Végkielégítésre való jogosultság – egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2022. szeptember 16. óta dolgozik cégünknél. 2025. március 11. óta táppénzen van a mai napig. Egészségi állapota miatt várhatóan nem tudunk megfelelő munkakört felajánlani számára. Hosszú betegségére tekintettel jogosult lesz végkielégítésre, amennyiben a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során azt feltételezzük, hogy a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban áll. Ugyancsak feltételezzük, hogy mivel a munkáltató kívánja kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését, erre a munkáltató általi felmondásra kerülne sor. Miután a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Munkaviszony munkáltatói megszüntethetősége a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Munkavállalónknak pénzügyi ügyintéző munkakörben határozatlan idejű munkaszerződése van. Elment szülni, majd GYED-en volt. Lejárt a GYED-ellátása január 11-én, és nem jelentkezett, sem azzal, hogy kérje a fizetés nélküli szabadságot, sem azzal, hogy vissza kíván jönni. Nem hivatalos úton tudta meg a munkáltató, hogy már nem is ott lakik, ahol korábban, a lakcímváltozását sem jelentette be a munkáltatójának. Tizenöt munkanap kiadatlan szabadsága van. Hogyan kell ebben az esetben eljárni? Meg tudjuk szüntetni a munkaviszonyát? Amennyiben igen, mi a menete, amennyiben nem, akkor mit csináljunk?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj (GYED) legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól általános szabály szerint a gyermek második életévének betöltéséig jár [Ebtv. 42/B. § bek.]. A munkavállaló távollétének jogcíme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Harmadik országbeli munkavállaló munkaviszonya – felmondás vagy elállás

Kérdés: Harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatna az ügyfelem. A munkaszerződés aláírásra került, annak ellenére, hogy nem volt biztos az aláírás időpontjában abban, hogy a munkavállaló megkapja a tartózkodási engedélyt. Végül ma lett nyilvánvaló, hogy sem a Magyar Kártyára, sem az EU Kék Kártyára nem jogosult a leendő munkavállaló. Ha nincs próbaidő kikötve a munkaszerződésben, milyen hivatkozással lehet felmondani a munkaviszonyt? Amikor megkötötték a munkaszerződést, akkor 90 napos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezett a munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkaszerződés szerint még nem érkezett el a munkaviszony kezdete, azaz az a nap, amikor munkába kellene állítani a munkavállalót, a munkáltató – álláspontunk szerint – elállhat a munkaszerződéstől. A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Felmondás nyugdíjas munkavállalónak – keresőképtelensége alatt

Kérdés: A nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonult munkavállaló esetében – amennyiben a munkavállaló tartósan keresőképtelen állományban van – a munkáltató jogszerűen élhet-e felmondással indokolás nélkül a keresőképtelenség időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a munkavállaló többek között akkor is nyugdíjasnak minősül, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt már öregségi nyugdíjban részesül. Ez utóbbinak felel meg a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Két cég beolvadása a harmadikba – az ügyvezetők „sorsa”

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött úgy, hogy két gazdasági társaság a harmadik társaságba olvad. Mindhárom gazdasági társaságnál az ügyvezetői tisztség ellátására munkaviszony keretében került sor. A két beolvadó gazdasági társaság esetében az eddigi ügyvezetők tisztsége megszűnik. Az ügyvezetői tisztségek megszüntetésére a gyakorlatban milyen munkajogi szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szóban forgó gazdasági társaságok egyesülése akként történik, hogy két társaság egy harmadikba olvad be, általános jogutódlásról beszélhetünk. A Ptk. 3:44. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogi személy más jogi személyekkel beolvadás útján is egyesülhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenlő bánásmód sérelme – „feláll” az osztály

