236 talált állásfoglalás a jogszerző idő kifejezésre

Kérdés: Kollégánk az alábbi munkáltatóknál és időszakokban dolgozott: Európai Közgazdasági Szakközépiskola 2000. 03. 02-tól 2001. 12. 31-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de pedagógusdiploma nélkül. Athéné Szakközépiskola 2002. 01. 01-től 2008. 10. 01.-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de diplomáját csak 2004. 06. 14. napján szerezte meg. Általános Vállalkozási Főiskola 2011. 09. 01-től 2013. 12. 31-ig, munkaviszonyban tanárként. Ha csak abból indulok ki, hogy mindhárom helyen pedagógusként dolgozott, mindhárom munkaviszony figyelembe vehető a szakmai gyakorlati idő számításánál. De ha hozzátesszük a diplomaszerzés időpontját, akkor az Európai Közgazdasági Szakközépiskolában töltött teljes időtartam és az Athéné Szakközépiskolában 2002. 01. 01. – 2004. 06. 13-ig terjedő időtartam mellőzhető, azaz ezek az évek nem vehetők figyelembe a számításnál. Továbbá az Általános Vállalkozási Főiskola teljes időtartamával sem számolhatunk, mert itt nem folytattak pedagógusképzést, valamint a tanárnő informatikatanár volt a teljes pályafutása alatt, így nem oktatott idegen nyelvet semmilyen jogviszony keretében. Ha a jogszabályokat jól értelmezem, a jogviszonyok közül csupán 4 év 3 hónap és 18 nap vehető figyelembe a szakmai gyakorlati idő számításánál (Athéné Szakközépiskola 2004. 06. 14. – 2008. 10. 01).

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjének jubileumi jutalmához szükséges időtartam megállapítása kapcsán merült fel, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottságnál (NEB) 1987–1989 közötti időszakban eltöltött munkaviszonya beszámít-e a közszolgálati jogviszonyába, figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő megállapításakor? A kolléga pénzügyi ügyintézőként 1987–1989-ig a NEB-nél volt munkaviszonyban. Miután az intézmény megszűnt, áthelyezéssel a Városi Tanács Vb. Gazdasági Ellátó Szervezetéhez került, jelenleg is köztisztviselő a polgármesteri hivatalban. A 41/1968. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján „Minden népi ellenőrzési bizottság mellett irodát kell szervezni. Az egyes irodák alkalmazottainak számát – a költségvetés keretein belül – a Központi Ellenőrzési Bizottság állapítja meg. Az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak.” Az 1968. évi V. törvényt az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény helyezte hatályon kívül. Azonban folyamatban lévő ügyeit, feladatait az ügyészség vette át, az alábbi jogszabályhely alapján: A népi ellenőrzés megszüntetése kapcsán felmerülő jogszabályrendezésről, illetőleg a folyamatban lévő peres és közérdekű bejelentések le nem zárható ügyeinek intézési rendjéről szóló 126/1989. Mt. rendelet 3. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke által indítványozott gazdasági bírság kiszabása iránti perekben az indítványozót megillető jogkör, valamint a népi ellenőrzéshez tett bejelentések és más kérelmek alapján indult, folyamatban lévő ügyek intézését az ügyészség veszi át.” Fentiek alapján megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék nem jogutódja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak, illetve ezen bizottság szerveinek. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja taxatívan felsorolja azokat a jogszabályhelyeket, amely jogszabályhelyek hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött idő figyelembe vehető a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál. Ez a jogszabályi tételes felsorolás nem tartalmazza az 1968. évi V. törvényt. Helyes-e az álláspontunk, hogy a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében szereplő jogszabályok hatálya alá tartozó szervek egyike sem tekinthető a NEB jogelődjének, így a NEB-nél fennállt jogviszony nem azonosítható azokkal, annak ellenére, hogy az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottnak minősülnek?

Kérdés: Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített fordítás alapján igazolt) kétéves, óvónői munkakörben eltöltött időt? Az óvodapedagógusi szakképzettsége (mely 2002. 02. 13-i az oklevél szerint) Magyarországon elismertetett, külföldön szerzett végzettség. Még rendelkezik a dolgozó egy kft.-ben fennállt munkaviszonnyal 2003-tól 2005-ig, és egy alapítványi munkaviszonnyal 2005-től 2010-ig. Mindkettőt óvodapedagógusi munkakörben töltötte. Úgy gondoljuk, hogy ezeket is beszámíthatjuk a jubileumi jutalomhoz jogosító időnek a Púétv. 158. §-ának (4) bekezdése szerint. Azóta is köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll a dolgozó megszakítás nélkül, ezzel a két évvel elérné a 25 éves jubileumi jutalomhoz szükséges időtartamot.

