01-ig. Megszűnés módja: Kjt. 25/A. § (1) bekezdése alapján. Besoroláshoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap.
2. Misek Semmelweis I. Eü. Kp. és Eo. Kórház Nonprof. Kft. [Munkáltatói igazolás az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 98. § alapján] 2009. 03. 01. – 2012. 05. 31-ig (Jogelőd 2007. 10. 01. – 2009. 02. 28. Miskolci Eü. KP.). Megszűnés módja: Közös megegyezéssel. Besoroláshoz beszámítva: 3 év 3 hó 0 nap. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 0 év 0 hó 0 nap. Összesen: Besoroláshoz beszámítva 17 év 10 hó. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap.
A kinevezésén szereplő eszmei jogviszonykezdetek: besoroláshoz: 1994. 10. 01.; jubileumi jutalomhoz/felmentéshez: 1997. 12. 31.; végkielégítés megállapításához: 2012. 08. 01.
Ez alapján, a KIRA-rendszer szerint a közalkalmazott 2022. 12. 31. napján volt jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot 2027. 12. 31. napján szerzi meg. A közalkalmazott részére 2023. 02. hónapban fizették ki a 25 éves jubileumi jutalmat, azaz 2 havi alapilletményt, pótlékok nélkül. A közalkalmazott jogviszonya 2012. 08. 01-től folyamatosan fennáll az intézménynél, 2025. 10. 01. napjától, saját kérésére, 4 órás munkaidőben kerül alkalmazásra. A Misek Semmelweis I. Eü. Kp. és Eo. Kórház Nonprof. Kft.-nél töltött 3 év 3 hó időtartamot figyelembe kellett volna venni a jubileumi jutalomra való jogosultság időtartamának meghatározásakor, mivel önkormányzati fenntartású volt a munkáltató? Ha igen, akkor a közalkalmazott már 2024. 09. 30. napján jogosulttá vált a 30 éves jubileumi jutalomra? Ebben az esetben kifizethető-e számára a 30 éves jutalom, ha igen, milyen összegben? A jogosultság napján fennálló 8 órás jogviszonya és az akkori bruttó bére alapján kell-e kifizetnünk, illetve meddig kérhető a kifizetés? Van-e valamilyen jogvesztő határidő? Ha beszámítható a 3 év 3 hónap, akkor jelent-e valamilyen problémát, akár az intézmény, akár a közalkalmazott számára a 25 éves jubileumi jutalom későbbi kifizetése? A kifizetés összege így más, mintha 3 évvel korábban fizették volna.
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunk kiindulópontja: az érintett kolléga egy Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézményben foglalkoztatott, közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott. A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Munkaidő elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésben foglaltakkal szemben, ezen munkarendhez munkaidőkeretnek kellene kapcsolódnia, hiszen a közalkalmazott kinevezés szerinti napi munkaideje (8 óra) eltér az egy adott napra beosztott munkaidő mennyiségétől (12 óra) [Mt. 97. § (3) bek. a) pont]. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Szabadságkiadás és illetményelszámolás fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv gyakorlata szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismama munkaideje – amennyiben 40 órás munkaidőben végzett munkát a szülési szabadsága előtt – kérelmére 40 órás marad (az állományba helyezésétől számítva) addig, amíg a felgyülemlett szabadságát kiveszi, tekintettel arra, hogy e szabadsága 40 órás munkaidő alatt keletkezett. A szabadság lejártát követően, a tényleges munkába állása napjától kerül – a korábban említett kérelmében foglaltak szerint – részmunkaidős foglalkoztatásra (pl. heti 20 óra). Azon kismama esetében azonban, aki a szülési szabadság előtt részmunkaidőben (pl. heti 20 órában) volt foglalkoztatva, a központi kormányzati igazgatási szerv álláspontja szerint nem indokolt az állományba helyezést követően kérelmére a felgyülemlett szabadság kivételének időszakára felemelni a munkaidőt 40 órára, majd a szabadság kiadása után – a korábban említett kérelmére – újra 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatni, hiszen a szabadság nem 40 órás jogviszonyban keletkezett. Köteles-e a központi kormányzati igazgatási szerv eleget tenni a kormánytisztviselő azon kérelmének, hogy az állományba helyezése napjától a szabadság kiadásnak utolsó napjáig 40 órában kerüljön megállapításra a munkaideje, majd a tényleges munkába állástól részmunkaidőben (heti 20 óra) kerüljön foglalkoztatásra, ha a szülési szabadság igénybevétele előtt nem heti 40 órás teljes, hanem heti 20 órás részmunkaidőben alkalmazták?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– igénybe veheti a szabadságot [Kit. 129. § (2a) bek.]. A teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a kinevezésben részmunkaidőt kell kikötni, ha a kérelem benyújtásakor gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Új végzettség megszerzése – illetményemelés mérlegelési jogkörben

Kérdés: Demenseket is ellátó idősek otthonának közalkalmazottjai demensszakgondozó végzettséget szereztek meglévő ápolói vagy szociális gondozó végzettségük mellé. A munkáltató milyen mértékben adhat vagy köteles béremelést adni az új végzettséget figyelembe véve? A megszerzett tudás napi alkalmazása szükséges a munkavégzés során.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkaköre ellátásához a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.
1
…
3
4
5
…
54