Felmondási idő és végkielégítés közvállalatnál – a korábbi munkaviszony lehetséges szerepe

Kérdés: A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál a munkavállaló jelenleg öt év, míg előtte köztulajdonban álló munkáltatónál töltött jogviszonya alapján tizenhét év munkaviszonnyal, azaz a végkielégítés szempontjából mindösszesen huszonkét év munkaviszonnyal rendelkezik, részére munkáltatói felmondás esetén öthavi végkielégítés jár. A felmondási idő tekintetében 2024-ben a munkáltató és a munkavállaló – az Mt. 69. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással – akként módosították a munkaszerződést, hogy a munkáltatói felmondás esetén a munkavállaló felmondási ideje hat hónap. Tekintettel az Mt. 205. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakra, melynek értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazható, jogszerű lehet-e a módosítás szerinti hathavi felmondási idő? Vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti (30 + 60 napos) felmondási idő jár a munkavállalónak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszonya többek között a munkáltató felmondása alapján szűnik meg. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Közvállalatok „összeolvadása” – a visszahívott ügyvezető felmondási ideje és végkielégítése

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött 2026. január 1-jétől úgy, hogy két gazdasági társaság egy harmadikba olvad be. A tovább működő, átvevő gazdasági társaság (jogi személy) ügyvezetőjét a képviselő-testület 2025. december 31. napjával ügyvezetői tisztségéből visszahívta, és 2026. január 1. napjától új ügyvezetőt választott. Az ügyvezető a gazdasági társaságnál tizenhárom év munkaviszonnyal rendelkezik (ügyvezetőként), azt megelőzően tíz év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezett az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában. A végkielégítés, valamint a felmondási idő számításánál mennyi időt kell figyelembe vennünk? A polgármesteri hivatalban eltöltött közszolgálati jogviszony is beleszámít a végkielégítés, valamint a felmondási idő alapjául szolgáló jogviszonyba, tehát huszonhárom évet kell számításba vennünk, vagy csak a gazdasági társaságnál eltöltött tizenhárom évet?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a Ptk. 3:44. §-ának (1) bekezdése értelmében a beolvadással történő egyesülés esetén – vagyis amikor a beolvadó jogi személy megszűnik, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy – nem kizárt, hogy az Mt. 36. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Vezérigazgatói juttatások a munkaviszony megszűnése esetére

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatóját a város közgyűlése választotta meg határozott időre. Személye 2008 óta változatlan. A közgyűlési határozatok alapján a vezérigazgató a gazdasági társasággal határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a következők szerint: 2008. október 1. – 2011. május 31., 2010. január 1. – 2013. május 31., 2013. június 1. – 2018. május 31., 2018. június 1. – 2022. június 30., 2022. július 1. – 2027. június 30. 2008. október 1. óta folyamatosan munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal. A munkaviszonyok megszűnésekor elszámolás nem történt, az ekkor kiadandó dokumentumokat sem adta át a munkáltató. A közgyűlés időközben a gazdasági társaságot 2025. október 15-ével megszüntette, annak feladatait a továbbiakban egyik költségvetési szerve fogja ellátni. A feladatátvételre az Áht. 9/A. alcíme alapján kerül sor. Az átvevő költségvetési szerv a Kjt. hatálya alá tartozik. Az Áht. 11/F. §-a alapján a gazdasági társaság munkavállalói átkerülnek az átvevő költségvetési szervhez, ahol közalkalmazottként továbbfoglalkoztatásuk biztosított, vagy nyilatkozhatnak arról, hogy a jogállásváltozáshoz nem járulnak hozzá. Ebben az esetben munkaviszonyuk a változást követő harmincadik napon, azaz 2025. november 14-én automatikusan megszűnik. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv az Áht. 11/F. § (3)–(4), (6) és (10) bekezdései esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. A vezérigazgató az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállalónak minősül, és a közgyűlés által jóváhagyott Javadalmazási Szabályzatban meghatározott juttatások illetik meg. Jogviszonya megszűnésével kapcsolatban a munkaszerződés mindössze az alábbiakat tartalmazza: „A munkaviszony megszűnésére az Mt. 63. §-ában, a munkaviszony megszüntethetőségére az Mt. 64. §-ában és 210. §-ában foglaltak az irányadók. A munkaviszony az Mt. 64. §-a alapján megszüntethető: közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással.” A Javadalmazási Szabályzat szerint: „A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén járó juttatások” „határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt., valamint a 2009. évi CXXII. törvény szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára. Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható, mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.” Milyen juttatások illetik meg a vezérigazgatót, amennyiben úgy dönt, hogy nem járul hozzá a jogállásváltozáshoz? A vezérigazgató juttatásainak megállapításakor a 2008. október 1-jét vagy a 2022. július 1-jét kell irányadónak tekinteni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban utalni szükséges arra, hogy a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az Mt. 192. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – ami nem jogszerző idő I.