Kérdés: Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93. §-ait olvasva próbáltuk meghatározni a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság időtartamát, de nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy a felsorolt iskolákban eltöltött pedagógusi éveket be kell/lehet-e számítani. Ráadásul az ezeknél az intézményeknél eltöltött idő egy részében a kolléganő még nem rendelkezett pedagógusdiplomával. A törvényi és a rendeleti helyeket olvasva nem számítanánk hozzá a jogosultsági évekhez ezt a hozzávetőlegesen 10 évet.

Kérdés: A munkáltató felmondást közölt a munkavállalóval, aki táppénzen tartózkodott, majd később várandós lett. Ebben az esetben a felmondási idő csak a felmondási tilalom megszűnésével indul el, jelen esetben a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után? Ilyenkor a végkielégítés mértékét meghatározó időbe beleszámítanak a felmondás közlését követő évek?

Kérdés: Egyik pedagógusunk köznevelési foglalkoztatotti jutalma megállapításánál nem világos számunkra, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál eltöltött jogviszonyát – melynél „fegyveres szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, önkéntes tartalékos katona, ideértve 2015. január 1-jétől a Független Rendészeti Panasztestület tagját is” besorolással, jogviszonnyal rendelkezett – figyelembe kell-e vennünk?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultságának vizsgálatánál merült fel az alábbi kérdés. A kolléga a 2005. 04. 01. – 2026. 03. 31. és a 2006. 09. 04. – 2007. 09. 03. közötti időszakban munkaviszonyban volt foglalkoztatva az önkormányzatnál segédmunkás munkakörben (853291 Közcélú munka szakfeladatkódon). Ezen jogviszonyidőszakok beszámíthatóak-e a köznevelési foglalkoztatotti jutalom jogszerző idejébe?

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott óvodapedagógus esetében a Púétv. 105. §-a szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz szükséges jogszerző időbe beszámítható-e azon korábbi jogviszony, ahol „óvodapedagógus” munkakörben volt alkalmazva az Mt. hatálya alatt (magánóvodában, kft.-nél és bt.-nél)? Továbbá, szintén kft.-nél óvodavezető munkakörben munkaviszonyban töltött idő beszámítható-e?

Kérdés: Magasabb vezető, intézményvezető kollégánk a Kjt. alapján jubileumi jutalomra lenne jogosult az elmondása alapján, abban az esetben, ha a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét is beszámítjuk. Az intézmény alapító okiratában az alábbi közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi hivatkozást találjuk:
5.1 A Szoc-tv. szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátás, továbbá Gyvt. 94. §-ának (2) bekezdésében foglalt kötelező feladat ellátása.
5.2 A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt településfejlesztés a társulást létrehozó önkormányzatok közigazgatási területén.
5.3 A Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt egészségügyi alapellátás keretében az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások.
A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:
Az 5.1. közfeladatot ellátó foglalkoztatottjaira a Kjt. szerinti jogviszony.
Az 5.2. és 5.3. közfeladatot ellátó foglalkoztatottjaira az Mt. szerinti jogviszony.
Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Ptk. az irányadó. Magasabb vezető kollégánk az Mt. alapján volt foglalkoztatva az 5.2. közfeladatot ellátva gazdasági vezetőként az érintett időszakban. Az intézmény alapító okiratának megvizsgálása alapján kérdésünk: kollégánk Mt.-s jogviszonya a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámít-e a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése alapján?

Kérdés: A Kit. 128. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján szabadság jár a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után is. A gyermek anyja igénybe vette a gyermek után a szülési szabadságot, majd a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra ment. Amikor az anyának e szabadságából már letelt egy év, a kormányzati igazgatási szervnél dolgozó apa is fizetés nélküli szabadságot igényelt a gyermek gondozása céljából. A két szülő tehát párhuzamosan volt fizetés nélküli szabadságon. Álláspontunk szerint a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után járó szabadság az apát is megilleti, függetlenül attól, hogy az anya volt-e fizetés nélküli szabadságon, és ha igen, mennyi ideig. Tehát ha mindkét szülő fizetés nélküli szabadságra megy gyermek gondozása céljából, akkor mind a kettőt megilleti ezen időszak után a Kit. 128. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szabadság?