Kérdés: Társaságunknál van két munkavállaló (egy igazgató és az asszisztense), akik minősíthetetlen és toxikus magatartása már elviselhetetlen. Ők ketten folyamatosan támadják az osztályunkat (a számviteli osztályt), személyeskedő, rágalmazó leveleket írnak hol nekünk, hol a hátunk mögött a munkáltatói jogok gyakorlójának, a vezérigazgatónak. Semmilyen módon nem tudjuk magunkat megvédeni, mert az indokaink süket fülekre találnak, még akkor is, amikor bizonyítjuk, hogy a belső szabályzataink és a jogszabályok szerint jártunk el. Mindezt büntetlenül tehetik, mert a vezérigazgató is őket támogatja. Azt azonban ő is elismerte, hogy a munkánkkal meg van elégedve. Cégünknél az egyenlő bánásmód abszolút nem érvényesül. Egy egész számviteli osztály – három könyvelő, egy könyvelő és bérszámfejtő, egy főkönyvelő – akar már távozni miatta, de a cégvezető még mindig úgy gondolja, hogy nem vagyunk elég kollegiálisak, és legyünk lojálisak a céghez. Már ott tartunk, hogy engedélyt kell kérni ahhoz, hogy betarthassuk a jogszabályokat, nehogy valamivel megsértsük azt a két embert. Milyen lehetőségünk van munkajogi szempontból? Megtehetjük-e, hogy az egész osztály egyszerre „áll fel”, akár azonnali hatállyal, hivatkozva a toxikus környezetre és a kialakult helyzetre? Néhányunknak az állandó stressz már testi betegségben is jelentkezik. A munkaszerződésünkben, belső szabályzatainkban nincs semmilyen kikötés vagy tiltás azzal kapcsolatban, hogy egyszerre távozzunk, nincs tanulmányi szerződésünk sem. Milyen esélyünk lenne egy munkaügyi perben a cég ellen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt két munkavállaló, az igazgató és az asszisztense által tanúsítottak – így a minősíthetetlen és toxikus magatartás, a személyeskedés és a rágalmazás – megítélésünk szerint olyan munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegésének minősülnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas státusz igazolása

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása esetén – figyelembe véve a GDPR előírásait is – kérheti-e a munkáltató a munkavállalótól a nyugdíj-megállapító határozat másolatát? Amennyiben igen, a határozat teljes terjedelmében bekérhető, vagy elegendő csak azokat a részeket (oldalakat) bekérni, amelyek a munkáltató szempontjából relevánsak, illetve elfogadható-e, ha a munkavállaló a számára érzékeny, nem releváns adatokat (pl. ellátás összege, egyéb ellátások) kitakarja? Ebben az esetben mennyi a megőrzési idő? Amennyiben a dokumentum másolata nem kérhető be jogszerűen, milyen módon tudja a nyugdíjas munkavállaló hitelt érdemlően igazolni nyugdíjas státuszát a munkáltató felé? Végezetül, egy esetleges hatósági (pl. munkaügyi vagy adóhatósági) ellenőrzés során a hatóság kérheti-e a munkáltatótól a nyugdíjhatározat másolatát, illetve annak meglétét vizsgálhatja-e?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy tudja, a munkavállaló nyugdíjasnak minősül-e, hiszen ehhez a státuszhoz az Mt. más munkajogi szabályokat fűz, így különösen határozatlan idejű munkaviszonyban nem kell indokolni a felmondást, és nem jár végkielégítés sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Csoportos létszámcsökkentés – a kritikus 30 nap

Kérdés: Az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja értelmében csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerint
a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,
b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló
munkaviszonyát kívánja – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. A harmincnapos időszakban mit szükséges figyelembe venni? A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatok közlésének/megkötésének időpontját, vagy pedig a munkaviszonyok megszűnésének időpontját?
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontosan idézi, hogy az Mt. 71. §-ának (1) bekezdése alapján mely, a döntést megelőző fél évre számított átlagos munkaadói statisztikai létszám mellett legalább hány fő munkaviszonyának – figyelemmel az Mt. 71. § (3) bekezdésben foglaltakra –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Végkielégítésre való jogosultság – hátrányban a kölcsönzött munkavállalók

Kérdés: Hogyan számoljuk a végkielégítésre való jogosultságot kikölcsönzött munkavállaló esetén, ha a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról térne vissza dolgozni, de ezen idő alatt a kölcsönvevő felmondja az együttműködést a kölcsönbe adóval? Az utolsó kikölcsönzés idejét kell alapul venni a kikölcsönzés megszűnéséig, amíg a kölcsönvevő megszakítja a kikölcsönzést, vagy folyamatosan „ketyeg” az idő a kikölcsönzés kezdetétől, amíg az anyuka vissza nem tér aktív állományba? Függetlenül attól, hogy a kölcsönvevő „kiszállt” a kölcsönzésből?
Részlet a válaszából: […] A tényállás alapján a kölcsönvevő felmondja a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyt, ennélfogva megszűnik a kölcsönzött munkavállalók kikölcsönzése, így a kérdésben szereplő, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

„Nők40” – az indokolás nélküli felmondás

Kérdés: Vonatkoznak-e a negyven év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló hölgyekre az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével nyugdíjassá váló munkavállalókra vonatkozó általános szabályok? Például, hogy határozatlan idejű munkaviszony esetén számukra sem kell indokolni a munkaviszony felmondását, és hogy nem jár számukra végkielégítés.
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának gb) alpontja alapján nyugdíjas munkavállaló többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
12