Kérdés: Az 1991. 02. 15. – 1992. 12. 07. közötti időszakban a Magyar Államvasutaknál fennállt munkaviszony a köztisztviselői jubileumi jutalomba beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő a 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes [Kttv. 150. § (1) bek., 226. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Szolgálati elismerés a közegészségügyben – ami nem jogszerző idő

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató (költségvetési szerv) vagyunk, 2025. 10. 01-jétől egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztattunk házi gyermekorvosi asszisztenst. Egészségügyi szakképzettsége 1994 óta fennáll. Előző jogviszonyok a következők:
– Magyar Honvédség: 1995. 05. 15. – 1996. 02. 18. (9 hó 4 nap);
– Pest Megyei TÁH: 1996. 02. 19. – 2003. 08. 15. (7 év 5 hó 28 nap);
– Magyar Államkincstár városi szakrendelő: 2004. 01. 05. – 2009. 01. 31. (5 év 27 nap);
– GP Doctor Eü. Szolg. Kft.: 2009. 02. 02. – 2024. 02. 29. (15 év 28 nap);
– Mediscope Egészségügyi Szolgáltató Kft.: 2024. 03. 01. – 2025. 09. 30. (1 év 7 hó).
Amennyiben a fent felsorolt jogviszonyok beszámíthatóak a szolgálati időbe, számításaink szerint 2025. 10. 05-én elérte a 30 éves szolgálati időt. Mely jogviszonyok számíthatók be a szolgálati elismerés kifizetéséhez? Jogosult-e a dolgozó a 30 éves jogviszony után járó szolgálati elismerésre?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati elismerésre jogosító időszakokat az Eszjtv. 9. §-ának (4) bekezdése sorolja fel. Ezek között nem szerepel az az időszak, amikor a munkavállaló az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó (tehát nem állami vagy önkormányzati fenntartású) magyarországi egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – ami nem jogszerző idő II.

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalma tekintetében a jogszerző időbe beletartoznak-e a következő munkaviszonyban töltött idők: 1979. július 23. – 1979. augusztus 10. Gyógyszertári Központ (munkaviszony); 1980. március 3. – 1980. július 24.: Kartográfiai Vállalat (munkaviszony); 1980. szeptember 1. – 1983. július 31.: Ybl Miklós Műszaki Főiskola (főiskolai hallgató); 1983. szeptember 1. – 1985. augusztus 29.: Építőipari Szövetkezet (munkaviszony); 1985. augusztus 30. – 1989. május 31.: Tatabányai Ingatlankezelő Vállalat?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom a törvényben meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. A jubileumi jutalom 25 évi jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Munkaviszony – eltérő megítélés a jubileumi jutalomra való jogosultságnál

Kérdés: A Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben dolgozó gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. Aki nem volt közalkalmazott, mert egyházi fenntartás alatt munkaviszonyban volt, tehát az Mt. alá tartozott, őket hogyan kell kezelni? A Kjt. alapján? Jár nekik jubileumi jutalom? Ha igen, a munkaviszonyban töltött idejük beszámít-e a jubileumi jutalomba?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt munkakörökben 2024. január 1. előtt is munkaviszonyban foglalkoztatottak a Púétv. hatálybalépése után is munkaviszonyban állnak. Annyi a különbség, hogy ezen időponttól alkalmazni kell rájuk a Púétv. „A köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottak” című V....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Óvónő jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, jelenleg GYES-en lévő óvónő a 2022. évi 46 munkanap szabadságát igénybe vette, 2022. 09. 23. – 2022. 12. 07-ig táppénzen volt, 2022. 12. 08-án megszületett a gyermeke, 2022. 12. 08. – 2023. 05. 24-ig 168 nap szülési szabadságon volt, majd 2023. 05. 25. – 2024. 12. 08-ig GYED-en, és 2024. 12. 09. – 2025. 12. 08-ig GYES-en. Az óvónő telefonon jelezte az intézmény felé, hogy a GYES után nem tud visszajönni dolgozni a családi körülményeiben bekövetkezett változások miatt. Ebben az esetben ezt írásban kell jeleznie a munkáltató felé? 2025. 12. 08-án vagy 2025. 12. 09-én kell megszüntetni a jogviszonyát? Közös megegyezéssel megfelelő? Időarányosan 1 évre járó szabadságot számolunk (46+2 munkanap), amit szabadságmegváltásként ki kell fizetnünk az utolsó napon?
Részlet a válaszából: […] Az óvodapedagógusnak a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadsága (amelynek idejére állami ellátásként GYED-et, majd GYES-t kap) lejárta utáni napon feléled a munkavégzési kötelezettsége. A munkáltató ez alapján őt ettől a naptól kezdődően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Szülői szabadság – mint munkában töltött idő

Kérdés: Az Mt. külön nem sorolja a szülői szabadságot a munkában töltött időnek számító távollétek közé, így a munkáltató álláspontja szerint ez a 44 munkanap nem számít annak, ebből kifolyólag nem halmozódik ezen idő alatt időarányosan szabadság. Véleményünk szerint a munkáltató jogértelmezése téves, hiszen a szülői szabadság is fizetett rendes szabadság, azzal a különbséggel, hogy kevesebb bér jár erre az időszakra. Helyes az érvelésünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján jár a fizetett szabadság. E tekintetben munkában töltött időnek minősül – egyebek mellett – a szabadság időtartama is [Mt. 115. § (1) és (2) bek. b) pont]. Álláspontunk szerint a szülői szabadság is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Munkaviszony figyelembevétele a jubileumi jogosultság megállapításakor

Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló intézményvezetője kéri, hogy jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából vegyük figyelembe korábbi munkaviszonyát az E. Gondozóház Egyesületnél 2016. szeptember 13-tól 2018. március 31-ig, valamint az E. Nonprofit Kft.-nél 2018. április 1-től 2019. április 30-ig töltött munkaviszonyát. A nonprofit kft.-nél töltött munkaviszonya alatt is a munkavégzés helye az E. Gondozóház volt, ahol intézményvezetőként dolgozott (1333 volt a FEOR-szám). Az E. Nonprofit Kft. esetében bemutatott egy Magyar Államkincstár által kiállított határozatot, amely a 2025. évre támogatást állapít meg a fenntartónak az E. Idősek Otthona szolgáltatóra vonatkozóan, a férőhelyszámra vonatkozóan, és a szociális ágazati összevont pótlékra. Emellett benyújtott egy 2023. évi férőhely-módosításról szóló, a kormányhivatal gyámügyi osztálya által egy határozatot, amelyben az E. Nonprofit Kft. adatainál típusként az van feltüntetve, hogy „nem állami fenntartó”. Ezek alapján figyelembe vehetőek-e ezek a munkaviszonyok jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom rendeltetése, hogy a költségvetési szférában – a Kjt. által meghatározott körben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
1
2
3
21